Olaszliszka
![]() |
A településen világörökségi helyszín található |
Olaszliszka | |||
![]() | |||
Légifotó | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
Járás | Sárospataki | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Kerekes Attila (független)[1] | ||
Irányítószám | 3933 | ||
Körzethívószám | 47 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1709 fő (2021. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 42,8 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 39,49 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 14′ 34″, k. h. 21° 26′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 14′ 34″, k. h. 21° 26′ 00″ | |||
Olaszliszka weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Olaszliszka témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Olaszliszka község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Sárospataki járásában.
Fekvése[szerkesztés]
A Bodrog folyó jobb partján, szőlődombok mellett fekszik, a Tokaj-hegyaljai borvidéken, a vármegye székhelyétől, Miskolctól mintegy 57 kilométerre keletre.
A közvetlen települési szomszédai: északkelet felől Vámosújfalu, délnyugat felől Szegilong, északnyugat felől pedig Erdőbénye. Közigazgatási területe az előbbiek mellett érintkezik még észak felől Erdőhorváti, észak-északkelet felől Tolcsva, délkelet felől a Bodrog túlpartján fekvő Viss, dél felől az ugyancsak bodrogközi Zalkod, dél-délnyugat felől pedig Bodrogkisfalud és Szegi határával is.
Megközelítése[szerkesztés]
Az ország távolabbi részei felől a legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 37-es főút, amely délnyugat-északkeleti irányban halad végig a határai között, a belterületét pár száz méterrel elkerülve északnyugati irányból. Lakott területén a főút régi nyomvonala, a 3801-es út halad végig, központját a 37-es főúttal a 3721-es út kapcsolja össze. Olaszliszka és a Bodrogköz települései között a 3802-es út biztosít összeköttetést; a település területét az eddigiek mellett érinti még a 3705-ös és a 3717-es út is.
A hazai vasútvonalak közül a települést a Hatvan–Miskolc–Szerencs–Sátoraljaújhely-vasútvonal érinti, aminek azonban nincs megállási pontja a határai között. A legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget így a vonal – eléggé megtévesztő elnevezésű – Olaszliszka-Tolcsva vasútállomása kínálja, amely a nevét úgyszólván teljesen megcáfolva Vámosújfalu határai között terül el, e község belterületének északnyugati részén.
Közlekedési viszonyait illetően említést követel még a vízi közlekedés is, a Bodrogközben található keleti szomszédaival ugyanis csak kompjárat köti össze; a komp útvonala a fentebb említett 3802-es út nyomvonalának is a részét képezi.
Története[szerkesztés]
1239-ben említik először, IV. Béla magyar király egyik levelében, LYSKA néven. IV. Béla olasz – más forrás szerint vallon[3] – szőlősgazdákat telepített a környékre, innentől Olaszliszka a neve. A betelepült szőlőművesek a Burgundia nevű falurészben éltek.
A település és határa ekkor királyi birtok volt, 1243-ban azonban a király a szepesi prépostságnak adományozta. 1320-ban Károly Róbert király szabad piacot engedélyezett az ekkor már Liszka Olaszi néven említett településnek.
1466-ban Mátyás király városi rangra emelte Liszka Olaszit, évi három szabad vásárt engedve neki.
A török idők[szerkesztés]
A település a török hódítás idején, a 16. és 17. században rendkívül nehéz helyzetbe került geopolitikai helyzete miatt: pont azon a területen feküdt, ahol az országon osztozó három hatalom érdekei ütköztek.
Szapolyai János, aki a mohácsi csatavesztés után az ország keleti felében uralkodott, 1530-ban vámmentességet adott a városnak és 12 mérföldes körzetének. 1538-ban a várost és vidékét a váradi béke a Habsburg I. Ferdinándnak, Ausztria és Magyarország nyugati fele uralkodójának juttatta.
1546-ban a város határában ütközet zajlott, Serédy Gáspár és Perényi Péter hadai közt. A környékért folyt a harc a nyugati és a keleti királyság közt, végül 1560-ban a Habsburg-párti Schwendli Lázár elfoglalta és a tokaji vár birtokaihoz csatolta a várost. Hamarosan azonban az észak felé előrenyomuló törökök elpusztították.
1567-ben a szepesi prépostság visszakapja mint birtokát. 1601. szeptember 2-án Rudolf megerősítette a Mátyástól kapott kiváltságokat és hozzájuk még pallosjogot is adott a városnak. 1606-ban a bécsi béke alapján Bocskai István fejedelem uralma alá került a város.
A városban 1831-ben, majd később még egyszer, 1871-ben kolerajárvány pusztított. Olaszliszkán 1848. október 4-én átvonult a szabadságharc zempléni önkéntes zászlóalja és sokan csatlakoztak hozzá.
21. század[szerkesztés]
2006-ban itt történt az országszerte elhíresült kegyetlen olaszliszkai lincselés[4], amelynek során egy helyi lakos gyereklány[5] vélelmezett közlekedési balesete miatt annak közelebbi és távolabbi hozzátartozói agyonverték, illetve halálra rugdosták a vétkesnek gondolt autóst, egy tiszavasvári tanárt, Szögi Lajost. A község nevét súlyosan beszennyező bűnesetre azóta, annak helyszínén szerény emlékmű emlékeztet[6].
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
- 1990–1994: Fekete Gyula (független)[7]
- 1994–1998: Fekete Gyula (független)[8]
- 1998–2002: Fekete Gyula (független)[9]
- 2002–2006: Fekete Gyula (független)[10]
- 2006–2010: Fekete Gyula (független)[11]
- 2010–2014: Kerekes Attila (független)[12]
- 2014–2019: Fekete Gyula (független)[13]
- 2019-től: Kerekes Attila (független)[1]
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
Lakosok száma | 1737 | 1723 | 1684 | 1709 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 |
2001-ben a településen a lakosságnak 80%-át magyar, a 20%-át cigány származású[14] emberek alkották. Ezenkívül 2 ruszin is élt a településen.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,2%-a magyarnak, 17,2% cigánynak, 0,2% ruszinnak mondta magát (14,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 32,5%, református 28,1%, görögkatolikus 9,1%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 6,8% (21,5% nem válaszolt).[15]
Látnivalók[szerkesztés]
Gótikus templom[szerkesztés]
- Gótikus stílusú római katolikus temploma 1332-ben épült a Nagyboldogasszony tiszteletére, a 19. században barokk formát kapott.
- A magyar templomok közt különlegesnek számító tornya 1632-ben készült, katonai őrtoronynak. (Az építő, az eperjesi Stenczel Dániel a munkájáért 400 forintot és 20 köböl búzát kapott.) A toronyban két harang lakik, a delente megkonduló nagyharang másfél tonnát nyom. A pajzsán lévő felirat szerint a 17. század legnevesebb harangöntője, az eperjesi Georg Wierd készítette 1633-ban.
Más látnivalók[szerkesztés]
- Kőhíd
- Kossuth Emlékház
- Zsinagóga
- Református templom (1784 és 1787 között épült)
- A „Traktér” ötszáz éves épület, eredetileg a terebesi pálos szerzetesek kolostora, a 17. században a királyi dézsmaszedők lakhelye, a 18. században postaállomás és vendégfogadó
- Kelet-Európa Modern Képtár és Nemzetközi Szoborpark, Történeti és Néprajzi Látványtár (2012)
Környező települések[szerkesztés]
Szegilong (3 km), Vámosújfalu, a legközelebbi városok: Sárospatak (12 km ) és Szerencs (kb. 22 km).
Érdekességek[szerkesztés]
- A templomot 1772-ben kirabolták. A monda szerint az arany kegytárgyakat a rablók a Bodrogba rejtették, de azok felemelkedtek a víz színére és így megtalálták őket. Az eset emlékére kőkeresztet illesztettek a sekrestye falába.
- 1805. december 5-én egy éjszakát Olaszliszkán pihent a Szent Korona, amikor Pozsonyból Napóleon császár közelgő seregei elől Keletre, Munkácsra menekítették.
- A liszkai közhit szerint itt született 1802. szeptember 19-én Kossuth Lajos (és nem a hivatalosan születési helyének tartott Monokon, ahol csak anyakönyvezték), miközben apja, várandós feleségével úton volt haza Monokra a sátoraljaújhelyi tiszti értekezletről.
- Tokaj hegyalja egyik legnagyobb szőlőtermelő területe.
Híres emberek[szerkesztés]
- Friedländer Herman, az „olaszliszkai csodarabbi”, aki 1920 nyarán tanácsaival dúsgazdaggá tett egy svájci tőzsdei spekulánst.
- Csiky Tibor szobrászművész
- Varkoly László képzőművész (szül. 1960 02. 16. Olaszliszka) a 80-as évek képzőművészetének jelentős alakja.
Galéria[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Olaszliszka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 20.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
- ↑ Archivált másolat. [2005. március 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2005. július 1.)
- ↑ Zrt, HVG Kiadó: Nem esett kómába az olaszliszkai lincselés gyanúsítottja (magyar nyelven). hvg.hu, 2006. október 26. (Hozzáférés: 2023. május 3.)
- ↑ Olaszliszka: megszólalt a lány, aki miatt 12 éve agyonverték Szögi Lajost | szmo.hu (magyar nyelven). www.szeretlekmagyarorszag.hu, 2018. november 29. (Hozzáférés: 2023. május 3.)
- ↑ Rita, Szlavkovits: Szögi Lajos utca Tiszavasváriban: aláírással tiltakoznak a helyiek az átnevezés ellen (magyar nyelven). Magyarnarancs.hu, 2015. augusztus 6. (Hozzáférés: 2023. május 3.)
- ↑ települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Olaszliszka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
- ↑ Olaszliszka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
- ↑ Olaszliszka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
- ↑ Olaszliszka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
- ↑ Olaszliszka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
- ↑ Olaszliszka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 20.)
- ↑ http://www.nepszamlalas2001.hu/hun/kotetek/04/tabhun/tabl11/load11005.html
- ↑ Olaszliszka Helységnévtár
További információk[szerkesztés]
- Olaszliszka honlapja
- Európai borutak portál
- Olaszliszka az utazom.com honlapján
- Olaszliszka alternatív honlapja