Gelej

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Gelej
Református templom 2017, Geleji pihenőhely2.jpg
Gelej címere
Gelej címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásMezőcsáti
Jogállás község
Polgármester Demeterné Nyeste Erzsébet[1]
Irányítószám 3444
Körzethívószám 49
Népesség
Teljes népesség 580 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség18,12 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület32,12 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gelej (Magyarország)
Gelej
Gelej
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 49′ 46″, k. h. 20° 46′ 23″Koordináták: é. sz. 47° 49′ 46″, k. h. 20° 46′ 23″
Gelej (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Gelej
Gelej
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Gelej weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gelej témájú médiaállományokat.

Gelej község Borsod-Abaúj-Zemplén megye Mezőcsáti járásában. A település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallja magát.[3]

Fekvése[szerkesztés]

Legközelebbi települések[szerkesztés]

Csincse (kb. 15 km), Mezőkeresztes (kb. 15 km), Mezőnagymihály (4 km), a legközelebbi város: Mezőcsát (10 km).

Története[szerkesztés]

Gelej, légi fotó
Gelej, légi felvétel

Gelej Árpád-kori település. Nevét már 1261-ben, majd 1323-ban említette oklevél Geley néven, Barátnyárád határjárásában.

1334-ben neve szerepelt a pápai tizedjegyzékben: papja ekkor két garas pápai tizedet fizetett, ez alapján feltételezhető, hogy a települést ekkor nem sokan lakják.

A 14. században a Geley család, az Örsúr nemzetség Geszty ága volt itt birtokos. Ekkor már Kis- és Nagygelej néven szerepelt, és a Farmosi és Nyilas családok voltak itt birtokosok.

Az 1549-es összeíráskor nyolc nemesi portát írtak itt össze, de 1564-ben már csak ötöt.

A 16. század közepén már jelentős községként volt említve. E század végén tűnnek fel a birtokosok között a Forgács, a Wértes, a Farkas, a Szentmarjai, valamint a Lónyai, a Mósa, az Wza, és a Homonnai családok.

A mezőkeresztesi csata után a vármegye déli része elnéptelenedett, ebben a sorsban osztozott Gelej is; a falu a török hódoltság alatt lakatlan volt, 1730-ban Felső- és Alsó-Gelejt csak pusztaként említik. 1723-ban birtokosai között szerepeltek a Herman, a Vincze, a Petra családok is.

1735-ben a kamaráé, a szepesi kamara ekkor el akarta adni a geleji pusztát, amely szerinte a koronára szállt. Borsi Mihály leányai, Borsi Anna és Katalin 2000 Rénes forintot ígértek a birtokért, a zálogbirtokosok azonban már előre nádori adományt szereztek ősi birtokukba, így Gelej birtokosai a Petra, Vincze, Papp, Pásztor, Bársony, Forrai, Lipcsei, Makai, Menyhárt, Szomódi, Melléte (Millétei), Kiss, Hermány (Herman), Kovács, Kékedi és Sinka családok lettek. A XVIII. század végén - Borsod megyében egyedülálló módon - a lakosság közel 80%-a nemes volt, akik egyetlen földesúr alá sem tartoztak (kuriális község).

A faluban született Kovács Gyula, fiatalon elhunyt költő.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Gelej települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 6.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A nemzetiségi népesség száma településenként

További információk[szerkesztés]