Geleji Katona István

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Geleji Katona István
Az Erdélyi református egyházkerület püspöke
Született 1589
Gelej
Elhunyt 1649. december 12. (60 évesen)
Gyulafehérvár
Nemzetiség magyar
Felekezet kálvinizmus
Püspökségi ideje
1633 – 1649
Előző püspök
Következő püspök
Keserüi Dajka János
Csulai György
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Geleji Katona István témájú médiaállományokat.

Geleji Katona István (Gelej, 1589Gyulafehérvár, 1649. december 12.) református lelkész, az Erdélyi református egyházkerület püspöke 1633-tól haláláig, egyházi író.

Élete[szerkesztés]

1596-ban törökök elrabolták, pár hónap múlva édesanyja találta meg és váltotta ki. Iskoláit Abaújszántón, Göncön, Sátoraljaújhelyen és Sárospatakon végezte el. 1613-ban Beregszászon lett iskolamester, majd 1615-től Bethlen Gábor segítségével két évet töltött a Heidelbergi Egyetemen. 1618-ban a gyulafehérvári főiskola tanára és igazgatója lett. Egy évvel később a fejedelem öccsének, Bethlen Istvánnak lett a nevelője. Károlyi Zsuzsanna, majd annak halála (1622) után Bethlen Gábor udvari papja lett. 1633-tól erdélyi püspök volt. Ebben a tisztségében jelentős munkát végzett a református közművelődés terén. Számos ifjút hozzásegített a külföldi tanuláshoz, támogatta az iskolákat, Gyulafehérváron román nyomdát alapított.

Keserüi Dajka Jánossal együtt szerkesztője volt az Öreg graduál (Gyulafehérvár, 1636) című énekeskönyvnek, amelyet I. Rákóczi György díszes formában adatott ki. Ortodox kálvinista nézeteit Titkok titka (Gyulafehérvár, 1645) illetve Váltság titka (Nagyvárad, 1645–1649) című munkáiban írta le. A Titkok titka melléklete volt a Magyar grammatikácska című műve, amelyben a nyelvhasználat, a helyesírás és a szóképzés egyes kérdéseiről ír; ezzel hozzájárult nyelvünk stilisztikai sajátosságainak feltárásához, és a protestáns helyesírás egységesítéséhez. Latin és magyar nyelvű prédikációs kötetei a műfaj jelentős munkái. Vitázott Pázmány Péterrel és Enyedi Györggyel is. Munkásságát a más felekezetekkel szembeni merev türelmetlenség jellemzi; következetesen üldözte az unitáriusokat és szombatosokat.

Nyelvtudományi munkássága[szerkesztés]

Baranyai Decsi János nyomdokaiban nyelvtudományi munkásságában, konkrétan 1645-ben megjelent nyelvtanában a magyar nyelvet a zsidóval rokon keleti nyelvnek határozta meg. Bizonyítékként a székely–magyar rovásírásra hivatkozott.[1]

Művei[szerkesztés]

A Magyar Grammatikatska címlapja (Gyulafehérvár, 1645)

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]