Emőd (település)

Emőd
Református templom
Emőd címere Emőd zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás	Miskolci
Jogállás	város
Polgármester	Fekete Tibor (Független)
Irányítószám	3432
Körzethívószám	46
Népesség
Teljes népesség	4750 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	96,44 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	49,37 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Emőd Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 55′ 60″, k. h. 20° 49′ 01″47.933330555556, 20.8169
Emőd Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Emőd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Emőd témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Emőd kisváros Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Miskolci járásában.

Fekvése

Miskolctól 22 kilométerre délre helyezkedik el. A közvetlenül határos települések: észak felől Nyékládháza, északkelet felől Hejőkeresztúr, kelet felől Hejőszalonta, délkelet felől Hejőpapi és Igrici, dél felől Mezőcsát, délnyugat felől Csincse, nyugat felől Vatta, északnyugat felől pedig Harsány és Bükkaranyos. Különálló településrésze Istvánmajor, a déli határában.

Megközelítése

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 3-as főút, mely a belterületén is végighúzódik délnyugat-északkeleti irányban. Külterületei között áthalad az M30-as autópálya is, a sztrádát és a 3-as főutat pedig a 302-es főút kapcsolja össze. Központját Bükkaranyossal a 2514-es út, Istvánmajorral pedig a 36 102-es számú mellékút köti össze; országos közútnak számít még a belső útjai közül a 25 118-as számú mellékút.

A hazai vasútvonalak közül a Hatvan–Miskolc–Szerencs–Sátoraljaújhely-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van a határai között; Emőd vasútállomás a belterület délkeleti szélén helyezkedik el, közúti elérését a 33 308-as számú mellékút teszi lehetővé.

Története

A település már a honfoglaláskor létezett, nevét, mely az azonos személynévből ered, Anonymus említi először.

1205: Váradi Regestrum szerint Emőd birtokosa: Emődi Miklós

1270: Tizedlajstrom szerint, Emeud a község neve.

1271: Az Ákos nemzetségbeli Ernye tűnik fel Győr (Diósgyőr) birtokosaként és várbirtok tartozéka lett Emőd.

1276: Emőd birtokosa: Emődi Farkas

1281: Emőd birtokosa: Emőd Tamás, majd halála után mostohafiai: Mihály és Opud.

1290: Emőd a vattai járáshoz tartozott.

1301–1316: Az Árpád-ház kihalása után Emőd, a Diósgyőr – várbirtok részeként a király tulajdonába tartozik. Emőd szőlőhegyei közül, már ismertek voltak a Szügy (vagy Szűcs) és a Beke-féle szőlőföldek.

1331: első írásos adat az Annálésliben (évkönyvben) az emődi plébániáról.

1332: Szent István király tiszteletére emelt emődi templom, 5-6 garas pápai tizedet fizet.

1387: Emőd egy része az újonnan alakult sajóládi kolostor tartozéka.

1390: Emőd területén: Bikki (Biky) János nemesbikki birtokosnak, szőlőföldjei vannak.

1405: Emőd kiszakad a diósgyőri-váruradalomból, majd mezővárosi rangot nyer, amit 1871-ig tarthatott meg.

1436: Emőd zálogbirtokként Rozgonyi Péter egri püspök valamint Losonczy István temesei főispán tulajdonába kerül.

1444: Emőd rövid időre a Paloczy család zálogbirtoka lesz.

1454: Perényi János királyi kincstárnok, házasság címen megszerzi Emőd mezővárost.

1519: Emőd város a Kanizsai Dorottya és fia, Perényi Péter és Ferenc birtokába került.

1544: Császári adózó lajstrom szerint, Emőd a IV. vattai járáshoz tartozott. A török támadás miatt az Árpád-kori Emőd megsemmisült. A lakosság nagy részét bilincsbe verve elhurcolták, a házakat kifosztották és felégették.

1546: Az adójegyzék szerint Emőd város birtokosa Perényi Gábor.

1550: Emőd földesura Báthory István országbíró. Az adózás alól felmenteni azokat, akik a leégett házak helyébe, újat építettek.

1570: Báthory István halála után, Porgách Zsigmond, majd felesége Losonczy Anna a település birtokosa.

1576: Perényiek ideje alatt elterjedt protestáns vallás nyomás, felépül az önálló református egyház temploma. Az október 31-i bordézsma összeírásakor, már 49 személyről számolnak be. A város bírója Benne (Bene) Gergely, esküdtek: Teky Benedek és Szabó Vincze

1582: Az adóösszeírás szerint a török basának, Emőd 300 forint fejadót fizetett, kezdetben Budára majd később Hatvanba.

1585: Éhínség pusztít Emődön és környékén.

1596: Vereséggel végződő keresztesi csata. Eger eleste. Emőd az egri basa hatalmi körzetébe kerül. A vattai járás megszűnt ahova Emőd is tartozott.

1612: Emőd települést megvásárolja a Rákóczi-család. Birtokosai lesznek: Rákóczi Zsigmond, György, Pál és Julianna.

1616: Emőd mezővárost a miskolci járáshoz csatolják, a vattai Perjések elpusztulása miatt.

1618: A szőlő ültetvények nagy része a rossz időjárás miatt elpusztult.

1662: Pestis járvány tizedeli Emőd lakosságát 1679-ig.

1675: Egy császári had, 2-3 hónapon át táborozott Emődön. A sereg ellátása nagyon megviselte a település lakosságát. A katonák zaklatása miatt szinte kiürül a település.

1689: Ekkor készült Emőd első ismert pecsétnyomója.

1693: Sáskajárás tette tönkre Emőd határait.

1706: Rabutin császári generális erős serege Emőd közelébe összecsap, Károlyi Sándor kurucaival. A csata után a labancok mérhetetlen kárt és pocséklást okozva, feldúlják a borospincéket is.

1709: Pestis járvány megtizedeli Emőd lakosságát.

1715–1720: Országos összeírás szerint, Emődön 90-95 család lakja.

1718: Jégverés majd aszály pusztított.

1720: Rákóczi Julianna barokk stílusban kastélyt épített Emődön.

1721.: Pálinka Patika^{[pontosabban?][forrás?]} nyílik Emődön, Mezőcsat után a másodikként.

1725: Tavasszal a patakok kiáradtak, kora ősszel pedig olyan szörnyű jégverés volt, hogy emődi szőlőhegyen nem maradt termés.

1735: Emődön római katolikus parókia létesült.

1736: Több „tót” származású család telepedik le Emődön.

1737: A falu egyik részének birtokosa Fáy Gábor királyi tanácsos katolikussá lett és Erdődy püspök közreműködésével, elindították a katolikus vallás restaurálását.

1738: Krisztus mennybemenetelének tiszteletére plébánia létesül.

1745: Egerben megalakul a vármegye negyedik járása és Emőd is hozzá tartozott.

1746: Emőd város összesen 871 lakosából, 217 szlovák és 174 rutén nemzetségű.

1748: Sáskák pusztítják el a község határában lévő termés nagy részét.

1756: Veréb és nyúl invázió volt.

1763: A szőlők és gyümölcsösök teljesen lefagytak.

1769.: Római katolikus és Református iskola épült Emődön.

1770: Mária Terézia úrbéri rendezési ívei alapján, Emőd jelentés részére a Fáy és a Török família tulajdonába van. Az összeírt családok száma 218.

1773: Esterházy püspök felszólítására kijelölik az épülő katolikus templom telkét.

1774: Jóváhagyták a katolikus templom tervét és megkezdték az építését.

1785: A katolikus templom félig elkészült.

1795: Elkészül a katolikus templom tornya amit haranggal is elláttak.

1800: Emőd földesurai: Erdődy György, Fáy Ágoston és özv. Fáy Barnabásné.

1811: Felépült a református templom tornyával együtt késő barokk stílusban.

1818: A református egyház 180 kg-os harangot vásárol Egerből.

1835: Jégeső verte el a Bükkalját. Október 15-én pedig erőteljes földrengés volt észlelhető.

1836: Májusban olyan fagy volt, hogy a vetések és a szőlők mind elpusztultak.

1837–1840: A lakosságot tífusz és kolera járvány tizedeli. Az orvosokat és a hatóságok teljesen tehetetlenek.

1840: Varjak és verebek szaporodnak el.

1851: Emődön 15 kézműves mesterről tudnak.

1860: A római katolikus hitközség orgonát vásárolt a templomában.

1866: Kolera járványban százával pusztulnak el az emberek.

1860-as évek: Épül a Budapest – Miskolc összekötő, országosan kiemelt vasútvonal, mely Emődön is keresztül halad.

1871: Emőd városból, nagyközség lett.

1882: Nagy tűzvész pusztított Emődön, ami még ember áldozatot is követelt. A református templom is leégett.

1884: A vármegye járásainak átszervezése után Emőd a mezőcsati járáshoz került.

1896: A fokozatosan jelentkező filoxéra a szőlőskerteket teljesen kipusztította.

1911: Felépül a magtár épülete.

1914–1918: Kitör az I. világháború: I. Ferenc József király július végén hadseregét harcba szólítja. Az emődi fiatalok zöme a 34-es gyalogezredbe kerül. Emődről az I. világháborúban 470 katona vett részt, akik közül 95 hőshalát halt és 34 hadirokkant lett.

1915: Cserebogár invázió.

1917: Emődön forradalmi megmozdulás bontakozik ki.

1918: November 1-én nagyarányú parasztmegmozdulás alakul ki. A zavargásokban az egész falu népe részt vett kb. 150-200 fő. Vezetőik: Bodnár Antal és testvére András, valamint Vascsák Ferenc, volt 34. ezredbeli katona játszottak szerepet, majd későbbiekben Szabady Gabriella vette a kezébe az események irányítását. Történések során a feltörték a falu élelmiszer raktárát amiből négy vagon lisztet és 14 mázsa cukrot mértek ki a lakosságnak, majd kirabolták a bírót, a jegyzőt, és a többi vagyonos gazdát. Az események hatására Emődről a község vezető rétege a bíró, az intéző, a birtokos réteg elmenekült. A parasztmegmozdulás leverésére először Nagy László és Horváth Károly 10. honvédezredbeli hadnagyok mentek ki 20 emberrel, de a 150 főnyi túlerővel szemben nem tudtak mit kezdeni, ezért Miskolcról kivezényelték még Ditrich Sándor századost 50 katonával, de növekedett létszámmal sem bírtak a forradalmi tömeggel. Az őszirózsás forradalom emődi parasztmegmozdulásnak 3 halottja, 4 súlyos sebesültje és számos könnyebb sérültje lett, 22 főt tartoztattak le, valamint Vascsák Ferencet, aki nem adta meg magát a csendőröknek, üldözés közben lelőtték.

1918: November 2. Emődön megalakult a Nemzeti Tanács. Az 50 fős legénysége és 2 tisztje az új kormányra letették az esküt.

1920: Dalárda alakul Kubassy, majd Urbán Gyula tanítok vezetésével.

1921: Erdődy Rudolf birtokából „vagyonváltság” címen, 284 házhelyet osztanak ki.

1924: Felavatják az I. világháborús emlékművet. A háborúban résztvevőknek 1-5 hold „proletár földet” osztanak ki. Levente egyesület alakul.

1925: Tavaszi hóolvadáskor, nagy árvíz volt. Két tanerős, egy tantermes községi és négy tantermes római katolikus iskola építésébe kezdenek.

1930: Új postahivatal épül Emődön.

1936: Nagy jégverés pusztított a határban.

1938: Emőd villamosításának éve.

1943: A derenki lakosság nagy részét, Emőd Istvánmajorba telepítik.

1944: Emőd önálló jegyzőséggel rendelkező Nagyközség lett.

1944: November 5-6-án a Szovjet csapatok átkelnek a Tiszán, Tiszakeszi és Ároktő térségében. A csapatok előrenyomulása igen erőteljes volt. Már november 7-én elérték Emőd déli részét az előőrsök ahol a Német csapatokkal a kenderföld és állomás környékén heves harcokat vívtak. A csatározás következtében a szovjet csapatok kétszer is elfoglalták Emőd déli részét, a 3-as számú műútig is eljutottak, de az erős német nyomás miatt, többször kénytelenek voltak visszavonulni. A szovjet hadvezetés a község elleni támadásokat ideiglenesen beszüntette mivel megvárták, amíg északról, Harsány és Bükkaranyos felől is támadásba tudnak lendülni. November 12-én elfoglalták Harsányt és így a szovjet és román csapatok közös átfogó harc eredményeként 1944. november 15-én kiszorították a német és magyar csapatokat a községből. A harcok során áldozatul eset több száz katonán kívül 54 polgári személy, köztük gyermekek is. A községben 20 lakóház teljesen leégett és a református templom tornyát is tüzérségi találat érte. A visszavonuló német csapatok felgyújtották a Rákóczi iskolát amelyben előzőleg üzemanyagot tároltak.

1945: Január 28-án Emőd községében is megalakult a nemzeti Bizottság.

1945: Április 10-én az Emődön működő pártok: Kommunista Párt, Szociáldemokrata Párt és a Független Kisgazda Párt.

1948: Emődön Termelőszövetkezeti csoport alakul.

1949: Október 1-én új Tsz-ek alakultak Emődön. A községi könyvtár és a Népművelési tevékenység megkezdte munkáját.

1950: Emőd Községi Tanács létrejötte. Megalakul a Végrehajtó Bizottsága. Létrejön az Emőd és Vidéke Földműves Szövetkezet.

1951: A községben megnyílik az első óvoda és a kultúrotthon.

1956: Október 24-én Emődön is forradalmi megmozdulásokra került sor, aminek során Emődön egyetlenegy lövés dördült el.

1958: Augusztus 20-án felavatták a 8 tantermes általános iskolát.

1958: Megépül a mikrohullámú átjátszó lánc helyi állomása.

1968: A 8 tantermes iskola udvarán 1000 m² bitumenes pálya épül.

1970: Emődből nagyközség lett és közvetlen megyei irányítás alá került. Lakosság száma: 6570 fő.

1971: Megszűnik a Mezőcsáti Járási Tanács. Költségvezetési üzem alakul (GAMESZ). A zene és a kisegítő iskola megkezdi működését. Idősek Napközi Otthona 20 férőhellyel megkezdi működését. Egészségügyi Kombinált épület. Fogorvosi ellátás biztosítása.

1972: A Pince klub hivatalos megnyitása.

1979: Megépül a Polgármesteri Hivatal épülete.

1980: A helyi ÁFÉSZ támogatásával Énekkar alakul.

1984: A csecsemők és gyermekek egészségügyi ellátásának megszervezése.

1986: Diák Sportegyesület alakult.

1991: Körzeti rendőrőrs alakult.

1992.: Korszerű orvosi ügyeleti szolgálat indult.

1993: A gázmű építésének kezdete. Elkészül az általános és szakiskola. Beindul a kommunális szilárd hulladék gyűjtése. Megalakult az Emőd Nagyközség Községgondnoksága a GAMESZ jogutódjaként. A nagyközség új jelképeinek: Címer és zászlójának ünnepélyes felszentelése.

1994: Önálló zeneiskolát alapítanak. Lerakják a görögkatolikus templom alapjait.

1998: Felszentelik a görögkatolikus templomot.

1999: Megalakul az Emődi Nagycsaládosok Egyesülete.

2001: Megépült a szennyvíz elvezető csatorna rendszer.

2001: Július 1-ei hatállyal Emőd nagyközségnek városi címet adományozott a Magyar Köztársaság elnöke.

2001: Augusztus 19-én zajlott le a városavató ünnepség.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Lehóczki István (MDF)
• 1994–1998: Lehóczki István (MDF)
• 1998–2002: Lehóczki István (MDF)
• 2002–2006: Lehóczki István (MDF)
• 2006–2010: Lehóczki István (Nemzeti Fórum)
• 2010–2014: Lehóczki István (KDNP-Fidesz-Nemzeti Fórum)
• 2014–2015: Pocsai Enikő (független)
• 2016–2019: Fekete Tibor (független)
• 2019-től: Fekete Tibor (független)

A településen 2016. február 28-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt. A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, de három jelölt közül csak a második helyet tudta elérni.

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között

Lakosok száma	4932	4854	4785	4666	4727	4750
	2013	2014	2015	2021	2022	2023

Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,2%-a magyarnak, 3,6% cigánynak, 1,4% lengyelnek, 0,3% németnek, 0,2% románnak mondta magát (11,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 45,9%, református 16,7%, görögkatolikus 3,7%, felekezeten kívüli 8,7% (23,8% nem nyilatkozott).

2022-ben a lakosság 91,2%-a vallotta magát magyarnak, 2,2% cigánynak, 0,9% lengyelnek, 0,3% németnek, 0,2% románnak, 0,1% ruszinnak, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 32,6% volt római katolikus, 14% református, 2,8% görög katolikus, 0,7% egyéb keresztény, 12,1% felekezeten kívüli (36,8% nem válaszolt).

Híres emődiek

• Szakállas Zsolt - absztrakt expresszionista festő, szürrealista, dadaista költő (Miskolc, 1965- )

Nevezetességek

• Rhédey-kastély
• Fekete Péter Manufaktúra - Sörfőzde
• Tájház
• Emődi Horgásztó
• Pincegyep

Források

• Emőd város honlapja
• Emőd város története - Czecze József (szerző) - ISBN 963 216 220 X