Emőd (település)

Emőd
Református templom
Emőd címere Emőd zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Megye	Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás	Miskolci
Jogállás	város
Polgármester	Fekete Tibor
Irányítószám	3432
Körzethívószám	46
Népesség
Teljes népesség	4785 fő (2015. jan. 1.) +/-
Népsűrűség	96,44 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	49,37 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Emőd Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 55′ 60″, k. h. 20° 49′ 01″47.933330555556, 20.8169
Emőd Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Emőd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Emőd témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Emőd kisváros Borsod-Abaúj-Zemplén megye Miskolci járásában, Miskolctól 22 kilométerre.

Története

A település már a honfoglaláskor létezett, nevét, mely az azonos személynévből ered, Anonymus említi először.

1205: Váradi Regestrum szerint Emőd birtokosa: Emődi Miklós

1270: Tizedlajstrom szerint, Emeud a község neve.

1271: Az Ákos nemzetségbeli Ernye tűnik fel Győr (Diósgyőr) birtokosaként és várbirtok tartozéka lett Emőd.

1276: Emőd birtokosa: Emődi Farkas

1281: Emőd birtokosa: Emőd Tamás, majd halála után mostohafiai: Mihály és Opud.

1290: Emőd a vattai járáshoz tartozott.

1301–1316: Az Árpád-ház kihalása után Emőd, a Diósgyőr – várbirtok részeként a király tulajdonába tartozik. Emőd szőlőhegyei közül, már ismertek voltak a Szügy (vagy Szűcs) és a Beke-féle szőlőföldek.

1331: első írásos adat az Annálésliben (évkönyvben) az emődi plébániáról.

1332: Szent István király tiszteletére emelt emődi templom, 5-6 garas pápai tizedet fizet.

1387: Emőd egy része az újonnan alakult sajóládi kolostor tartozéka.

1390: Emőd területén: Bikki (Biky) János nemesbikki birtokosnak, szőlőföldjei vannak.

1405: Emőd kiszakad a diósgyőri-váruradalomból, majd mezővárosi rangot nyer, amit 1871-ig tarthatott meg.

1436: Emőd zálogbirtokként Rozgonyi Péter egri püspök valamint Losonczy István temesei főispán tulajdonába kerül.

1444: Emőd rövid időre a Paloczy család zálogbirtoka lesz.

1454: Perényi János királyi kincstárnok, házasság címen megszerzi Emőd mezővárost.

1519: Emőd város a Kanizsai Dorottya és fia, Perényi Péter és Ferenc birtokába került.

1544: Császári adózó lajstrom szerint, Emőd a IV. vattai járáshoz tartozott. A török támadás miatt az Árpád-kori Emőd megsemmisült. A lakosság nagy részét bilincsbe verve elhurcolták, a házakat kifosztották és felégették.

1546: Az adójegyzék szerint Emőd város birtokosa Perényi Gábor.

1550: Emőd földesura Báthory István országbíró. Az adózás alól felmenteni azokat, akik a leégett házak helyébe, újat építettek.

1570: Báthory István halála után, Porgách Zsigmond, majd felesége Losonczy Anna a település birtokosa.

1576: Perényiek ideje alatt elterjedt protestáns vallás nyomás, felépül az önálló református egyház temploma. Az október 31-i bordézsma összeírásakor, már 49 személyről számolnak be. A város bírója Benne (Bene) Gergely, esküdtek: Teky Benedek és Szabó Vincze

1582: Az adóösszeírás szerint a török basának, Emőd 300 forint fejadót fizetett, kezdetben Budára majd később Hatvanba.

1585: Éhínség pusztít Emődön és környékén.

1596: Vereséggel végződő keresztesi csata. Eger eleste. Emőd az egri basa hatalmi körzetébe kerül. A vattai járás megszűnt ahova Emőd is tartozott.

1612: Emőd települést megvásárolja a Rákóczi-család. Birtokosai lesznek: Rákóczi Zsigmond, György, Pál és Julianna.

1616: Emőd mezővárost a miskolci járáshoz csatolják, a vattai Perjések elpusztulása miatt.

1618: A szőlő ültetvények nagy része a rossz időjárás miatt elpusztult.

1662: Pestis járvány tizedeli Emőd lakosságát 1679-ig.

1675: Egy császári had, 2-3 hónapon át táborozott Emődön. A sereg ellátása nagyon megviselte a település lakosságát. A katonák zaklatása miatt szinte kiürül a település.

1689: Ekkor készült Emőd első ismert pecsétnyomója.

1693: Sáskajárás tette tönkre Emőd határait.

1706: Rabutin császári generális erős serege Emőd közelébe összecsap, Károlyi Sándor kurucaival. A csata után a labancok mérhetetlen kárt és pocséklást okozva, feldúlják a borospincéket is.

1709: Pestis járvány megtizedeli Emőd lakosságát.

1715–1720: Országos összeírás szerint, Emődön 90-95 család lakja.

1718: Jégverés majd aszály pusztított.

1720: Rákóczi Julianna barokk stílusban kastélyt épített Emődön.

1721.: Pálinka Patika^{[pontosabban?][forrás?]} nyílik Emődön, Mezőcsat után a másodikként.

1725: Tavasszal a patakok kiáradtak, kora ősszel pedig olyan szörnyű jégverés volt, hogy emődi szőlőhegyen nem maradt termés.

1735: Emődön római katolikus parókia létesült.

1736: Több „tót” származású család telepedik le Emődön.

1737: A falu egyik részének birtokosa Fáy Gábor királyi tanácsos katolikussá lett és Erdődy püspök közreműködésével, elindították a katolikus vallás restaurálását.

1738: Krisztus mennybemenetelének tiszteletére plébánia létesül.

1745: Egerben megalakul a megye negyedik járása és Emőd is hozzá tartozott.

1746: Emőd város összesen 871 lakosából, 217 szlovák és 174 rutén nemzetségű.

1748: Sáskák pusztítják el a község határában lévő termés nagy részét.

1756: Veréb és nyúl invázió volt.

1763: A szőlők és gyümölcsösök teljesen lefagytak.

1769.: Római katolikus és Református iskola épült Emődön.

1770: Mária Terézia úrbéri rendezési ívei alapján, Emőd jelentés részére a Fáy és a Török família tulajdonába van. Az összeírt családok száma 218.

1773: Esterházy püspök felszólítására kijelölik az épülő katolikus templom telkét.

1774: Jóváhagyták a katolikus templom tervét és megkezdték az építését.

1785: A katolikus templom félig elkészült.

1795: Elkészül a katolikus templom tornya amit haranggal is elláttak.

1800: Emőd földesurai: Erdődy György, Fáy Ágoston és özv. Fáy Barnabásné.

1811: Felépült a református templom tornyával együtt késő barokk stílusban.

1818: A református egyház 180 kg-os harangot vásárol Egerből.

1835: Jégeső verte el a Bükkalját. Október 15-én pedig erőteljes földrengés volt észlelhető.

1836: Májusban olyan fagy volt, hogy a vetések és a szőlők mind elpusztultak.

1837–1840: A lakosságot tífusz és kolera járvány tizedeli. Az orvosokat és a hatóságok teljesen tehetetlenek.

1840: Varjak és verebek szaporodnak el.

1851: Emődön 15 kézműves mesterről tudnak.

1860: A római katolikus hitközség orgonát vásárolt a templomában.

1866: Kolera járványban százával pusztulnak el az emberek.

1860-as évek: Épül a Budapest – Miskolc összekötő, országosan kiemelt vasútvonal, mely Emődön is keresztül halad.

1871: Emőd városból, nagyközség lett.

1882: Nagy tűzvész pusztított Emődön, ami még ember áldozatot is követelt. A református templom is leégett.

1884: A megye járásainak átszervezése után Emőd a mezőcsati járáshoz került.

1896: A fokozatosan jelentkező filoxéra a szőlőskerteket teljesen kipusztította.

1911: Felépül a magtár épülete.

1914–1918: Kitör az I. világháború: I. Ferenc József király július végén hadseregét harcba szólítja. Az emődi fiatalok zöme a 34-es gyalogezredbe kerül. Emődről az I. világháborúban 470 katona vett részt, akik közül 95 hőshalát halt és 34 hadirokkant lett.

1915: Cserebogár invázió.

1917: Emődön forradalmi megmozdulás bontakozik ki.

1918: November 1-én nagyarányú parasztmegmozdulás alakul ki. A zavargásokban az egész falu népe részt vett kb. 150-200 fő. Vezetőik: Bodnár Antal és testvére András, valamint Vascsák Ferenc, volt 34. ezredbeli katona játszottak szerepet, majd későbbiekben Szabady Gabriella vette a kezébe az események irányítását. Történések során a feltörték a falu élelmiszer raktárát amiből négy vagon lisztet és 14 mázsa cukrot mértek ki a lakosságnak, majd kirabolták a bírót, a jegyzőt, és a többi vagyonos gazdát. Az események hatására Emődről a község vezető rétege a bíró, az intéző, a birtokos réteg elmenekült. A parasztmegmozdulás leverésére először Nagy László és Horváth Károly 10. honvédezredbeli hadnagyok mentek ki 20 emberrel, de a 150 főnyi túlerővel szemben nem tudtak mit kezdeni, ezért Miskolcról kivezényelték még Ditrich Sándor századost 50 katonával, de növekedett létszámmal sem bírtak a forradalmi tömeggel. Az őszirózsás forradalom emődi parasztmegmozdulásnak 3 halottja, 4 súlyos sebesültje és számos könnyebb sérültje lett, 22 főt tartoztattak le, valamint Vascsák Ferencet, aki nem adta meg magát a csendőröknek, üldözés közben lelőtték.

1918: November 2. Emődön megalakult a Nemzeti Tanács. Az 50 fős legénysége és 2 tisztje az új kormányra letették az esküt.

1920: Dalárda alakul Kubassy, majd Urbán Gyula tanítok vezetésével.

1921: Erdődy Rudolf birtokából „vagyonváltság” címen, 284 házhelyet osztanak ki.

1924: Felavatják az I. világháborús emlékművet. A háborúban résztvevőknek 1-5 hold „proletár földet” osztanak ki. Levente egyesület alakul.

1925: Tavaszi hóolvadáskor, nagy árvíz volt. Két tanerős, egy tantermes községi és négy tantermes római katolikus iskola építésébe kezdenek.

1930: Új postahivatal épül Emődön.

1936: Nagy jégverés pusztított a határban.

1938: Emőd villamosításának éve.

1943: A derenki lakosság nagy részét, Emőd Istvánmajorba telepítik.

1944: Emőd önálló jegyzőséggel rendelkező Nagyközség lett.

1944: November 5-6-án a Szovjet csapatok átkelnek a Tiszán, Tiszakeszi és Ároktő térségében. A csapatok előrenyomulása igen erőteljes volt. Már november 7-én elérték Emőd déli részét az előőrsök ahol a Német csapatokkal a kenderföld és állomás környékén heves harcokat vívtak. A csatározás következtében a szovjet csapatok kétszer is elfoglalták Emőd déli részét, a 3-as számú műútig is eljutottak, de az erős német nyomás miatt, többször kénytelenek voltak visszavonulni. A szovjet hadvezetés a község elleni támadásokat ideiglenesen beszüntette mivel megvárták, amíg északról, Harsány és Bükkaranyos felől is támadásba tudnak lendülni. November 12-én elfoglalták Harsányt és így a szovjet és román csapatok közös átfogó harc eredményeként 1944. november 15-én kiszorították a német és magyar csapatokat a községből. A harcok során áldozatul eset több száz katonán kívül 54 polgári személy, köztük gyermekek is. A községben 20 lakóház teljesen leégett és a református templom tornyát is tüzérségi találat érte. A visszavonuló német csapatok felgyújtották a Rákóczi iskolát amelyben előzőleg üzemanyagot tároltak.

1945: Január 28-án Emőd községében is megalakult a nemzeti Bizottság.

1945: Április 10-én az Emődön működő pártok: Kommunista Párt, Szociáldemokrata Párt és a Független Kisgazda Párt.

1948: Emődön Termelőszövetkezeti csoport alakul.

1949: Október 1-én új Tsz-ek alakultak Emődön. A községi könyvtár és a Népművelési tevékenység megkezdte munkáját.

1950: Emőd Községi Tanács létrejötte. Megalakul a Végrehajtó Bizottsága. Létrejön az Emőd és Vidéke Földműves Szövetkezet.

1951: A községben megnyílik az első óvoda és a kultúrotthon.

1956: Október 24-én Emődön is forradalmi megmozdulásokra került sor, aminek során Emődön egyetlenegy lövés dördült el.

1958: Augusztus 20-án felavatták a 8 tantermes általános iskolát.

1958: Megépül a mikrohullámú átjátszó lánc helyi állomása.

1968: A 8 tantermes iskola udvarán 1000 m² bitumenes pálya épül.

1970: Emődből nagyközség lett és közvetlen megyei irányítás alá került. Lakosság száma: 6570 fő.

1971: Megszűnik a Mezőcsáti Járási Tanács. Költségvezetési üzem alakul (GAMESZ). A zene és a kisegítő iskola megkezdi működését. Idősek Napközi Otthona 20 férőhellyel megkezdi működését. Egészségügyi Kombinált épület. Fogorvosi ellátás biztosítása.

1972: A Pince klub hivatalos megnyitása.

1979: Megépül a Polgármesteri Hivatal épülete.

1980: A helyi ÁFÉSZ támogatásával Énekkar alakul.

1984: A csecsemők és gyermekek egészségügyi ellátásának megszervezése.

1986: Diák Sportegyesület alakult.

1991: Körzeti rendőrőrs alakult.

1992.: Korszerű orvosi ügyeleti szolgálat indult.

1993: A gázmű építésének kezdete. Elkészül az általános és szakiskola. Beindul a kommunális szilárd hulladék gyűjtése. Megalakult az Emőd Nagyközség Községgondnoksága a GAMESZ jogutódjaként. A nagyközség új jelképeinek: Címer és zászlójának ünnepélyes felszentelése.

1994: Önálló zeneiskolát alapítanak. Lerakják a görögkatolikus templom alapjait.

1998: Felszentelik a görögkatolikus templomot.

1999: Megalakul az Emődi Nagycsaládosok Egyesülete.

2001: Megépült a szennyvíz elvezető csatorna rendszer.

2001: Július 1-ei hatállyal Emőd nagyközségnek városi címet adományozott a Magyar Köztársaság elnöke.

2001: Augusztus 19-én zajlott le a városavató ünnepség.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Lehóczki István (MDF)
• 1994–1998: Lehóczki István (MDF)
• 1998–2002: Lehóczki István (MDF)
• 2002–2006: Lehóczki István (MDF)
• 2006–2010: Lehóczki István (Nemzeti Fórum)
• 2010–2014: Lehóczki István (KDNP-Fidesz-Nemzeti Fórum)
• 2014–2015: Pocsai Enikő (független)
• 2016–2019: Fekete Tibor (független)
• 2019-től: Fekete Tibor (független)

A településen 2016. február 28-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt. A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, de három jelölt közül csak a második helyet tudta elérni.

Népesség

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,2%-a magyarnak, 3,6% cigánynak, 1,4% lengyelnek, 0,3% németnek, 0,2% románnak mondta magát (11,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 45,9%, református 16,7%, görögkatolikus 3,7%, felekezeten kívüli 8,7% (23,8% nem nyilatkozott).

Híres emődiek

• Szakállas Zsolt - absztrakt expresszionista festő, szürrealista, dadaista költő (Miskolc, 1965- )

Nevezetességek

• Rhédey-kastély
• Fekete Péter Manufaktúra - Sörfőzde
• Tájház

Források

• Emőd város honlapja
• Emőd város története - Czecze József (szerző) - ISBN 963 216 220 X