Alsóberecki

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Alsóberecki
Alsóberecki címere
Alsóberecki címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás Sátoraljaújhelyi
Jogállás község
Polgármester Emriné Bajnok Zita[1]
Irányítószám 3985
Körzethívószám 47
Népesség
Teljes népesség 705 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 101,75 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 6,86 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Alsóberecki (Magyarország)
Alsóberecki
Alsóberecki
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 20′ 29″, k. h. 21° 41′ 07″Koordináták: é. sz. 48° 20′ 29″, k. h. 21° 41′ 07″
Alsóberecki (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Alsóberecki
Alsóberecki
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Alsóberecki weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsóberecki témájú médiaállományokat.

Alsóberecki község Borsod-Abaúj-Zemplén megye Sátoraljaújhelyi járásában, Miskolctól 85 kilométerre északkeletre, a Bodrogközben.

Története[szerkesztés]

A település valószínűleg a honfoglalás óta lakott. 1358-ban említik először Bereck néven, halászfaluként, ekkor a Szerdahelyi család birtoka volt.

Az 1300-as évek végén a Bári és Pető családok birtoka volt, az 1400-as években a Komonya, Ricsey, Beke, Zádorházy, Tarkövy, Szerdahelyi, Herestényi és Rikalf családok voltak birtokosai. A 13. század második felében árvíz miatt a temploma elpusztult, csak a 18. században építették újjá.

Az 1500-as évek közepe után a Duleszkay Horváth, a Melith, 1594-ben pedig Rákóczi Zsigmond és Ferenc, valamint az Ócz, Haraszthy és Horváth, valamint a Czobor családok.

A 16. században a település földesurával együtt áttért a református hitre. A református templomot 1785–1786-ban építették. 1875-ben fatornyot építettek a templom elé, ez 1956-ig állt. 1956 építettek a templom keleti oldalának közepéhez a jelenleg látható 20 m. magas kőtornyot. A református templom műemléki védelem alatt áll 1272 törzsszámon és 2644 KÖH azonosítószámon.

Az 1600-as évek közepétől a Bereczky, Gabóczy, Eödönffy, Csapy, Melith, Pécsy, Zákány családok voltak itt birtokosok, 1663-ban pedig Bocskai István és Soós György, 1774 körül pedig az Olcsváry és Boronkay családok voltak birtokosai, az 1800-as évek elején rajtuk kívül még a Csuka családnak is volt itt birtoka.

Alsóberecki közelében feküdt egykor a mára már elpusztult Igazod település is, melynek 1440-ben Zerdahelyi Miklós volt a birtokosa.

Alsóbereckihez tartozott még Agócz-puszta is, mely Micz-bán-nak és utódainak volt a birtoka.

Agócz-puszta 1548-ban a Serédy, 1550-ben a Bacskó csalásoké, 1569-ben Kálnássy Ferenc, Rákóczy György és Deregnyey Pál, 1598-ban pedig a Kálnássy, Bacskay, Szokoly, 1663-ban pedig Bocskai István és Soós György, 1723-ban a Keresztes, 1754-ben a Kálnássy, 1813-ban pedig az Oldvány családok birtoka volt.

A 20. század elején az 1950-es megyerendezés]]ig Zemplén vármegye Sátoraljaújhelyi járásához tartozott.

Az 1910-es népszámláláskor 682 lakosából 680 magyar volt, ebből 156 római katolikus, 89 görög katolikus, 393 református volt.

Népcsoportok[szerkesztés]

A településen a lakosság 97%-át magyar, 3%-át cigány származású[3] emberek alkotják. Ezenkívül 1 szlovák is él a településen.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Látnivalók[szerkesztés]

  • Halastó
  • volt Olcsváry kuria, ma Vendégház
  • Long-erdő természetvédelmi terület, Mária nyárfa
  • a falu határában a Karosi honfoglalás kori temető, régészeti emlékpark, millenniumi emlékmű

Környező települések[szerkesztés]

Felsőberecki (2 km), Karos (4 km), Vajdácska (6 km), a legközelebbi város: Sátoraljaújhely (7 km).

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Alsóberecki települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. augusztus 18.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A nemzetiségi népesség száma településenként

További információk[szerkesztés]