Alsóberecki

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Alsóberecki
Alsóberecki címere
Alsóberecki címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásSátoraljaújhelyi
Jogállásközség
PolgármesterEmriné Bajnok Zita (független)[1]
Irányítószám3985
Körzethívószám47
Népesség
Teljes népesség666 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség101,75 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület6,86 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 20′ 36″, k. h. 21° 41′ 30″Koordináták: é. sz. 48° 20′ 36″, k. h. 21° 41′ 30″
Alsóberecki (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Alsóberecki
Alsóberecki
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Alsóberecki weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsóberecki témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Alsóberecki község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Sátoraljaújhelyi járásában,

Fekvése[szerkesztés]

A település a Bodrogközben fekszik a szlovák határ mentén, Sátoraljaújhelytől 6 kilométerre délkeletre. További szomszédai: észak felől Felsőberecki (3 kilométerre), kelet felől Karos (7 kilométerre), dél felől Bodroghalom (8 kilométerre), délnyugat felől pedig Vajdácska (6 kilométerre).

Megközelítése[szerkesztés]

A település területén végighalad a Sátoraljaújhely-Cigánd-Kisvárda között húzódó, a 37-es és 4-es főutakat összekötő 381-es főút, ez a legfontosabb közúti elérési útvonala az említett városok és főutak mindegyike felől. A környező települések közül Vajdácskával a 3805-ös, Bodroghalommal a 3806-os, Felsőbereckivel a 38 107-es út köti össze.

Története[szerkesztés]

A község neve személynévi eredetű lehet (Brictius, Bereck).[3]

A település valószínűleg a honfoglalás óta lakott. Első ismert írásos említése 1358-ból maradt fenn (Bereck); ekkor halászfalu volt, a Szerdahelyi család birtoka.

Az 1300-as évek végén a Bári és Pető családok birtokolták, az 1400-as években pedig a Komonya, Ricsey, Beke, Zádorházy, Tarkövy, Szerdahelyi, Herestényi és Rikalf családok. A 13. század második felében árvíz sodorta el a a templomát, s az csak a 18. században épült fel újra.

Az 1500-as évek második felében tulajdonosai a Duleszkay Horváth és a Melith családok, 1594-ben Rákóczi Zsigmond és Ferenc, valamint az Ócz, Haraszthy, Horváth, és Czobor családok.

A 16. században a település földesurával együtt áttért a református hitre. A református templomot 1785–1786-ban emelték. 1875-ben fatornyot építettek a templom elé, ez 1956-ig állt. 1956-ban építették a templom keleti oldalának közepéhez a jelenleg látható 20 m magas kőtornyot. A református templom műemléki védelem alatt áll.

Az 1600-as évek közepétől a Bereczky, Gabóczy, Eödönffy, Csapy, Melith, Pécsy, Zákány családok voltak birtokosai, 1663-ban Bocskai István és Soós György, 1774 körül pedig az Olcsváry és Boronkay családok, akik az államosításig voltak birtokosok.

Az 1800-as évek elején a Csuka családnak is volt birtoka a településen.

Alsóberecki közelében feküdt egykor a mára már elpusztult Igazod település is, melynek 1440-ben Zerdahelyi Miklós volt a birtokosa.

Alsóbereckihez tartozott még Agóczpuszta is, mely Micz bánnak és utódainak volt a birtoka. Majd a Schulcz családé az 1900-s évek közepéig.

Agóczpuszta 1548-ban a Serédy, 1550-ben a Bacskó, 1569-ben a Kálnássy Ferenc, a Rákóczy György és a Deregnyey Pál, 1598-ban a Kálnássy, Bacskay és Szokoly, 1663-ban a Bocskai István és a Soós György, 1723-ban a Keresztes, 1754-ben a Kálnássy, 1813-ban pedig az Oldvány család birtoka volt.

A 20. század első felében, az 1950-es megyerendezésig Zemplén vármegye Sátoraljaújhelyi járásához tartozott.

Az 1910-es népszámláláskor 682 lakosából 680 magyar volt, ebből 156 római katolikus, 89 görögkatolikus, 393 református.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990-1994: Szekeres András (független)[4]
  • 1994-1998: Zuti Lajos (független)[5]
  • 1998-2002: Zuti Lajos (független)[6]
  • 2002-2006: Zuti Lajos (független)[7]
  • 2006-2010: Zuti Lajos (független)[8]
  • 2010-2014: Zuti Lajos (független)[9]
  • 2014-2019: Emriné Bajnok Zita (független)[10]
  • 2019-től: Emriné Bajnok Zita (független)[1]
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Népesség[szerkesztés]

A település népességének alakulása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
726
721
705
707
684
666
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a településen a lakosság 97%-át magyar, 3%-át cigány származású[11] emberek alkották. Ezenkívül 1 szlovák is élt a településen.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,6%-a magyarnak, 5,2% cigánynak, 0,3% románnak, 2,2% szlováknak mondta magát (7,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 28,5%, református 36,8%, görögkatolikus 10,6%, evangélikus 0,3%, felekezet nélküli 3,7%, (18,1% nem nyilatkozott).[12]

2022-ben a lakosság 85,8%-a vallotta magát magyarnak, 3,8% cigánynak, 0,6% szlováknak, 0,1% németnek, 1,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (14,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 20,2% volt római katolikus, 27,5% református, 9,6% görög katolikus, 1% egyéb keresztény, 3,9% felekezeten kívüli (37,4% nem válaszolt).[13]

Látnivalók[szerkesztés]

  • Halastó
  • Bodrog-holtág (Ágóci, Schulcz )
  • Volt Olcsváry-kuria, ma vendégház
  • Long-erdő természetvédelmi terület, Mária-nyárfa
  • A falu határában karosi honfoglalás kori temető, régészeti emlékpark, millenniumi emlékmű

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Alsóberecki települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2016. augusztus 18.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára Akadémiai Kiadó, Budapest 1978 ISBN 963 05 1490 7 Alsóberecki és Bereck szócikkek
  4. ↑ Alsóberecki települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Országos Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Alsóberecki települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 28.)
  6. ↑ Alsóberecki települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
  7. ↑ Alsóberecki települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
  8. ↑ Alsóberecki települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
  9. ↑ Alsóberecki települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 18.)
  10. ↑ Alsóberecki települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. augusztus 18.)
  11. ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
  12. ↑ Alsóberecki Helységnévtár
  13. ↑ Alsóberecki Helységnévtár

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Alsóberecki&oldid=26647576”