Rátka
|
A településen világörökségi helyszín található |
| Rátka | |||
 | |||
| Szent Anna-plébániatemplom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Járás | Szerencsi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Braun Árpád (független)[1] | ||
| Irányítószám | 3908 | ||
| Körzethívószám | 47 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 892 fő (2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 78,95 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 11,78 km² | ||
| Földrajzi nagytáj | Észak-magyarországi-középhegység[3] | ||
| Földrajzi középtáj | Tokaj–Zempléni-hegyvidék[3] | ||
| Földrajzi kistáj | Szerencsi-dombság[3] | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 12′ 51″, k. h. 21° 13′ 33″48.214167°N 21.225833°EKoordináták: é. sz. 48° 12′ 51″, k. h. 21° 13′ 33″48.214167°N 21.225833°E | |||
 Rátka
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
| |||
| Rátka weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Rátka témájú médiaállományokat. | |||
Rátka (németül: Ratkau) község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Szerencsi járásban.
Fekvése
[szerkesztés]A Zempléni-hegység délnyugati lejtői alatt fekszik, a Tokaji borvidéken, a megye székhelyétől, Miskolctól 42 kilométerre északkeletre.
A közvetlen szomszédos települések: észak felől Tállya, délkelet felől Mád, dél felől pedig a Szerencshez tartozó Ond. Északnyugat felől a legközelebbi település Golop, de közigazgatási területeik nem érintkeznek egymással.
A térség fontosabb települései közül Tállya 3 km, Mád 5 km, Szerencs 8,5 km, Abaújszántó 10 km, Tarcal 12 km, Tokaj pedig 19 km távolságra található.
Megközelítése
[szerkesztés]Közúton csak Szerencs vagy Tállya érintésével közelíthető meg, mindkét irányból a 3712-es úton. Északkeleti-keleti külterületei között elhalad még a 39-es főút is.
A hazai vasútvonalak közül a községet a Szerencs–Hidasnémeti-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van itt. Rátka megállóhely a központ közelében helyezkedik el, közúti elérését csak önkormányzati utak biztosítják-
Története
[szerkesztés]A 15. században említik először a települést, Rathka néven. A törökök, az erdélyi hadak és a császáriak is kifosztották, elnéptelenedett, csak 1750-ben telepítette be német lakókkal Trautson herceg, a közeli Károlyfalva (Karlsdorf) és Hercegkút (Trautsondorf) falvakkal együtt. A falu a mai napig őrzi nemzetiségi hagyományait.
Az 1910-es népszámláláskor 1021 lakosa volt, melyből 973 katolikus, 15 református, 19 izraelita volt.
A 20. század elején Zemplén vármegye Szerencsi járásához tartozott.
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Héring Istvánné (független)[4]
- 1994–1998: Héring Istvánné (független)[5]
- 1998–2002: Héring Istvánné (független német kisebbségi)[6]
- 2002–2006: Héring Istvánné (független német kisebbségi)[7]
- 2006–2010: Héring Istvánné (független)[8]
- 2010–2014: Tirk Sándorné (Fidesz-KDNP)[9]
- 2014–2019: Tirk Sándorné (Fidesz-KDNP)[10]
- 2019–2024: Tirk Sándorné (Fidesz-KDNP)[11]
- 2024– : Braun Árpád (független)[1]
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 970 | 962 | 957 | 935 | 882 | 905 | 896 | 892 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
2001-ben a település lakosságának 78%-a magyar, 22%-a német nemzetiségűnek vallotta magát.[12]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,6%-a magyarnak, 67,2% németnek, 0,4% románnak mondta magát (11,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 73,3%, református 4%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 2,8% (18,7% nem válaszolt).[13]
2022-ben a lakosság 93,4%-a vallotta magát magyarnak, 26,6% németnek, 0,2% szlováknak, 0,1% bolgárnak, 1,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 56,8% volt római katolikus, 6,2% református, 1,2% görög katolikus, 0,7% egyéb keresztény, 0,2% izraelita, 0,1% ortodox, 4,4% felekezeten kívüli (30,3% nem válaszolt).[14]
Nevezetességek
[szerkesztés]- Római katolikus temploma - 1807-ben épült.
- Német Nemzetiségi Tájház - 1824-ben épült
- Elhurcoltak emlékműve - 2005-ben épült
- Szent István és Boldog Gizella domborműve - 2000-ben épült
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Rátka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. október 2.)
- ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2025. szeptember 30. (Hozzáférés: 2025. október 1.)
- ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
- ↑ Rátka települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Rátka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
- ↑ Rátka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
- ↑ Rátka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
- ↑ Rátka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
- ↑ Rátka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
- ↑ Rátka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
- ↑ Rátka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 7.)
- ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
- ↑ Rátka Helységnévtár
- ↑ Rátka Helységnévtár
