Szerencs–Hidasnémeti-vasútvonal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szerencs–Hidasnémeti-vasútvonal
Abaújszántó vasútállomása
Abaújszántó vasútállomása
A Szerencs–Hidasnémeti-vasútvonal útvonala
Vonalszám: 98
Hossz: 51 km
Nyomtávolság: 1435 mm
Maximális sebesség: 50 km/h
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szerencs–Hidasnémeti-vasútvonal témájú médiaállományokat.
BSicon STR.svg 80 Miskolc felé
BSicon BHF.svg 0 Szerencs
BSicon ABZgr.svg 80 Sátoraljaújhely/Nyíregyháza felé
BSicon hKRZWae.svg Szerencsi-patak
BSicon BHF.svg 6 Mád
BSicon HST.svg 11 Rátka mh.
BSicon BHF.svg 13 Tállya
BSicon ABZgr.svg kőbánya felé
BSicon HST.svg 15 Golop mh.
BSicon hKRZWae.svg Szerencsi-patak
BSicon HST.svg 19 Abaújszántói fürdő mh.
BSicon BHF.svg 21 Abaújszántó mrh.
BSicon HST.svg 24 Abaújkér mh.
BSicon HST.svg 28 Boldogkőváralja mh.
BSicon HST.svg 30 Korlát-Vizsoly mh.
BSicon HST.svg 36 Fony mh.
BSicon HST.svg 37 Hejce-Vilmány mh.
BSicon HST.svg 40 Göncruszka mh.
BSicon BHF.svg 43 Gönc mrh.
BSicon HST.svg 46 Zsujta mh.
BSicon hKRZWae.svg Hernád-folyó
BSicon ABZg+l.svg 90 Miskolc felé
BSicon BHF.svg 51 Hidasnémeti
BSicon STR.svg 90 Kassa felé

A Zempléni-hegység lábánál fekvő Szerencs–Hidasnémeti-vasútvonal a MÁV 98-as számú, egyvágányú, nem villamosított mellékvonala.

Történet[szerkesztés]

A MÁV Hatvan–Miskolc–Szerencs–Sátoraljaújhely-vasútvonalának Szerencs állomásától kiágazó vasútvonalat a Kassa-Hegyaljai HÉV társaság építette. Az 50 km hosszú vonal Hidasnémetinél csatlakozott az ugyancsak MÁV tulajdonú Miskolc–Kassa-vasútvonalhoz. A vonal dombvidéki jellege és a kisajátítási gondok miatt viszonylag magas költséggel épült vasútvonalat 1909. szeptember 30-án adták át a forgalomnak.[1] A felépítményt 23,6 kg/fm tömegű, „i” jelű sínekből építették. A vonalon két jelentősebb méretű vasszerkezetű híd épült, egy 20,0 m nyílású a Szerencs-patak felett, valamint egy 20+40+20 m háromnyílású a Hernád folyó felett.

Felépítmény[szerkesztés]

A vasútvonal egyes szakaszait, elsősorban a Szerencs és Tállya közötti szakaszát, a nagyobb igénybevétel miatt többször átépítették. Az egyszerűsített felépítménycserét, használt anyagokból, részletekben végezték az 1970-es évektől 2001-ig. A nagyobb terhelésű vonalszakaszok 54-es rendszerre, a kisebb terhelésűek 48-as rendszerre épültek át. A felújított szakaszokon a használt anyagok révén sokféle típusú vasbetonalj került beépítésre, azonban a vágány a mai napig jellemzően talpfás. A vonal felépítménye hagyományos, hevederes illesztésű, sínleerősítése vegyesen geós, illetve síncsavaros.

Forgalom[szerkesztés]

A személyforgalmat Szerencs és Abaújszántó állomások között Bzmot motorvonatok szolgálják ki. Abaújszántó és Hidasnémeti között a személyszállítás 2009. december 13-tól, a 2009/2010. évi menetrendváltástól szünetelt.[2] A szünetelő vonalszakaszon a 2010/2011. évi menetrendváltástól, pontosabban 2010. december 12-től újra megindult a személyforgalom, jelenleg ismét szóló Bzmot motorvonatok szolgálják ki a vonal felső szakaszát. A vasútvonalon már csak Mád és Tállya állomásokon van folyamatos forgalmi szolgálat, Tállya és Hidasnémeti állomások között úgynevezett egyszerűsített forgalmi szolgálat van érvényben, a forgalom lebonyolítása a vonatszemélyzet bevonásával történik. Rendszeres vonattalálkozásra berendezett személyzet nélkül szolgálati hely Abaújszántó megálló-rakodóhely. Itt Tállya illetve Hidasnémeti (a két forgalomszabályzó állomás) forgalmi szolgálatevőinek rendelkezése alapján a vonatok vezető jegyvizsgálói illetve vonali tolatásvezetői végzik szükség esetén a váltók állítását, a jelzők kezelését, valamint a páratlan váltókörzetben fekvő sorompó nyitását és zárását. A vonalon rendszeres teherforgalom Szerencs és Tállya között van, a Colas-Északkő Kft. tulajdonában lévő helyi kőbánya feladásai jelentősek (külön teherpályaudvarral rendelkezik). A tehervonatokat jellemzően M62-es sorozatú mozdonyok továbbítják.

Források[szerkesztés]

  1. Magyar Vasúttörténet 4. kötet, 204. oldal, (Budapest, 1996, ISBN 963-552-314-9)
  2. A belföldi vasúti forgalmat érintő legfontosabb változások (MÁV-START)