Kaszói Állami Erdei Vasút
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Kaszói Állami Erdei Vasút
| ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 A kisvasút gőzmozdonya | ||||||||||||||||||
| Hossz: | 8 km | |||||||||||||||||
| Nyomtávolság: | 760 mm | |||||||||||||||||
| Maximális sebesség: | 15 km/h | |||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
A Kaszói Állami Erdei Vasút Magyarország egyik legfiatalabb kisvasútja, csak a második világháború után létesült. A vasút védett természeti területen halad át, amit engedély nélkül nem is lehet látogatni.
Kisvasúti napja: május harmadik szombatja
Tartalomjegyzék
Történet[szerkesztés]
Az erdei vasutat 1952 és 1955 között építették, a faanyag szállítása céljából. A vasútüzem 760 mm nyomközű. Először a Szenta – Bojsza – Rinya fővonal épült meg. Ezt követték a szárnyvonalak. Sorrendben a Bükki, Bojszafenyvesi, és a Bojszafenyvesi. Végül a Bojsza – Kaszó követett. A vasúton a megnyitásától kezdve C-50-es dízelmozdonyok dolgoztak, és dolgoznak ma is. Kezdetben csak a fát szállították a Szentai fafeldolgozó és átrakodó állomásra. 1957-ben a megnövekedett igényekhez igazodva beszereztek egy gőzmozdonyt a már meglévő dízelek mellé. Sajnos ennek a súlyát a 9 kg/m-es sinek nem bírták, így jó néhány baleset után kiállították a forgalomból.
A személyszállítás 1961. május 17-én kezdődött meg.
1962-ben fejújítás kezdődött, mely négy éven át tartott. Többek között a talpfákat betonaljakra cserélték. 1963-ban még egy új szárnyvonalat is építettek Nagyrinyapusztáig. Ezt a szárnyat néhány év után el is bontották.
Az erdei utak megjelenése miatt az áruszállítás az 1980-as években egyre csökkent, míg végül 1985-ben megszűnt.
1989-ben (mivel a gőzmozdonyt már nem bírták a 9 kg/fm-es sínek) megkezdék a pálya felújítását.Elsőként a Kaszó-Bojsza szakaszt építették át 23,6 kg-os "i" sínek felhasználásával (melyek a megszüntetett Dombóvár-Tamási vasútvonalból származtak), majd szinte minden évben néhány száz méterrel tovább jutottak.
Ma a kisvasút 1,9 km-es Kaszó – Baláta közötti pályán közlekedik menetrend szerint 15 km/órás sebességgel keddenként, csütörtökönként és szombatonként. A Baláta - Szenta közötti 6 km-es szakaszon 2013 óta csak különvonatok közlekednek.
Jövő[szerkesztés]
2003-ban egy nagyobb horderejű felújításba kezdtek a vasútüzemen. Ez magában foglalja egy gőzös felújítását, meg a pálya átépítését, ami a nagyobb utazósebesség eléréshez szükséges.
Járművek[szerkesztés]
- C–50-es dízelmozdony
- C17-401: 1956-ban gyártották, 1969-ben került Kaszóra Balatonfenyvesről.
- C17-402: 1965-ben gyártották, korábban Dalmandon dolgozott.
- Karácsony nevű gőzmozdony
- Resicán gyártották 1954-ben, majd Szászrégenben 1984-ben felújították.[1] A gőzös 1997 decemberében érkezett Borszékről. Nevét is az érkezése idejéről kapta.
- pályaszáma: 490,2001 (eredetileg 764-406R)
Állomások és megállóhelyek[szerkesztés]
Nevezetességek a vasút környékén[szerkesztés]
Megközelíthetőség[szerkesztés]
A kaszói állomás, Kaszóról a nagybaráti úton haladva egy rövid szakaszon, majd déli irányba letérve akár gyalogosan is megközelíthető.
A szentai állomás a Dombóvár–Gyékényes-vasútvonalon található.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Erdei vasút, kisvasút. Kaszó Zrt.. [2013. január 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 14.)
