Mesztegnyői Állami Erdei Vasút

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Mesztegnyői Állami Erdei Vasút
Mesztegnyő állomás C–50 típusú mozdonnyal
Mesztegnyő állomás C–50 típusú mozdonnyal
Általános adatok
Ország Magyarország
MegyeSomogy megye
Vasútvonalak1 db
Vonalszám(ok)311
Hasznosításaszemélyszállítás
Jelenlegi hossz8,4 km
ÜzemeltetőSEFAG Zrt.
Történelmi adatok
Építés1925

Személyszállítás elindulása1959 (rendszeres)
Műszaki adatok
Nyomtávolság760 mm
Alagutak száma0 db
Járművek
VontatójárművekC–50
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Mesztegnyői Állami Erdei Vasút témájú médiaállományokat.
Útvonaldiagram
0 Mesztegnyő
Gyóta-Búsvár
Elágazás Soponya felé
Búsvári rakodó
Mélyéger
8,4 Felsőkak
Fával rakott belső mozgatást szolgáló kocsik a mesztegnyői fatelepen
Halastó a vasút pályája mellett
Pályarészlet
Pályarészlet a mesztegnyői kisvasúton.JPG

A Mesztegnyői Állami Erdei Vasút Mesztegnyő és Felsőkak között szállítja az utasokat április elejétől szeptember végéig a hétvégi napokon.

Kisvasúti napja: május 1.

Környezete[szerkesztés]

A kisvasút a Dunántúli-dombság Belső-Somogynak nevezett részén található. Mesztegnyő települést elhagyva a Boronka-Melléki Tájvédelmi Körzetben halad tovább, mely a Duna–Dráva Nemzeti Park területeihez tartozik. A kisvonat kitűnő lehetőséget nyújt az itt élő állatok megfigyelésére. Még a ritka fekete gólya és kárókatona is szemünk elé kerülhet.

Építése[szerkesztés]

A kisvasutat 1925-ben építtették a Hunyadi grófok. A mesztegnyői erdőkben kitermelt faanyagot szállították vele a fűrészüzembe és az átrakodó állomásra, illetve a környék halastavainak szállítási feladatait látta el. A vasút 760 mm-es nyomtávolsággal, 7 kg/méteres sínekből épült. Kezdetben gőzvontatást alkalmaztak a kb. 6 km hosszúságú vonalon, mely Mesztegnyőt és Nagyhomokot kötötte össze.

Az államosítás után az erdészet lóvontatású vasútként használta tovább. 1958-ban az addigra már 9 km-es hosszúságúra nyúlt vágányokat felújították. A síneket 9 kg/folyóméteresre, a talpfákat betonaljakra cserélték. A felújítást követően dízelmozdonyokra bízták a terhek mozgatását. 1960-ban a vasúti pályát meghosszabbították Felsőkak településig. Ezek után kezdődhetett a kisvasúti személyszállítás. Kakpuszta, Libickozma, Háromház, Kopárpuszta, Lencsenpuszta és Cserfekvés (Libickozma településrésze) lakosainak ez jelentette az egyetlen közlekedési eszközt.

Az 1970-es évek végén a falvak elnéptelenedése és a faanyag kitermelésének csökkenése miatt a legtöbb szárnyvonalat megszüntették. Megmaradt a Mesztegnyő-Felsőkak közötti 8,4 km-es fővonal. A soponyai 4 km-es szárnyvonal felszámolására 2010-ben került sor.

A kisvasút létfenntartását mára a turizmus vette át.

Járműállomány[szerkesztés]

Állomások és megállóhelyek[szerkesztés]

A menetidő percben van megadva.

Mesztegnyő ↔ Felsőlak (311)
menetidő ↓ megállóhely neve menetidő ↑
0
Mesztegnyő
45
?
Gyóta-Búsvár
?
?
Mélyéger
?
45
Felsőkak
0

Az indítóállomáson található az erdészet fűrészüzeme és a MÁV rakodó. A vasút az indulást követően 500 méteren keresztül követi az úgynevezett Kopári utat, majd otthagyva azt bekanyarodik a Birka-járásba, majd eléri a Busvári erdőt. Ezt követi a Derék-patak, majd a Busvári halastó. A figyelmes szemlélő láthatja a ritkaságnak számító fekete gólyákat vagy a halászsasokat. A fővonalon elhagyjuk a Szúnyogvárnak és a Répcehomoknak nevezett területet. A tavat elhagyva elhaladunk még a Nagyhomokon és a Mélygéren, miután megérkezünk a végállomásra. És talán már belefolytunk a látnivalók fejezetbe.

Nevezetességek és látnivalók a vasút környékén[szerkesztés]

A kisvasút vonala a fent említett területen, azaz Belső-Somogyban a Boronka-melléki Tájvédelmi körzeten vezet keresztül. Az erdőállomány az égeresektől a száraz homoki tölgyesekig változik. Útközben a Búsvári- és a Hajmáslapi-halastavat érintjük, aminek érdekessége, hogy a vasúti töltés szeli ketté. Felsőlak végállomásról félórás sétával Kakpusztán keresztül a lencseni halastavat érhetjük el. Mesztegnyő a Balatontól 20 km re fekszik, nevét 1332-ben említik először írásos emlékek. A terület a török hódoltság alatt elnéptelenedik. Később a terület a Hunyadiak birtoka lett, akik cseh, horvát telepesekkel népesítették be. Szintén a Hunyadiakhoz fűződik a díszes barokk templom, melyet 1757-ben építették. A település turisztikai szenzációja – természetesen a kisvasút mellett- a minden évben megrendezésre kerülő Gólyafesztivál és a Rétessütő verseny.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Mesztegnyői Állami Erdei Vasút témájú médiaállományokat.