Mesztegnyői Állami Erdei Vasút

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mesztegnyői Állami Erdei Vasút
Mesztegnyő állomás C–50 típusú mozdonnyal
Mesztegnyő állomás C–50 típusú mozdonnyal
Általános adatok
Ország  Magyarország
Megye Somogy megye
Vasútvonalak 1 db
Vonalszám(ok) 311
Hasznosítása személyszállítás
Jelenlegi hossz 8,4 km
Üzemeltető SEFAG Zrt.
Történelmi adatok
Építés 1925

Személyszállítás elindulása 1959 (rendszeres)
Műszaki adatok
Nyomtávolság 760 mm
Alagutak száma 0 db
Járművek
Vontatójárművek C–50
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Mesztegnyői Állami Erdei Vasút témájú médiaállományokat.
Útvonaldiagram
0 Mesztegnyő
Gyóta-Búsvár
Elágazás Soponya felé
Búsvári rakodó
Mélyéger
8,4 Felsőkak
Fával rakott belső mozgatást szolgáló kocsik a mesztegnyői fatelepen
Halastó a vasút pályája mellett
Pályarészlet
Pályarészlet a mesztegnyői kisvasúton.JPG

A Mesztegnyői Állami Erdei Vasút Mesztegnyő és Felsőkak között szállítja az utasokat április elejétől szeptember végéig a hétvégi napokon.

Kisvasúti napja: május 1.

Környezete[szerkesztés]

A kisvasút a Dunántúli-dombság Belső-Somogynak nevezett részén található. Mesztegnyő települést elhagyva a Boronka-Melléki Tájvédelmi Körzetben halad tovább, mely a Duna–Dráva Nemzeti Park területeihez tartozik. A kisvonat kitűnő lehetőséget nyújt az itt élő állatok megfigyelésére. Még a ritka fekete gólya és kárókatona is szemünk elé kerülhet.

Építése[szerkesztés]

A kisvasutat 1925-ben építtették a Hunyadi grófok. A mesztegnyői erdőkben kitermelt faanyagot szállították vele a fűrészüzembe és az átrakodó állomásra, illetve a környék halastavainak szállítási feladatait látta el. A vasút 760 mm-es nyomtávolsággal, 7 kg/méteres sínekből épült. Kezdetben gőzvontatást alkalmaztak a kb. 6 km hosszúságú vonalon, mely Mesztegnyőt és Nagyhomokot kötötte össze.

Az államosítás után az erdészet lóvontatású vasútként használta tovább. 1958-ban az addigra már 9 km-es hosszúságúra nyúlt vágányokat felújították. A síneket 9 kg/folyóméteresre, a talpfákat betonaljakra cserélték. A felújítást követően dízelmozdonyokra bízták a terhek mozgatását. 1960-ban a vasúti pályát meghosszabbították Felsőkak településig. Ezek után kezdődhetett a kisvasúti személyszállítás. Kakpuszta, Libickozma, Háromház, Kopárpuszta, Lencsenpuszta és Cserfekvés (Libickozma településrésze) lakosainak ez jelentette az egyetlen közlekedési eszközt.

Az 1970-es évek végén a falvak elnéptelenedése és a faanyag kitermelésének csökkenése miatt a legtöbb szárnyvonalat megszüntették. Megmaradt a Mesztegnyő-Felsőkak közötti 8,4 km-es fővonal. A soponyai 4 km-es szárnyvonal felszámolására 2010-ben került sor.

A kisvasút létfenntartását mára a turizmus vette át.

Járműállomány[szerkesztés]

Állomások és megállóhelyek[szerkesztés]

A menetidő percben van megadva.

Mesztegnyő ↔ Felsőlak (311)
menetidő ↓ megállóhely neve menetidő ↑
0
Mesztegnyő
45
?
Gyóta-Búsvár
?
?
Mélyéger
?
45
Felsőkak
0

Az indítóállomáson található az erdészet fűrészüzeme és a MÁV rakodó. A vasút az indulást követően 500 méteren keresztül követi az úgynevezett Kopári utat, majd otthagyva azt bekanyarodik a Birka-járásba, majd eléri a Busvári erdőt. Ezt követi a Derék-patak, majd a Busvári halastó. A figyelmes szemlélő láthatja a ritkaságnak számító fekete gólyákat vagy a halászsasokat. A fővonalon elhagyjuk a Szúnyogvárnak és a Répcehomoknak nevezett területet. A tavat elhagyva elhaladunk még a Nagyhomokon és a Mélygéren, miután megérkezünk a végállomásra. És talán már belefolytunk a látnivalók fejezetbe.

Nevezetességek és látnivalók a vasút környékén[szerkesztés]

A kisvasút vonala a fent említett területen, azaz Belső-Somogyban a Boronka-melléki Tájvédelmi körzeten vezet keresztül. Az erdőállomány az égeresektől a száraz homoki tölgyesekig változik. Útközben a Búsvári- és a Hajmáslapi-halastavat érintjük, aminek érdekessége, hogy a vasúti töltés szeli ketté. Felsőlak végállomásról félórás sétával Kakpusztán keresztül a lencseni halastavat érhetjük el. Mesztegnyő a Balatontól 20 km re fekszik, nevét 1332-ben említik először írásos emlékek. A terület a török hódoltság alatt elnéptelenedik. Később a terület a Hunyadiak birtoka lett, akik cseh, horvát telepesekkel népesítették be. Szintén a Hunyadiakhoz fűződik a díszes barokk templom, melyet 1757-ben építették. A település turisztikai szenzációja – természetesen a kisvasút mellett- a minden évben megrendezésre kerülő Gólyafesztivál és a Rétessütő verseny.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Mesztegnyői Állami Erdei Vasút témájú médiaállományokat.