Sopron–Szombathely-vasútvonal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sopron–Szombathely-vasútvonal
Lövő vasútállomás
Lövő vasútállomás
A Sopron–Szombathely-vasútvonal útvonala
Vonalszám: 15
Hossz: 62 km
Nyomtávolság: 1435 mm
Feszültség: 25 kV 50 Hz ~
Maximális sebesség: 120 km/h
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Sopron–Szombathely-vasútvonal témájú médiaállományokat.
BSicon STR.svg Sopron–Bécsújhely-vasútvonal Ágfalva, Bécsújhely, majd Bécs felé
BSicon eHST.svg Sopron-Gyártelep
BSicon eBHF.svg Sopron-Déli pu.
BSicon ABZg+l.svg Sopron–Ebenfurt-vasútvonal Ebenfurt felé
BSicon BHF.svg 0 Sopron
BSicon ABZgl+l.svg 8 Győr felé
BSicon DST.svg Sopron-Rendező
BSicon eDST.svg Sopron-Marhapályaudvar
BSicon eBHF.svg 5 Harka
BSicon ABZgr.svg régi Sopron–Kőszeg-vasútvonal Felsőlászló felé
BSicon HST.svg 6 Kópháza
BSicon BHF.svg 12 Nagycenk
BSicon BUE.svg 84-es főút
BSicon eHST.svg 15 Pereszteg
BSicon eHST.svg 17 Vejke mh. (megszűnt)
BSicon HST.svg 20 Sopronkövesd
BSicon BHF.svg 25 Lövő
BSicon BUE.svg 84-es főút
BSicon eHST.svg 28 Nemeskér-Egyházasfalu
BSicon HST.svg 30 Újkér
BSicon STR+GRZq.svg Győr-Moson-Sopron megye / Vas megye
BSicon HST.svg 34 Tormásliget (régen Tormáspuszta)
BSicon eABZg+l.svg régi 14Sárvár felé
BSicon BHF.svg 39 Bük
BSicon eABZgr.svg régi 14 Répcevis felé
BSicon WBRÜCKE.svg Répce folyó
BSicon eHST.svg 46 Gór
BSicon BHF.svg 50 Acsád
BSicon HST.svg 53 Salköveskút-Vassurány
BSicon ABZg+r.svg 18 Kőszeg felé
BSicon ABZg+lxr.svg régi Szombathely–Pinkafő-vonal Bucsu felé / 20 Szfvár felé
BSicon BHF.svg 62 Szombathely
BSicon DST.svg 63 Szombathely-Rendező
BSicon ABZgrxl.svg 21 Szentgotthárd felé / régi Szombathely–Rum-vonal Rum felé
BSicon STR.svg 17 Nagykanizsa felé
GYSEV Taurus 2013-ig vontatta a Sopronból Szentgotthárdra tartó személyvonatokat, (Szombathely állomás)
2013. decembertől 4 db Stadler FLIRT közlekedik Sopron-Szentgotthárd között (Szombathely állomás)

A Dunántúl északnyugati részén fekvő, a GYSEV által üzemeltetett Sopron–Szombathely-vasútvonal Magyarország 15-ös számú, egyvágányú, 25 kV 50 Hz-cel villamosított vasútvonala.

Története[szerkesztés]

A vasútvonal elődjét a Déli Vasút társaság építette, a BécsSopronSzombathelyNagykanizsa-vasútvonal részeként, amelyet 1865. szeptember 21-én nyitottak meg.[1] A felépítmény 35,9 kg/fm tömegű, „VII” jelű vassínekből épült.

Sopron város első vasútállomását, mai nevén Sopron-Déli pályaudvart 1847-ben építette a Sopron-Bécsújhelyi Vasút. Az 1867-ben kiépülő Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút (GYSEV) másik állomást épített a városban, az a mai Sopron nagyállomás. Jelen állomás később a Déli Vasút saját állomása volt (nevét is innen kapta). 1902-ben több csomóponti állomás korszerűsítésével egy időszakban átépítették. A Déli Vasút felvásárlásával az állomás is a MÁV-é lett, és egészen 1998. május 23-áig a Szombathelyre menő vonatok erről a pályaudvarról indult és ide érkezett.[2] Az épület ma szórakozó és vendéglátóhelyként szolgál, jelentősen elveszítve eredeti jellegét. (Egyes személyvonatok a Déli pályaudvarról a Sopron–Bécsújhely-vasútvonal utolsó magyarországi állomásáig, Ágfalváig jártak ki, egészen 1969. január 5-ig, ekkor szűnt meg Ágfalva vasútállomása). A vasútvonalon a MÁV időszakban MDmot,[3] illetve Bzmotok közlekedtek két motorkocsi és 3 vagy 4 mellékkocsi, vagy egy motorkocsi és két mellékkocsi összeállítással. Egykoron naponta egy vonatpár közlekedett Sopron-Déli-Szombathely-Gyékényes-Pécs vasútvonalon is, Szombathelyig személyvonatként, majd onnan gyorsvonatként délutáni indulással Sopronból és délelőtti visszaérkezéssel. A pálya adottságai alapján a felújítások előtt csak 40 km/h sebességkorlátozásokkal döcögtek a vonatok.[4] A villamosítást követően V43-as mozdonyok, majd 2013-ig bérelt GYSEV Taurusok továbbították a szerelvényeket. A 2013. decemberi menetrendváltást követően 4 db Stadler FLIRT szolgálja az utasokat.

Közelmúlt[szerkesztés]

A vasútvonal üzemeltetését a MÁV 2001. december 1-jén adta át a GYSEV részére. A MÁV indoklása szerint a vasútvonalat az Ausztriában párhuzamosan futó vasúthálózatok miatt nem tudta nyereségesen üzemeltetni, ennek ellenére a GYSEV alternatív szállítási útirányt kívánt kialakítani, elsősorban Bécstől, az adriai kikötők és Olaszország irányába.[5] A GYSEV rövid időn belül megkezdte a vasútvonalon a pályafelújítást, a biztosítóberendezés cseréjét, valamint a felsővezeték-hálózat kiépítését. A vasútvonal 2002 óta villamosított.

A GYSEV – hosszas előkészítés után – 2006 decemberében vette át a MÁV-tól fejlesztésre és üzemeltetésre a kincstári tulajdonban lévő SzombathelyKörmendSzentgotthárd pályaszakaszt. Az utasok szinte azonnal tapasztalhatták, hogy a GYSEV valóban fejleszteni jött: kényelmes, korszerű vonatok álltak hadrendbe. A pályafejlesztés megindításához azonban hosszas előkészítő munka várt a vállalatra, illetve az Európai Unió jóváhagyását is meg kellett szerezni.

A GYSEV 2007 tavaszán kezdett hozzá a műszaki és pénzügyi előkészítéshez. Tízezer munkaóra alatt 2600 oldalnyi dokumentációt, összesen 9 köbméternyi tervet készítettek el a szakembe­rek. A munka eredménye először a kormányt győzte meg 2008 telén arról, hogy a fejlesztésnek van jövője, ezt követően 2009 első heteiben küldték el az Európai Unió illetékes bizottságához a programot. 2009 augusztusában pedig végleg zöldre váltott a szemafor. Brüsszel a költségek 85 százalékát állja, ami egyedülálló támogatási arány a fejlesztési programok között.

A kivitelezők újszerű technológiát alkalmazva, feszített tempóban dolgoznak a vasútfejlesztési projekten, amely egyébként elsőként nyert el ebben a „műfajban” uniós támogatást. Ez az első olyan vasúti projekt a 2007–2013 közötti időszakra az egész unión belül, amelyet az EU támogatásra érdemesnek tartott. A közel 50 milliárd forintos fejlesztés első lépéseként 2009. szeptember elején indult meg a kivitelezés Szombathely–Körmend között. 2010 első felében a HarkaSzombathely szakaszon zajlott a kivitelezés. A napjaink legkorszerűbb vasútépítési technoló­giájának számító 600 méteres géplánc dolgozik az érintett szakaszokon, hogy a munkálatok a lehető legkevesebb vágányzárral és közlekedési fennakadással járjanak.

Ahhoz, hogy a beruházáshoz használt anyagmennyiségek munkaterületre juttatása minél gördülékenyebben tör­ténjen, a kivitelezőknek komoly szállítói kapacitást kellett koncentrálniuk igen rövid idő alatt, tekintettel arra is, hogy például az ún. hosszúsínek 120 méteresek. Ezért választották a tervezők a rekonstrukcióhoz a Magyarországon még szokatlan nagygépes technológiát, amely révén a szállítási igények – a közúti forgalmat is kímélve – jelentősen csökkenthetők.

A tervek szerint 2011 második fe­­lében fejeződött be a vonalfelújítás. Az utazóközönség számára a legérzé­kelhetőbb előny a pályasebesség mintegy ötvenszázalékos növekedése, 80-ról 120 km/h-ra. Ehhez a Sopron–Szombathely–Kör­mend–Szent­gott­hárd vonalon új elektronikus biztosítóberendezéseket kellett megépíteni. Nemcsak a gyorsaságot, hanem a környe­zeti értékek megőrzését is szolgálja a Szombathely–Körmend–Szent­gotthárd vonalszakasz villamosítása, ezzel 2011 végére a GYSEV összes vonalán villamos vontatás lesz.

Az utazási komfortot javítja, hogy a vasútvonalon mindenhol 30-ról 55 centiméterre emelik a peronok magasságát. Lövő, Csákánydoroszló, Alsórönök, Szent­gotthárd állomásokat pedig az európai uniós szabványnak megfelelően – hogy hosszú teherszerelvényeket fogadhassanak – 750 méteresre hosszabbítják meg. A beruházás során a vonalon található Pinka-hidat és Lapincs-hidat is teljes egészében felújították. A projektnek része két, külön szintű kereszteződés megépítése is.

Sopronban a Kőszegi útnál közúti aluljáró épül a vágányok alatt, ahol a kerékpáros- és gyalogosforgalom külön műtárgyakon halad át, Szombathelyen a Csaba utcánál közúti felüljáró épül a vágányok felett, itt a gyalogos- és kerékpáros-forgalom aluljáróban bonyolódik, így teszik biztonságosabbá a kereszteződéseket, és gördülékenyebbé a két város közlekedését. A korszerűsített vonalakon a GYSEV négy, új beszerzésű motorvonattal bonyolítja a forgalmat – ezek 2012-től állnak munkába. A projektnek köszönhetően a vasútvonal korszerűsítése közel 300 embernek ad munkát az elkövetkező kö­zel két évben.

A projekt megvalósulása során a környezetvédelmi szempontok is érvényesülnek, hiszen a munkálatok befejezését követően a GYSEV összes vasútvonalán villamos vonatok közlekednek majd, és az egész szakaszon csökken a zajterhelés – egyebek között a zajvédő falak jóvoltából, javul a személyszállítási szolgáltatás minősége, rövidül az utazási és áruszállítási idő, valamint érzékelhetően javul a vasúti közlekedés biztonsága ezen a szakaszon.

A Konzorcium vezető cége a Swietelsky Vasúttechnika Kft., partnerei: a Szentesi Vasútépítő Kft., a Swietelsky GmbH, a Magyar Aszfalt Kft. és a Közgép Építő- és Fémszerkezetgyártó Zrt.

A rekonstrukció által érintett közel 116 kilométer hosszú vasúti pályát a GYSEV Zrt. a fuvarozásból származó árbevételek kiesésének minimali­zálását szem előtt tartva, a hazai gyakorlattól eltérően – külföldi példák alapján –, a munka volumenéhez képest rövid vágányzári idők alatt, intenzív munkavégzéssel kívánta megvalósítani.

A szállítási tevékenység gazdaságosabb alkalmazásának mielőbbi elérése érdekében a vasútvonal rekonstrukciójának teljes megvalósítását is rövid, összesen 22 hónapos kivitelezési időtartamban határozta meg, mely két téli időszakot foglal magában.

A 2009. július 28-án megkötött szerződés e feltételeket vette figyelembe, és nagy tempóban megkezdődött az első építési szakasz kiviteli terveinek elkészítése. A tervezés és a kivitelezés organizá­ciós előkészítése, valamint a jóváhagyó szervezetek tervmódosítást igénylő követelményei egy időszakban történő végrehajtása komoly összehangolást és folyamatos módosítást igényelt a kivitelezés szervezésében dolgozó szakemberektől.

A feladatokhoz hangolt generál ütemterv határpontjai és főbb munka­fázisai megtartása mellett a kiszolgáló és melléklétesítményi kivitelezések a tervezés befejezéséig rugalmasan követték az elvárásokat.

Az első előkészítési szakasz célja az volt, hogy a 2009. október 1-jén megkezdett Szombathely–Körmend vonalszakasz kivitelezési munkája a rendelkezésre álló két hónap alatt jóváhagyott kiviteli tervekkel, ezek alapján elvégzett előkészítési, anyagbeszállítási és organizációs feltételekkel rendelkezzen. A vonalszakasz 24 kilométer hosszúságban történő átépítéséhez biztosított vágányzár – az előzetes terveknek megfelelően – 2009. november 30-án befejeződött.

Közben folyt a következő szakaszok tervezése, előkészítése, melynek eredményeképpen a Harka–Szombathely vonalszakasz kivitelezésére 2010. április 1. és 2010. május 31. között megtartott vágányzárban került sor.

A feladat elvégzése során érintett települések a koncentrált munkavégzéssel egy naponta változó útlezárási programmal és ehhez tartozó közlekedési lehetőségekkel találkoztak.

A kivitelezés ütemezésekor végzett önkormányzati egyeztetések alapján az ütemtervbe bekerült a lakosság helyi és országos ünnepi rendezvényeinek fel­tétele is. A megvalósítás során a szélsőséges időjárás, a rendkívül sok csapadék miatt a környező vizek magas vízállása szintén többletenergiát kívánt a kivitelezőktől.

A folyamatos vágányzárak közötti időszakban az előkészítési és utómunkák megvalósítását rövid éjjeli vágányzárakban végezték a szakági kivitelezők. A következő átépítendő vonalszakasz a 2010. szeptember 1. és 2010. október 31. között lezárásra kerülő Körmend–Szentgotthárd–országhatár, melynek befejezésével a kivitelezési időszak vágányzári programja befejeződik.

A pálya- és felsővezeték-építési szerződés keretein belül a vonalon 22 hónap alatt az alábbi munkarészek valósulnak meg:

  • kiviteli tervek készítése minden munkarészre, pályageometria tervezése 120 km/h-ra;
  • nyíltvonali és állomási átmenő vágányok átépítése 60 E1 rendszerű sínnel, betonaljakkal;
  • állomási mellékvágányok átépítése használt MÁV 48 rendszerű sínnel;
  • 55 cm magas utasperonok építése;
  • az alépítmény megerősítése 70 MPa teherbírási értékre;
  • két nagy acélhíd építése (a Pinka patak fölött 26,00 m nyílású és a Lapincs patak fölött 37,60 m nyílású);
  • kisműtárgyak, kerethidak átépítése és felújítása;
  • útátjárók és csatlakozó utak átépí­tése (79 útátjáró);
  • felsővezetéki hálózat megépítése Szom­bathely–Szentgotthárd között;
  • új vonal- és energiaellátó kábel fektetése.

A kivitelezés során beszállításra kerülő mintegy egymillió tonna anyag munkaterületre juttatásához és beépítéséhez körültekintő logisztikai tevékenységre van szükség.

A szakasz átépítésének technológiai tervezése más szempontból is nehézségeket okozott, mivel a vonal az országhatárnál ér véget, és közben nincs teherszállításra használható vasúti kapcsolat, az anyagok vasúti beszállítása csak egy irányból, Szombathely felől valósítható meg, így az egyes munkarészek műveleti sorrendjére és a vágány folytonosságának megszüntetésével járó munkákra különös gondot kellett fordítani. A beépítendő anyagok méretük (120 m-es hosszúsínek) vagy mennyiségük (126 000 db betonalj) miatt nem szállíthatók közúton.

A Körmend–Szentgotthárd közötti acélhidak megvalósítása és az acélhidak között kiágazó folyamatos üzemben működő iparvágányok kiszolgálása újabb szervezési feladatot jelentett. A kivitelező Savaria 2009 Konzorcium vállalatai és dolgozói az elvárásoknak megfelelő rövid kivitelezési idő alatt, a legmodernebb technológiai eszközök al­kalmazásával és a szerződésben vállalt befejezési határidő betartásának figyelembevételével végzik tovább tevékenységüket.

Sopronban 2012. szeptember 27-én ünnepélyesen átadták a Kőszegi úti aluljárót, amely 2,2 milliárd forintból, 500 nap alatt készült el.[6]

Forgalom[szerkesztés]

A vasútvonal személyszállítása ütemes jellegű, több határátlépő EURegio személyvonat is közlekedik Szombathely-Sopron-Bécsújhely (és vissza) viszonylatban. A vonatokat a GYSEV V43 sorozatú mozdonyai továbbítják. A 2010/2011-es menetrendi évtől ismételt bevezetésre került az ütemes menetrend, amelyet 2002-2005 között már alkalmaztak, de a különböző menetrend módosítások miatt teljesen ütemtelen volt a menetrend.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Magyar Vasúttörténet 1. kötet, 160. oldal, (Budapest, 1996, ISBN 9635523122)
  2. Vasútállomások.hu-Sopron Déli
  3. 015. Sopron - Szombathely (GySEV). trains.hu. (Hozzáférés ideje: 2013. január 9.)  
  4. (2011. december 20.) Sopron-Szombathely: A döcögést felváltotta a száguldás. nyugatmagyar.hu. (Hozzáférés ideje: 2011. december 20.)  
  5. A GYSEV Rt. működteti a Sopron-Szombathely vasútvonalat (Menedzsment Fórum)
  6. (2012. szeptember 27.) Átadták a forgalomnak Sopronban a Kőszegi úti közúti aluljárót. sopron.hu. (Hozzáférés ideje: 2012. október 1.)  

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Sopron–Szombathely-vasútvonal témájú médiaállományokat.