Veresegyház–Gödöllő-vasútvonal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Veresegyház–Gödöllő-vasútvonal
Vonal:72
Hossz:11 km
Nyomtávolság:1435 mm
A Wikimédia Commons tartalmaz Veresegyház–Gödöllő-vasútvonal témájú médiaállományokat.
BSicon CONTg.svg 71 Budapest-Nyugati felé
BSicon BHF.svg 0 Veresegyház
BSicon SKRZ-YBUE.svg 2104 Fő utca
BSicon xABZgl+xl.svg 71 Vác felé
BSicon exDST.svg volt fatelep
BSicon exSKRZ-YBUE.svg 2104 Dózsa György út
BSicon exBHF.svg 2 Szada
BSicon exHST.svg 3 Szada alsó
BSicon exSKRZ-YBUE.svg 2104 Dózsa György út
BSicon exHST.svg 7 Felsőöreghegy
BSicon exSKRZ-Au.svg M3 (Hu) Otszogletu kek tabla.svg
BSicon exHST.svg 8 Knézits Károly út
BSicon exHST.svg 9 Alsóöreghegy
BSicon exHST.svg 10 Besnyői út
BSicon exSKRZ-YBUE.svg 3 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg Szabadság út
BSicon xABZg+l.svg 80a Hatvan felé
BSicon BHF.svg 11 Gödöllő
BSicon CONTf.svg 80a Budapest-Keleti felé
A vasútvonal emlékére 2019-ben kiállított váltóállító készülék, Gödöllőn a Felsőöreghegy állomásépület mellett

Az 1970-ben megszüntetett és azóta elbontott Veresegyház–Gödöllő-vasútvonal a Gödöllői-dombságban feküdt, utoljára a 72-es menetrendi vonalszámot viselte.

Története[szerkesztés]

A helyiérdekű vasút létesítését az 1908. évi XXXIV. törvénycikk[1] engedélyezte. A vasútvonal a ma is üzemelő, Budapestet Veresegyházon át Váccal összekötő vonallal volt forgalmi és tulajdonosi szempontból szoros kapcsolatban, a két vasútvonalat egy társaság, a Villamos Vállalatok Részvénytársaság létesítette. A társaság a veresegyházi állomásától a Magyar Királyi Államvasutak gödöllői állomásáig tartó vonalszakaszt, a Rákospalota-Újpest és Veresegyház közötti vonalszakasszal együtt, 1911. szeptember 2-án nyitotta meg a forgalomnak.[2] A kezdetektől fogva villamosüzemre berendezett vasútvonal kezelését a MÁV látta el.[3] A felépítmény a helyiérdekű vasutaknál szokásosan alkalmazott 12 m hosszú, 23,6 kg/fm tömegű, „i” jelű sínekből épült, a síneket vágánymezőnként 17 darab talpfára fektették.

Megszüntetése[szerkesztés]

A második világháborúban a felsővezeték tönkrement, így a vonalon gőzvontatást alkalmaztak. A vasúti pálya rossz állapotára való hivatkozással a forgalmat 1970-ben állították le, majd a vágányt Gödöllőtől a veresegyházi fatelepig bontották vissza. Az iparvágányként használt vágányszakaszt a Budapest–Vácrátót–Vác-vasútvonal 1998-as felújításakor bontották el. Az egykori vasútvonal forgalmát helyközi autóbuszjárat vette át. Szadán a Vasút utca - Nyárfa utca, Gödöllőn az Akácfa utca - Galagonya utca - Blaháné utca - Hunyadi János utca - Testvérvárosok útja az egykori vasút nyomvonalán halad.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. 1908. évi XXXIV. törvénycikk a vácz-budapest-gödöllői helyi érdekü villamos vasut engedélyezéséről (magyar nyelven) (html). www.1000ev.hu
  2. Magyar vasúttörténet 4. kötet. Budapest: Közdok. 1996. 111., 210. o. ISBN 963-552-314-9  
  3. Személyi és üzleti hírek. Elektrotechnika, IV. évf. 17. sz. (1911. szept. 1.) 260. o. Hozzáférés: 2017. szept. 16.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]