Mátravasút

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Gyöngyösi Állami Erdei Vasút (Mátravasút)
Személyvonatok indulásra készen.
Személyvonatok indulásra készen.
Általános adatok
Ország  Magyarország
Megye Heves megye
Tájegység Mátra
Település(ek) Gyöngyös, Gyöngyössolymos, Mátrafüred
Vasútvonalak2 db
Vonalszám 325 és 324
Hasznosítása személyszállítás
Hossz17,9 km
Éves személyforgalom2012: 102 646 fő
Üzemeltető Egererdő Zrt.
Történelmi adatok
Építés 1906–1951
Átadás 1906
A hálózat legnagyobb hossza45,1 km

Személyszállítás elindulása 1926. június 19. (fővonal)
1966. május 1. (mellékvonal)
Teherszállítás elindulása 1906
Teherszállítás megszüntetése 1978. október 21. (fa)
1979. március 14. (kő)
Műszaki adatok
Nyomtávolság 760 mm
Maximális sebesség20 km/h
Maximális emelkedés39,5 ‰
Minimum ívsugár35 m
Hidak száma4 db (fővonal)
8 db (mellékvonal)
Összesen: 12 db
Járművek
VontatójárművekC50: 1 db
Mk48: 3 db
490'2: 1 db
SzemélykocsikZárt: 7 db
Nyitott: 4 db
TeherkocsikPFT: 8 db
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyöngyösi Állami Erdei Vasút témájú médiaállományokat.
Útvonaldiagram
0,0 Gyöngyös[1]
0,3 Vontatási telep
0,8 Felsőújváros[2]
1,5 Elágazás Szalajkaház felé
1,9 Nyúlmály
2,9 Farkasmály[3]
3,9 Pipishegy[4]
5,8 Mátrafüred-alsó[5]
6,3 Mátrafüred[6]
Útvonaldiagram
0 Gyöngyös[1]
0,3 Vontatási telep
0,8 Felsőújváros[2]
1,5 Elágazás Mátrafüred felé
3,5 Jánoska
4,4 Toppancshíd
5,0 Ferde híd
5,3 Zemanek
6,0 Gyöngyössolymos[7]
6,4 A volt monostori vonal
kiágazása
7,2 Cserkő
8,2 Őrlőmű
9,5 A Nagy-patak hídja
9,5 A volt nyírjesi vonal kiágazása
9,6 Lajosháza[8]
12,3 Karoshid
13,1 Szalajkaház
13,8 A volt cseternási vonal
kiágazása
15,4 Blokkház


A vonat ablakából ilyen látvány tárul a szemünk elé. (Őrlőmű előtt)
Gyöngyösi végállomás.
Mátrafüredi végállomás.
Szalajkaházi végállomás.
Mk.48-412 télen halad Mátrafüred felé.
Mk.48-412 egy Ikarus 55-ös társaságában.
Mk.48-410 és 412.
Mk.48-410 Pipishegy megállóhelyen.
Mk.48-409 tehervonattal.
Csúcsforgalom Szalajkaházon.
C.50-404 indulásra készen.

A Gyöngyösi Állami Erdei Vasút, vagy közismertebb nevén Mátravasút a Mátra hegység déli oldalában haladó erdei vasút, mely a 325-ös számú Gyöngyös-Mátrafüred (6,3 km) és a 324-es számú GyöngyösGyöngyössolymosLajosházaSzalajkaház (13,1 km) szárnyvonalakból áll. Az utolsó olyan keskeny nyomközű vasút Magyarországon, amely két vonalon is menetrend szerinti személyszállítást végez.

Állomások és megállóhelyek[szerkesztés]

Gyöngyösön, a MÁV és az autóbusz pályaudvaroktól 5 percnyi járásra, a szépen rendbe hozott Orczy-kastély szomszédságában található az erdei vasút, közismert nevén Mátravasút végállomása. Az erdei vasút az Egererdő Zrt. üzemeként működik. Két vonalán: Gyöngyös-Mátrafüred és Gyöngyös-Szalajkaház között összesen 17,9 km-es szakaszon közforgalmú személyszállítási tevékenységet végez.

325 (Gyöngyös ↔ Mátrafüred)
Menetidő Állomás/megállóhely neve Menetidő Információk Történet
0 Gyöngyös 21 Az állomás a Mátra Múzeum mellett található. Az állomást 1928-ban létesítették.
3 Felsőújváros 19 Gyöngyösi megálló. A megállóhelyet (korábban állomást) 1911-ben létesítették.
7 Nyúlmály 15 EKE Gyöngyösi Campus kollégiuma. (külterület) A megállóhelyet 1995-ben létesítették.
9 Farkasmály 13 Borospincék. A megállóhelyet 1926-ban létesítették.
13 Pipishegy 9 Üdülőövezet és repülőtér. A megállóhelyet 1926-ban létesítették.
20 Mátrafüred-alsó 2 Palóc Néprajzi Magángyűjtemény és Babakiállítás. A megállóhelyet (korábban állomást) 1945 után létesítették.
22 Mátrafüred 0 Üdülőövezet, park, játszótér, étkezési lehetőség. Az állomást 1923-ban létesítették.

A vasút fővonala (325 Gyöngyös-Mátrafüred) a kastélyparkot megkerülve a 24-es sz. főút mellett vezet, a városi temető után válik el egymástól a két ág. Az egyenes irányú, északi fővonal a jóféle borszőlőkkel beültetett kertek mellett halad; a Farkasmály-Borpincék megállóhely után a Sárhegy oldalában beépített hétvégi házak és a Pipishegyi sportrepülőtér alatt, a kedvelt üdülőhely, Déli-Mátra hegyei által körülfogott Mátrafüred központjában lévő végállomására. A vonatból 22 perces utazás alatt gyönyörű a kilátás a város, és a Mátra bércei irányába. Hosszan lehet gyönyörködni az "ország teteje", a Kékes csúcsában és az azt körülvevő zöld rengetegben. Aki a természet szépségeit közelről akarja megismerni, a vasút végállomásától észak felé haladva közvetlenül a villasorok alatt a Bene-patak mentén sétálva, jól jelzett turistautakat talál a Máriácska, Rákóczi forrás, Gyökeres forrás Benevár-romok, Mátraháza és Kékestető felé. A patak mentén esztétikus pihenőházak, szalonnasütő helyek várják a pihenni vágyó "vándort".

324 (Gyöngyös ↔ Szalajkaház)
Menetidő Állomás/megállóhely neve Menetidő Információk Történet
0 Gyöngyös 47 Az állomás a Mátra Múzeum mellett található. Az állomást 1928-ban létesítették.
3 Felsőújváros 45 Gyöngyös utolsó megállója. A megállóhelyet (korábban állomást) 1911-ben létesítették.
12 Jánoska 35 Gy.solymosi megálló, N. Szent János sz. Az állomást (korábban megállóhelyet) 1966-ben létesítették.
15 Toppancshíd 32 Gy.solymosi megálló, a falu központjában. A megállóhelyet 1986-ban létesítették.
19 Zemanek 28 Gyöngyössolymosi megálló. A megállóhelyet 1966-ban létesítették.
22 Gyöngyössolymos 25 Csepegő-forrás. (külterület) Az állomást 1916-ban létesítették.
26 Cserkő 21 Bánya tó és tisztás. A megállóhelyet 1966-ban létesítették.
30 Őrlőmű 17 A vonatok nem állnak meg. Az állomást feltehetően 1916-ban létesítették. (Megszűnt állomás.)
36 Lajosháza 11 Erdei szállás, számos turista út kezdete. Az állomást 1906-ban létesítették.
48 Karoshíd 2 Erdei tisztás. A megállóhelyet 2012-ben létesítették.
50 Szalajkaház 0 Erdei szállás, forrás és tanösvény. Az állomást 2009-ben létesítették.

A másik vonal (324 Gyöngyös-Szalajkaház) a város végén balra ágazik ki északnyugati irányban Szalajkaház felé. Községi földeket, szőlőket keresztezve "Jánoska" megállónál éri el Gyöngyössolymost, az egykori királyi solymászok falujának határát. A "kertek alatt" a patak folyását követve, izgalmas vonalvezetéssel kanyarog át a falun. A patakot egy ritka megoldású, ferde, 33 m hosszú hídon íveli át, majd a falut elhagyva a Kis-hegy andezit szikláiban gyönyörködhetünk. Az egykori fűtőházat elhagyva, a Cserkő bánya után ismét a patak mellett kanyarogva, virágos réten át a "Cserkő" megállónál éri el az erdőt. A Cserkő bányató a környékbeliek kedvenc kirándulóhelye. A továbbra is a patakot követő, napsütötte tisztásoktól, andezit sziklarajzoktól változatos erdei szakasz a vasútvonal legszebb része. A következő állomás Lajosháza, innen ugyancsak jól jelzett turista utakon, gyönyörű tájakon könnyen eljuthatnak Mátraházára, a sástói kempinghez, valamint már felszedett egykori vasútvonal nyomvonalán a Csórréti víztározóhoz is. Lajosháza után a Szén-patak völgyében folytattathatjuk utunkat ugyan csak gyönyörű környezetben. Az utolsó állomás a Szalajkaház. A ház környezetében vadbemutató, forrás és tanösvény is található, valamint Mátraszentimrére és Galyatető felé is jól jelzett turista utakon, gyönyörű tájakon túrázhatunk.

Története[szerkesztés]

A Mátrában az első keskeny nyomközű vasutat 1906-ban az Egri Érseki Uradalom építette. A 600 mm nyomtávolságú lóvontatású pálya, mely 600 mm Gyöngyössolymostól északra a Nagy-völgyben volt található, később a Nyírjesi vonal nevet kapta. Szintén az uradalom építette egy évvel később a Csukás-völgyi vonalat a Szalajkaháztól Mátraszentimre alá, majd magántőkéből elkészült a Monostor-völgyi vonal. 1914-ig összekötötték a pályákat, így alakítva ki egy teljes fuvarozási hálózatot a Mátrában.

1916-ban a lóvontatást felváltotta a gőzvontatás. Az első mozdonyt Liza névre keresztelték. Mivel Gyöngyösről és Gyöngyössolymos között még nem volt vasúti összeköttetés, a mozdonyt közúton kellett elvinni: Az útra síneket fektettek, amiken végiggurult a mozdony, majd a mögötte lévő pályát felszedték és elé rakták. A művelet 11 napig tartott. 1917-ben ez a hiányzó szakasz is megépült. A ma is működő Gyöngyösről-Mátrafüred közötti pályát 1923. június 5-én adták át a teherforgalomnak. Egy szakasza Gyöngyöstől a Farkasmályi borpincékig már 1911-ben üzemelt, a város 1918-ban elkészítette a tervet a folytatásra, de a gazdasági helyzet miatt öt évet kellett várni a megvalósulásig. A vonal a Gyöngyös-Benei Vasút nevet kapta. (Bene Mátrafüred régi neve.)

Az 1925-ben lezajlott felújítás alkalmával a szárnyvonalakat átépítették 760 mm-es nyomtávúra. 1926. június 19-én indult meg a rendszeres személyszállítás; 1928-ban a gyöngyösi végállomást az Orczy-kastély mellé tették, 835 m-rel meghosszabbítva a vonalat. Az 1930-as évek elején Gyöngyös város a megvásárolta a magáncégek kezében lévő GyöngyösMátrafüred szakaszt. Ennek a szakasznak 1932. május 12-től lett hivatalosan is a neve Mátravasút. Ezen a vonalon akkor a Karcsi és a Gizi nevű mozdonyok voltak szolgálatban.

1937-ben a város elfogadta a vasút 10 éves fejlesztési tervét. A tervben kettős vágány kiépítése, 1 km hosszabbítás és villamosítás állt a Mátrafüredi vonalon, Gyöngyössolymos felé a személyforgalom megindítása és új vonalak Gyöngyösoroszi és Visonta felé. Sajnos a tervek a világháború miatt nem valósulhattak meg. A forgalom 1944 októberében állt le. A mozdonyokat a vasutasok szétszerelték és elrejtették, nehogy a német vagy szovjet hadsereg lefoglalhassa.

A második világháború nagy veszteséget okozott, de a város még 1945-ben korszerűsítési tervet dolgozott ki, a környező falvak újjáépítésében is nagy hasznát látták. Áprilisig csak a megszálló szovjet hadsereg használta, 1946/47 telén indult be a teherszállítás, 1947. április 16-án a személyforgalom. Bár a város szerette volna, a vasút nem maradt a tulajdonában: 1949-ben államosították az egész vonalhálózatot. 1951-ben a Pipishegyi Szerszám- és Készülékgyárhoz 3,6 km új vonalat építettek. A hálózat elérte legnagyobb kiterjedését, 45,1 km vonalhosszt.

Az ipari létesítményeket is kiszolgáló vasút forgalma folyamatosan növekedett. Hogy ezt ki tudják elégíteni, a 60-as évek elején lecserélték a gőzösöket dízel meghajtású mozdonyokra. 1961. május 28-án a vasút úttörővasúttá alakult az országban másodikként. A neve Mátrai Úttörő Vasút lett. A GyöngyössolymosLajosháza vonalon 1968. május 1. vezették be az általános személyforgalmat. A teherforgalom közútra való áttérésével 1978. október 21-től a fa, 1979. március 14-től a kő szállítása szűnt meg. A gazdaságtalanná vált szárnyvonalakat felszedték, a teljes vonalhosszúság 14,4 km-re csökkent.

1976-86 között a megmaradt vonalakat korszerűsítették, új személykocsikat szereztek be. 1983-ban új állomásépület épült Gyöngyösön. 1987-ben a vasút visszakapta a Mátravasút nevet. A rendszerváltást követően, mint sok más keskeny nyomközű vasút, ez is a megszűnés szélére sodródott. Az 1993-1994-es években sikerült megakadályozni a vasút megszüntetését. 1995-ben új kocsiszín épült Gyöngyösön. A gondok megoldásáért legtöbbet az Országos Erdészeti Egyesület elnöke, a Mátra-Nyugat-bükki Erdő- és Fafeldolgozó Rt. vezérigazgatója, Schmotzer András tett, aki a Földművelési Minisztérium és a Magyar Közlekedési Közművelődésért Alapítvány segítségét is megszerezte.

2005. júniusában a lajosházi vonal árvízkárokat szenvedett, így üzemszünetet kellett elrendelni. A forgalom 2 év múlva, 2007. április 28-án indult meg egy átfogó pályafelújítás után. Megerősítették az alépítményt, 1,1 km hosszban hosszban "c" rendszerű 34,5 kg/m tömegű vágányokat fektettek le Gyöngyössolymos térségében. Egyúttal fejlesztési terv született a vasút LajosházaSzalajkaház 3,5 km-es vonalszakaszának visszaépítésére. A vasút építési munkák 2008. nyarán kezdődtek, amikor elkészült az alépítmény és újjáépültek a nyomvonalon a hidak. A vágányok fektetése 2009. augusztusában kezdődött el. A meghosszabbított vonalat a 2009. október 10-i kisvasúti napon adták át ünnepélyes keretek között. Azonban alig néhány napig üzemelt az új szakasz, a téli, majd jövő év tavaszi áradások súlyosan megrongálták a pályát, melynek újjáépítése, valamint a vízelvezetés átépítése jelentős munkával és költségekkel járt. A helyreállított vonalszakaszon így másodjára 2012. szeptember 8-án indult meg a közlekedés.

2011-től a kevésbé frekventált téli időszakban a menetrend szerinti forgalom megszűnt. Időközben kiderült, hogy a vasút további sorsa is bizonytalan, így végül 2011. március 24-én az üzemeltető Egererdő Zrt. szakmai fórumot rendezett a kisvasút jövőjéről. A fórum sikerrel zárult és április 1. megindult a menetrend szerinti személyforgalom először a Mátrafüredi vonalon, bővebb menetrendi kínálattal, majd április 23-tól a Lajosházi vonalon is megindult a közlekedés, itt viszont a menetrend bővülésén túl bővült az üzemelési időszak is: augusztus 31. helyet már október 16-ig közlekedtek a szerelvények.

2012-ben bevezetésre került az elektronikus jegykiadás, illetve tavasszal két kocsi (F05-415 és 419) új kísérleti színtervet kapott a korábbi bordó-sárga színterv helyett a sötétzöld-fehér színek dominálnak illetve őszre még egy kocsi (F05-420) új festést kapott ez egy kicsit más színvilág sötétzöld-fehér helyet világoszöld-sötétzöld lett.

2013. április 4-én elkerült Gyöngyösről Szilvásváradra az Mk.48-412-es mozdony felújításra illetve visszakerült az Mk.48-411-es mozdony felújítva pontosan olyan fényezésben, ahogy 1977. április 13-án érkezett, ezzel is adózva az egykori hegyközi vasútnak majd április 13-án hegyközi emlék vonatként közlekedett először. Június 22-én, a kisvasúti napon mutatták be a vasút első Párnás kocsiját. Mely egy Bax kocsi (F05-420) átalakításával jött létre a kocsi egyik felében nem történt semmi maradtak a fapadok. A másik felén viszont párnásak a padok és függöny is van a kocsi korábban kapott fényezését kicsit módosították a Párnás rész ablakai fölött van, egy sárga csík illetve ahol korábbi fényezésénél volt egy sárga sáv ott most van egy fehér ezzel kicsit hozzá lett igazítva a másik két kocsi színtervéhez. Július 8-án elkezdődött a Mátravasút pályáinak felújítása először a Szalajkaházi vonalon majd július 15-től a Mátrafüredi vonalon a pálya felújítás azzal járt, hogy a vonatok csak hétvégén közlekedtek Mátrafüred felé a Szalajkaházi vonalon azonban mindennap november 3-ig.

2014-ben folytatódott a Mátravasút felújítása, ezúttal a járművek felújításával: tavasszal gépészetileg elkészült az Mk.48-410-es mozdony, majd nyáron elkezdődött a többi jármű felújítása, újrafényezése illetve a gyöngyösi és mátrafüredi állomások teljes felújítása is, valamint visszatért az Mk.48-412-es mozdony Szilvásváradról teljesen felújítva. A megújult vasutat, szeptember 6. Országos Kisvasúti Nap és a III. Mátrai Erdészeti Nyílt Napon ünnepélyes keretek közt adták át a forgalomnak. Szeptember végén elkerült a Mátravasútról az Mk.48-411-es mozdony Szilvásváradra, novembere elkészült az utolsó mozdony (Mk.48-409) fényezése is.

2015. januárjában új mozdony érkezett a vasútra a C.50-403 személyében, mely felújítást követően szeptemberben már menetrend szerinti vonatokat továbbított.

2016. novemberében 38 év szünet után újra szállított fát a Mátrából a kisvasút.

2017. március 21-én megnyitotta kapuit a Mátravasút Múzeuma. Május 23-án este a hirtelen lezúduló eső Lajosháza és Szalajkaház között több helyen kimosta az ágyazatot a pálya alól így ezen a szakaszon üzemszünetet kellett elrendelni a forgalom június 3-án indult újra. Októberétől bevezetésre került bankkártyás jegyvásárlás a Gyöngyösi és Mátrafüredi pénztárakban.

2018. júliusában újabb fejlesztések kezdődtek a Mátravasúton több mint 7 km vasúti pálya és a hozzá kapcsolódó állomások, megállóhelyek, hidak, átereszek, árkok és útátjárók újultak meg a Szalajkaházi vonalon így ebben az évben a forgalom szünetelt ezen a vonalon. A felújított pálya november 30. készült el. Októberében elkezdődött a fejlesztések második üteme is, mely 3 db Mk.48-as mozdony remotorizálását, 5 db zárt és 3 db nyitott kocsi teljes felújítását és a vasút nosztalgia szerelvényének teljes felújítását (Gyöngyi gőzöst és a szalonkocsiját) foglalja magába. A járműpark felújítása fokozatosan történik így 2019-ben is zavartalan lesz a közlekedés.

Járműállomány[szerkesztés]

Kép Típus Pályaszám Gyártási év Mátravasúton közlekedik Megjegyzés
Mozdonyok

C50-404.jpg

C50 C50-404 1954
(65 éves)
1962. május 5. óta Beceneve: Mazsola

Mk.48-409.jpg

Mk48 Mk.48-409 1961
(58 éves)
1976. február 23. óta Beceneve: Manci

Mk.48-410.jpg

Mk48 Mk.48-410 1961
(58 éves)
1976. február 23. óta Beceneve: Öreg

Mk.48-4122.jpg

Mk48 Mk.48-412 1961
(58 éves)
1980. december 29. óta Beceneve: Csinos

2013. április 4-én elkerült Gyöngyösről Szilvásváradra a mozdony felújításra, 2014. augusztus 29-én érkezett vissza.

G4092005.jpg

490'2 490'2005 1954
(65 éves)
2006. április 4. óta Beceneve: Gyöngyi

Ez volt az utolsó gőzmozdony, ami Romániát elhagyhatta. A tömeges külföldi gőzösvásárlások miatt, mint ipartörténeti emlékek nem vihetők ki már Románia területéről.

Zárt személykocsik

F05-412.jpg

Bax 500 F05-412 1956
(63 éves)
1976. február 23. óta

F05-413.jpg

Bax 500 F05-413 1956
(63 éves)
1976. február 23. óta

F05-415.jpg

Bax 500 F05-415 1955
(64 éves)
1977. április 13. óta

F05-418.jpg

Bax 200 F05-418 1958
(61 éves)
1980. december 29. óta

F05-419.jpg

Bax 300 F05-419 1961
(58 éves)
1984 óta

F05-420.jpg

Bax 300 F05-420 1961
(58 éves)
1984 óta 2013 óta párnás kocsi

Ba 45.jpg

Bak Ba 45 1956
(63 éves)
2005 óta
Nyitott személykocsik

Ny05-321.jpg

Kis batár Ny05-321 1962
(57 éves)
1982 óta A jármű egy Uba típusú teherkocsi átépítésével jött létre Gyöngyösön 1992-ben.

Ny05-222.jpg

Fedett batár Ny05-222 1954
(65 éves)
1993 óta A jármű egy teherkocsi átépítésével jött létre Paphegyen.

Ny05-423.jpg

Nagy batár Ny05-423 1955
(64 éves)
1995 óta A jármű egy Jah típusú teherkocsi átépítésével jött létre Gyöngyösön 1995-ben.

Ny05-424.jpg

Nagy batár Ny05-424 1955
(64 éves)
1995 óta A jármű egy Jah típusú teherkocsi átépítésével jött létre Gyöngyösön 1995-ben.

Pályafenntartó (PFT) kocsik: A Vasúton jelenleg 8 Pft. kocsi van: 3 Uba, 1 Házi építésű nyitott, korábban személyszállító (H05-210) kocsi és 4 Ubn csille.

Nevezetességek és látnivalók a vasút környékén[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Régi nevén Gyöngyös-Előre
  2. a b Régi nevén Pajtás és 2011-ig Gyöngyös-felső
  3. Régi nevén Kékes
  4. Régi nevén Repülőtér
  5. Régi nevén Kozmáry
  6. Régi nevén Mátra
  7. Régi nevén Gyöngyössolymos-fűtőház
  8. Régi nevén Dezsőháza

Külső hivatkozások[szerkesztés]