Mátravasút

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gyöngyösi Állami Erdei Vasút (Mátravasút)
Mk48- 409-es mozdony a gyöngyösi csonkán pihen
Mk48- 409-es mozdony a gyöngyösi csonkán pihen
Általános adatok
Ország  Magyarország
Megye Heves megye
Tájegység Mátra
Település(ek) Gyöngyös, Gyöngyössolymos, Mátrafüred
Vasútvonalak 2 db
Vonalszám(ok) 324 és 325
Hasznosítása személyszállítás
Jelenlegi hossz 17,9 km
Üzemeltető Egererdő Zrt.
Történelmi adatok
Átadás 1906
A hálózat legnagyobb hossza 51,2 km

Teherszállítás elindulása 1906
Műszaki adatok
Nyomtávolság 760 mm
Legnagyobb sebesség 20 km/h
Alagutak száma 0 db
Járművek
Vontatójárművek 3 db Mk48
2 db C–50
1 db Gőzmozdony
Személykocsik 7 db zárt
4 db nyitott
Teherkocsik 8 db (PFT)
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyöngyösi Állami Erdei Vasút témájú médiaállományokat.
Útvonaldiagram
0 Gyöngyös[1]
Vontatási telep
0,8 Felsőújváros[2]
Elágazás Mátrafüred felé
3,5 Jánoska
4,4 Toppancs híd
5,0 Ferde híd
5,3 Zemanek
6,0 Gyöngyössolymos
A volt monostori vonal
kiágazása
7,2 Cserkő
8,2 Örlőmű
9,5 A Nagy-patak hídja
9,5 A volt nyírjesi vonal kiágazása
9,6 Lajosháza
12,3 Karos híd
13,1 Szalajkaház
13,5 A volt cseternási vonal
kiágazása
16 Blokkház
Útvonaldiagram
0,0 Gyöngyös[1]
Vontatási telep
0,8 Felsőújváros[2]
Elágazás Szalajkaház felé
1,9 Nyúlmály-Kertészeti tanszék
2,9 Farkasmály-Borpincék
3,9 Pipishegy
5,8 Mátrafüred-alsó
6,3 Mátrafüred
A vasút Mk48-412-es mozdonya
F05-415-ös személykocsi.

A Gyöngyösi Állami Erdei Vasút, vagy közismertebb nevén Mátravasút a Mátra hegység déli oldalában haladó erdei vasút, mely a 325-ös számú Gyöngyös-Mátrafüred (6,3 km) és a 324-es számú GyöngyösGyöngyössolymosSzalajkaház (13,1 km) szárnyvonalakból áll.

Története[szerkesztés]

A Mátrában az első keskeny nyomközű vasutat 1906-ban az Egri Érseki Uradalom építette. A 600 mm nyomtávolságú lóvontatású pálya, mely Gyöngyössolymostól északra a Nagy-völgyben volt található, később a Nyírjesi vonal nevet kapta. Szintén az uradalom építette egy évvel később a Csukás-völgyi vonalat a Szalajkaháztól Mátraszentimre alá, majd magántőkéből elkészült a Monostor-völgyi vonal. 1914-ig összekötötték a pályákat, így alakítva ki egy teljes fuvarozási hálózatot a Mátrában.

1916-ban a lóvontatást felváltotta a gőzvontatás. Az első mozdonyt Liza névre keresztelték. Mivel Gyöngyös és Gyöngyössolymos között még nem volt vasúti összeköttetés, a mozdonyt közúton kellett elvinni: Az útra síneket fektettek, amiken végiggurult a mozdony, majd a mögötte lévő pályát felszedték és elé rakták. A művelet 11 napig tartott. 1917-ben ez a hiányzó szakasz is megépült.

A ma is működő Gyöngyös-Mátrafüred közötti pályát 1923. június 5-én adták át a teherforgalomnak. Egy szakasza Gyöngyöstől a Farkasmályi borpincékig már 1911-ben üzemelt, a város 1918-ban elkészítette a tervet a folytatásra, de a gazdasági helyzet miatt öt évet kellett várni a megvalósulásig. A vonal a Gyöngyös-Benei Vasút nevet kapta. (Bene Mátrafüred régi neve.)

Az 1925-ben lezajlott felújítás alkalmával a szárnyvonalakat átépítették 760 mm-es nyomtávúra. 1926. június 19-én indult meg a rendszeres személyszállítás; 1928-ban a gyöngyösi végállomást az Orczy-kastély mellé tették, 835 m-rel meghosszabbítva a vonalat. Az 1930-as évek elején Gyöngyös városa megvásárolta a magáncégek kezében lévő Gyöngyös – Mátrafüred szakaszt. Ennek a szakasznak 1932. május 12-től lett hivatalosan is a neve Mátravasút. Ezen a vonalon akkor a Karcsi és a Gizi nevű mozdonyok voltak szolgálatban.

1937-ben a város elfogadta a vasút 10 éves fejlesztési tervét. A tervben kettős vágány kiépítése, 1 km hosszabbítás és villamosítás állt a Mátrafüredi vonalon, Gyöngyössolymos felé a személyforgalom megindítása és új vonalak Gyöngyösoroszi és Visonta felé. Sajnos a tervek a világháború miatt nem valósulhattak meg. A forgalom 1944 októberében állt le. A mozdonyokat a vasutasok szétszerelték és elrejtették, nehogy a német vagy szovjet hadsereg lefoglalhassa.

A második világháború nagy veszteséget okozott, de a város még 1945-ben korszerűsítési tervet dolgozott ki, a környező falvak újjáépítésében is nagy hasznát látták. Áprilisig csak a megszálló szovjet hadsereg használta, 1946/47 telén indult be a teherszállítás, 1947. április 16-án a személyforgalom. Bár a város szerette volna, a vasút nem maradt a tulajdonában: 1949-ben államosították az egész vonalhálózatot. 1951-ben a Pipishegyi Szerszám- és Készülékgyárhoz 3,6 km új vonalat építettek. A hálózat elérte legnagyobb kiterjedését, 46 km vonalhosszt.

Az ipari létesítményeket is kiszolgáló vasút forgalma folyamatosan növekedett. Hogy ezt ki tudják elégíteni, a 60-as évek elején lecserélték a gőzösöket dízel meghajtású mozdonyokra. 1961-ben a vasút úttörővasúttá alakult az országban másodiként. A neve Mátrai Úttörő Vasút lett. A Gyöngyössolymos – Lajosháza vonalon 1968-ban vezették be az általános személyforgalmat. A teherforgalom közútra való áttérésével 1978-tól a fa, 1980-tól a kő szállítása szűnt meg. A gazdaságtalanná vált szárnyvonalakat felszedték, a teljes vonalhosszúság 14, 4 km-re csökkent.

1979-86 között a megmaradt vonalakat korszerűsítették, új személykocsikat szereztek be. 1983-ban új állomásépület épült Gyöngyösön. 1987-ben a vasút visszakapta a Mátravasút nevet.

A rendszerváltást követően, mint sok más kisvasút, ez is a megszűnés szélére sodródott. Az 1993-1994-es években sikerült megakadályozni a vasút megszüntetését. 1995-ben új kocsiszín épült Gyöngyösön. A gondok megoldásáért legtöbbet az Országos Erdészeti Egyesület elnöke, a Mátra-Nyugat-bükki Erdő- és Fafeldolgozó Rt. vezérigazgatója, Schmotzer András tett, aki a Földművelési Minisztérium és a Magyar Közlekedési Közművelődésért Alapítvány segítségét is megszerezte.

2005 júniusában a lajosházi vonal árvízkárokat szenvedett, így üzemszünetet kellett elrendelni. A forgalom 2 év múlva, 2007 április 28-án indult meg egy átfogó pályafelújítás után. Megerősítették az alépítményt, több száz méter hosszban "c" rendszerű 34,5 kg/m tömegű vágányokat fektettek le Gyöngyössolymos térségében. Egyúttal fejlesztési terv született a vasút Lajosháza–Szalajkaház 3,5 km-es vonalszakaszának visszaépítésére. A vasútépítési munkák 2008 nyarán kezdődtek, amikor elkészült az alépítmény és újjáépültek a nyomvonalon a hidak. A vágányok fektetése 2009 augusztusában kezdődött el. A meghosszabbított vonalat a 2009. október 10-i kisvasúti napon adták át ünnepélyes keretek között. Azonban alig néhány napig üzemelt az új szakasz, a téli, majd jövő év tavaszi áradások súlyosan megrongálták a pályát, melynek újjáépítése, valamint a vízelvezetés átépítése jelentős munkával és költségekkel járt.

A helyreállított vonalszakaszon így másodjára 2012. szeptember 8-án indult meg a közlekedés.

2011-től a kevésbé frekventált téli időszakban a menetrend szerinti forgalom megszűnt. Időközben kiderült, hogy a vasút további sorsa is bizonytalan, így végül 2011. március 24-én az üzemeltető Egererdő Zrt. szakmai fórumot rendezett a kisvasút jövőjéről. A fórum sikerrel zárult és április 1-jén megindult a menetrend szerinti személyforgalom először Mátrafüredi vonalon, bővebb menetrendi kínálattal, majd április 23-tól Lajosházi vonalon is megindult a közlekedés, itt viszont a menetrend bővülésén túl bővült az üzemelési időszak is: augusztus 31. helyet már október 16-ig közlekedtek a szerelvények.

2012-ben bevezetésre került az elektronikus jegykiadás, illetve 2012 tavaszán két kocsi (F05-415 és 419) új kísérleti színtervet kapott: a korábbi bordó-sárga színterv helyett a sötétzöld-fehér színek dominálnak. 2012 őszére még egy kocsi (F05-420) kapott új festést: ez egy kicsit más színvilágú, sötétzöld-fehér helyet világoszöld-sötétzöld lett.

2013. április 4-én elkerült Gyöngyösről Szilvásváradra az Mk.48-412-es mozdony felújításra illetve visszakerült az Mk.48-411-es mozdony felújítva pontosan olyan fényezésben, ahogy 1974. április 13-án érkezett, ezzel is adózva az egykori hegyközi vasútnak, majd április 13-án hegyközi emlékvonatként közlekedett először. Június 22-én, a kisvasúti napon mutatták be a vasút első Párnás kocsiját, mely egy Bax kocsi (F05-420) átalakításával jött létre. A kocsi egyik részében nem történt semmi, maradtak a fapadok, a másik oldalán viszont párnásak a padok és függöny is van. A kocsi korábban kapott fényezését kicsit módosították: a Párnás rész ablakai fölött van egy sárga csík, illetve ahol korábbi fényezésénél volt egy sárga sáv, ott most van egy fehér, ezzel kicsit hozzá lett igazítva a másik két kocsi színtervéhez. Július 8-án elkezdődött a pályák felújítása először a Szalajkaházi vonalon, majd július 15-től a Mátrafüredi vonalon. A pálya felújítás azzal járt, hogy a vonatok csak hétvégén közlekedtek Mátrafüred felé, a Szalajkaházi vonalon azonban november 3-ig mindennap.

2014-ben folytatódott a Mátravasút felújítása, ezúttal a járművek felújításával: tavasszal gépészetileg elkészült az Mk.48-410-es mozdony, majd nyáron elkezdődött a többi jármű felújítása, újrafényezése illetve a gyöngyösi és Mátrafüredi állomások teljes felújítása is, valamint visszatért az Mk.48-412-es mozdony Szilvásváradról teljesen felújítva a megújult vasutat. 2014. szeptember 6-án az Országos Kisvasúti Nap és a III. Mátrai Erdészeti Nyílt Napon ünnepélyes keretek közt adták át a forgalomnak. Szeptember végén elkerült a Mátravasútról az Mk.48-411-es mozdony Szilvásváradra, novemberre elkészült az utolsó mozdony (Mk.48-409) fényezése is.

2015 januárjában új mozdony érkezett a vasútra a C.50-403 személyében, mely felújítást követően szeptemberben már menetrend szerinti vonatokat továbbított.

2016 novemberében 38 év szünet után újra szállított fát a Mátrából a kisvasút.

Járműállomány[szerkesztés]

  • Gyöngyi
2006. április 3-án mutatták be Gyöngyösön az új nosztalgia gőzmozdonyt, Gyöngyit, ami Romániából érkezett. Pályaszáma: 490,2005
  • Mk48 típusú mozdonyok Mk.48-409 (Manci), Mk.48-410 (Öreg), Mk.48-412 (Csinos)
  • C-50 mozdonyok: C.50-403 (Mazsola), C.50-404 (Mazsola)
  • Személykocsik
  • Bax 500-as sorozat: F05-412, 413, 415
  • Bax 300-as sorozat: F05-419, 420
  • Bax 200-as sorozat: F05-418
  • Bak kocsi: Ba-45
  • Nyitott kocsik (Batárok): Ny05-222, 321, 423, 424
  • Pályafenntartó (PFT) kocsik: A Vasúton jelenleg 8 Pft. kocsi van: 3 Uba, 1 Házi építésű nyitott (H05-210) kocsi és 4 Ubn csille.

Nevezetességek és látnivalók a vasút környékén[szerkesztés]

  • Mátrafüreden
    • Kozmáry-kilátó
    • Kalló-malom vízimalom
    • Sástó Csónakázótó, kilátó egy volt olajfúrótoronyból kialakítva
    • Bába-kő Gejzírkúp Gyöngyös-Mátrafüred között
  • Gyöngyössolymos, Lajosháza és Szalajkaház környékén
    • Gyöngyössolymos erődített középkori temploma
    • A Kis-hegy sziklatömbje (ásványgyűjtő hely)
    • Asztag-kői felhagyott kőbánya (ásványgyűjtő hely)
    • Cserkői tó
    • A Nagy-patak völgye
    • Örlőmű
    • A Szén-patak völgye
    • Vadaspark Szalajkaházon
    • József Attila forrás Szalajkaházon

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b Régi nevén Előre
  2. ^ a b Régi nevén Pajtás és 2011-ig Gyöngyös felső

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Mátravasút témájú médiaállományokat.