Mátravasút

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Gyöngyösi Állami Erdei Vasút (Mátravasút)
A gyöngyösi Dobó István utca mellett, nem messze a végállomástól és a járműteleptől
A gyöngyösi Dobó István utca mellett, nem messze a végállomástól és a járműteleptől
Általános adatok
Ország  Magyarország
Megye Heves megye
Tájegység Mátra
Település(ek) Gyöngyös, Gyöngyössolymos, Mátrafüred
Vasútvonalak2 db
Vonalszám 325 és 324
Hasznosítása személyszállítás
Hossz17,9 km
Éves személyforgalom2012: 102 646 fő
Üzemeltető Egererdő Zrt.
Történelmi adatok
Építés 1906–1951
Átadás 1911
A hálózat legnagyobb hossza45,1 km

Személyszállítás elindulása 1926. június 19. (fővonal)
1966. május 1. (mellékvonal)
Személyszállítás megszüntetése Gyöngyös és Mátrafüred között 2022-ben SZÜNETEL a közlekedés!
Teherszállítás elindulása 1911
Teherszállítás megszüntetése 1978. október 21. (fa)
1979. március 14. (kő)
Műszaki adatok
Nyomtávolság 760 mm
Maximális sebesség20 km/h
Maximális emelkedés39,5 ‰
Minimum ívsugár35 m
Hidak száma5 db (fővonal)
8 db (mellékvonal)
Összesen: 13 db
Járművek
VontatójárművekC50: 1 db
Mk48: 3 db
490'2: 1 db
SzemélykocsikZárt: 8 db
Nyitott: 4 db
TeherkocsikPFT: 9 db
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyöngyösi Állami Erdei Vasút témájú médiaállományokat.

A Gyöngyösi Állami Erdei Vasút, vagy közismertebb nevén Mátravasút a Mátra hegység déli oldalában haladó erdei vasút, mely a 325-ös számú Gyöngyös-Mátrafüred (6,3 km) és a 324-es számú GyöngyösGyöngyössolymosLajosházaSzalajkaház (13,1 km) szárnyvonalakból áll. Az utolsó olyan keskeny nyomközű vasút Magyarországon, amely két vonalon is menetrend szerinti személyszállítást végez.

Állomások és megállóhelyek[szerkesztés]

Gyöngyösön, a MÁV és az autóbusz pályaudvaroktól 5 percnyi járásra, a szépen rendbe hozott Orczy-kastély szomszédságában található az erdei vasút, közismert nevén Mátravasút végállomása. Az erdei vasút az Egererdő Zrt. üzemeként működik. Két vonalán: Gyöngyös-Mátrafüred és Gyöngyös-Szalajkaház között összesen 17,9 km-es szakaszon közforgalmú személyszállítási tevékenységet végez.

325 (Gyöngyös ↔ Mátrafüred)
Menetidő Állomás/megállóhely neve Menetidő Információk Történet
0 Gyöngyös 21 Az állomás a Mátra Múzeum mellett található. Az állomást 1928-ban létesítették.
3 Felsőújváros 19 Gyöngyösi megálló. A megállóhelyet (korábban állomást) 1911-ben létesítették.
7 Nyúlmály 15 EKE Gyöngyösi Campus kollégiuma. (külterület) A megállóhelyet 1995-ben létesítették. 2021-ben teljesen megszűnt. A menetrendből törölve, a vonatok azóta nem állnak meg itt.
9 Farkasmály 13 Borospincék. A megállóhelyet 1926-ban létesítették.
13 Pipishegy 9 Üdülőövezet és repülőtér. A megállóhelyet 1926-ban létesítették.
20 Mátrafüred-alsó 2 Palóc Néprajzi Magángyűjtemény és Babakiállítás. A megállóhelyet (korábban állomást) 1945 után létesítették. 2021-ben teljesen megszűnt. A menetrendből törölve, a vonatok azóta nem állnak meg itt.
22 Mátrafüred 0 Üdülőövezet, park, játszótér, étkezési lehetőség. Az állomást 1923-ban létesítették.

A vasút fővonala (325 Gyöngyös-Mátrafüred) a kastélyparkot megkerülve a 24-es sz. főút mellett vezet, a városi temető után válik el egymástól a két ág. Az egyenes irányú, északi fővonal a jóféle borszőlőkkel beültetett kertek mellett halad; a Farkasmály-Borpincék megállóhely után a Sárhegy oldalában beépített hétvégi házak és a Pipishegyi sportrepülőtér alatt, a kedvelt üdülőhely, Déli-Mátra hegyei által körülfogott Mátrafüred központjában lévő végállomására. A vonatból 22 perces utazás alatt gyönyörű a kilátás a város, és a Mátra bércei irányába. Hosszan lehet gyönyörködni az "ország teteje", a Kékes csúcsában és az azt körülvevő zöld rengetegben. Aki a természet szépségeit közelről akarja megismerni, a vasút végállomásától észak felé haladva közvetlenül a villasorok alatt a Bene-patak mentén sétálva, jól jelzett turistautakat talál a Máriácska, Rákóczi forrás, Gyökeres forrás Benevár-romok, Mátraháza és Kékestető felé. A patak mentén esztétikus pihenőházak, szalonnasütő helyek várják a pihenni vágyó "vándort".

324 (Gyöngyös ↔ Szalajkaház)
Menetidő Állomás/megállóhely neve Menetidő Információk Történet
0 Gyöngyös 47 Az állomás a Mátra Múzeum mellett található. Az állomást 1928-ban létesítették.
3 Felsőújváros 45 Gyöngyös utolsó megállója. A megállóhelyet (korábban állomást) 1911-ben létesítették.
12 Jánoska 35 Gy.solymosi megálló, N. Szent János sz. A forgalmi kitérőt 1966-ban nyitották meg a személyforgalom számára, amelyet 1916-ban létesítettek.
15 Toppancshíd 32 Gy.solymosi megálló, a falu központjában. A megállóhelyet 1966-ban létesítették.
19 Zemanek 28 Gyöngyössolymosi megálló. A megálló-rakodóhelyet 1966-ban nyitották meg a személyforgalom előtt , amelyet 1949-ben létesítettek. A megállóhely jelenlegi helyére 1982-ben került áthelyezésre és egyben visszaminősítve megállóhellyé. A rakodóvágány ekkor felbbontásra került.
22 Gyöngyössolymos 25 Csepegő-forrás. (külterület) Az állomást 1916-ban létesítették. 2021-ben teljesen megszűnt. A menetrendből törölve, a vonatok azóta nem állnak meg itt.
26 Cserkő 21 Bánya tó és tisztás. A megállóhelyet 1987-ben létesítették, a vonal második legfiatalabb megállóhelye. 2021-ben teljesen megszűnt. A menetrendből törölve, a vonatok azóta nem állnak meg itt.
30 Őrlőmű 17 A vonatok nem állnak meg. Az állomást 1927-ben létesítették. 1982-ben visszaminősítve megálló-rakodóhellyé, majd 1991-ben megállóhellyé. 2014-ben teljesen megszűnt. A menetrendből törölve, a vonatok azóta nem állnak meg itt.
36 Lajosháza 11 Erdei szállás, számos turista út kezdete. Az állomást 1906-ban létesítették.
48 Karoshíd 2 Erdei tisztás. A új megállóhelyként 2012-ben létesítették. 2021-ben teljesen megszűnt. A menetrendből törölve, a vonatok azóta nem állnak meg itt.
50 Szalajkaház 0 Erdei szállás, forrás és tanösvény. Az állomást 2009-ben létesítették jelenlegi helyén, mintegy 500 m-re az 1906-ban átadott, a cseternási -csúcsfordítós- vonalra elágazó állomástól.

A másik vonal (324 Gyöngyös-Szalajkaház) a város végén balra ágazik ki északnyugati irányban Szalajkaház felé. Községi földeket, szőlőket keresztezve "Jánoska" megállónál éri el Gyöngyössolymost, az egykori királyi solymászok falujának határát. A "kertek alatt" a patak folyását követve, izgalmas vonalvezetéssel kanyarog át a falun. A patakot egy ritka megoldású, ferde, 33 m hosszú hídon íveli át, majd a falut elhagyva a Kis-hegy andezit szikláiban gyönyörködhetünk. Az egykori fűtőházat elhagyva, a Cserkő bánya után ismét a patak mellett kanyarogva, virágos réten át a "Cserkő" megállónál éri el az erdőt. A Cserkő bányató a környékbeliek kedvenc kirándulóhelye. A továbbra is a patakot követő, napsütötte tisztásoktól, andezit sziklarajzoktól változatos erdei szakasz a vasútvonal legszebb része. A következő állomás Lajosháza, innen ugyancsak jól jelzett turista utakon, gyönyörű tájakon könnyen eljuthatnak Mátraházára, a sástói kempinghez, valamint már felszedett egykori vasútvonal nyomvonalán a Csórréti víztározóhoz is. Lajosháza után a Szén-patak völgyében folytattathatjuk utunkat ugyan csak gyönyörű környezetben. Az utolsó állomás a Szalajkaház. A ház környezetében vadbemutató, forrás és tanösvény is található, valamint Mátraszentimrére és Galyatető felé is jól jelzett turista utakon, gyönyörű tájakon túrázhatunk.

Története[szerkesztés]

Útvonaldiagram
0,0 Gyöngyös[1] (85 Vámosgyörk felé)
0,3 Vontatási telep
Gyöngyös-átrakó
0,8 Felsőújváros[2]
1,5 Elágazás Szalajkaház felé
1,9 Nyúlmály
2,9 Farkasmály[3]
3,9 Pipishegy[4]
5,8 Mátrafüred-alsó[5]
6,3 Mátrafüred[6]
Útvonaldiagram
0,0 Gyöngyös[1] (85 Vámosgyörk felé)
0,3 Vontatási telep
Gyöngyös-átrakó
0,8 Felsőújváros[2]
1,5 Elágazás Mátrafüred felé
3,5 Jánoska
4,4 Toppancshíd
5,0 Ferde híd
5,3 Zemanek
6,0 Gyöngyössolymos[7]
6,4 A volt monostori vonal
kiágazása
7,2 Cserkő
8,2 Őrlőmű
9,5 A Nagy-patak hídja
9,5 A volt nyírjesi vonal kiágazása
9,6 Lajosháza[8]
12,3 Karoshid
13,1 Szalajkaház
13,8 A volt cseternási vonal
kiágazása
15,4 Blokkház


A Mátrában az első keskeny nyomközű vasutat 1906-ban az Egri Érseki Uradalom építette. A 600 mm nyomtávolságú lóvontatású pálya, mely 600 mm Gyöngyössolymostól északra a Nagy-völgyben volt található, később a Nyírjesi vonal nevet kapta. Szintén az uradalom építette egy évvel később a Csukás-völgyi vonalat a Szalajkaháztól Mátraszentimre alá, majd magántőkéből elkészült a Monostor-völgyi vonal. 1914-ig összekötötték a pályákat, így alakítva ki egy teljes fuvarozási hálózatot a Mátrában.

1916-ban a lóvontatást felváltotta a gőzvontatás. Az első mozdonyt Liza névre keresztelték. Mivel Gyöngyösről és Gyöngyössolymos között még nem volt vasúti összeköttetés, a mozdonyt közúton kellett elvinni: Az útra síneket fektettek, amiken végiggurult a mozdony, majd a mögötte lévő pályát felszedték és elé rakták. A művelet 11 napig tartott. 1917-ben ez a hiányzó szakasz is megépült. A ma is működő Gyöngyösről-Mátrafüred közötti pályát 1923. június 5-én adták át a teherforgalomnak. Egy szakasza Gyöngyöstől a Farkasmályi borpincékig már 1911-ben üzemelt, a város 1918-ban elkészítette a tervet a folytatásra, de a gazdasági helyzet miatt öt évet kellett várni a megvalósulásig. A vonal a Gyöngyös-Benei Vasút nevet kapta. (Bene Mátrafüred régi neve.)

Az 1925-ben lezajlott felújítás alkalmával a szárnyvonalakat átépítették 760 mm-es nyomtávúra. 1926. június 19-én indult meg a rendszeres személyszállítás; 1928-ban a gyöngyösi végállomást az Orczy-kastély mellé tették, 835 m-rel meghosszabbítva a vonalat. Az 1930-as évek elején Gyöngyös város a megvásárolta a magáncégek kezében lévő GyöngyösMátrafüred szakaszt. Ennek a szakasznak 1932. május 12-től lett hivatalosan is a neve Mátravasút. Ezen a vonalon akkor a Karcsi és a Gizi nevű mozdonyok voltak szolgálatban.

1937-ben a város elfogadta a vasút 10 éves fejlesztési tervét. A tervben kettős vágány kiépítése, 1 km hosszabbítás és villamosítás állt a Mátrafüredi vonalon, Gyöngyössolymos felé a személyforgalom megindítása és új vonalak építése Gyöngyösoroszi és Visonta felé. Sajnos a tervek a világháború miatt nem valósulhattak meg. A forgalom 1944 októberében állt le. A mozdonyokat a vasutasok szétszerelték és elrejtették, nehogy a német vagy szovjet hadsereg lefoglalhassa.

A második világháború nagy veszteséget okozott, de a város még 1945-ben korszerűsítési tervet dolgozott ki, a környező falvak újjáépítésében is nagy hasznát látták. Áprilisig csak a megszálló szovjet hadsereg használta, 1946/47 telén indult be a teherszállítás, 1947. április 16-án a személyforgalom. Bár a város szerette volna, a vasút nem maradt a tulajdonában: 1949-ben államosították az egész vonalhálózatot. 1951-ben a Pipishegyi Szerszám- és Készülékgyárhoz 3,6 km új vonalat építettek. A hálózat elérte legnagyobb kiterjedését, 45,1 km vonalhosszt.

Az ipari létesítményeket is kiszolgáló vasút forgalma folyamatosan növekedett. Hogy ezt ki tudják elégíteni, a 1960-as évek elején lecserélték a gőzösöket dízel meghajtású mozdonyokra. 1961. május 28-án a vasút úttörővasúttá alakult az országban másodikként. A neve Mátrai Úttörő Vasút lett. A GyöngyössolymosLajosháza vonalon 1968. május 1. vezették be az általános személyforgalmat. A teherforgalom közútra való áttérésével 1978. október 21-től a fa, 1979. március 14-től a kő szállítása szűnt meg. A gazdaságtalanná vált szárnyvonalakat felszedték, a teljes vonalhosszúság 14,4 km-re csökkent.

1976-1986 között a megmaradt vonalakat korszerűsítették, új személykocsikat szereztek be. 1983-ban új állomásépület épült Gyöngyösön. 1987-ben a vasút visszakapta a Mátravasút nevet. A rendszerváltást követően, mint sok más keskeny nyomközű vasút, ez is a megszűnés szélére sodródott. Az 1993-1994-es években sikerült megakadályozni a vasút megszüntetését. 1995-ben új kocsiszín épült Gyöngyösön. A gondok megoldásáért legtöbbet az Országos Erdészeti Egyesület elnöke, a Mátra-Nyugat-bükki Erdő- és Fafeldolgozó Rt. vezérigazgatója, Schmotzer András tett, aki a Földművelési Minisztérium és a Magyar Közlekedési Közművelődésért Alapítvány segítségét is megszerezte.

2005. júniusában a lajosházi vonal árvízkárokat szenvedett, így üzemszünetet kellett elrendelni. A forgalom 2 év múlva, 2007. április 28-án indult meg egy átfogó pályafelújítás után. Megerősítették az alépítményt, 1,1 km hosszban hosszban "c" rendszerű 34,5 kg/m tömegű vágányokat fektettek le Gyöngyössolymos térségében. Egyúttal fejlesztési terv született a vasút LajosházaSzalajkaház 3,5 km-es vonalszakaszának visszaépítésére. A vasút építési munkák 2008. nyarán kezdődtek, amikor elkészült az alépítmény és újjáépültek a nyomvonalon a hidak. A vágányok fektetése 2009. augusztusában kezdődött el. A meghosszabbított vonalat a 2009. október 10-i kisvasúti napon adták át ünnepélyes keretek között. Azonban alig néhány napig üzemelt az új szakasz, a téli, majd jövő év tavaszi áradások súlyosan megrongálták a pályát, melynek újjáépítése, valamint a vízelvezetés átépítése jelentős munkával és költségekkel járt. A helyreállított vonalszakaszon így másodjára 2012. szeptember 8-án indult meg a közlekedés.

2011-től a kevésbé frekventált téli időszakban a menetrend szerinti forgalom megszűnt. Időközben kiderült, hogy a vasút további sorsa is bizonytalan, így végül 2011. március 24-én az üzemeltető Egererdő Zrt. szakmai fórumot rendezett a kisvasút jövőjéről. A fórum sikerrel zárult és április 1. megindult a menetrend szerinti személyforgalom először a Mátrafüredi vonalon, bővebb menetrendi kínálattal, majd április 23-tól a Lajosházi vonalon is megindult a közlekedés, itt viszont a menetrend bővülésén túl bővült az üzemelési időszak is: augusztus 31. helyet már október 16-ig közlekedtek a szerelvények.

2012-ben bevezetésre került a gépi menetjegykiadás, illetve tavasszal két kocsi (F05-415 és 419) új kísérleti színtervet kapott a korábbi bordó-sárga színterv helyett a sötétzöld-fehér színek dominálnak illetve őszre még egy kocsi (F05-420) új festést kapott ez egy kicsit más színvilág sötétzöld-fehér helyet világoszöld-sötétzöld lett.

2013. április 4-én elkerült Gyöngyösről Szilvásváradra az Mk.48-412-es mozdony felújításra illetve visszakerült az Mk.48-411-es mozdony felújítva pontosan olyan fényezésben, ahogy 1977. április 13-án érkezett, ezzel is adózva az egykori hegyközi vasútnak majd április 13-án hegyközi emlék vonatként közlekedett először. Június 22-én, a kisvasúti napon mutatták be a vasút első Párnás kocsiját. Mely egy Bax kocsi (F05-420) átalakításával jött létre a kocsi egyik felében nem történt semmi maradtak a fapadok. A másik felén viszont párnásak a padok és függöny is van a kocsi korábban kapott fényezését kicsit módosították a Párnás rész ablakai fölött van, egy sárga csík illetve ahol korábbi fényezésénél volt egy sárga sáv ott most van egy fehér ezzel kicsit hozzá lett igazítva a másik két kocsi színtervéhez. Július 8-án elkezdődött a Mátravasút pályáinak felújítása először a Szalajkaházi vonalon majd július 15-től a Mátrafüredi vonalon a pálya felújítás azzal járt, hogy a vonatok csak hétvégén közlekedtek Mátrafüred felé a Szalajkaházi vonalon azonban mindennap november 3-ig.

2014-ben folytatódott a Mátravasút felújítása, ezúttal a járművek felújításával: tavasszal gépészetileg elkészült az Mk.48-410-es mozdony, majd nyáron elkezdődött a többi jármű felújítása, újrafényezése illetve a gyöngyösi és mátrafüredi állomások teljes felújítása is, valamint visszatért az Mk.48-412-es mozdony Szilvásváradról teljesen felújítva. A megújult vasutat, szeptember 6. Országos Kisvasúti Nap és a III. Mátrai Erdészeti Nyílt Napon ünnepélyes keretek közt adták át a forgalomnak. Szeptember végén elkerült a Mátravasútról az Mk.48-411-es mozdony Szilvásváradra, novembere elkészült az utolsó mozdony (Mk.48-409) fényezése is.

2015. januárjában új mozdony érkezett a vasútra a C.50-403 személyében, mely felújítást követően szeptemberben már menetrend szerinti vonatokat továbbított.

2016. novemberében 38 év szünet után újra szállított fát a Mátrából a kisvasút.

2017. március 21-én megnyitotta kapuit a Mátravasút Múzeuma. Május 23-án este a hirtelen lezúduló eső Lajosháza és Szalajkaház között több helyen kimosta az ágyazatot a pálya alól így ezen a szakaszon üzemszünetet kellett elrendelni a forgalom június 3-án indult újra. Októberétől bevezetésre került bankkártyás jegyvásárlás a Gyöngyösi és Mátrafüredi pénztárakban.

2018. júliusában újabb fejlesztések kezdődtek a Mátravasúton több mint 7 km vasúti pálya és a hozzá kapcsolódó állomások, megállóhelyek, hidak, átereszek, árkok és útátjárók újultak meg a Szalajkaházi vonalon így ebben az évben a forgalom szünetelt ezen a vonalon. A felújított pálya november 30. készült el. Októberében elkezdődött a fejlesztések második üteme is, mely 3 db Mk.48-as mozdony remotorizálását, 5 db zárt és 3 db nyitott kocsi teljes felújítását és a vasút nosztalgia szerelvényének teljes felújítását (Gyöngyi gőzöst és a szalonkocsiját) foglalja magába. A járműpark felújítása fokozatosan történik így 2019-ben is zavartalan volt a közlekedés. Az első felújításra küldött jármű a Ny05-321-es kocsi volt.

2019. januárjában a Gyöngyi gőzös egy évre Debrecenbe költözött teljes felújításra. Márciusban az F05-203 majd a Ny05-321-es nyitott kocsi vissza szállításával megkezdődött a járművek fokozatos cseréje, amikor egy felújított jármű vissza érkezett egy felújításra váró jármű elment. Augusztusban az első felújított mozdony a 9855 8244 412-3 is vissza érkezett. A mozdony új Deutz motort, modernizált vezető állást, illetve Webasto fűtésrendszert is kapott. Szeptemberben az első felújított F05-419-es pályaszámú zárt téli kocsi is forgalomba állt. Október végén az utolsó felújításra váró szerelvény is elment.

2020. februárjában a 9855 8244 409-9 mozdony, a Gyöngyi gőzös és a F05-412, 415 is vissza érkezett, ezzel teljesen befejeződött a járműpark felújítása. A sikeres futópróbákat követően, a projektzáró ünnepséget 2020. március 19-re tervezte az erdőgazdaság. Februárban az összes jármű új 12 jegyű pálya számot is kapott. Azonban a világjárvány közbe szólt így a projekt záró ünnepséget csak 2020. szeptember 24-én lehetett megtartani. 2020 március 14-én elindult a menetrend szerinti közlekedés mind két vonalon, azonban a vonatok csak ezen a hétvégén közlekedtek, hétfőtől az Egererdő Zrt. a közlekedést a járványügyi helyzet miatt felfüggesztette. A közlekedés végül 2020 május 15-én, pénteken tudott megindulni először Mátrafüred irányába majd május 16-tól Szalajkaház irányába is. 2020 november 1-től elkezdődött a szokásos téli szünet, azonban november 11-től életbe lépő új járványügyi korlátozások miatt, az Egererdő Zrt. ismét felfüggesztette a közlekedés, így a szokásos decemberi programok is elmaradtak.

2021-ben is a járványügyi helyzet miatt csak május 1-jén tudott a közlekedés megindulni mind kettő vonalon. Az utolsó üzemnap október 31-én volt, november 1-től a forgalom szünetelt, a járványügyi helyzet miatt ebben az évben sem voltak decemberi programok.

2022-ben a Gyöngyös – Mátrafüred vonal teljes felújítása miatt csak Szalajkaház felé közlekednek a vonatok.

Járműállomány[szerkesztés]

Kép Típus Pályaszám Gyártási év Mátravasúton közlekedik Megjegyzés
Mozdonyok

C50 C50-404 1954
(68 éves)
1962. május 5. óta Beceneve: Mazsola

Felújított 409.jpg

Remot Mk48 9855 8244 409-9 1961
(61 éves)
1976. február 23. óta Beceneve: Manci

Remot Mk48

Ex: Mk48,2034

Remot Mk48 9855 8244 410-7 1961
(61 éves)
1976. február 23. óta Beceneve: Öreg

Remot Mk48

Ex: Mk48,2035

Remot Mk48 9855 8244 412-3 1961
(61 éves)
1980. december 29. óta Beceneve: Csinos

Remot Mk48

Ex: Mk48,2032

490 2005 felújítva.jpg

490'2 490'2005 1954
(68 éves)
2006. április 4. óta Beceneve: Gyöngyi

Ez volt az utolsó gőzmozdony, ami Romániát elhagyhatta. A tömeges külföldi gőzösvásárlások miatt, mint ipartörténeti emlékek nem vihetők ki már Románia területéről.

Zárt személykocsik

101-es kocsi mátrafüreden.jpg

Bpu 500 55 55 24-50 101-5 1956
(66 éves)
1976. február 23. óta

F05-413.jpg

Bax 500 F05-413 1956
(66 éves)
1976. február 23. óta Jelenleg üzemen kívül.

102-es kocsi Mátrafüred állomáson.jpg

Bpu 500 55 55 24-50 102-3 1955
(67 éves)
1977. április 13. óta

Felújított 003.jpg

Bpu 200 55 55 24-50 003-3 1958
(64 éves)
1980. december 29. óta

Bpu 300 55 55 24-50 004-1 1961
(61 éves)
1984 óta

Bpu 300 55 55 24-50 005-8 1961
(61 éves)
1984 óta 2013 óta párnás kocsi

Bpu 55 55 24-27 101-5 1956
(66 éves)
2005 óta

Bpu 55 55 24-20 002-2 1927
(95 éves)
2019 óta A kocsit 1927-ben építették O&K teher kocsi alvázára Gyöngyösön. 1980-as évek elején selejtezték, ezt követően eladták majd a következő évtizedekben szerszámos bódéként használták. 2013-ban Gyöngyösre, majd 2015-ben Felsőtárkányba szállították felújításra, ahonnan 2019.03.30-án érkezett vissza Gyöngyösre.
Nyitott személykocsik

Cpu 55 55 35-35 003-0 1962
(60 éves)
1982 óta A jármű egy Uba típusú teherkocsi átépítésével jött létre Gyöngyösön 1992-ben.

Fedett batár Ny05-222 1954
(68 éves)
1993 óta A jármű egy teherkocsi átépítésével jött létre Paphegyen.

Cdu 55 55 35-35 001-4 1955
(67 éves)
1995 óta A jármű egy Jah típusú teherkocsi átépítésével jött létre Gyöngyösön 1995-ben.

Cdu 55 55 35-35 002-2 1955
(67 éves)
1995 óta A jármű egy Jah típusú teherkocsi átépítésével jött létre Gyöngyösön 1995-ben.

Pályafenntartó (PFT) kocsik: A Vasúton jelenleg 9 Pft. kocsi van: 3 Uba, 1 rönk szállító, 1 Házi építésű nyitott korábban személyszállító (H05-210) kocsi és 4 Ubn csille.

Nevezetességek és látnivalók a vasút környékén[szerkesztés]

Képtár[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Régi nevén Gyöngyös-Előre
  2. a b Régi nevén Pajtás és 2011-ig Gyöngyös-felső
  3. Régi nevén Kékes
  4. Régi nevén Repülőtér
  5. Régi nevén Kozmáry
  6. Régi nevén Mátra
  7. Régi nevén Gyöngyössolymos-fűtőház
  8. Régi nevén Dezsőháza

Külső hivatkozások[szerkesztés]