Gyöngyösi repülőtér

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Gyöngyösi repülőtér (Gyöngyös Pipishegy)
Pipishegy.JPG
IATA: nincs  ICAO: LHGY
Adatok
Elhelyezkedés Gyöngyös
 Magyarország
Megnyitás 1931
Üzemeltető Gyöngyösi Repülőklub
Tszf. magasság 350 m (1148 láb)
Futópályák
IrányHosszúságBurkolat
15/33[1]760 m
Elhelyezkedése
Gyöngyösi repülőtér (Heves megye)
Gyöngyösi repülőtér
Gyöngyösi repülőtér
Pozíció Heves megye térképén
é. sz. 47° 48′ 52″, k. h. 19° 58′ 36″Koordináták: é. sz. 47° 48′ 52″, k. h. 19° 58′ 36″
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyöngyösi repülőtér témájú médiaállományokat.

A Gyöngyös Pipishegy repülőtér három kilométerre Gyöngyöstől keletre fekszik. Évtizedekig katonai kiképző repülőtérként üzemelt, de napjainkban már elsősorban sport célra használják. Több jelentős rendezvénynek is helyt adott, a rendszeresen megrendezett Gyöngyösi repülőnapokon kívül például az EFOTT-ot is Gyöngyös repülőterénél szervezték meg 2003-ban.

Közúti megközelítését a 24-es főútból a Pipishegyi Ipari Park felé letérő 24 133-as, majd az alig néhány méter után abból kiágazó 24 313-as számú mellékút biztosítja.

További adatok[szerkesztés]

  • Hívójel: Gyöngyös INFO
  • Frekvencia: 124,900 MHz
  • A felszállópálya 10%-os mértékben emelkedik 33-as irányban
  • Csak nappali VFR repülés folytatható
  • Hétvégeken vitorla üzem

Története[szerkesztés]

A repülőteret a Pipis-hegyi, városi tulajdonú területen alakították ki a sportrepülés számára, a bővítés során az erdőgazdaság a hegy keleti részét adta át e célra. Ezzel egy időben helyiek megalakították a Mátravidéki Motor Nélküli Repülőosztályt (MOVERO). Az egyesületben készült modell és valódi vitorlázó-repülőgépeket a Pipis-hegyen szervezett repülőnapok keretében ismertették a nagyközönséggel. A repülőtér 1931-ben lett a MOVERO tulajdona.

A helyi mesteremberek néhány szakkönyv birtokában 1932-ben szakmai előképzettség nélkül kezdték el építeni a később Gyöngyös 33 néven ismertté vált, első magyar motor nélküli teljesítmény-repülőgépet, mely építésekor és azt követően is híressé vált.

A repülőtér 1938-1939 között élte fénykorát. Több száz pilótát képeztek ki ezalatt, azonban a második világháború kitörésével hadászati célokra rendelték alá a repülőteret, katonai felügyelettel.

A háború során keletkezett károk elhárítását követően a város pénzügyi támogatásával sikerült újraindítani a repülést, repülő kiképzést.

1956 után a katonai kiképzésen kívüli kiképzések érdektelenné váltak és a repülőteret bezárták. Az 1960-as évek államosításával a Magyar Honvédség kezelésébe került, azonban a honvédség itt csupán raktár és nem katonai bázist alakított ki. Később a raktárbázis mellett honvédségi üdülőtelepet alakítottak ki.

A repülőtér beindítását 1979-ben Kóré Vilmos vezetésével egy lelkes, kb. 30 főből álló önkéntes csapat kezdte el. Kóré Vilmos eltökéltsége lelkesítette az ország különböző reptereiről származó önkénteseket, akik akkor bíztak benne, hogy egyszer ők is itt repülik a saját 5000 méterüket (a Gyémántkoszorús jelvény egyik feltétele). A táborban, az akkora fákkal benőtt kifutópályát tették rendbe, azaz kivágták a fákat, bokrokat. Elhordták a köveket és a legszükségesebb javításokat elvégezték a hangárban és az épületekben, hogy a téli időszakban lehessen „hullámtábor”. Kóré Vilmosnak és barátainak volt elsősorban köszönhető, hogy a reptér újra üzemelt 1956 után.

A Magyar Honvédelmi Szövetség keretén belül 1984-ben ismét megszervezték a sport célú repülőoktatást. A helyi Repülőklub Gyöngyös az MHSZ tagszervezeteként használatra kapta meg a repülőteret, majd ezt követően a Sámson Holding adta bérbe a klubnak a területet. A vitorlázó és motoros szakosztállyal is rendelkező klub jelenleg is használója a területnek.

Több kísérlet volt arra, hogy a repülőtér a települési önkormányzat tulajdonába térítésmentesen visszakerüljön, és sportrepülőtérként üzemeljen tovább, azonban állami tulajdonú repülőteret csak a Kormány egyetértésével lehet elidegeníteni. Így jogállása jelenleg nem nyilvános, állami repülések céljára szolgáló repülőtér.

A repülőtér körül biztonsági és zajgátló védőövezetet, illetve fokozottan zajos területeket jelöltek ki. A Magyar Honvédség a repülőteret jelenleg kiképzési célokra veszi igénybe, a jövőben az ez irányú használat gyakoriságát tervezik, a légierő igényeihez mérten.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Gyöngyös, www.hungaryairport.hu