Mátyásföldi repülőtér

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mátyásföldi repülőtér
A repülőtér madártávlatból 2009 augusztusában
A repülőtér madártávlatból 2009 augusztusában
IATA:   ICAO:
Adatok
Elhelyezkedés
Magyarország
Névadó Mátyásföld
Tszf. magasság 161
Elhelyezkedése
Mátyásföldi repülőtér (Magyarország)
Mátyásföldi repülőtér
Mátyásföldi repülőtér
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 29′ 52″, k. h. 19° 12′ 13″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 52″, k. h. 19° 12′ 13″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Mátyásföldi repülőtér témájú médiaállományokat.

A mátyásföldi repülőtér az első állandó repülőtér volt Budapest térségében.

Története[szerkesztés]

1916-ban létesült: a Keleti pályaudvartól 9,3 km-re keletre a Magyar Általános Gépgyár (MÁG) rendezett be repülőgépgyártó üzemet és repülőgépmotor-gyárat. A Fokker céggel együttműködve gyors, kis vadászgépeket (D VII) kezdtek gyártani. A MÁG gyár 80 x 20 m-es repülőgép-szerelő hangárja a 900 x 800 m-es füvesített repülőtér nyugati sarkában létesült. 1918. július 4-én egy Brandenburg típusú repülőgép szállt a magasba, megindult a Bécs-Budapest közti rendszeres légi járat. Itt működött Prodam Guido, a magyar aviatika úttörője is. A trianoni békeszerződés következtében a MÁG-nál levő teljes repülőanyagot megsemmisítették.

Az 1922-ben alakult Magyar Légiforgalmi Társaság repülőtere azonban megmenekült, belföldi (Kaposvár, Nyíregyháza, Pécs, Debrecen), sőt, nemzetközi forgalmat is lebonyolított a Franco–Roumain (később CIDNA) francia-román társaság, a Deutsche Lufthansa, majd 1931-től egy olasz és egy osztrák társaság járataival.

A magyar óceánrepülőt, Endresz Györgyöt 1931. július 16-án fogadták Mátyásföldön. 1932. május 21-én „Justice for Hungary” nevű Lockheed Sirius típusú gépével Mátyásföldről indult Endresz György és Bittay Gyula rádiós tiszt tragikus útjára – a gép leszállás közben a római repülőtéren katasztrófát szenvedett.

A mátyásföldi repülőtér madártávlatból 1933-ban, Szent-Istvány Dezső pilóta képén

A trianoni békeszerződés tilalmai ellenére a repülőteret fokozatosan a magyar légierő titkos bázisává fejlesztették és 1937-től a polgári és a sportrepülés a Budaörsi repülőtérre került át.

A második világháborút átvészelt repülőteret a Szövetséges Ellenőrző Bizottság gépei használták. 1948-tól kiképzőszázad működött itt. A mátyásföldi szovjet laktanyából családjával együtt 1956 októberében elhurcolt Nagy Imre miniszterelnököt a mátyásföldi repülőtérről vitték el a szovjet gépek.

Jelenleg[szerkesztés]

Az egykori MÁG Újszász utcai dísztornyos épületét ma a NABI használja. Ők mátyásföld leghíresebb üzemének, az Ikarusnak tartják fenn az emlékét.

Ma a mátyásföldi repülőtéren a nagygépes repülés már nem lehetséges, mert Ferihegy irányított közelkörzetén – CTR – belül helyezkedik el, illetve a mátyásföldi mező gondozatlan, gazos felülete sem alkalmas már a leszállásra. A rádiótávirányítós repülőmodellek repítése viszont lehetséges és a Mátyásföldi Modellező Baráti Kör (MMBK) sportszakosztály gondozza és működteti a számukra kijelölt területet.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]