Magyar Légiforgalmi Rt.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Magyar Légiforgalmi Rt.
Malert logo.jpg
Savoia-Marchetti SM.75
Savoia-Marchetti SM.75
Ország Magyarország
IATA:   ICAO:    Hívójel:
Adatok
Alapítás 1922. november 19.
Megszűnés 1946. július 31.
Bázisrepülőtér Mátyásföldi repülőtér (1922–1937)
Budaörsi repülőtér (1937–1946)
Központok Bécs–Schwechati nemzetközi repülőtér
Pécs–Pogány repülőtér
Flotta mérete 38 (1922–1946)
Flotta repülőgép típusa Fokker F.III
Fokker F.VIIa
Fokker F.VIIIb
Fokker F.XI
Junkers F 13
Junkers Ju52/3m
Savoia-Marchetti S.M.75
Focke Wulf Fw58

Székhely 1052 Budapest, Váci utca 1.
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyar Légiforgalmi Rt. témájú médiaállományokat.

A Magyar Légiforgalmi Rt. rövidítve ML Rt. majd 1931-től Malert, Magyarország történetének második légitársasága, melyet 1922-ben alapítottak, és 1946-ig működött, amikor is szovjet résztulajdonba kerülve felvette a Magyar–Szovjet Polgári Légiforgalmi Rt. nevet. Az ország történetében a Malert volt az első valódi, belföldi és nemzetközi járatokat is üzemeltető légicége, mely egykor Európa legnagyobbjai közé tartozott. Flottájának jelentős részét Fokker illetve Junkers repülőgépek alkották.

Története[szerkesztés]

Az első évek[szerkesztés]

A társaság 1922. november 19-én ben alakult meg Budapesten, az Aeroexpress Rt. fő riválisaként, de a repülőgépeket már 1921-ben elkezdték toborozni. Elődjével, de nem jogelődjével, a Magyar Aeroforgalmi Rt-vel ellentétben a Malert az utasszállítást nevezte meg fő tevékenységeként. Első lépésként hat darab Fokker F.III típusú egymotoros repülőgépet rendeltek a holland Fokker gyártól. Mivel a Fokker üzletpolitikája szerint csak a KLM-nek volt hajlandó légialkalmassági bizonyítványt kiállítani, mind a hat repülőt a KLM-en keresztül szállította Magyarországra. 1921. november 5-én az első megrendelt repülőgép Párizsba repült, majd a KLM 1921. november 6-án adta át a Magyar Légiforgalmi Rt-nek. Az első években a Malert főként belföldi járatokat üzemeltetett Budapest, Pécs, Szeged, Debrecen, Miskolc, Szombathely, Szolnok és Győr között, valamint 1923-ban elindította a Belgrád-Budapest-Bécs járatokat is. A bázisrepülőterük a Mátyásföldi repülőtér volt, de a Pécs–Pogány repülőtér is fontos székhelyük lett.

A fénykor[szerkesztés]

A növekvő utaslétszám miatt a Malert 1928-ban két darab Fokker F.VIIa és négy darab VIIIb repülőgépet vásárolt a kisebb Fokker F.III repülőgépek helyettesítésére, amiket 1929-ben vont ki végleg a forgalomból. A nagy gazdasági világválság alatt (a pontos évszám nem ismert) a cég összeolvadt legfőbb riválisával, az Aeroexpress Rt.-vel, ennek köszönhetően kilenc Junkers F 13 repülővel növelte a flottáját. 1932-ben a magyar repülőgépek lajstromjele HM-ről HA-ra változott. A Mátyásröldi repülőtér a válság után egyre több repülőgépet fogadott, és túl kicsinek bizonyult. A harmincas években emiatt elkezdődött a Budaörsi repülőtér építése, amit már kifejezetten nagy befogadóképességűre terveztek, terminálépülettel. Az új légkikötő 1937. június 20-ra lett kész, ekkor a Malert is ide helyezte át a bázisát.

1935-ben a Malert rendelést adott le három darab Ju 52-es, nagy kapacitású repülőgépre, amik 1936-ra meg is érkeztek. A pozitív eredmények miatt 1937-ben további öt Ju-t rendeltek, és megkezdték a Fokkerek kivonását a flottából. 1938-ban öt repülőgép érkezett az olasz Savioa-Marchetti gyárból is. Utolsóként pedig három darab Focke Wulf Fw.58 gépet szereztek be, ezzel végleg búcsút intve a Fokkereknek.

A Malert hanyatlása és bukása[szerkesztés]

1939-ben a kevésbé népszerű olasz repülőgépeket a cég átadta a Magyar Légierőnek, amely ezután ejtőernyős gyakorlatra használta őket. Mivel a társaság bevételei kiemelkedően jók voltak, tervezték a flotta további bővítését, de ez sosem valósulhatott meg. A nemsokára kitört második világháború alatt a Malert megpróbált talpon maradni, de a polgári légiforgalom fenntarthatatlan volt. 1944-ben a légitársaság csődbe ment, és összes járatát leállította. 1945-ben, a háború végén összes megmaradt repülőgépe a Magyar Néphadsereg tulajdonába került. A szovjet megszállást követő államosítást a Malert sem kerülhette el. A Malert és a szovjet Aeroflot 1946-ban kötöttek megállapodást, miszerint egy új légitársaságot hoznak létre, melynek 50%-a magyar, 50%-a szovjet tulajdonú lesz. A szerződést 1946. március 29-én írták alá, ezzel létrejött a Malert jogutódja, a Magyar–Szovjet Polgári Légiforgalmi Rt. (MASZOVLET). A Malert felszámolása 1946. július 31-én fejeződött be.

Galéria[szerkesztés]

Források[szerkesztés]