Egybibés galagonya

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Egybibés galagonya
Rajz a növény különböző részeiről
Rajz a növény különböző részeiről
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Rosidae
Csoport: Eurosids I
Rend: Rózsavirágúak (Rosales)
Család: Rózsafélék (Rosaceae)
Nemzetség: Galagonya (Crataegus)
Faj: C. monogyna
Tudományos név
Crataegus monogyna
Jacq.
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Egybibés galagonya témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Egybibés galagonya témájú médiaállományokat és Egybibés galagonya témájú kategóriát.

Az egybibés galagonya (Crataegus monogyna) a rózsavirágúak (Rosales) rendjébe, ezen belül a rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó faj. Botanikai neve "Crataegus" a görög "szilárd" szóból származik.[1]

Előfordulása[szerkesztés]

Az egybibés galagonya elterjedési területe Közép- és Dél-Európa, valamint Északnyugat-Afrika és Nyugat-Ázsia.

Megjelenése[szerkesztés]

Az egybibés galagonya középmagas, tömötten ágas, tövises cserje vagy 5 - 8 méteres kis fa, szabálytalan, szétterülő koronával. A kéreg sötétbarna, keskeny rombusz vagy négyzet alakú pikkelyekre repedezett. A levelek ékvállúak, a féllemez közepén túl, néha tövig 3 - 5 hasábúak, hegyesedő, csak a csúcs felé fogas karéjokkal, alul, az érzugokban többnyire szakállszőrösek, felül fényes sötétzöldek, fonákjukon kékeszöldek. A levélnyél mintegy 3 cm hosszú, csatornás. A pálhalevelek ép szélűek. A hímnős virágok fehérek, 8 - 15 mm szélesek, dús bogernyőkben (bugában) nyílnak, egybibések, kellemetlen szagúak. A termés tojásdad vagy gömbölyű, vérpiros színű, nagyságuk 6 – 10 mm, bennük csontár található.

Életmódja[szerkesztés]

Az egybibés galagonya különböző lomberdőkben (ritkábban fenyvesekben), erdőszéleken, cserjésekben, füves lejtőkön, napos legelőkön az 1500 méter magasságig gyakori; közepesen száraz vagy üde, meleg agyag-, vályog- vagy homoktalajokon nő. A galagonyabokrok akár 500 évig is élhetnek.[1]

Virágzási ideje május - június között van.

Alfajai[szerkesztés]

C. monogyna subsp. monogyna[szerkesztés]

A levél alul világoszöld, 2,5-3,5 cm hosszú, mélyen karéjos, a levélnyél legfeljebb 15 mm hosszú.

C. monogyna subsp. nordica[szerkesztés]

A levél alul szürkészöld, 3 – 5 cm hosszú, az előzőénél kevésbé mélyen karéjos, a levélnyél legfeljebb 25 mm hosszú.

Felhasználása[szerkesztés]

Fiatal levelét nyersen salátába, virágait borok és likőrök ízesítéséhez használhatjuk fel. Gyümölcséből zselét, lekvárt főzhetünk, de nyersen is fogyasztható. Bort is készíthetünk belőle. A szív oxigénellátását javítja, ezért mindenféle szívbetegség esetén javallott. Hatóanyaga hasonlít a sárga gyűszűvirágéra, de káros mellékhatásai nincsenek. Gyógyteát friss hajtásokból, levelekből, vagy terméséből készíthetünk, de utóbbiak nyersen is fogyaszthatók.

Képek[szerkesztés]

GALÉRIA

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b Rudi Beiser: Teák gyógynövényekből és gyümölcsökből. Gyűjtés, elkészítés és fogyasztás. Budapest, Sziget Könyvkiadó, 2013, 63. oldal. ISBN 978-615-5178-07-8

Források[szerkesztés]

  • Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993.  
  • Ingrid Schönfelder – Peter Schönfelder: Gyógynövényhatározó. 2001. ISBN 9636841241  

További információk[szerkesztés]