Egybibés galagonya
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Rajz a növény különböző részeiről | ||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett       | ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Crataegus monogyna Jacq. | ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Egybibés galagonya témájú rendszertani információt.
 A Wikimédia Commons tartalmaz Egybibés galagonya témájú médiaállományokat és Egybibés galagonya témájú kategóriát.
|
Az egybibés galagonya (Crataegus monogyna) a rózsavirágúak (Rosales) rendjébe, ezen belül a rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó faj.
Botanikai neve "Crataegus" a görög "szilárd" szóból származik.[1]
Előfordulása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az egybibés galagonya elterjedési területe Közép- és Dél-Európa, valamint Északnyugat-Afrika és Nyugat-Ázsia. E növényfaj előfordul a Bükk-vidéken.[2][3]
Megjelenése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az egybibés galagonya középmagas, tömötten ágas, tövises cserje vagy 5-8 méteres kis fa, szabálytalan, szétterülő koronával. A kéreg sötétbarna, keskeny rombusz vagy négyzet alakú pikkelyekre repedezett. A levelek ékvállúak, a féllemez közepén túl, néha tövig 3-5 hasábúak, hegyesedő, csak a csúcs felé fogas karéjokkal, alul, az érzugokban többnyire szakállszőrösek, felül fényes sötétzöldek, fonákjukon kékeszöldek. A levélnyél mintegy 3 cm hosszú, csatornás. A pálhalevelek ép szélűek. A hímnős virágok fehérek, 8-15 milliméter szélesek, dús bogernyőkben (bugában) nyílnak, egybibések, kellemetlen szagúak. A termés tojásdad vagy gömbölyű, vérpiros színű, nagyságuk 6–10 milliméter, bennük csontár található.
Életmódja
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az egybibés galagonya különböző lomberdőkben (ritkábban fenyvesekben), erdőszéleken, cserjésekben, füves lejtőkön, napos legelőkön az 1500 méter magasságig gyakori; közepesen száraz vagy üde, meleg agyag-, vályog- vagy homoktalajokon nő. A galagonyabokrok akár 500 évig is élhetnek.[1] Virágzási ideje május-június között van.
Alfajai
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]C. monogyna subsp. monogyna
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A levél alul világoszöld, 2,5-3,5 centiméter hosszú, mélyen karéjos, a levélnyél legfeljebb 15 milliméter hosszú.
C. monogyna subsp. nordica
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A levél alul szürkészöld, 3–5 centiméter hosszú, az előzőénél kevésbé mélyen karéjos, a levélnyél legfeljebb 25 milliméter hosszú.
Felhasználása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Fiatal levelét nyersen salátába, virágait borok és likőrök ízesítéséhez használhatjuk fel. Gyümölcséből zselét, lekvárt főzhetünk, de nyersen is fogyasztható. Bort is készíthetünk belőle. A szív oxigénellátását javítja, ezért mindenféle szívbetegség esetén javallott. Hatóanyaga hasonlít a sárga gyűszűvirágéra, de káros mellékhatásai nincsenek. Gyógyteát friss hajtásaiból, leveleiből vagy terméséből készíthetünk.
Képek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| GALÉRIA |
|---|
|
,_February_2010.JPG)
.jpg)
_Crataegus_monogyna_-_Fruits.jpg)
_Crataegus_monogyna_-_Leafs_and_stipule.jpg)
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 Rudi Beiser: Teák gyógynövényekből és gyümölcsökből. Gyűjtés, elkészítés és fogyasztás. Budapest, Sziget Könyvkiadó, 2013, 63. oldal. ISBN 978-615-5178-07-8
- ↑ "Varázslatos karsztvidék" (PDF). lithosphera.hu. 2017. március 8. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2017. március 22.
- ↑ "A Woodsia ilvensis (L.) R. Br. ˙j előfordulása az Eperjesi Tokaji-hegységben" (PDF). kitaibelia.unideb.hu. Hozzáférés: 2017. március 22.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993. ISBN 963 8185 40 6
- Ingrid Schönfelder – Peter Schönfelder: Gyógynövényhatározó. 2001. ISBN 963 684 124 1
