Közönséges orgona

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Infobox info icon.svg
Közönséges orgona
A közönséges orgona virágzata
A közönséges orgona virágzata
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Asterids
Csoport: Euasterids I
Rend: Ajakosvirágúak (Lamiales)
Család: Olajfafélék (Oleaceae)
Nemzetség: Orgona (Syringa)
Faj: S. vulgaris
Tudományos név
Syringa vulgaris
L.
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Közönséges orgona témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Közönséges orgona témájú médiaállományokat és Közönséges orgona témájú kategóriát.

A közönséges orgona vagy májusi orgona[1] (Syringa vulgaris) az olajfafélék (Oleaceae) családjába tartozó faj. A Balkán-félszigeten őshonos fajt először a törökök ültették kertekbe, tőlük került a keresztény Európába. Török nevéből (leylak) származik a magyarban (és sok más európai nyelvben) a lila szín neve is.

Elterjedés[szerkesztés]

Az orgonák fő elterjedési területe Ázsia és Kelet-Európa. Díszcserjeként sok fajukat ültetik világszerte.

Jellemzők[szerkesztés]

Általában lombhullató, olykor örökzöld (S. sempervirens) cserjék. Leveleik épek, ritkán szárnyasan osztottak, átellenes állásúak. Felálló vesszőin csak a legfelső 1-2, ritkán 3 rügypárból fejlődik virág. A virágzat végálló buga. A csészelevelek száma általában négy, a szirmok csővé forrtak, a párta sugaras szimmetriájú, lila, vagy fehér színű. A porzók száma kettő, a termés hosszúkás tok két magkezdeménnyel.

Habitus[szerkesztés]

  • 3-7 méterre növő nagyobb cserje vagy kis termetű fa, tarackol.
  • Levélállása keresztben átellenes. A levelek válla szíves vagy levágott, csúcsa kihegyesedő.
  • Virágai lilák, ritkábban fehérek, illatosak. A virágzat buga. Április végén-májusban virágzik.
  • Termése toktermés, melyben 4 lapos-szárnyas mag van.

Fajták[szerkesztés]

Az alapfaj orgona lila virágú, a kerti fajták színe a hófehértől a feketés-sötétliláig a legkülönbözőbb (még sárga, lila-fehér tarka, rózsaszín és kék is van közöttük) színekig terjed, a virágok egyszerűek vagy teltek. Általában az egyszerű virágúakat kedvelik, ilyen a lila 'Andenken an Ludwig Spaeth', és a fehér 'Mme Florent Stepman'. A telt virágú fajták - különösen a fehérek - csapadékos időben hamar rozsdásodnak a sok apró szirom között megálló víztől.

Ökológiai igénye[szerkesztés]

Melegkedvelő, szárazságtűrő, fényigényes, szárazságtűrése ellenére azonban csak jó kerti viszonyok között díszít megfelelően.

Elterjedés, előfordulás[szerkesztés]

Dél- és Kelet-Európában honos, Magyarországon régóta ültetik.

Virágdiagram[szerkesztés]

Orgona (Syringa vulgaris) virágdiagramja.

Galéria[szerkesztés]


Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Tóth Imre: Lomblevelű díszfák, díszcserjék kézikönyve. Rajz: Bódi Katalin, fotó: Honfi Péter, lektorálta: Kósa Géza. Budapest: Tarkavirág. 2012. 637. o. ISBN 978-963-08-4345-4  

Forrás[szerkesztés]

  • Dr. Siegfried Danert, Dr. Peter Hanelt, Dr. Johannes Helm, Dr. Joachim Kruse, Dr. Jürgen Schultze-Motel: Urania Növényvilág: Magasabbrendű növények II. Fordította:Dr. Horánszky András és Dr. Stohl Gábor. Szakmailag ellenőrizte: Dr. Simon Tibor. 1976 (első kiadás, ISBN 963 280 083 4), 1981 (második, változatlan kiadás, ISBN 963 281 004 X). Budapest: Gondolat Kiadó. 192. o.  
  • Kertészeti Dendrólógia (Szerk: Dr. Schmidt Gábor) KEÉ Házinyomdája, 1991.

Külső hivatkozások[szerkesztés]