Virágzat
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A virágzat önálló virágok közös hajtáson való csoportosulása egy növényen. Fejlődéstörténeti értelemben feltehetően a magányos, csúcsálló virág az ősibb, majd a későbbiek során a hajtás alsóbb részein megjelenő, levélhónalji eredetű virágoknak a hajtás módosulása általi közeledése előnyt jelentett és egyre specializáltabb virágzatok kialakulásához vezetett. A specializálódás és a virágzatot alkotó egyes virágok differenciálódása olyan mértékű lehet, hogy sokszor nehéz első pillantásra eldönteni, hogy virággal, vagy virágzattal állunk szemben. A fészkesvirágzatúak esetén a külső, nyelves virágok szirmokra hasonlítanak és más szerkezetűek mint a belsők, ezáltal a virágzat magányos virág benyomását kelti.
A virágzatok csoportosítása[szerkesztés]
A virágzatokat elsősorban a fő hajtástengely csúcsának növekedése alapján lehet csoportosítani:
- zárt – a hajtástengely virágban végződik.
- nyílt – a hajtástengely nem virágban végződik.
A hajtástengely növekedése alapján a virágzatok a következő két csoportra is feloszthatók:
- fürtös (racemózus) virágzatok.
- A virágzat főtengelye folyamatosan nő, általában az oldalágaknál erősebben. Lehet nyílt vagy zárt.
- bogas (cimózus) virágzatok.
- A virágzat főtengelyének növekedése hamar abbamarad és virágban végződik (zárt), majd az oldalágak túlnövik a főágat.
Összetett virágzatot eredményez a jellemző alakzat esetleges ismétlődése, halmozódása. ilyen például az összetett ernyő (homotaktikus, az ernyőcskék alkotnak ernyőt).
Az összetett virágzatok speciális esete, amikor kétféle elrendeződés keveredik (heterotaktikus). A fészkesvirágzatúak családjában gyakran előfordul például, hogy a virágként "viselkedő" fészkek (melyek már önmagukban is virágzatok) alkotnak sátorvirágzatot, vagy bugát, de a kutyatejfélék között is sokszor előfordulnak ernyős virágzatban elrendeződött cyathium virágzatok.
Fürtös virágzatok[szerkesztés]
Fürt[szerkesztés]
A virágok murvalevelek hónaljában, közel egyforma hosszúságú kocsányokon nyílnak. Az alsó virágok nyílnak először. A fürt lehet nyílt vagy zárt.
 Fehér madársisak (Cephalanthera damasonium) fürtvirágzata |
.svg)
Sátor[szerkesztés]
Az egyes virágok kocsányai különböző hosszúságúak, így a virágok nagyjából egy magasságba kerülnek. A kocsányok eredési pontjai általában közelebb vannak egymáshoz, mint a fürt esetén.
 A gilisztaűző varádics (Tanacetum vulgare) fészekvirágzatai sátrat alkotnak |
Füzér[szerkesztés]
A kocsányok hiányoznak, az egyes virágok közvetlenül a virágzat főtengelyén ülnek.
 Közönséges párlófű (Agrimonia eupatoria) |
Barka[szerkesztés]
Általában csüngő, ritkábban felálló fürt, vagy füzér. Az egyes virágok nem feltűnők. A csak porzós virágokból álló barka elvirágzás után egyben hull le.
 Mogyoró porzós barkája |
.jpg) Kanadai nyár (Populus X kanadensis) porzós barkája |
.svg)
Toboz[szerkesztés]
Elfásodott füzér. A fenyők és az éger termős virágzata ilyen.
 Feketefenyő (Pinus nigra) toboza |
.svg)
Torzsa[szerkesztés]
Olyan füzér, melynek virágzati tengelye megvastagodott.
.svg)
Fészek[szerkesztés]
A fészek a torzsához hasonlóan megvastagodott tengelyű füzér, de a tengely ellaposodott, tányérszerűen kiszélesedett. Legfőképp az őszirózsafélék (Asteraceae) családjában fordul elő.
 Napraforgó (Helianthus annuus) |
 Búzavirág (Centaurea cyanus) |
 Mezei varfű (Knautia arvensis) |
Ernyő[szerkesztés]
A virágzati tengely csúcsán egy pontból erednek az egyes virágok kocsányai örvösen álló murvalevelek hónaljában. Ha a kocsányok egyforma hosszúak, a virágzat gömb alakú. Gyakran az egyes kocsányok nem virágban, hanem további ernyőcskékben végződnek. Ez az összetett ernyő.
 Borostyán (Hedera helix) |
Fejecske vagy gomb[szerkesztés]
Olyan ernyős virágzat, melyben a kocsányok nagyon megrövidültek, illetve a virágok ülők.
.jpg) Csabaíre (Sanguisorba minor) |
Buga[szerkesztés]
Többszörösen összetett fürt. Az egyes kocsányokon további elágazások fejlődnek. A buga lehet nyílt vagy zárt. A sátorozó buga kocsányai más-más hosszúságúak, így az egyes virágok egy síkban, vagy enyhén domború félgömb mentén helyezkednek el.
 Orgona (Syringa vulgaris) |
 Veresgyűrű som (Cornus sanguinea) |
.svg)
Bogas virágzatok[szerkesztés]
A bogas virágzatok esetén a virágban végződő virágzati főtengelyt túlnövik az oldalágak. A belső, főtengely csúcsán lévő virág nyílik először.
Kettősbog – többesbog[szerkesztés]
A főtengely két oldalán egy-egy oldalág fejlődik átellenesen. Többesbog esetén a főtengely mellett kettőnél több oldalág fejlődik egyszerre.
 Mezei iringó vagy ördögszekér (Eryngium campestre) ernyősvirágzatokból álló többesbog virágzata |
.svg)
_(inflorescence).svg)
Bogernyő[szerkesztés]
Az ernyőhöz hasonlít, de az oldalágak nem egy pontból erednek.
Forgó[szerkesztés]
Olyan bog, melyben a főtengely egyszerre csak egy oldalágat fejleszt, majd ez az oldalág is elágazik, de a másik irányban. További elágazások is ismétlődnek.
 Réti kardvirág (Gladiolus palustris) |
.PNG)
_(inflorescence).svg)
Kunkor[szerkesztés]
Az oldalágak a főtengelynek mindig az azonos oldalán jelennek meg.
 Fekete nadálytő (Symphytum officinale) |
.svg)
_(inflorescence).svg)
Egyéb virágzat[szerkesztés]
Cyathium[szerkesztés]
Főleg a kutyatejfélék (Euphorbiaceae) családjában előforduló virágzat. A virágzat középpontjában egy rendszerint hosszú kocsányon kilógó termős virág van, melyet egyetlen porzóból álló porzós virágok és egy csészeszerű burok vesz körül. Ezek a sajátos kis virágzatok maguk is gyakran virágzatot alkotnak.
 Színeváltó kutyatej (Euphorbia epithymoides) |
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
További információk[szerkesztés]
- Növénytan – Virágzatok. Tankönyvtár. (Hozzáférés: 2014. május 31.)
- Összetett virágzatok. Plantarium. (Hozzáférés: 2014. május 31.)