Prodam Guido

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Prodam Guido
Született1882. szeptember 11.
Fiume
Elhunyt1948. július 1. (65 évesen)
Budapest
Foglalkozásarepülőgép tervező, pilóta
SírhelyeÚj köztemető (16/15-1-32)
A Wikimédia Commons tartalmaz Prodam Guido témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Horváth III. monoplán Fiume felett. A pilóta Prodam Guido
Prodam Guidó és családjának sírja Budapesten. Új köztemető 16/15-1-32.

Prodam Guido, teljes nevén: Prodam Guidó Kolozs János, névváltozat: Prodám (Fiume, 1882. szeptember 11. – Budapest, 1948. július 1.) olasz származású magyar gyógyszerész, repülőgéptervező, a magyar aviatika úttörője.

Életpályája[szerkesztés]

Fiumében – a vegyes horvát, magyar, olasz lakosságú városban[1] – született Prodam János és Deotta Erzsébet gyermekeként. Családja olasz volt, egyedül ő vallotta magát magyarnak. Fivére, Prodam Attila (Attilio) elektromérnök[2] volt Fiumében.

Apja nyomán ő is gyógyszerészetet tanult. A kolozsvári egyetemen 1904-ben kapta meg oklevelét, majd Torontál vármegyében gyógyszerészkedett. Gyakorlati ideje letelte után megnősült. Ekkor apósának zichifalvai, majd istvánvölgyi gyógyszertárát bérelte. Két gyermekük született, de felesége 1910-ben háromévi házasság után meghalt és ő hátat fordított e szakmának.[3]

1910-ben érkezett Budapestre, a Rákos-mezőre, hogy részt vegyen a repülőtéren folyó aviatikai kísérletekben. A Horváth Ernő által épített Horváth III/A jelű gép vezetésével 1911. november 4-én először repült Budapest belterülete felett. Saját repülőjével 1911-ben Fiuméba repült. Elsőként repült gépével az Adriai-tenger fölé, azonban leszállás során elvesztette uralmát a gép fölött és a tengerbe zuhant. Kisebb sérülésekkel túlélte a balesetet, de elsüllyedt repülőgépét csak hónapok múlva találták meg. Balesetét követően a Rákosmezőn új gépet épített, és 1912-ben hivatalosan is letette a pilótavizsgát. A harmadik számú magyar pilótaigazolvány az övé (dr. Kutassy Ágoston és gróf Teleki Tibor után[4]).

Négy év alatt négyszázezer koronát költött a repülésre. Dúsgazdag fiumei patrícius patikus család sarja volt s családi vagyonát fordította a magyar repülés megindítására. Az első világháború kitörésekor Fiuméban élő édesapja hirtelenharagú hazafiasságában kitagadta. Ekkor Prodam betegen – mivel 1914 júniusában történt szerencsétlenségekor huszonöt csonttörést és agyrázkódást szenvedett[3] – Bécsbe szállíttatta magát, hogy ott jelentkezzem szolgálatra. Budapesten nevelkedett, magyarnak érezte magát, de így elesett az örökségből, a főörökösként rá eső másfél millió aranypengőtől.[5]

A háború kitörésekor azonnal repülőszolgálatra jelentkezett, de súlyos sérülései miatt ekkor még alkalmatlannak minősítették. 1915-től a katonai automobiljavtó műhelyben volt csoportvezető. Újra jelentkezett írásban a repülőkhöz, de mivel csak tiszti vizsgával, és legalább négyhónapos frontszolgálat után lehetett csak újra kérelmezni, 1916-ban bevonult a 72. gyalogezredhez Nagyszombatra, ahonnan az esztergomtábori tiszti iskolára vezényelték. Innen a rangelsők közül került vissza ezredéhez, Pozsonyba. Többszöri jelentkezés után kimehetett az olasz frontra. Megbetegedett és eközben kapta meg a parancsot, hogy vonuljon be a repülőkhöz.

Amikor meggyógyult, 1917-ben, Bécsújhelyre mehetett a Flosch repülőtiszt-képző iskolába. Ezt követően hadipilóta lett, számos bevetés után azonban gépe 1918. február 10-én 4800 méter magasságban az olasz harcmezőn találatot kapott és tizenhat hónapra hadifogságba került. Ez alatt Vicenzaban egy tartalékkórházban – ahonnan táviratban értesítette fivérét, aki értesítette a Vöröskeresztet és a rokonokat –, majd betegen egy milánói kórházban volt. Ezalatt két gyermeke Tétényben lakott. 1919 nyarán tért haza Magyarországra, mint 100 százalékos hadirokkant, mivel jobb karja örökre béna marad – jobb válla a zuhanás alkalmával összezúzódott és felső karjából öt centiméternyi csontdarab hiányzott.[3][2][6][7] Prodamot a kommün alatt besorozták a vörös hadseregbe mint repülőparancsnokot és a Chotek-Ráday grófi család Eszterházy utcai palotájába szállásolták be, ahonnan eltűntek az ékszerek, ami ellopásának vádjával börtönbe került. Később ugyan – a grófi család is mellette tanúskodott és – felmentették, de sérült karján felnyílt a seb, ami elfertőződött és le kellett vágni. Elvesztett jobbkarjáért, illetve anyagi – mivel hogy e miatt nem tudott atyai örökségéért pert indítani – és erkölcsi káráért pert indított a kincstár ellen, de azt a Tábla elutasította.[8]

Az első világháború után az arany vitézségi érmes hős repülő a fővárosban, visszatérve polgári foglalkozásához gyógyszertárat nyitott, amit a Rokkant Sashoz címzett (ez, mint "becenév" rajta is maradt). Még az 1920-as évek második felében megpróbálkozott ugyan, hogy átrepülhesse az óceánt – felszállását a mátyásföldi repülőtérről tervezte –, de az Aero Szövetség nem adta meg az ehhez szükséges engedélyt. 1931-ben perbe keveredett üzlettársával, aki rossz néven vette, hogy nem ment jól az üzlet, illetve hogy Prodám keveset volt ott, így a Retek utcai patikát megszüntették. Eközben gépkocsit vásárolt, ez lett az új szenvedélye. Ő volt az egyetlen, akinek Magyarországon fél karral is megadták az autóvezetésre jogosító igazolványt.

Az 1940-es években visszavonultan élt budai lakásában. Ekkor már sorsjegyeladással foglalkozott és rokkant-nyugdíjából élt. A Tűzharcos Szövetség 1942-ben őt és gépének építőjét, Horváth Ernő tanárt babérkoszorúval jutalmazta abból az alkalomból, hogy harminc évvel korábban Prodam Guido elsőnek röpülte körül Budapestet.[6][9][5][4][10][11]

Nemcsak a magyar sportrepülés úttörőinek volt egyik legnevezetesebb egyénisége, külföldön is nagyon jól ismerték nevét és nagyra értékelték a tudományát, mert mondhatni ő volt a siklórepülés feltalálója.[12]

Kétszer házasodott. Első felesége, Mayering Ilona, hirtelen hunyt el, s e feletti fájdalmában kezdett el repüléssel foglalkozni, így felhagyott a patikussággal és Budapestre költözött.[5] Fia, ifjabb Prodam Guidó Istvánvölgyön, 1909-ben született és tovább vitte apja repülés iránti elköteleződését.[13][14] 1922. november 23-án Budapesten feleségül vette a nála négy évvel idősebb Morovich Alma állami tanítónőt,[15] akitől 1932-ben elvált.[16] Már nem érte meg, hogy fiát, akit még 1946-ban azzal vádoltak meg, hogy nyilas, felmentették. Egyik, 1948. június 26-ai kihallgatását követően pár nappal, július 1-jén elhunyt. Sírja a rákoskeresztúri Új köztemetőben található, egyike a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság által levédett síroknak. Ott nyugszik Mayering Ilona, valamint fia, az ifjabb Guidó és annak neje is.[1]

„Mint istvánvölgyi (Torontál vármegye) gyógyszerész madarak kitömésével is foglalkoztam üres óráimban. Egy ilyen kitömött madarat a gyógyszertárban helyeztem el és nem tudom mi volt az oka, hogy egyszer csak leesett a meglehetősen magas emelvényéről és kiterjesztett szárnyaival leszállt a gyógyszertárnak éppen az ellenkező sarkába. Az eset nagyon megragadta a figyelmemet, még aznap kivittem a madarat a kertembe és egy jegenyefára felmásztam vele, amilyen magasra csak tudtam. Eleresztettem és a madár újra siklani kezdett a levegőben és a két hold terjedelmű kertet keresztülrepülte. A sikeres kísérlet után már természetes volt, hogy nagy buzgalommal feküdtem neki a levegőiben való siklás tanulmányozásának és amikor az első repülőgépet kezdték építeni és kipróbálni a Rákoson, már készen voltam a siklórepülés elvi részével A gyakorlat persze nem ment olyan könnyen, mint a kertbeli próbák, de végül is sikerült megoldani a hihetetlennek látszó feladatot, hogy elállított motorral kizárólag a • gépszárnyak segítségével lehessen leereszkedni a legnagyobb magasságokból is.”

– Prodam Guido, Pesti Hírlap/Gyógyszerészi Közlöny 1936[12]

Általa tervezett repülőgépek
  • Prodam-I monoplán
1913 elején építette Rákoson, ami tervezéséért a Magyar Aero Szövetségtől 500 koronát kapott. Dobos István pilóta repülte, aki 140 km/ó sebességet ért el, és 1913. február 10-én 1850 méter magasra emelkedve magyar magassági rekordot állított fel vele. Fesztáv: 9,7 m. Hossz: 8,3 m. Magasság 3,7 m.[3]
  • Prodam-II monoplán
1913 július végén készült el vele Rákoson. Az első próbarepülése az 1913. augusztus 20-i Szent-István napi versenyen volt. A Schicht-díjra készülve 1914 áprilisában Dobos gyakorolt vele, a verseny előtti napon összetörte. Fesztáv: 9,0 m. Hossz: 8,25 m. Magasság: 2,7 m.[3]
  • Prodam-III monoplán
1914-ben az előző gép motorjával a hadirepülőgép pályázatra készült, jó repülő tulajdonságokkal. 1914. június 12-én Prodam leszállásakor a homokban átbukott vele, a gép összetört. Fesztáv: 8,75 m. Magasság 2,475 m.[3]

Emlékezete[szerkesztés]

  • Mátyásföldön a Prodám utca (1950-es évek elejétől a Gara utca átnevezésével[17]) és ebben egy márvány emléktábla (felirata: „Prodam Guido 1882-1948 A repülés korai szakaszának jelentős személyisége. Az első magyar pilóta, aki Budapest és az Adriai tenger felett repült.”[18]) is őrzi emlékét.
  • Szerepel Zalai Károly A magyar gyógyszerészet nagyjai 1612–1945 című, 2001-ben kiadott könyvében.[1][19]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b c Katona Csaba: Gyógyszerész és pilóta – aki először repült át Budapest fölött, ujkor.hu - 2016. március 27. (Megjelent: Katona Csaba, Rácz Attila: 12KISFRÖCCS, Tanulmányok a 74 éves T. Varga György egészségére (Katona Csaba: Gyógyszerész és pilóta / Aki először repült át Budapest fölött –Szent Jakab havi fröccs–), Jókai Mór Városi Könyvtár, Legenda Közművelődési Egyesület - 2016. ISBN 978-963-12-4575-2 (online: academia.edu))
  2. ↑ a b Prodam Guidó él!, Budapest 42. évfolyam 148. szám - 1918. június 28. (online: adtplus.arcanum.hu)
  3. ↑ a b c d e f Gibás Andor: Rákosmező - Prodam Guidó (23-29. old.), Aeor história 11. szám - 1993. december 1. (online: adtplus.arcanum.hu)
  4. ↑ a b Harminc éves a magyar repülés, Képes Vasárnap 62. évfolyam 23. szám - 1940. június 9. (online: adtplus.arcanum.hu)
  5. ↑ a b c R. L.: Prodam Guido ismét „gurul" Az első magyar repülő, aki most épségben maradt balkezével autói vezet megakadályozott egy szerencsétlenséget a Budafoki úton - Beszélgetés a „rokkant sas"-sal , Pesti Napló 87. évfolyam 57. szám - 1936. március 8. (online: adtplus.arcanum.hu)
  6. ↑ a b Gyógyszerész aviatikus merész terve, Gyógyszerészi Közlöny 43. évfolyam 15. (egyesített 45.) szám - 1927. november 6. (online: adtplus.arcanum.hu)
  7. ↑ Tamás Ernő: Magyar légtornászból angol repülő, Pesti Hírlap 58. évfolyam 114. szám - 1936. május 17. (online: adtplus.arcanum.hu)
  8. ↑ Prodam Guido hétmilliárdos kártérítését elutasította a Tábla, Pesti Napló 77. évfolyam 3. szám, 1926. január 5. (adtplus.arcanum.hu)
  9. ↑ Kúriai ítélet a »Rokkant Sas«- gyógyszertár bonyolult pőrében, Magyarság 12. évfolyam 256. szám - 1931. november 11. (online: adtplus.arcanum.hu)
  10. ↑ Prodam Guido ünneplése, Gyógyszerészi Közlöny 58. évfolyam 24. szám - 1942. június 13. (online: adtplus.arcanum.hu)
  11. ↑ A hét lexikona: Az első magyar repülő, Tolnai Világlapja 44. évfolyam 25. szám - 1942. június 24. (online: adtplus.arcanum.hu)
  12. ↑ a b Prodam Guidó, a siklórepülés feltalálójának ünneplése, Gyógyszerészi Közlöny 52. évfolyam 49. szám - 1936. december 5. (online: adtplus.arcanum.hu)
  13. ↑ VIII. A továbbképző üzemi szaktanfolyam záróvizsgálatot tett hallgatóinak névsora a születési hely, év és vallás megjelölésével. Záróvizsgálat ideje: 1938. május 27., Budapesti Kereskedelmi Akadémia iskolai értesítője - 1937. adtplus.arcanum.hu)
  14. ↑ A Budapest Sport Egyesület repülőszakosztályának 1941. évi működése, Magyar Szárnyak 5. évfolyam 6. szám - 1942. március 15. (adtplus.arcanum.hu)
  15. ↑ A házasságkötés bejegyezve a Bp. V. ker. állami házassági akv. 863/1922. folyószáma alatt.
  16. ↑ Budapesti kir. ítélőtábla PXI.5957/1932.47. sz. ítélete.
  17. ↑ Budapesti útmutató (Budapest utcajegyzéke), 1956.
  18. ↑ Druzsin József: A 100 éves mátyásföldi repülőtér katonai, repülés- és gyártástörténeti, valamint katonai logisztikai emlékei II. rész (275-302. old.), Katonai logisztika 26. évf. 1-2. sz., epa.oszk.hu - 2018.
  19. ↑ A magyar gyógyszerészet nagyjai 1612-1945, antikvarium.hu

Források[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Prodam_Guido&oldid=26895955”