Mátyásföld

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mátyásföld
A 2008-ban átadott erzsébetligeti uszoda
A 2008-ban átadott erzsébetligeti uszoda
Közigazgatás
Település Budapest
Kerület XVI.
Alapítás éve 1887
Irányítószám 1165
Népesség
Teljes népesség 19 869 fő (2001)[1] +/-
Elhelyezkedése
Mátyásföld (Budapest)
Mátyásföld
Mátyásföld
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 33″, k. h. 19° 11′ 45″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 33″, k. h. 19° 11′ 45″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Mátyásföld témájú médiaállományokat.

Mátyásföld (németül Matthiasfeld) egykor önálló nagyközség, ma Budapest XVI. kerületének városrésze.

Fekvése[szerkesztés]

A mai 8-as, 9-es HÉV 1888-ban megnyitott vonalának, illetve a 30-as útnak a két oldalán, a HÉV egykori, Keleti pályaudvar melletti fejállomástól 8 km-re keletre fekszik, a Gellérthegy tengerszint feletti magasságában húzódó fennsíkon.

Határai a Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat 392/2012. (X. 17.) számú, 2012. november 21-i képviselő-testületi határozatában[2][3] foglalt javaslat alapján: Sarjú út a Budapesti úttól – Nógrádverőce utca – Zsemlékes út – Forrásmajor utca – X., XVI., XVII. kerületi hármashatár, valamint a X. és XVI. kerület közigazgatási határa – Mátyásföldi repülőtér nyugati határa (Ballada utcával párhuzamosan) – Újszász utca – Jókai Mór utca – Veres Péter út – Futórózsa utca – Budapesti út – Sarjú út.

Elnevezése[szerkesztés]

A Mátyás király tér, az uralkodó mellszobrával

A villatelep névadójának Mátyás királyt választották. Mellszobrát 1896-ban a millennium alkalmából állították fel a Mátyás király téren. A szobor Mátray Lajos alkotása.

Ezt a területet – több birtokkal együtt – IV. Béla király adományozta 1259-ben a Nyulak-szigeti apácarendnek. Cinkota délnyugati végén, a mai Mátyásföld területét Bökényföldének nevezték, mivel egy Bökény nevű emberé volt, aki utód nélkül halt el, földje pedig a királyra szállt. 1276-ra az apácák legjövedelmezőbb birtoka lett, 1319-re pedig sikerült adómentességet is kieszközölniük.[4]

Mátyás király – akinek a Városliget és a Kerepesi út északi oldalán kezdődő bekerített vadászó helye Csömör és Cinkota tájékán ért véget – külön oklevélben megerősítette és megvédte az apácákat attól, hogy bőven termő földjüket szomszédaik háborgassák. Mátyásföld nevét azonban feltételezések szerint inkább Mátyás legendás története a cinkotai kántorral inspirálhatta. Annyi bizonyos, hogy az uralkodó sokat járt erre, hiszen ezen a környéken, Rákos-mezőn volt az egykori országgyűlések színhelye is, ahol apját, Hunyadi Jánost és nagybátyját, Szilágyi Mihályt kormányzónak választották. Azonban olyan elgondolás is van, hogy csupán vonzó történelmi nevet kívántak adni az előkelő nyaralóhelynek és akkor az országban máshol még nem volt Mátyás király nevét őrző helység. A 250 hold területet – ami a 18. század első évtizedében csupán bozótosokkal tarkított szántóföldkén lett a Beniczkyek hűbérbirtoka – 1887-ben Beniczky Gábor özvegye, Batthyány Ilona grófnő engedte át potom áron a nyaralóövezet létrehozására alakult Mátyásföldi Nyaralótulajdonosok Egyesületének.[5][6]

Története[szerkesztés]

1887-ben alakult meg a település, miután ugyanebben az évben Kunkel Imre, a Fővárosi Központi Tejcsarnok alapítója vadászaton vett részt Beniczky Gábor cinkotai földbirtokosnál, ahol is a vadászterület mátyásföldi része Kunkelnek megtetszett. Rögtön felismerte, hogy a már tervbe vett cinkotai BHÉV vasútvonal közeli kiépítésével a telekárak jelentősen emelkedni fognak, így még abban az évben megállapodtak a földterület eladásában. A szerződés értelmében 65 krajcár/négyszögöl áron Kunkel megvásárolta a 75 kat. holdas mátyásföldi birtokrészt.

Még 1887-ben Kunkel Imre barátaival érdekközösséget szervezett, és így alakult meg a Mátyásföldi Nyaralótulajdonosok Egyesülete, melynek alakuló közgyűlése november 6-án volt és amely - a később Ómátyásföldnek nevezett nyaralótelep alapítása céljából - szerződést kötött Beniczky Gáborral további 75 hold megvételére, melyre 10 éves elővételi jogot kötöttek ki.

A szerződés lehetővé tette a telep gyors fejlődését és kertvárosi jellegének megőrzését.

„1. Az elővételi jogot biztosította a megalakuló egyesület részére oly értelemben, hogy Beniczky Gábor, a cinkotai uradalom tulajdonosa másnak nem adhatott el telket, mint az egyesületnek, vagy annak, akit az egyesület, mint vevőt, prezentál.
2. A vételárat négyszögölenként 65 krajcárral minimálta akként, hogy a vételárnak ezt meghaladó része 50-50%-ban megoszlik az eladó és az eladásokat közvetítő egyesület között.
3. A tagok részére biztosította az erdő ingyenes használatát üdülési célokra.
4. Az utcák szélességét 15 m-ben állapította meg és azok azonnali fásítását rendelte el.

Kikötötte továbbá a szerződés, hogy

5. a telkek 1200 négyszögölnél nem lehetnek kisebbek,
6. hogy minden vevő tartozik belépni az egyesületbe és hogy
7. minden vevő tűrni tartozik a telkére az átírás alkalmával telekkönyvileg bekebelezett ama tulajdonjogi korlátozást, hogy magát az egyesület mindenkori alapszabályainak és a közgyűlés, valamint a választmány jogerős határozatainak aláveti.”

Az alapszabályok eredetileg is úgy rendelkeztek, hogy a villaszerű építkezést kötelezővé tették, megtiltották az állattartást, kocsma, bolt, mészárszék, gyár, ipartelep létesítését.

Paulheim József szobra
(Paulheim József tér)

A telepnek római katolikus temploma, elemi iskolája, saját víz- és villamosműve, valamint strandfürdője volt. Az Egyesület 1891-ben vásárolta meg a parkerdő ma Erzsébetligetnek nevezett részét. 1896-ban Mátyásföld fejlesztésében nagy szerepet vállalt Paulheim József építész, egyesületi tag, aki igen sok közületi intézmény létesítését indította el, szorgalmazta és anyagilag támogatta, de túlnyomó részben ő volt a kivitelező is. Az elemi iskola, parkszálló építése, kibővítése, fürdőtelep kiépítése fűződik a nevéhez.

A 20. század elején parcellázták a HÉV vonalától északra eső területet (ez lett Új-Mátyásföld), ahol már kispénzű emberek is le tudtak telepedni, mivel ott a legkisebb telekméret 150 négyszögöl volt. Mátyásföld további fejlődését nagyban befolyásolta, hogy 1915-ben megépült a Magyar Általános Gépgyár által kezdeményezett repülőgépgyár és repülőtér, mely kb. 1200 munkást foglalkoztatott. 1918. július 4-én erről a repülőtérről indult meg az első Budapest-Bécs közötti polgári légijárat. Néhány évtizedig ez volt a főváros legnagyobb reptere.

Az 1920-as évek végére Mátyásföldnek 1200, Új-Mátyásföldnek 1800 lakosa volt – felmerült az önállósodás gondolata. A település 1933. január 1-jéig Cinkotához tartozott, majd vált önálló nagyközséggé.

Mátyásföld három elkülöníthető része a 19. század utolsó negyedétől a 20. század első harmadáig jött létre. Társadalmi összetételükben az egyes részek jelentősen eltértek egymástól. Az elsőként létrejött Ó-mátyásföldi, előkelő nyaralótelep 1887-től a Nyaralótulajdonosok Egyesülete kezdeményezésére, az egyesület tulajdonát képező területen alakult ki. Új-mátyásföldet az 1900-as évek elejétől kezdték felépíteni a Kerepesi út északi oldalán, főleg a polgári, iparos réteghez tartozó családok munka- és lakóhelye lett. A mai Petőfikertet az 1930-as években gróf Pejácsevich Márkné parcellázta fel, kis telkeket alakítva ki, túlnyomórészt családi lakóházak felépítésére. A három rész 1950-ig jellegzetesen fenntartotta társadalmi és politikai különállását. Közeledésük csak a Budapesthez történt csatolás után kezdődött el, és tart napjainkban is.[7]

A Molnár István sétány a Centenárium lakótelepen

1973 nyarának végén kezdték meg a kétszázhatvanhat lakásos mátyásföldi Centenárium lakótelep építését, mely az építkezések befejezésére 2561 lakásossá fejlődött. Országosan ez volt az első ilyen, un. szövetkezeti lakótelep. A „minta-lakótelep” építése az Ikarus Karosszéria és Járműgyár, illetve az Elektronikus Mérőműszerek Gyára kezdeményezésére kezdődött. A feltárási munkákat 1971-ben kezdték. A XVI. kerületi tanács óvodát és iskolát is építtetett hozzá. A házkezelési, karbantartási teendőket a szövetkezet látta el. A Centenárium Ifjúsági és Munkás Lakásépítő-Fenntartó Szövetkezet 1972 márciusában alakult, majd 1976 novemberében neve Összefogás Ifjúsági és Munkás Lakásépítő - Fenntartó Szövetkezetre változott, ami 1992-ben Összefogás Lakásszövetkezetre rövidült. 40 év alatt további két lakótelepet is felépített a kerületben.[8][9][10]

Az Egyesület[szerkesztés]

Az Egyesület a második világháborúig kiemelkedő szerepet játszott a település életében.

A mai Mátyásföldnek a Kerepesi úttól délre eső részét 1887-től fokozatosan a Kunkel Imre és Paulheim József által vezetett Mátyásföldi Nyaralótulajdonosok Egyesülete vette meg és nagy telkeken, széles utakkal, közművekkel csodálatos villanegyedet alakítottak ki. E területek tulajdonosai a századforduló eklektikus stílusában és erdélyi stílusjegyek, vagy a szecesszió magas fokú alkalmazásával építtették fel épületeiket.[11]

Mátyásföld jellegzetes fája a vadgesztenyefa. Lombkoronájának alakját sokszor a köztük futó villanyvezetékekhez alakítják.

Elnökei:

  • 1. Szeniczey Ödön 1887 – 1895
  • 2. Nádasi Terstyánszky Kálmán 1895
  • 3. Örsödi Meixner Emil 1895 – 1907
  • 4. Palágyi Kálmán 1907- 1908
  • 5. Bellovics Imre 1908 – 1911
  • 6. Antal Gyula 1911 – 1912
  • 7. Palágyi Kálmán 1912
  • 8. Diósy Lajos 1912- 1919 (később tiszteletbeli elnök, nevét ma utca őrzi)
  • 9. Zettner Vilmos 1919
  • 10. Neiszer Antal 1920
  • 11. Makra Imre 1921
  • 12. Solty Lajos 1921
  • 13. Szentgyörgyi Rentmeister Károly 1922 – 1929
  • 14. Szegedy Lajos 1929 – 1933
  • 15. Körmendy-Ékes Lajos 1933 – 1938 (?)

Kultúra[szerkesztés]

A Mátyás király téri Mátyás kompozíció
  • Az Ómátyásföldi villanegyed (Veres Péter út – Zsélyi A. u. – Újszász u. – Nógrádverőce u.) sok, eredeti szépségében felújított épülete védett (például a Diósy-nyaraló a mai Pilóta utcában).
  • Mátyás király mellszobra a mai Corvin Mátyás Gimnázium és Műszaki Középiskola előtti parkban. Az iskola története az 1932/33-as tanévvel indult, épülete – illetve annak elődje – azonban jó fél évszázaddal idősebb. Az iskola jelenlegi épületének a helyén 1881-ben egy favázas, téglából épült emeletes vendégfogadó állt. 1894-ben a fogadót két szilárd építésű nagy oldalszárnnyal bővítették ki, melyek közül az egyikben bál- és hangversenytermet alakítottak ki. 1903-ban a középső – eredeti – épületrészt lebontották, és szilárd építőanyagokból újjáépítették. Így alakult ki a Park-szálló épülete, mely a Mátyásföldi Nyaralótulajdonosok Egyesületének vagyonához tartozott. A növekvő lakosságszám és Mátyásföld önállósodása miatt felvetődött egy gimnázium létesítésének a gondolata. Mivel a régi vendéglő épületében működő Park szálló fenntartása nem volt elég gazdaságos, az épület megfelelőnek mutatkozott a jövendő gimnázium elhelyezésére.[12]
  • Mátyás kompozíció – Koncz Vilmos népi faragómester alkotása (1997) Mátyásföld 110 éves jubileumára. Mátyás király tér
  • Mátyásföldi víztorony, ma lakóépület(!), Mészáros József u. 7. (magassága: 26 m)
  • Veres P. út 117/A volt Mátyásföldi Községháza (az utolsó mátyásföldi jegyző, Cieleszky István emléktáblájával)
  • Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Kar: (Erzsébetliget) Az épület az ötvenes években katonaiskolának épült, és az 1956-os forradalom után ide költözött a magyarországi szovjet főparancsnokság.
  • Corvin Művelődési Ház – Erzsébetligeti Színház
  • Láng, 1956-os emlékmű, Erzsébetliget, Szurmay Sándor fasor (a színház bejáratától induló sétány végén) - R. Törley Mária (2006)[13]
  • Szurmay Sándor emléktábla, Erzsébetliget - Világhy Árpád (2008). Vitéz uzsoki báró Szurmay Sándor a belső titkos tanácsos, honvédelmi miniszter, gyalogsági tábornok Szurmay az 1800-as évek végén épített villát Mátyásföldön, ami ma is áll a Diósy Lajos utcában. Ekkortól kora tavasztól késő őszig itt élt a családjával, tevékenyen részt vett az egyesület életében. Fellépésének köszönhető, hogy az Erzsébet-liget elkerülte a beépítést és máig megőrizte fás, parkos jellegét. Szurmayról - szinte páratlan módon - már életében utcát neveztek el Mátyásföldön.[14]
  • Baross Gábor mellszobra (nem köztéri!), Baross Gábor utca 8. - R. Törley Mária (1992)[15]
  • Király Miklós emlékmű, Veres Péter út 115. - Baranyi Károly (1926)[16]
A mátyásföldi Szent József Plébánia előtti emlékmű a Pilóta utca és a Prodám utca kereszteződésében. A kettős kereszten látható turul madár (mely mögött egy zászlótartó rúd van) először első világháborús emlékmű volt, mely 1948-ban 1848-as, majd 1989-ben második világháborús, illetve 1956-os emlékművé bővült.[17]
  • Mátyásföldi Szent József plébánia - Weninger Ferenc tervei alapján (1905) és Paulheim József építész és mecénás mellszobra, R. Törley Mária (2007)
  • 56-os Pieta, a Diósy Lajos és az Újszász utca sarkán, a volt megszálló szovjet katonai parancsnokság területén áll, a volt 'öröklakások' között, a két nyelven hirdetett 'megbonthatatlan' fegyverbarátság feliratot évtizedekig hordozó épülettel szemben. Kétalakos életnagyságú szobor. - Orosz Gergely, Orosz János (1994)[18]
  • Ülő munkás, Jókai Mór utca 4. - Konyorcsik János (1964)

Műemlék jellegű - ún. Fővárosi-, vagy helyi védettségű – épületek[19][szerkesztés]

az 54/1993. (II. 2.) Főv. Közgy. r. alapján

  • Baross G. u. 1. alatti épület - tervezte Árkay Aladár
  • Református parókia és kultúrkör: Budapesti út 82-84. - Árkay Aladár tervezte
  • Májusfa u. 5. Lakóház
  • Pilóta u. 15. Nagy Károly villája
  • Pilóta u. 17-19-21. Lakóház
  • Wigand-villa Pilóta u. 23. - Toroczkai Wigand Ede terve alapján épült
  • Ó-Mátyásföld villanegyede

Oktatás[szerkesztés]

  • Rácz Aladár Zeneiskola Táncművészeti, Képző- és Iparművészeti Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
  • Táncsics Mihály Általános Iskola és Gimnázium, Táncsics u. 7-9. (Rácz Aladár mellszobra az első emeleten)
  • Corvin Mátyás Gimnázium, Mátyás király tér 4.
  • Centenáriumi Általános iskola és Szakiskola, Sasvár u. 101.
  • Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar, Diósy Lajos u.
  • Budapesti gépészeti SZC Csonka János Műszaki Szakközépiskolája és Szakiskolája, Arany János u. 55.
  • Gourmand Vendéglátóipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Szakképző Iskola és Gimnázium, Veres Péter út 102

Sport[szerkesztés]

A sportéletet az Erzsébetligetben lévő Mátyásföldi Lawn Tennis Club (MLTC) is szervezte – Európában egyedülálló módon 10 süllyesztett teniszpályája és modern stílusban épült klubháza volt. Napjainkra csupán 4 teniszpálya maradt a ligetben az eredeti 10-ből, a klubházat 2007-ben felújították.

Új uszodája 2008. január 25-én nyílt meg az Erzsébetligetben, az Újszász utca 106–108. alatt. A háromszintes épület két medencét, két szaunát, egy fitnesztermet, konditermet, valamint napozóteraszokat foglal magába. Koczor György Ybl-díjas építész alkotását a környék villanegyede ihlette; szerethető teret kívánt tervezni, ezért alkalmazott sok faszerkezetet és meleg színeket. Művének sajátosságai a napelemes fűtésrendszer és Magyarország legnagyobb fesztávolságú – harmincméteres –, ragasztott fából készült tetőszerkezete.[20]

A mátyásföldi repülőtér[szerkesztés]

Ó-Mátyásföld déli részén épült ki az 1910-es évek közepén az ország első állandó forgalmi repülőtere[7]

1916-ban létesült az első állandó repülőtér Budapest térségében: a Keleti pályaudvartól keletre 9,3 km távolságban a Magyar Általános Gépgyár (MÁG) rendezett be repülőgépgyártó üzemet és repülőgép-motorgyárat. A Fokker céggel együttműködve gyors, kis vadászgépeket (D VII) kezdtek gyártani. A MÁG gyár 80 x 20 m-es repülőgép-szerelő hangárja a 900 x 800 m-es füvesített repülőtér nyugati sarkában létesült. 1918. július 4-én egy Brandenburg típusú repülőgép szállt a magasba, megindult a Bécs-Budapest közti rendszeres légi járat. Itt működött Prodam Guido, a magyar aviatika úttörője is. A trianoni békeszerződés következtében a MÁG-nál levő teljes repülőanyagot megsemmisítették.

Az 1922-ben alakult Magyar Légiforgalmi Társaság repülőtere azonban megmenekült, belföldi (Kaposvár, Nyíregyháza, Pécs, Debrecen), sőt, nemzetközi forgalmat is lebonyolított a Franco–Roumain (később CIDNA) francia-román társaság, a Deutsche Lufthansa, majd 1931-től egy olasz és egy osztrák társaság járataival.

A magyar óceánrepülőt, Endresz Györgyöt 1931. július 16-án fogadták Mátyásföldön. 1932. május 21-én „Justice for Hungary” nevű Lockheed Sirius típusú gépével Mátyásföldről indult Endresz György és Bittay Gyula rádiós tiszt tragikus útjára – a gép leszállás közben a római repülőtéren katasztrófát szenvedett.

A trianoni békeszerződés tilalmai ellenére a repülőteret fokozatosan a magyar légierő titkos bázisává fejlesztették és 1937-től a polgári és a sportrepülés Budaörsre került át.

A második világháborút átvészelt repülőteret a Szövetséges Ellenőrző Bizottság gépei használták. 1948-tól kiképzőszázad működött itt.

A repülőtérrel kapcsolatos utolsó történelmi esemény: a mátyásföldi szovjet laktanyából családjával együtt 1956. november 21-én elhurcolt Nagy Imre miniszterelnököt a mátyásföldi repülőtérről vitték el a szovjet gépek a romániai Snagovba.

Az egykori MÁG Újszász utcai dísztornyos épületét ma a NABI használja. Ők Mátyásföld leghíresebb üzemének, az Ikarusnak tartják fenn az emlékét.

Ma a mátyásföldi repülőtéren a nagygépes repülés már nem lehetséges, mert Ferihegy irányított közelkörzetén – CTR – belül helyezkedik el, illetve a mátyásföldi mező gondozatlan, gazos felülete sem alkalmas már a leszállásra. A rádiótávirányítós repülőmodellek repítése viszont lehetséges és a Mátyásföldi Modellező Baráti Kör (MMBK) sportszakosztály gondozza és működteti.

Erzsébet-liget[szerkesztés]

A 2008-ban átadott uszoda

Az Erzsébet-liget (vagy mint városrész: Erzsébetliget) Ómátyásföld része, egy kb. 1,5 hektáros parkos terület a Bökényföldi út-Újszász utca-Diósy Lajos utca-Hunyadvár utca négyszögében. Mátyásföld beépülése előtti korból származó térképeken mint Újerdő szerepel. Mikor a villanegyed kiépülése megkezdődött, az erdőt parkosították és benne sportközpontot hoztak létre. 1956 után szovjet tisztek számára téglából épült, négyemeletes blokk-házakat építettek itt, a zöld terület benne jelentősen lecsökkent. A szovjet csapatok kivonulásával, 1991 után önkormányzati közreműködéssel a házakat kitatarozták és az új lakásokat magánvásárlóknak értékesítették.

Erzsébetliget, Láng, 1956-os emlékmű (R. Törley Mária, 2006)

Közösségi szerepe jelentős, főbb épületei az Erzsébet-ligeti Színház, az Erzsébet-ligeti tanuszoda, az MLTC sportközpontja öltözőkkel, klubhelyiséggel és sportpályákkal, a Külkereskedelmi Főiskola, a gyógyszertár és az orvosi rendelő. Külön említendő a Bajtársak Otthona, mely az Erzsébet-liget Újszász utcai oldalán épült fel és az 1956-os forradalomban meghurcoltaknak és leszármazottainak nyújt biztonságos otthont. A Ligetben található még egy kisebb játszótér, valamint egy 1956-os emlékmű a Színház bejáratával szemben. Közepén vadgesztenyefákból álló sétány vezet keresztül a Hunyadvár utcától a tanuszodáig, melyet 2008. októberében neveztek el Szurmay Sándor első világháborús katonatisztről.

Az Erzsébetligeti Színház rendszeresen szervez közösségi eseményeket, koncerteket és kirakodóvásárt.

A szovjet időkben lelakott szovjet kaszinó és bázis épületét 2014–2015-ben újra renováltatta a XVI. kerületi önkormányzat Makrai Sándor tervei és Tóth Miklós kerületi főépítész támogatásával. A sport, szabadidő céljára kialakított helyiségek mintegy felének területén – a belső terek adottsága és a kerületben eredményesen működő sportágaknak megfelelően – a vívó és birkózó utánpótlás-nevelés kapott helyet.[21][22][23][24]

Közlekedés[szerkesztés]

HÉV állomások:

  • Mátyásföld, repülőtér
  • Mátyásföld, Imre utca
  • Mátyásföld alsó

Áthaladó buszjáratok:

Nappali Éjszakai
44 Örs vezér tere M+H – Centenáriumi lakótelep 908 Cinkotai autóbuszgarázs – Gazdagrét – Móricz Zsigmond körtér
46 Helikopter lakópark – Újpalota, Nyírpalota út 996 Újpest-Központ M – Cinkotai autóbuszgarázs
92 Rákosszentmihály vasútállomás – Auchan Liget 996A Újpest-Központ M – Cinkotai autóbuszgarázs
92A Rákosszentmihály vasútállomás – Kistarcsa, kórház H
146 Újpalota, Nyírpalota út ⇒ Városközpont (Ferihegyi út)
176E Örs vezér tere M+H – Rákoscsaba-Újtelep, Tóalmás utca
244 Örs vezér tere M+H – Centenáriumi lakótelep
276E Örs vezér tere M+H – Rákoscsaba-Újtelep, Naplás út

Galéria[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. a KSH 2001-es népszámlálási adatai
  2. Kivonat a 2012. október 17-én (szerdán) a Budapest Főváros XVI. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete 15. számú ülésén készült jegyzőkönyvből; budapest16.hu - 2012.
  3. Theobald Károlyné: Jelentés az Önkormányzat Képviselő-testülete határozatainak végrehajtásáról, illetve a még végre nem hajtott határozatok helyzetéről; budapest16.hu - 2012. november 5.
  4. Budapest története I. Az őskortól az Árpád-kor végéig: Gerevich László: Budapest művészete az Árpád-korban (III. A BUDAI VÁR ÉS POLGÁRVÁROS KIÉPÜLÉSE - 3. A pesti oldal, 311. oldal), Akadémiai Kiadó (online: library.hungaricana.hu) - 1975.
  5. Mátyás király és földje (Városunk – Budapesti Honismereti Híradó 2008. április)
  6. Borovszky Samu, Sziklay János: Magyarország vármegyéi és városai - dr. ifj. Reiszig Ede: Pest-Pilis-Solt-Kiskún vármegye községei Czinkota, mek.oszk.hu - 2004. ISBN 963 9374 91 1
  7. ^ a b Mátyásföld 125 éves 1. rész (A XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT LAPJA XXI. évfolyam 6. szám • 2012. április 28.)
  8. N. Kósa Judit: Centenáriumi szellemvasút, nol.hu - 1998.április 10.
  9. Az Összefogás Lakásszövetkezet honlapja: Magunkról (hozzáférés: 2016. augusztus 29.)
  10. Szabó Gabriella: A minta-lakótelep, Szolnok Megyei Néplap 26. évfolyam 149. szám, library.hungaricana.hu - 1975. június 27.
  11. 16. kerület önkormányzata, Története
  12. Corvin Mátyás Gimnázium és Műszaki Középiskola története
  13. Láng, 1956-os emlékmű
  14. Szurmay Sándor BANATerra, a Bánság enciklopédiája
  15. Baross Gábor mellszobra
  16. Király Miklós emlékére
  17. Boros Géza: Budapesti emlékmű-metamorfózisok, 1989-2000, EPA.oszk.hu, Budapesti Negyed 9. évfolyam 2-3. (32-33.) szám - 2001. nyár-ősz
  18. 56-os Pieta
  19. 16. kerület önkormányzata által jegyzett nevezetességek
  20. Új uszoda nyílt Budapesten (Index, 2008. január 25.)
  21. Sz. R. Zs.: Tiszti étterem helyett vívó- és birkózócsarnok (címlap, 2. oldal) XVI. kerületi újság XXIII. évfolyam 19. szám - 2014. október 8.
  22. Jocha Károly: 330 millióból új birkózó- és vívócsarnok Mátyásföldön, jochapress.hu - 2014. november 10.
  23. Deák Horváth Péter: Új csarnokot avattak az Erzsébet-ligetben, Magyar Birkózó Szövetség - 2015. október 16.
  24. Tóth Miklós, Makrai Sándor: Szocreál örökségünk: tiszti étteremből vívócsarnok, epiteszforum.hu - 2016. január 11.
  • Körmendy-Ékes Lajos dr.: Az ötven éves Mátyásföld (Mátyásföld, 1938, 207 old.)
  • Dr. Takács Ferenc (szerk.): Mátyásföld száztíz éves (1887 – 1997) – képeslap album
  • Corvini Domini Mátyásföldi Ház- és Lakástulajdonosok Egyesülete, 1997
  • A mátyásföldi repülőtér története. Corvin [Művelődési Ház] Hírnök, 1996.
  • Koltayné Zolder Klára: Hass, alkoss… (Budapest XVI. kerületi alkotóművészek), Bíró Family kiadás, Bp. 1996
  • Teszák Sándor – Varga Ferenc: Híres sportolók Hajós Alfrédtól Pais Péterig (akik dicsőséget szereztek a XVI. kerületnek) (kiadó feltüntetése nélkül, 2003)
  • Budapest XVI. kerület története, Helytörténeti olvasókönyv, Okker Kiadó, 1998, 15. oldal: Ó-Mátyásföld fejezet

További információk[szerkesztés]