Modellezés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pesthidegkút, repülőmodellezők a Vörös Kővár tetején (1969)

A modellezés (mint izgalmas hobbi és technikai sport) célja valamilyen jármű kicsinyített, de működőképes másának megépítése. Nem keverendő össze a makettezéssel, ahol szintén az eredeti jármű vagy épület kicsinyített mását építik meg, viszont ezek a nagyon pontos, élethű makettek nem mozognak. Továbbá a nem méretarányosan kicsinyített működő készülékek inkább a szemléltető eszközök körébe tartoznak.

Modellezés járműtípusok szerint[szerkesztés]

A modellezést különböző járműtípusok szerint csoportokra bonthatjuk. Létezik:

  • vasútmodellezés
  • repülőmodellezés
  • helikoptermodellezés
  • autómodellezés
  • hajómodellezés
  • tankmodellezés
  • motormodellezés
  • tengeralattjáró-modellezés
  • rakétamodellezés

A megépített modellek között találunk olyanokat, amelyek egy már létező jármű méretarányosan kicsinyített működő másai, de vannak olyanok is, amelyek csak a fantázia szüleményei. Sokszor a modell gazdája olyan tudást és élményeket szerezhet, amelyhez a valóságban igen nehéz lenne hozzájutni. Egyébként a legjobb érzés az, amikor nem a bolti, hanem az általad épített modellel játszol.

Modellek irányítása[szerkesztés]

A modellek irányítása többféle módon történhet. A repülő-, helikopter-, autó-, és hajómodellezésben leginkább elterjedt módszer a rádiós távirányítás. Az így irányított modelleket szokás az angol "radio controlled" (= rádiójel-vezérelt) kifejezés alapján RC-modelleknek is nevezni. Van huzalos (azaz a repülőknél alkalmazott körrepülő) módszer is, amikor a gép középpontjában elhelyezett kétkarú mechanizmustól acélhuzalpár vezet a pilóta kezében levő vezetőfogantyúhoz. Ez a "kormánymérleg" a centrifugális erő, meg a huzalpár nyújtahatatlansága következtében pontosan követi a vezetőfogantyú mozdulatait, és mozgatja a modell magassági kormányát. Így bármilyen, egy képzeletbeli félgömbfelületre "rajzolható" műrepülőfigura kirepülhető egy alkalmas modellel. Más körrepülő modelleknél az elért sebességet, (akár egyénileg, 1 km-es távon, akár 3 egyszerre repülő modellnél 100, illetve 200 környi távon) avagy vagy két, egyszerre repülő modell légiharcát értékelik.

A vasútmodellezésben a kötött pálya adottságai miatt a közvetlen analóg vagy digitális vezérlés terjedt el. A vezérlő jel a sínen érkezik a mozdonyba, analóg üzemben a sebesség feszültségszabályzott, digitális üzem esetén a járművek állandó feszültségű egyenárammal üzemelnek, a vezérlési utasításokat pedig alacsony frekvenciájú váltóáram továbbítja. Erre a négyszögjelre (vivőjel) mikroszámítógépek modulálják rá a parancsok kódjeleit, melyet a mozdonyokban elhelyezett digitális dekóder értelmez.

Modellek alkatrészei[szerkesztés]

Rádióvezérelt modellrepülő leszállás közben. Az irányítója előtt a rádió antennája látható

A modellek felépítése történhet saját kivitelben, vagy készlet összeszerelésével. Készen vásárolt modell használata inkább a játék és verseny kedvéért történik.

A modell fő elemei:

  • karosszéria, hajótest
  • motor (elektromos, belsőégésű)
  • elektronika (vevő, szabályozó, szervó, távirányító)
  • energiaforrás (akkumulátor, elem, üzemanyagtartály)

A karosszéria, vagy test készítése önmagában jelentheti a modellezés lényegét, ha méretarányos kicsinyített jármű modelljét kívánjuk elkészíteni, de a motor megépítése is lehet célja, ha pl. egy hajóba a gőzgépet korhűen kivitelezzük, vagy speciálisan csak modellekhez használt motort építünk. Távirányított modellekhez az elektronika és energiaforrás összeállítása általában kereskedelmi alkatrészekből történik.

Megjegyezzük, hogy a modellezés kifejezés bizonyos értelemben a tudományos kísérletekre (kísérleti fizika), illetve általában a modellekre is vonatkoztatható.

Források[szerkesztés]

  • Tanja Krämer: Tiermodelle: Hans Dappen fertigt wahre Prachtstücke als Exponate für Museen an. In:Die Zeit vom 4. Januar 2007, Nr. 02, Seite 28
  • Wolfgang Bahnert: Meine Technik, meine Modelle - Hochbauten für die Modelleisenbahn nach konkreten Vorbildern Bildverlag Böttger, 2006 ISBN 978-3-937496-14-6
  • Rolf Roller u. a.: Fachkunde Modellbau, 5. Auflage, Verlag Europa-Lehrmittel, Haan-Gruiten 2006, ISBN 978-3-8085-1245-6

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]