Számítógéposztályok
| Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A „számítógéptípus” ma a moduláris jellegű személyi számítógépek megjelenésével már nem igazán értelmezhető fogalom, ma már alapvetően alkatrészgyártókról beszélhetünk. E mellett azonban léteznek komplex megoldások, ami a szoftver-hardver-szolgáltatások együttesét jelenti.
A személyi, otthoni számítógépek megjelenése idejében az egyes típusok egységes egészet alkottak, ezért gyártók szerinti elkülönítés, és azon belül típusok szerinti elkülönítés is megvalósítható volt.
Mikroszámítógépek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A mikroszámítógépek vagy otthoni számítógépek megfizethető, általában nem, vagy limitáltan bővíthető személyi használatra szánt számítógépek. Legismertebb ezek közül a Commodore 64.
Gyártása manapság visszaszorult a hobbi szintre, a személyi számítógépek vették át helyüket. Elsősorban játékok, szoftverek illetve kódszerkesztő programok futtatására voltak alkalmasak. Megfizethető áruk miatt ezen gépek miatt terjedtek el háztartásokban, továbbá kisebb cégeknél is a számítógépek. Ugyanakkor jellemző volt rájuk:
- limitált hardver bővíthetőség,
- színes vagy monokróm monitor, vagy ahelyett TV,
- adattárolás floppy lemezen (5,25″) és magnókazettán (analóg vagy digitális adat),
- tömeggyártásra alkalmas billentyűzet, esetenként érintőfólia (például ZX81) vagy más pótmegoldás (például Primo),
- teljes inkompatibilitás más gyártók rendszereivel, részleges kompatibilitás az egyes gyártók sorozatain belül.
Az otthoni számítógépek megjelenésének kezdetén alapvetően két processzor családdal szerelték őket:
- MOS Technology 65xx processzorcsalád
- Z80 processzorcsalád
MOS Technology 65xx processzorcsaláddal szerelt gépek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Ez a 8 bites processzor az 1970-es évek közepétől kezdve igen népszerű lett az otthoni és hobbiszámítógépek körében, valamint a korai játékkonzolok között. Ilyen processzort tartalmaznak a mérföldkőnek számító Apple I és II számítógépek, a Commodore PET és VIC-20, az Atari 2600 játékkonzol és a 400/800-as gépek, a BBC Micro számítógép. A Nintendo Entertainment System játékkonzol Ricoh 2A03 vagy Ricoh 2A07 processzorral épült fel, ami módosított MOS 6502 típus. Magyarországon ezek közül leginkább a Commodore gépei voltak elérhetőbbek.
Z80 processzorcsaláddal szerelt gépek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Z80 processzorral szerelt gépek voltak az angol Sinclair ZX Spectrum és a széria további gépei, valamint az iskolaszámítógép program keretében életre hívott magyar fejlesztésű számítógépek is.
Magyar fejlesztésű mikroszámítógépek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ZH-80 – 1980–1984, Z80 alapú, kb. 20–40 példány
- HomeLab – 1982–1984, Z80 alapú, hiányos készletben forgalmazott hobbiszámítógép[1]
- HT-1080Z – 1983–1986, a Tandy TRS-80 Model I alapján, Z80 processzoros mikrogép
- Primo – 1984–1986, Z80 alapú
- Videoton TVC – 1986–1989, Z80 alapú
Személyi számítógépek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Ide tartoznak a PC-k: desktopok, laptopok, notebookok. Leginkább az x86 processzor család köré csoportosítható.
Miniszámítógépek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A miniszámítógépek olyan több felhasználós számítógépek, amelyek méretük miatt személyi számítógépként is használhatók. A '70-es, '80-as években ez az osztály egy elszigetelt csoportot alkotott, saját hardverrel és operációs rendszerrel. Modernebb kifejezések a miniszámítógép típusú számítógépekre a midrange számítógép (IBM), a workstation (munkaállomás – Sun Microsystems és általános UNIX/Linux kifejezés) és szerver. Tipikus képviselői az 1969-ben megjelent Data General Nova és az 1970-től az 1990-es évekig forgalmazott PDP-11.
Középkategóriás számítógépek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Ezek az angolul midrange számítógépek, amelyek a nagyszámítógépek (mainframe) és miniszámítógépek között állnak. Ebbe az osztályba tartoznak pl. az IBM System/38 vagy IBM AS/400 ill. IBM System i gépek.
Nagyszámítógépek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az ötvenes évektől napjainkig jelen van a nagyszámítógépek kategóriája. Jellemző rá a magas rendelkezésre állás, hibatűrés, biztonságosság, extrém szerviz funkciók. Elsősorban, bankok, tőzsdék, állami és katonai célú felhasználásuk van. A '80-as években a PC és az alsóbb kategóriák megjelenésével ugyan szűkült a piaca, de még mindig tartják magukat. Ilyenek az IBM mainframe vonala, vagy a régen Tandem Computers ma HP, vagy a szintén a HP-hez került DEC alpha alapú számítógépei.
Szuperszámítógépek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A szuperszámítógépek a nagyszámítógépek egy osztálya; rendkívül nagy számítási igényt kielégítő ill. kiugróan nagy teljesítményű számítógépek tartoznak ide. A teljesítmény értékelése idővel változik, pl. a legtöbb egykori szuperszámítógép mára egy közép- vagy alsó kategóriás gép teljesítményét nyújtja. A szuperszámítógépeket 1993 óta a TOP500 projekt keretében rangsorolják. Példák: Cray modellek, IBM Deep Blue (1997-ben 259.), IBM Watson (80 TFLOP-os teljesítményével a 94. helyen állna[2]); újabbak: Tianhe-1A, K computer, IBM Sequoia – ez utóbbi a jelenlegi (2012. június) első helyezett.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Homelab, Informatika Történeti Kiállítás, 2026
- ↑ Tony Pearson (2011. február 19.). "IBM Watson - How to build your own "Watson Jr." in your basement" (html) (angol nyelven). IBM developerWorks. Hozzáférés: 2012. augusztus 2.