Primo

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search

A Primo egy magyar fejlesztésű hobbi/játék számítógép, amelynek fejlesztésénél figyelembe vették többek között az EMG-777 tapasztalatait.

A Primo A változata(Piros)
A Primo A változata(Zöld)
A Primo B változata
A Primo C változata
A Pro/Primo, a köré építhető tartozékokkal

Története[szerkesztés]

A Microkey Kutatási Fejlesztési Termelési Társulást 1983-ban alakította a SZTAKI az Elektromodul és a sárisápi "Új Élet" MgTsz. A társulás egyéves fejlesztési munka után 1984 tavaszán jelentette be a nyilvánosságnak, hogy egy egyszerű és olcsó otthoni számítógép gyártásába kezd. Ez a számítógép a Primo volt. 1986-ig, a gyártás befejezéséig összesen mintegy 7000 darab készült belőle, ebből 1000 darab valódi billentyűzettel.

Elnevezése[szerkesztés]

A gép eredeti (munka) elnevezése Microter volt, a gyártó cég nevének és a computer szónak összevonásával, a tápegység fantázianeve pedig Energoter. Később ezeket a neveket (a forgalomba hozatal előtt) Primora és PSU-ra változtatták. A gép dobozára (valószínűleg adminisztrációs hiba folytán) a Microter nevet nyomtatták. A tápegység pedig a garancialevélen szerepel Energoter néven.

A primo szó olasz nyelven azt jelenti, első.

Felépítése[szerkesztés]

Belső[szerkesztés]

A gép belsejébe tekintve szocialista gyártmányú áramköröket találunk, kézzel beforrasztva az alaplapba. Az MgTsz mint összeszerelő üzem mély nyomokat hagyott a belső kivitelezésen. Erre jó példa a lemezollóval kivágott és összeforrasztott modulátor doboz, ragasztóval felerősítve a műanyag házba.

A gép alapja egy 8 bites, 2,5 MHz-es Zilog Z80-as processzor NDK megfelelője (U880), TRS80 alapú ROM-ba (4×4K-s E-PROM-ba) égetett BASIC értelmezővel. Háromféle memóriamérettel forgalmazták (16K, 32K, 48K RAM, amely a teljes beépített RAM-ot jelenti, tehát ennek egy részét a rendszer saját működéséhez lefoglalja). A hozzá csatlakoztatható perifériákat a TV és a magnó jelentette, bár az alaplapon van bővítő port, az A sorozatnál nincs nyílás a hátlapon. A gép elnevezése a címezhető memória méretét adta meg, azaz például a Primo A-64 16K ROM-ot és 48K RAM-ot tartalmazott.

A grafikai lehetőségek 256x192 képpontra korlátozódtak, két színnel (fekete vagy fehér). A gépnek csak grafikus üzemmódja volt - a szöveges megjelenítésnél csupán szöveget "rajzoltak" a képernyőre. Ebből adódóan szöveg és grafika szabadon keveredhetett a képernyőn. Érdekesség, hogy a beépített szövegkiíró funkció 6x12 pixeles karaktereket használt (ellenben a más hobbigépeken elterjedt 8x8-assal), így a képernyőre 16 sorba, soronként 42 karaktert lehetett írni. A kép előállításának feladatát a CPU látta el. Érdekes módon a CPU-n kívül más funkcióáramköröket nem találhatunk a PRIMO-ban, a technikai design igen ötletes, mondhatni egyedülálló a maga nemében.

Külső, változatok[szerkesztés]

Az A változat billentyűzete, kapacitív elven működő „érintős” kivitel. Nincsenek mozgó alkatrészei, nem koszolódik, igaz, használata komoly gyakorlást, és megszokást igényelt, cserébe szinte elnyűhetetlen, és nem utolsó sorban jóval olcsóbb volt mint egy szokványos billentyűzet. A billentyűzet tartalmazta a magyar betűket (ez ritka volt az akkor elérhető számítógépeknél), habár az A változatban a következő hosszú magánhangzók még hiányoztak: Í, Ó, Ő, Ú, Ű.

Az első sorozat hiányosságain próbált meg enyhíteni a B sorozat, ahol a fólia billentyűzetet felváltotta egy valódi nyomógombos billentyűzet, kialakították a hátsó busz csatlakozó nyílását és két plusz I/O port is helyet kapott a hátlapon. Ebből a változatból mindössze 1000 darabot gyártottak.

A C típus nem más, mint egy színes bővítőkártyával kiegészített és lecserélt EPROM tartalommal rendelkező A típusú („tappantyús”) Primo. A színes bővítés 32 szín használatát tette lehetővé 256-os palettáról 192×256 illetve 256×256 felbontásban. A C típusból sorozatgyártásra nem került sor, csak a SZTAKI-ban készültek prototípus példányok. Nevét onnan kapta, hogy a BASIC bejelentkezéskor a következőt írja ki: Primo BASIC SYSTEM 85.2-C. A C típus bővítő kártyáját azonban utángyártották, és kb. 10 magánkézben lévő példány azért létezik. (A C típus egyébként tekinthető a Pro elődjének, a Pro Primo ez alapján készült, új alaplappal, és egy ehhez képes módosított BASIC-kel, ami már támogatja a színes grafikai parancsokat is.

Pro/Primo[szerkesztés]

A Pro/Primo-ba ugyanaz a színes opciós panel került mint a C szériába, viszont az alaplap, az EPROM, a doboz, a billentyűzet és a táp teljesen más.

Míg a C típusban a színes opció kivezetései az alaplap megfelelő pontjaira voltak kötve, addig a Pro/Primo alaplapján már kialakították a megfelelő csatlakozási felületet a szalagkábel számára. Az EPROM-okból 24 helyett 28 lábú, nagyobb tárolókapacitásúakat alkalmaztak és négyről kettőre csökkent a számuk. A tartalmukban is volt némi változás. A színkezelésen felül ki lett egészítve további grafikát támogató BASIC utasításokkal. A RAM-okban is van eltérés. Míg az A illetve B szériánál a teljes kiépítésű változatokban 3×8 db azaz 24 db RAM került beépítésre, addig a Pro/Primo alaplapján már csak 8 db nagyobb tárolókapacitású RAM befogadására alakítottak ki helyet. Az alaplap egyéb kiegészítő áramköreiben is van eltérés. A billentyűzet valóban SZKI gyártmány, mely technikailag megegyezett az SZKI által gyártott Uniboard professzionális billentyűzeteivel. Ennek érdekessége, hogy a billentyűk nyomóerejét nem rugók, hanem mágnesek segítségével valósították meg. A nyomógombok nem szitázottak, hanem gravírozással készültek. Az Uniboard billentyűzetet kapta meg a későbbi SZKI professzionális számítógépcsaládja a Proper8 és Proper16. A billentyűzet relatív nagy magassága miatt kellett az eredeti dobozt kiegészíteni egy műanyag magasító kerettel.

A tápegység-elektronika is eltérő. A plusz panel áramfelvétele és az ismert melegedése miatt nagyobb teljesítményű a transzformátor. A panel is más, rákerült egy UA723 IC is.

A Primo tervezői[szerkesztés]

  • Méder István (memória, I/O, magnó)
  • Manno Sándor (képernyő, szinkron generátor)
  • Szikszai István (vezérlések, nagyfrekvencia, nyák)
  • Pál István (mechanika)
  • Örley Gábor (billentyűzet)
  • Tiszai Tamás (szoftver)
  • Tick József (szoftver)

További információk[szerkesztés]