Fehér nyár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Fehér nyár
Populus alba
Populus alba
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Rosidae
Csoport: Eurosids I
Rend: Malpighiales
Család: Fűzfafélék (Salicaceae)
Nemzetség: Nyárfa (Populus)
Faj: P. alba
Tudományos név
Populus alba
L.
Szinonimák
  • Populus alba var. alba
  • Populus alba var. bolleana (Lauche) Otto
  • Populus alba var. nivea Aiton
  • Populus bolleana Lauche
  • Populus major Mill.
  • Populus nivea Willd.
  • Populus nivea Wesm.
  • Populus pseudonivea Grossh.
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Fehér nyár témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Fehér nyár témájú médiaállományokat és Fehér nyár témájú kategóriát.

A fehér nyár (Populus alba) a fűzfafélék családjába tartozó kétlaki lombhullató fafaj. Őshonos Észak-Afrikában, Európában és Ázsia mérsékelt éghajlatú területein. Kedveli a nedves területeket, gyakran vízpartokon nő.[1][2][3][4]

Megjelenése[szerkesztés]

15-30 méter magasra növő széles koronájú fa. Kérge sima, szürkésfehér vagy zöldesfehér színű, jellegzetes rombusz alakú sötét foltokkal a fiatal fákon, amelyek feketéssé és repedezetté válnak idősebb korban. A fiatal hajtások és rajtuk a rügyek gyapjasak. A levelek 4–15 cm hosszúak, 5 karéjúak, kihajtáskor mindkét oldalon szőrösek; ez a színi oldalon hamar eltűnik de a fonáki rész a szőrök miatt fehér marad. A gyorsan növő fiatal fákon mélyen karéjosak a levelek, a lassabban növő idősebb fákon kevésbé mélyen karéjosak. A virágok kora tavsszal barkákban nyílnak, 5–8 cm hosszúak; a porzós barkák szürkék sötétpiros porzószálakkal, a termős barkák szürkészöldek, 8–10 cm hosszúak, szélbeporzásúak. Mindkét nemű barka murvalevele világosbarna. Termése tok, magjai repítőszőrösek, szél által terjednek; tavasz végén-nyár elején érnek be.[2][5][6]

Változata[szerkesztés]

  • Populus alba var. pyramidalis Bunge - szin: Populus alba f. pyramidalis (Bunge) Dippel

Hibridek[szerkesztés]

A rezgő nyárral (Populus tremula) alkotott hibridje a szürke nyár (Populus × canescens). Ennek leveleit vékony molyhos szőrzet borítja, amelyek sokkal kevésbé mélyen karéjosak mint a fehér nyár levelei. A molyhosság a szürke nyár esetében elég gyorsan eltűnik, valamint kérge gyorsabban válik érdessé.[7] Nagyon erőteljes fa, eléri a 40 m-es magasságot (törzsének átmérője jóval nagyobb, mint bármelyik szülőé). A legtöbb termesztett példány porzós, de a természetben termős példányok is előfordulnak.[2]

Felhasználása[szerkesztés]

Dísznövényként felhasználják, valamint sótűrése miatt tengerparti homokbuckák fásítására is.

Populus alba 'Pyramidalis' (syn. Populus bolleana) nevű kúpos alakú fajtáját, amely Turkesztánból származik, parkokba ültetik.[2]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Populus alba című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Flora Europaea: Populus alba
  2. a b c d Rushforth, K. (1999). Trees of Britain and Europe. Collins ISBN 0-00-220013-9.
  3. USDA GRIN taxonomy. [2011. november 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. november 26.)
  4. Webb, C. J.; Sykes, W. R.; Garnock-Jones, P. J. 1988: Flora of New Zealand. Vol. IV. Naturalised Pteridophytes, Gymnosperms, Dicotyledons. 4. Christchurch, New Zealand, Botany Division, D.S.I.R.
  5. Flora of NW Europe: Populus alba Archiválva 2010. augusztus 27-i dátummal a Wayback Machine-ben
  6. Penszka K. (szerk.). A hajtásos növények ismerete. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, 133. o. (2001). ISBN 963 19 2183 2 
  7. N. Vermeulen. Fák és cserjék enciklopédiája. Budapest: Ventus Libro Kiadó, 49-50. o. (2005). ISBN 963 9546 50 X 

További információk[szerkesztés]