Budaörsi repülőtér

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Budaörsi repülőtér
Budaörs Airport.jpg
IATA:   ICAO: LHBS
Adatok
Elhelyezkedés Budapest
 Magyarország
Megnyitás 1937
Tszf. magasság 126
Futópályák
Irány Hosszúság Burkolat
09R/27L[1] 980 m
09L/27R 750 m
Elhelyezkedése
Budaörsi repülőtér (Budapest)
Budaörsi repülőtér
Budaörsi repülőtér
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 26′ 59″, k. h. 18° 59′ 13″Koordináták: é. sz. 47° 26′ 59″, k. h. 18° 59′ 13″
A Budaörsi repülőtér weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Budaörsi repülőtér témájú médiaállományokat.


A Budaörsi repülőtér az ország legrégebbi kisgépes nemzetközi repülőtere. Régi, központi épülete 1937-ben épült, ipari műemlék. Ma már főként sportrepülőgép forgalmat bonyolít le.

A Budaörsi-medencében fekvő, fűvel borított terület Budaörssel határos, de közigazgatásilag Budapest XI. kerületéhez tartozik, amin belül Örsöd városrészben található.

Tengerszint feletti magassága 126 m, hívójele Budaörs INFO, frekvenciája pedig 124,5 Mhz.

Története[szerkesztés]

A Budaörsi repülőtér megvalósításának igénye először 1931-ben merült fel, azonban a gazdasági világválság miatt csak később, 1935-től kezdődhetett meg az építkezés. A tervpályázat két nyertese Dr. Bierbauer/ Borbíró Virgil és Králik László lettek, a két eltérő tervet a bíráló bizottság egyaránt a legjobbnak ítélte és ezért közös terv készítésére szólította fel őket.[2] A végső tervben végül Bierbauer elképzelése valósult meg inkább, ám sok tervezett elem nem valósult meg főként anyagi okokból, mivel a teljes építkezést mindössze négymillió pengőből kellett megvalósítani.

Budaörsi repülőtér, 1940

A kormányzó fia, Horthy István 1937-ben vágta át a repülőtér elkészültét jelző szalagot. A létesítmény a kor igényeinek megfelelő, ám nehezen bővíthető és számos más szempontból is nehezen fejleszthető volta tette szükségessé a Ferihegyi repülőtér építését. A megnövekedett légiforgalom, a nem betonozott és a rövid kifutópályák hamar megmutatták a hely korlátait.[3]

A budaörsi repülőtér műemlék épülete

A második világháború során a légiforgalom szinte teljesen katonai célúvá vált, így a besorozások miatt először a földi kiszolgáló személyzet, a szerelők hiánya kezdett aggasztóvá válni, később azonban már pilótát sem lehetett találni. A háború végére gyakorlatilag az összes budapesti repülőteret lebombázták (a féligkész Ferihegyi-repülőteret is), és a Budaörsi repülőtér maradt a legjobb állapotban, ezért a háború után innen kezdődött a hazai repülés újraindítása. Ideiglenesen ez lett Magyarország nemzetközi repülőtere, a MASZOVLET innen indította újonnan beszerzett Li–2 típusú gépeivel 1946. október 15-én első járatát Debrecenbe, majd első nemzetközi járatát Pozsony érintésével Prágába.

Az újjáépített Ferihegyi repülőtér 1950. május 1. átvette a nemzetközi repülőtér, és a budapesti légiforgalom központjának szerepét, így a Budaörsi repülőteret mezőgazdasági és sportrepülési célokra kezdték használni. Számos érdekes, értékes gép pihen a hangárokban. A rossz kezelés és a gyakorta átgondolatlan átépítések miatt azonban a fő épület állaga leromlott, így a nagyközönség számára nem nyitott. A fő forgalmi épületet 2000-ben ipari műemlékké nyilvánították, így felújítására van remény. Kedvező fekvése miatt azonban több ingatlanbefektető is érdeklődik a terület iránt.

Hivatkozások[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. Budaörs. HungaryAirport.hu, 2009. április 19. (Hozzáférés: 2009. április 19.)
  2. A Budaörsi Repülőtér épületei. budaorsirepter.uw.hu, 2009. április 19. (Hozzáférés: 2009. április 19.)
  3. A Budaörsi Repülőtér története. budaorsirepter.uw.hu, 2009. április 19. (Hozzáférés: 2009. április 19.)

Külső hivatkozások[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]