Ugrás a tartalomhoz

Magyar–Szovjet Polgári Légiforgalmi Rt.

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Magyar–Szovjet Polgári Légiforgalmi Rt.
IATA:   ICAO: MSU   Hívójel:
Adatok
Alapítás1946. március 29.
Megszűnés1954. november 25.
BázisrepülőtérBudaörsi repülőtér (1946–1950)
Budapest Ferihegy nemzetközi repülőtér (1950–1954)
Flotta mérete10 (induláskor)
Flotta repülőgép típusaLi–2, Po–2
Úti célok17

SzékhelyMagyarország Budapest

A Magyar–Szovjet Polgári Légiforgalmi Részvénytársaság, röviden Maszovlet a Malév jogelődje, amely 1946. március 29-én alakult meg.[1]

Története

[szerkesztés]
Egy Li–2 repülőgép (HA-LID) a Maszovlet színeiben, 1946-ban, Budaörsön

A Maszovlet jogelődje a Magyar Légiforgalmi Rt. A flottája induláskor öt 21 személyes Li–2-es utasszállítóból és öt darab háromszemélyes Po–2-es taxigépből állt (utóbbiak a Magyar Postával kötött szerződés értelmében küldeményeket szállítottak). Az első járatok 1946. október 15-én indultak a budaörsi repülőtérről Debrecenbe (HA-LIA lajstromjelű gép) és Szombathelyre (HA-LIB); még ugyanebben az évben megindult a Budapest–Szeged és a Budapest–Győr járat is. Az év végéig eltelt szűk negyedévben a légitársaság 1864 utast szállított.[2] 1947-ben újabb négy, majd 1948-ban még két, végül 1952-ben még egy Li–2 géppel bővült a flotta.[3]

1947-től kötötte össze repülőjárat a fővárost Miskolccal és Péccsel, a következő években pedig Békéscsaba, Kaposvár, Nagykanizsa, Nyíregyháza, és Zalaegerszeg kapcsolódott be a vonalhálózatba. Siófokra nyáron közlekedtek járatok.[2] Nem kizárólag budapesti járatok léteztek, 1952-től például Szeged–Pécs járat is létezett, 1954-től pedig Pécsről Kaposvár is elérhető volt repülővel.[4]

1947-ben elindult az első külföldi menetrend szerinti járat Prágába. 1954 nyarán már 12 belföldi repülőteret érintettek a járatok, emellett az évek óta tervezett varsói, berlini és bukaresti járat is elindult.[2]

1954. november 25-én Moszkvában aláírták azt a szerződést, amely szerint a magyar fél megvásárolja a szovjet fél részesedését. Ez a szerződés jelentette a Maszovlet végét és utódja, a Malév létrejöttét.[2]

Események

[szerkesztés]
  • 1949. január 4-én a társaság Pécs-Budapest járatát, a HA-LIE lajstromjelű Li–2 gépet Majoros János tartalékos repülőszázados Kun Miklós pilótával Münchenbe térítette el; ez volt a II. világháború utáni első gépeltérítés. Mindketten emigráltak. Innentől civil ruhás ÁVH-sok is utaztak a repülőgépeken.[5]
  • 1949. november 14-én a HA-LIK lajstromjelű Li–2 repülőgép Budapestről Pécsre tartott, amikor a rossz látási viszonyok miatt a Mecseknek ütközött. A teljes személyzet és egy utas, összesen 6 fő életét vesztette, egy ember túlélte.[6]
  • 1951. március 2-án két repülőgépszerelő egy Po–2 gépet vitt el Ferihegyről, majd nyugatra szökött vele.[5]
  • 1952. október 2-án a HA-LIL lajstromjelű Li–2 gép a Budapest–Miskolc–Nyíregyháza–Budapest vonalon repült. A rossz időjárás miatt többször is meg kellett kísérelniük a leszállást Miskolcon és Nyíregyházán is, utóbbinál a síkos füvön megcsúszó gép épületnek ütközött. A személyzet három tagja, köztük a két pilóta, életüket vesztették, a személyzet két további tagja és a három utas megsérült.[6]

Úti célok

[szerkesztés]
A budaörsi repülőtér
Egy magyar Po–2 repülőgép (HA-PAO) egy légibemutatón
Belföldi
Nemzetközi

Források

[szerkesztés]
  1. Mesél a Malév múltja. mfor.hu, 2012. február 4. [2017. november 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. november 4.)
  2. a b c d Földesi László: Öt évtized szárnyakon – Ötven éves a Magyar Légiközlekedési Vállalat, 1996 [2017. november 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. november 4.)
  3. A Li–2-es típus a magyar közforgalmú repülésben. Li-2.hu. [2017. december 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. december 24.)
  4. Bemutatkozás. Pécs-Pogány repülőtér. [2017. október 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. november 4.)
  5. a b Ábrahám Balázs: Repülőgép-eltérítési kísérlet a forradalom előestéjén, 2009 [2017. november 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. november 4.)
  6. a b Események, katasztrófák. Li-2.hu. [2017. december 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. december 24.)
  7. gyor-perairport.hu – A vagongyár repülőtere Győr-Hecsepusztán (magyar nyelven). © Győr-Pér Repülőtér, 2016. március 28. [2019. február 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. február 7.)