Magyar–Szovjet Polgári Légiforgalmi Rt.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Magyar–Szovjet Polgári Légiforgalmi Rt.
IATA:   ICAO: MSU   Hívójel:
Adatok
Alapítás 1946. március 29.
Megszűnés 1954. november 25.
Bázisrepülőtér Budaörsi repülőtér (1946–1950)
Budapest Ferihegy nemzetközi repülőtér (1950–1954)
Flotta mérete 10 (induláskor)
Flotta repülőgép típusa Li–2, Po–2
Úticélok 17

Székhely Magyarország Budapest

A Magyar–Szovjet Polgári Légiforgalmi Részvénytársaság, röviden Maszovlet a Malév elődje, amely 1946. március 29-én alakult meg.[1]

A flottája induláskor öt 21 személyes Li–2-es utasszállítóból és öt darab háromszemélyes Po–2-es taxigépből állt (utóbbiak a Magyar Postával kötött szerződés értelmében küldeményeket szállítottak). Az első járatok 1946. október 15-én indultak a budaörsi repülőtérről Debrecenbe (HA-LIA lajstromjelű gép) és Szombathelyre (HA-LIB); még ugyanebben az évben megindult a Budapest–Szeged és a Budapest–Győr járat is. Az év végéig eltelt szűk negyedévben a légitársaság 1864 utast szállított.[2] 1947-ben újabb négy, majd 1948-ban még két, végül 1952-ben még egy Li–2 géppel bővült a flotta.[3]

1947-től kötötte össze repülőjárat a fővárost Miskolccal és Péccsel, a következő években pedig Békéscsaba, Kaposvár, Nagykanizsa, Nyíregyháza, és Zalaegerszeg kapcsolódott be a vonalhálózatba. Siófokra nyáron közlekedtek járatok.[2] Nem kizárólag budapesti járatok léteztek, 1952-től például Szeged–Pécs járat is létezett, 1954-től pedig Pécsről Kaposvár is elérhető volt repülővel.[4]

1947-ben elindult az első külföldi menetrend szerinti járat Prágába. 1954 nyarán már 12 belföldi repülőteret érintettek a járatok, emellett az évek óta tervezett varsói, berlini és bukaresti járat is elindult.[2]

1954. november 25-én Moszkvában aláírták azt a szerződést, amely szerint a magyar fél megvásárolja a szovjet fél részesedését. Ez a szerződés jelentette a Maszovlet végét és utódja, a Malév létrejöttét.[2]

Események[szerkesztés]

  • 1949. január 4-én a társaság Pécs-Budapest járatát, a HA-LIE lajstromjelű Li–2 gépet Majoros János tartalékos repülőszázados Kun Miklós pilótával Münchenbe térítette el; ez volt a II. világháború utáni első gépeltérítés. Mindketten emigráltak. Innentől civil ruhás ÁVH-sok is utaztak a repülőgépeken.[5]
  • 1949. november 14-én a HA-LIK lajstromjelű Li–2 repülőgép Budapestről Pécsre tartott, amikor a rossz látási viszonyok miatt a Mecseknek ütközött. A teljes személyzet és egy utas, összesen 6 fő életét vesztette, egy ember túlélte.[6]
  • 1951. március 2-án két repülőgépszerelő egy Po–2 gépet vitt el Ferihegyről, majd nyugatra szökött vele.[5]
  • 1952. október 2-án a HA-LIL lajstromjelű Li–2 gép a Budapest–Miskolc–Nyíregyháza–Budapest vonalon repült. A rossz időjárás miatt többször is meg kellett kísérelniük a leszállást Miskolcon és Nyíregyházán is, utóbbinál a síkos füvön megcsúszó gép épületnek ütközött. A személyzet három tagja, köztük a két pilóta, életüket vesztették, a személyzet két további tagja és a három utas megsérült.[6]

Úti célok[szerkesztés]

A budaörsi repülőtér
Egy Li–2 repülőgép (HA-LIQ) az Aeropark repülőmúzeumban
Belföldi
Nemzetközi

Források[szerkesztés]

  1. Mesél a Malév múltja. mfor.hu, 2012. február 4. (Hozzáférés: 2017. november 4.)
  2. a b c d Földesi László: Öt évtized szárnyakon – Ötven éves a Magyar Légiközlekedési Vállalat, 1996 (Hozzáférés: 2017. november 4.)
  3. A Li–2-es típus a magyar közforgalmú repülésben. Li-2.hu. (Hozzáférés: 2017. december 24.)
  4. Bemutatkozás. Pécs-Pogány repülőtér. (Hozzáférés: 2017. november 4.)
  5. a b Ábrahám Balázs: Repülőgép-eltérítési kísérlet a forradalom előestéjén, 2009 (Hozzáférés: 2017. november 4.)
  6. a b Események, katasztrófák. Li-2.hu. (Hozzáférés: 2017. december 24.)