Őrmező
| Őrmező | |
 | |
| Őrmezei házak télen | |
| Közigazgatás | |
| Település | Budapest |
| Kerület | XI. kerület |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 7660 fő (2001)[1] +/- |
| Elhelyezkedése | |
 Őrmező
Pozíció Budapest térképén
| |
| é. sz. 47° 27′ 38″, k. h. 19° 00′ 52″Koordináták: é. sz. 47° 27′ 38″, k. h. 19° 00′ 52″ | |
Őrmező Budapest egyik városrésze a XI. kerületben.
.jpg)
Fekvése[szerkesztés]
Határai: Budaörsi út a Lapu utcai aluljárótól – Nagyszőlős utcai aluljáró – a MÁV hegyeshalmi vonala – Dobogó út a Lapu utcai aluljáróig.
Története[szerkesztés]
Az 1847. évi budai dűlőkeresztelő alkalmával a német Feldhut kapta ezt a nevet. A lakótelep 1972–1984[2] között épült fel két ütemben. (Az Igmándi utca modernebb házai építészeti kialakításuk alapján Győr Marcalváros lakótelepére hasonlítanak.) 1976-ban elkészült az Őrmezei Általános Iskola. Számos óvoda, bölcsőde található pl. a Eszterlánc Magyar–Angol Montessori Óvoda. 1975-ben az egyetlen óvoda volt az épülő lakótelepen élő gyerekeknek. 2009. augusztus 3.–szeptember 2. között a Menyecske utca egyik részén két ütemben teljes útpályaszerkezet-cserét végeztek.
2005-ben végleg csődbe ment a Mikes Kelemen utcai Apenta-telep; felszámolták és eladták.
A panelprogram keretében 2005–2008 között a Menyecske utcai panelházak és 2012-2013 között az Igmándi utca négyemeletesei a megszokott szürke helyett színes homlokzatot és új hőszigetelést kaptak. 2009 áprilisa és szeptembere között újjáépült Őrmező parkja. A városrész déli részén, a Keserű-ér völgye az itt fakadó keserűvízforrásokban (Hunyadi János, Ferenc József) gazdag volt, bár ezek hozama a lakótelep felépítése után visszaesett.[3][4] Vizük elapadt, mivel a házak alapozása elzárta a kis csermelyeket.
Közlekedése[szerkesztés]
A városrészből indul ki az M1-es és M7-es autópálya a Budaörsi útnál, mely az ország legelső autópályájaként épült. Vasúti közlekedés is található a környéken Kelenföld vasútállomás által.
2014. március 29-én, a 4-es metró megindításával együtt átadták a metróállomáshoz kapcsolódó új őrmezői autóbusz-végállomást és (a később épült 1400 férőhelyes) P + R parkolót (Intermodális Csomópont), amelyet az alábbi járatok érintenek:
8E, 40, 40B, 40E, 53, 58, 87, 87A, 88, 88A, 101B, 101E, 108E, 141, 150, 153, 154, 172, 173, 187, 188, 188E, 250, 250B, 251, 251A, 272
A Zelk Zoltán út - Péterhegyi út útvonalon az alábbi autóbuszjáratok közlekednek:
Az őrmezői lakótelepen keresztülhaladó buszjáratok:
- 150: Budatétény vasútállomás (Campona) – Újbuda-központ
- 153, 154: Gazdagréti tér – Infopark / BudaPart
A városrészt éjszaka a 941-es busz szolgálja ki, mely átszállásmentes kapcsolatot létesít a Móricz Zsigmond körtér felől Kelenvölgyön, Budafokon át Budatétényre.
- 150E
- 1990-ben autóbuszjárat indult el 41-es jelzéssel a Kosztolányi Dezső tér és a Neszmélyi út között. 1998-ban a lakótelepen a busz körüljárási irányát megfordították, ezért végállomása a Menyecske utcához került. 2008-tól 150E jelzéssel közlekedett, immáron Újbuda-központig. 2014-ben a 4-es metró átadása miatti forgalmi változások bevezetésével a járatot megszüntették.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a KSH 2001-es népszámlálási adatai
- ↑ Berza László (szerk): Budapest lexikon Akadémiai Kiadó, Budapest, 1993 ISBN 963 05 6411 4
- ↑ Lorberterv Vízföldtani Tervező Kft. – A Budapest XI. kerületben lévő Hunyadi János és Ferencz József keserűvíz-telepek védőidomának módosítása szakértői tanulmány (kozigazgatas.ujbuda.hu, 2010)
- ↑ Babér - Délbudai keserűvíz Archiválva 2018. december 25-i dátummal a Wayback Machine-ben (KÖRINFO, 2009)
Források[szerkesztés]
- Budapest lexikon II. (L–Z). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 267. o. ISBN 963-05-6411-4
- Budapest teljes utcanévlexikona (Dinasztia Kiadó – Gemini Kiadó, Budapest, 1998) ISBN 963-657-176-7