Kelenföldi Szent Gellért-plébánia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Budapest-Kelenföld Szent Gellért Plébánia
Vallás római katolikus
Eredet tabáni plébánia, ciszterci plébánia
Lelkészi vezető Forgács Alajos
Tisztsége plébános
Alapítva 1930 (egyházközség)
1933 (lelkészség)
1937 (plébánia)
Székhely Budapest, Bartók Béla út 149.

A(z) Budapest-Kelenföld Szent Gellért Plébánia hivatalos honlapja

A Budapest-Kelenföld Szent Gellért Plébánia Budapest XI. kerületének egyik katolikus plébániája. Első temploma 1930-ban épült a Kelenföldi pályaudvar közelében, és 2014-ben bontották le. Az új Szent Gellért-templomot az eredeti helyszíntől kicsit távolabb emelték, építését 1984-ben kezdték meg, felszentelésére 1992-ben került sor.

A plébánia az Esztergom-Budapesti főegyházmegye Budai-Középső Espereskerületéhez tartozik. Hozzá tartozik a Szent Szabina lelkészség és Szent Benedek Tanulmányi Ház.[1][2]

Története[szerkesztés]

Az első templom[szerkesztés]

Budapest Kelenföld városrészében 1920-ban alakult meg a Kelenföldi Templomépítő Egyesület; a vasárnapi szentmiséket abban az időben a városrész leányiskolájának tornatermében tartották. Közben az egyesület céljainak megfelelően és nevéhez híven megkezdték egy templom építését is, amit elkészültét követően dr. Mészáros János érseki helynök áldott meg 1930-ban. Ugyanebben az évben szervezték meg az önálló egyházközséget is, részben a ciszterci plébánia, részben a tabáni plébánia területéből; a plébánia megszervezését a főhatóság megbízása alapján dr. Takách János végezte. 1933-ban önálló lelkészség létesült itt, a plébániai jogot pedig 1937-ben nyerte el az egyházközség. A plébánián 1930-tól van önálló anyakönyvezés, a korábbi anyakönyvek a tabáni és a szentimrevárosi plébánián találhatók.[1][2]

Mivel az elsőként emelt, mindössze 163 négyzetméteres alapterületű templomot valójában csak ideiglenesnek szánták, 1940-ben gyűjtésbe kezdtek egy új, 3000 hívő befogadására alkalmas templom építésére; az építmény terveit dr. Irsy László készítette el. A háború azonban keresztülhúzta az egyházközség terveit, pénzügyi tartalékaikat új templom építése helyett kénytelenek voltak a háborúban megrongálódott régi istenháza helyreállítására fordítani. Néhány évvel a háború vége után, 1948-ban ugyan a plébánia megvásárolta a XI. kerületi Bartók Béla út 149-151. szám alatti ingatlant, egy kisegítő kápolna és egy sekrestyés lakás létesítésének céljára, de a kommunizmus térnyerése nem segítette az egyházközség fejlesztési terveit: a telket az állam kisajátította a Kőfaragóipari Vállalat számára.[1][3][2]

A régi templomot a gyülekezet 1992-ig használta, habár az épület állapota fokozatosan romlott, a rendszerváltás körüli években a szerkezete is megroggyant, később pedig a tetőzete is berogyott. Megüresedése után a helyiségben egy ideig hajléktalanellátást végzett az egyház, majd ideiglenes építőanyag-raktárnak használták egy részét. Az 1990-es évek második felében ismét az államhoz került, ettől fogva az állaga még gyorsabb romlásnak indult, olyannyira, hogy 2012 körül le is kellett falazni a bejáratát, nehogy valamelyik építőelem ráomoljon egy oda behúzódó hajléktalanra. Az épületet, amely sosem kapott műemléki címet, végül 2014. szeptember közepén bontották le; helyén egy sajtóértesülés szerint feltehetőleg park és közlekedési csomópont lesz majd.[3]

Az új templom építése[szerkesztés]

Szent Gellért templom
Civertankelenfoldi kat templom.jpg
Védőszent Szent Gellért
Építési adatok
Építése 19841992
Tervezője Kiss András
Felszentelés 1992
Elérhetőség
Település Budapest XI. kerülete
Cím Bartók Béla út 149.
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Gellért templom témájú médiaállományokat.

Az új templom ötlete és pénzügyi alapjának megteremtése Krichenbaum József plébános nevéhez fűződik. Ő érzett rá arra a magyarországi piaci űrre, hogy minden temetkezési forma csak 25 évre biztosít elhelyezést. Ezzel szemben az épülő templom altemplomában kialakított urnatemetőben kezdetben egyszeri megváltási díjért korlátlan ideig biztosította a végső nyughelyet 1 fülkében akár 4 embernek is. Különösen a külföldre került magyarok körében lett népszerű, hiszen így leszármazottak nélkül is a végső nyughely valóban egy magyarországi végső nyughely lehetett. A korlátlanság lehetőségét később az egyház megtiltotta, de az ötlet elérte célját a még szocializmus idején elkezdett legnagyobb méretű új templom felépült.[4]

A Szent Gellért-templom és plébánia alapkövét 1984. szeptember 24-én, Szent Gellért ünnepén tették le. Az új épületben az első szentmise 1992 karácsonyán volt, amikor gyertyás körmenettel költözött át a gyülekezet a régi templomból az új helyre. Az új templomot úgy építették meg Kiss András Ybl-díjas építész tervei alapján, hogy zárt belső tere zsúfoltság nélkül is képes legyen befogadni legalább 1500 embert. 1997-től a templom melletti telken kialakított, s a Szent Sírról elnevezett kolumbárium tovább bővült, a bővítést 2003 őszén adták át. A kápolna sajátossága a tetőtér fordított csónak alakja, amely Noé bárkájára emlékeztet, egyúttal a természetes világítást is biztosítja.

Időközben, 1999 augusztusára megépült a templom harangtornya is, illetve ugyanebben az időszakban nyílt meg Varga Imre szobrászművész alkotásaival az Árpád-házi szentek szoborkertje; ez utóbbiban Szent István és Szent László király, Szent Imre herceg, Árpád-házi Szent Erzsébet és Árpád-házi Szent Margit bronz mellszobra látható. Ugyancsak Varga Imre alkotása a plébánia védőszentjének, Szent Gellértnek vértanúságát megjelenítő, s a templom oromzatán látható szobra, a II. Szilveszter pápát ábrázoló szobor, a templom előterében, valamint a Szent Sír kápolnában álló Fájdalmas Szűzanya is.

A Mindszenty-kápolnában Mindszenty József esztergomi érsek bronzszobra – ami az elvhűséget, Krisztus és az egyház melletti rendíthetetlen kitartást szimbolizálja – Meszlényi Antal alkotása, ugyanő alkotta a templomban látható monumentális Krisztus-szobrot is. Az altemplom Apor Vilmosról elnevezett termében az 1945-ben vértanúhalált szenvedett győri püspök domborműve látható, ezt Mózessy Egon álmodta meg. A külső keresztút állomásainak mozaikképét Mazzag Orsolya iparművész, az képet körülvevő üvegkeretet pedig Haba Erika iparművész készítette.

A templom búcsúnapja védőszentjének, Szent Gellért vértanú püspöknek emléknapja: szeptember 24.

Papjai[szerkesztés]

Plébánosok[szerkesztés]

Év Név Megjegyzés
19301954 Dr. Takách János [2]
1954–1979 Dr. Élő József [2]
1979–2001 Krichenbaum József [2]
2001– Forgács Alajos [2][5]

Káplánok[szerkesztés]

Év Név Megjegyzés
(...)
1946 Sulyok László [6]
(...)
1947–1948 Dunay Antal
1948–1949 Sághy Ferenc [7]
(...)
1960–1961 Gallai József [8]
(...)
1979–1984 Bodó Károly [9]
1984–1990 Lipp László [10]
1990–1993 Kemenes Gábor [11]
1993–1994 Sulok Tibor [12]
1994–2004 Ailer Gáspár [13]
2002–2006 Zsiga Péter [14]
2005–2007 Siményi Ferenc Kisegítő lelkész (nem káplán)[15]
2006–2009 Ujházy Lóránd [16]
2009–2011 Paduraru Iulian [17]
2011–2013 Lak Gábor [18]
2013–2015 Ádám Miklós [19]
2015– Bakos Zsolt [20]

Állandó diakónusok[szerkesztés]

Év Név Megjegyzés
(...)
1998– Börcsök Árpád [21]
2006– Kovács Ferenc [22]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b c Budapest-Kelenföld - Szent Gellért plébánia (magyar nyelven). Esztergom-Budapesti főegyházmegye. (Hozzáférés: 2015. március 17.)
  2. ^ a b c d e f g Magyar katolikus lexikon VI. (Kaán–Kiz). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2001.  
  3. ^ a b Szép csendben lebontották a kelenföldi templomot (magyar nyelven). Falanszter blog, 2014. szeptember 24. (Hozzáférés: 2015. március 17.)
  4. Hírlap, Jávorszky Béla Szilárd – Magyar: Amíg a templom áll, el nem évülünk. www.jbsz.hu. (Hozzáférés: 2016. június 21.)
  5. Forgács Alajos. Esztergom-Budapesti főegyházmegye. (Hozzáférés: 2015. március 17.)
  6. Sulyok László. Esztergom-Budapesti főegyházmegye. (Hozzáférés: 2015. július 6.)
  7. Sághy Ferenc. Esztergom-Budapesti főegyházmegye. (Hozzáférés: 2015. július 6.)
  8. Gallai József. Esztergom-Budapesti főegyházmegye. (Hozzáférés: 2015. július 6.)
  9. Bodó Károly. Esztergom-Budapesti főegyházmegye. (Hozzáférés: 2015. július 6.)
  10. Lipp László. Esztergom-Budapesti főegyházmegye. (Hozzáférés: 2015. július 5.)
  11. Kemenes Gábor. Esztergom-Budapesti főegyházmegye. (Hozzáférés: 2015. július 6.)
  12. Sulok Tibor. Esztergom-Budapesti főegyházmegye. (Hozzáférés: 2015. július 6.)
  13. Ailer Gáspár. Esztergom-Budapesti főegyházmegye. (Hozzáférés: 2015. július 6.)
  14. Zsiga Péter. Esztergom-Budapesti főegyházmegye. (Hozzáférés: 2015. július 5.)
  15. Siményi Ferenc. Esztergom-Budapesti főegyházmegye. (Hozzáférés: 2015. július 5.)
  16. Ujházy Lóránd dr.. Esztergom-Budapesti főegyházmegye. (Hozzáférés: 2015. július 5.)
  17. Paduraru Iulian. Esztergom-Budapesti főegyházmegye. (Hozzáférés: 2015. március 17.)
  18. Lak Gábor. Esztergom-Budapesti főegyházmegye. (Hozzáférés: 2015. március 17.)
  19. Ádám Miklós. Esztergom-Budapesti főegyházmegye. (Hozzáférés: 2015. március 17.)
  20. http://www.esztergomi-ersekseg.hu/?fm=2&op=hhirek&id=374
  21. Börcsök Árpád. Esztergom-Budapesti főegyházmegye. (Hozzáférés: 2015. március 17.)
  22. Kovács Ferenc. Esztergom-Budapesti főegyházmegye. (Hozzáférés: 2015. március 17.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]