Kelenföldi Szent Gellért-plébánia
| Budapest-Kelenföldi Szent Gellért Plébánia | |
 | |
| Vallás | római katolikus |
| Eredet | tabáni plébánia, ciszterci plébánia |
| Lelkészi vezető | Kelemen Imre |
| Tisztsége | plébános |
| Alapítva |
1930 (egyházközség) 1933 (lelkészség) 1937 (plébánia) |
| Ország |  Magyarország |
| Székhely | Budapest, Bartók Béla út 149. |
| A Budapest-Kelenföldi Szent Gellért Plébánia weboldala | |
A Budapest-Kelenföldi Szent Gellért Plébánia Budapest XI. kerületének egyik katolikus plébániája. Első temploma 1930-ban épült a Kelenföldi pályaudvar közelében, és 2014-ben bontották le. Az új Szent Gellért-templomot az eredeti helyszíntől kicsit távolabb emelték, építését 1984-ben kezdték meg, felszentelésére 1992-ben került sor.
A plébánia az Esztergom-Budapesti főegyházmegye Budai-Középső Espereskerületéhez tartozik. Hozzá tartozik a Szent Szabina lelkészség és Szent Benedek Tanulmányi Ház.[1][2]
Története[szerkesztés]
Az egyházközség létrejötte és az első templom[szerkesztés]
Budapest Kelenföld városrészében 1920-ban alakult meg a Kelenföldi Templomépítő Egyesület; a vasárnapi szentmiséket abban az időben a városrész leányiskolájának tornatermében tartották. Közben az egyesület céljainak megfelelően és nevéhez híven megkezdték egy templom építését is, amit elkészültét követően dr. Mészáros János érseki helynök áldott meg 1930-ban. Ugyanebben az évben szervezték meg az önálló egyházközséget is, részben a ciszterci plébánia, részben a tabáni plébánia területéből; a plébánia megszervezését a főhatóság megbízása alapján dr. Takách János végezte. 1933-ban önálló lelkészség létesült itt, a plébániai jogot pedig 1937-ben nyerte el az egyházközség. A plébánián 1930-tól van önálló anyakönyvezés, a korábbi anyakönyvek a tabáni és a szentimrevárosi plébánián találhatók.[1][2]
Az 1930-as években számos közösség működött a plébánián, köztük a 419. sz. Huba cserkészcsapat (ill. vízicserkészcsapat 6 hajóval).[3] A csapatnak 1935-ben már csónakháza állt a Magyar Cserkészszövetség népszigeti Központi Vízitelepén.[4]
Mivel az elsőként emelt, mindössze 163 négyzetméteres alapterületű templomot valójában csak ideiglenesnek szánták, 1940-ben gyűjtésbe kezdtek egy új, 3000 hívő befogadására alkalmas templom építésére; az építmény terveit dr. Irsy László készítette el. A háború azonban keresztülhúzta az egyházközség terveit, pénzügyi tartalékaikat új templom építése helyett kénytelenek voltak a háborúban megrongálódott régi istenháza helyreállítására fordítani. Néhány évvel a háború vége után, 1948-ban ugyan a plébánia megvásárolta a XI. kerületi Bartók Béla út 149-151. szám alatti ingatlant, egy kisegítő kápolna és egy sekrestyés lakás létesítésének céljára, de a kommunizmus térnyerése nem segítette az egyházközség fejlesztési terveit: a telket az állam kisajátította a Kőfaragóipari Vállalat számára.[1][5][2]
Az 1950-es években itt jött létre a Regnum Marianum első, rendházon kívül alapított közössége, melynek keretei között aktív ifjúsági élet folyt.[6][7] Ezért a plébánia káplánjai közül Rózsavölgyi László(wd), Emődi László és Keglevich István ellen is büntetőeljárás indult, és 1961-ben, illetve 1965-ben is koncepciós perben (első és második regnumi per) börtönbüntetésre ítélték őket.[8] A kelenföldi regnumi közösségben nőttek fel Bajcsy Lajos, Balás Béla, Blanckenstein Miklós, Diószegi László és Blanckenstein György későbbi regnumi atyák.[9]
A kommunista hatalomátvétel után az egyesületek megszűntek, a közösségi élet összezsugorodott. 1969-ben a régi városrészek lebontásával a hívek egy része más városrészekbe költözött; a plébánia az újonnan felépült kelenföldi és őrmezői lakótelepre (1971) költözőket próbálta megszólítani.[10]
A régi templomot a gyülekezet 1992-ig használta, habár az épület állapota fokozatosan romlott, a rendszerváltás körüli években a szerkezete is megroggyant, később pedig a tetőzete is berogyott. Megüresedése után a helyiségben egy ideig hajléktalanellátást végzett az egyház, majd ideiglenes építőanyag-raktárnak használták egy részét. Az 1990-es évek második felében ismét az államhoz került, ettől fogva az állaga még gyorsabb romlásnak indult, olyannyira, hogy 2012 körül le is kellett falazni a bejáratát, nehogy valamelyik építőelem ráomoljon egy oda behúzódó hajléktalanra. Az épületet, amely sosem kapott műemléki címet, végül 2014. szeptember közepén bontották le.[5]
Az új templom építése[szerkesztés]
| Szent Gellért-templom | |
| |
| Védőszent | Szent Gellért |
| Építési adatok | |
| Építése | 1984–1992 |
| Tervezője | Kiss András |
| Felszentelés | 1992 |
| Elérhetőség | |
| Település | Budapest XI. kerülete |
| Hely | 1115 Budapest, Bartók Béla út 149. |
| Elhelyezkedése | |
 Szent Gellért-templom
Pozíció Budapest térképén
| |
| é. sz. 47° 28′ 07″, k. h. 19° 01′ 22″Koordináták: é. sz. 47° 28′ 07″, k. h. 19° 01′ 22″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Gellért-templom témájú médiaállományokat. | |
Az új templom ötlete és pénzügyi alapjának megteremtése Krichenbaum József plébános nevéhez fűződik. Ő érzett rá arra a magyarországi piaci űrre, hogy minden temetkezési forma csak 25 évre biztosít elhelyezést. Ezzel szemben az épülő templom altemplomában kialakított urnatemetőben kezdetben egyszeri megváltási díjért korlátlan ideig biztosította a végső nyughelyet 1 fülkében akár 4 embernek is. Különösen a külföldre került magyarok körében lett népszerű, hiszen így leszármazottak nélkül is a végső nyughely valóban egy magyarországi végső nyughely lehetett. A korlátlanság lehetőségét később az egyház megtiltotta, de az ötlet elérte célját a még szocializmus idején elkezdett legnagyobb méretű új templom felépült.[11]
A Szent Gellért-templom és plébánia alapkövét 1984. szeptember 24-én, Szent Gellért ünnepén tették le. Az új épületben az első szentmise 1992 karácsonyán volt, amikor gyertyás körmenettel költözött át a gyülekezet a régi templomból az új helyre. Az új templomot úgy építették meg Kiss András Ybl-díjas építész tervei alapján, hogy zárt belső tere zsúfoltság nélkül is képes legyen befogadni legalább 1500 embert. 1997-től a templom melletti telken kialakított, s a Szent Sírról elnevezett kolumbárium tovább bővült, a bővítést 2003 őszén adták át. A kápolna sajátossága a tetőtér fordított csónak alakja, amely Noé bárkájára emlékeztet, egyúttal a természetes világítást is biztosítja.
Időközben, 1999 augusztusára megépült a templom harangtornya is, illetve ugyanebben az időszakban nyílt meg Varga Imre szobrászművész alkotásaival az Árpád-házi szentek szoborkertje; ez utóbbiban Szent István és Szent László király, Szent Imre herceg, Árpád-házi Szent Erzsébet és Árpád-házi Szent Margit bronz mellszobra látható. Ugyancsak Varga Imre alkotása a plébánia védőszentjének, Szent Gellértnek vértanúságát megjelenítő, s a templom oromzatán látható szobra, a II. Szilveszter pápát ábrázoló szobor, a templom előterében, valamint a Szent Sír kápolnában álló Fájdalmas Szűzanya is.
A Mindszenty-kápolnában Mindszenty József esztergomi érsek bronzszobra – ami az elvhűséget, Krisztus és az egyház melletti rendíthetetlen kitartást szimbolizálja – Meszlényi Antal alkotása, ugyanő alkotta a templomban látható monumentális Krisztus-szobrot is. Az altemplom Apor Vilmosról elnevezett termében az 1945-ben vértanúhalált szenvedett győri püspök domborműve látható, ezt Mózessy Egon álmodta meg. A külső keresztút állomásainak mozaikképét Mazzag Orsolya iparművész, az képet körülvevő üvegkeretet pedig Haba Erika iparművész készítette.
A Budapest-kelenföldi Szent Gellért templom tornyában 3, az urnatemető feletti haranglábon 1 harang lakik. A nagy- , közép- és lélekharang kiemelt jármon, a kisharang egyenes jármon függ. A három nagyobb harang csőlineáris motorral szól, a lélekharang kézzel húzva szólaltatható meg.
A templom búcsúnapja védőszentjének, Szent Gellért vértanú püspöknek emléknapja: szeptember 24.
Papjai[szerkesztés]
Plébánosok[szerkesztés]
| Év | Név | Megjegyzés |
|---|---|---|
| 1930–1954 | Dr. Takách János | [2] |
| 1955–1979 | Dr. Élő József | [2] 1954.09.01-jétől plébánoshelyettes, 1955.02.01-jétől plébános[12] |
| 1979–2001 | Krichenbaum József | [2] |
| 2001 | Musits Antal | ideiglenesen plébániai kormányzóként[13] |
| 2001–2020 | Forgács Alajos | [2][14][15] |
| 2020– | Kelemen Imre | [15] |
Káplánok[szerkesztés]
| Év | Név | Megjegyzés |
|---|---|---|
| (...) | ||
| 1945 | Tompa Nándor | [16][17] |
| 1946 | Sulyok László | [18] |
| 1947–1948 | Dunay Antal | |
| 1948–1949 | Sághy Ferenc | [19] |
| ?–1954 | Dr. Élő József | 1954-től plébánoshelyettes, majd plébános[12] |
| 1949–1957 | Rózsavölgyi László(wd) | [20][17] |
| 1954–1960 | Keglevich István | [21] |
| ? (1954 után)–? (1958 után) | Réthy László | [6][9] |
| 1958–1960 | Emődi László | [22][17] |
| 1960–1961 | Gallai József | [23] |
| (...) | ||
| ? (1972 után)–? (1984 előtt) | Turcsik György | [24][25] |
| 1979–1984 | Bodó Károly | [26] |
| 1984–1990 | Lipp László | [27][24] |
| 1990–1993 | Kemenes Gábor | [28][24] |
| 1993–1994 | Sulok Tibor | [29] |
| 1994–2004 | Ailer Gáspár | [30] |
| 2002–2006 | Zsiga Péter | [31] |
| 2006–2009 | Ujházy Lóránd | [32] |
| 2009–2011 | Paduraru Iulian | [33] |
| 2011–2013 | Lak Gábor | [34] |
| 2013–2015 | Ádám Miklós | [35] |
| 2015–2020 | Bakos Zsolt | [36][15] |
| 2020–2021 | Tihanyi Péter | [15] |
| 2021– | Riesz Domonkos | [37] |
Kisegítő lelkészek[szerkesztés]
| 2005–2007 | Siményi Ferenc | [38] |
| 2018– | Müller György | [39] |
| 2019–2021 | Charles Ejieji | [40] |
Állandó diakónusok[szerkesztés]
| Év | Név | Megjegyzés |
|---|---|---|
| (...) | ||
| 1998– | Börcsök Árpád | [41] |
| 2006– | Kovács Ferenc | [42] |
| 2017– | Szarvas Levente |
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c Budapest-Kelenföld - Szent Gellért plébánia (magyar nyelven). Esztergom-Budapesti főegyházmegye. [2014. november 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 17.)
- ↑ a b c d e f g Magyar katolikus lexikon VI. (Kaán–Kiz). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2001.
- ↑ Siményi Ferenc. (2017). Templom Kelenföldön (magyar nyelven). Kelenföldi Szent Gellért-plébánia. A jelenet helye a filmen: 11:30 – 12:32. (Hozzáférés ideje: 20201015.)
- ↑ szerk.: Tabajdi Gábor, Szigeti László: Magyar cserkészélet (1910–1948) (pdf) (magyar nyelven), Budapest: Magyar Cserkészszövetség, 301. o.. ISBN 978-963-8305-64-0 (2020). Hozzáférés ideje: 2022. augusztus 7.
- ↑ a b Szép csendben lebontották a kelenföldi templomot (magyar nyelven). Falanszter blog, 2014. szeptember 24. (Hozzáférés: 2015. március 17.)
- ↑ a b Emődi László.szerk.: Fodor Bertalan: A Regnum Marianum története 1900–1970 (pdf) (magyar nyelven), Regnum Marianum. ISBN 978-963-12-6693-1 (2016). Hozzáférés ideje: 2020. október 15.
- ↑ Dobszay János. Így – vagy sehogy! Fejezetek a Regnum Marianum életéből (pdf) (magyar nyelven), Budapest: Regnum Marianum. ISBN 963 85036 8 8 (1991). Hozzáférés ideje: 2020. október 15.
- ↑ Siményi Ferenc. (2017). Templom Kelenföldön (magyar nyelven). Kelenföldi Szent Gellért-plébánia. A jelenet helye a filmen: 20:33 – 20:48. (Hozzáférés ideje: 20201015.)
- ↑ a b Atyák a Regnum Marianum akácfáján (pdf) (magyar nyelven), Regnum Marianum (1996). Hozzáférés ideje: 2020. október 15.
- ↑ Siményi Ferenc. (2017). Templom Kelenföldön (magyar nyelven). Kelenföldi Szent Gellért-plébánia. A jelenet helye a filmen: 22:30 – 23:20. (Hozzáférés ideje: 20201015.)
- ↑ Hírlap, Jávorszky Béla Szilárd – Magyar: Amíg a templom áll, el nem évülünk. www.jbsz.hu. (Hozzáférés: 2016. június 21.)
- ↑ a b Siményi Ferenc. (2017). Templom Kelenföldön (magyar nyelven). Kelenföldi Szent Gellért-plébánia. A jelenet helye a filmen: 20:02 – 20:27. (Hozzáférés ideje: 20201015.)
- ↑ (2001. szeptember 2.) „Az Esztergom-budapesti Főegyházmegye hírei”. Új Ember 56..
- ↑ Forgács Alajos. Esztergom-Budapesti főegyházmegye. [2014. november 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 17.)
- ↑ a b c d Személyi változások egyházmegyénkben – 2020. (Hozzáférés: 2020. július 7.)
- ↑ Magyar katolikus lexikon XIV. (Titel–Veszk). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2009.
- ↑ a b c Krajsovszky Gábor (2016). „Keglevich István kihallgatási jegyzőkönyve és önvallomása 1956-ról”. Betekintő (3). (Hozzáférés: 2020. október 15.)
- ↑ Sulyok László. Esztergom-Budapesti főegyházmegye. [2015. július 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 6.)
- ↑ Sághy Ferenc. Esztergom-Budapesti főegyházmegye. [2015. július 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 6.)
- ↑ Magyar katolikus lexikon XI. (Pob–Sep). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2006.
- ↑ Magyar katolikus lexikon VI. (Kaán–Kiz). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2001.
- ↑ Magyar katolikus lexikon III. (Éhi–Gar). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 1997.
- ↑ Gallai József. Esztergom-Budapesti főegyházmegye. [2015. július 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 6.)
- ↑ a b c Siményi Ferenc. (2017). Templom Kelenföldön (magyar nyelven). Kelenföldi Szent Gellért-plébánia. A jelenet helye a filmen: 24:48 – 24:57. (Hozzáférés ideje: 20201015.)
- ↑ Elhunyt Turcsik György (magyar nyelven). Magyar Kurír, 2017. augusztus 4. (Hozzáférés: 2020. október 15.)
- ↑ Bodó Károly. Esztergom-Budapesti főegyházmegye. [2015. július 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 6.)
- ↑ Lipp László. Esztergom-Budapesti főegyházmegye. [2015. július 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 5.)
- ↑ Kemenes Gábor. Esztergom-Budapesti főegyházmegye. [2015. július 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 6.)
- ↑ Sulok Tibor. Esztergom-Budapesti főegyházmegye. [2015. július 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 6.)
- ↑ Ailer Gáspár. Esztergom-Budapesti főegyházmegye. [2015. július 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 6.)
- ↑ Zsiga Péter. Esztergom-Budapesti főegyházmegye. [2015. július 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 5.)
- ↑ Ujházy Lóránd dr.. Esztergom-Budapesti főegyházmegye. [2015. július 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 5.)
- ↑ Paduraru Iulian. Esztergom-Budapesti főegyházmegye. [2015. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 17.)
- ↑ Lak Gábor. Esztergom-Budapesti főegyházmegye. [2015. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 17.)
- ↑ Ádám Miklós. Esztergom-Budapesti főegyházmegye. [2014. november 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 17.)
- ↑ http://www.esztergomi-ersekseg.hu/?fm=2&op=hhirek&id=374[halott link]
- ↑ Személyi változások egyházmegyéinkben – 2021. Magyar Kurír. (Hozzáférés: 2021. augusztus 3.)
- ↑ FRIEDMAN, ERWIN (1969. december 1.). „Review of A Fovarosi Kozponti Gyermekideggondizo Intezet es Halozatanak Jubileumi Evkonyve 1958-1968 (Metropolitan Central Child Guidance Institute and Network; Jubilee Yearbook 1958-1968).”. Contemporary Psychology: A Journal of Reviews 14 (12), 680–680. o. DOI:10.1037/009707. ISSN 0010-7549.
- ↑ „Müller György”, Esztergom-Budapesti Főegyházmegye (Hozzáférés ideje: 2020. június 1.) (hu-HU nyelvű)
- ↑ Charles Ejieji (magyar nyelven). Esztergom-Budapesti Főegyházmegye. (Hozzáférés: 2020. június 1.)
- ↑ Börcsök Árpád. Esztergom-Budapesti főegyházmegye. [2014. november 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 17.)
- ↑ Kovács Ferenc. Esztergom-Budapesti főegyházmegye. [2014. november 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 17.)
Források[szerkesztés]
- https://web.archive.org/web/20170513180323/http://www.szentgellertplebania.hu/szent_gellert_plebania/templomunk/%26c%3Dlist
- http://www.jbsz.hu/nem-zene/kezdetek-199095-/946-amig-a-templom-all-el-nem-evueluenk.html
További információk[szerkesztés]
- Hivatalos honlap (magyar)
- szerk.: Horánszky Nándor: Emlékkönyv Szent Gellért Püspök halálának 950. évfordulóján 1046–1996 [archivált változat]. Kelenföldi Szent Gellért egyházközség (1996. május 23.). ISBN 963 00 1972 9. Hozzáférés ideje: 2016. április 19. [archiválás ideje: 2016. április 28.]
- A Szent Gellért egyházközség értesítője (archívum, 1990–1996) (magyar)