Szent Mihály-templom (Angyalföld)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szent Mihály-templom
Budapest Babér u templom.IMG 0206.jpg
Vallás keresztény
Felekezet római katolikus
Egyházmegye Esztergom-Budapesti főegyházmegye
Egyházközség Angyalföldi Szent Mihály plébánia
Kanonok Vigyázó Miklós (plébános)
Diakónus Kuzmányi István[1]
Építési adatok
Építése 19291930
Stílus neoromán
Tervezője Foerk Ernő
Felszentelés 1930. szeptember 21.
Felszentelő Serédi Jusztinián
Elérhetőség
Település Budapest
Hely 1131 Budapest, XIII. kerület Babér utca 17/b
Elhelyezkedése
Szent Mihály-templom (Budapest)
Szent Mihály-templom
Szent Mihály-templom
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 32′ 50″, k. h. 19° 04′ 38″Koordináták: é. sz. 47° 32′ 50″, k. h. 19° 04′ 38″
A Szent Mihály-templom weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Mihály-templom témájú médiaállományokat.

A Külső Váci úti Szent Mihály-templom (vagy Angyalföldi ~) az egykori Tripolisz helyén, a XIII. kerületi Babér utcában épült fel. A Külső Váci út menti városrész római katolikus hívőinek temploma. Az 1930-as felszentelés után tíz évvel megépült a plébániaépület és a kultúrház is. Ma a környék körülbelül 9000 hívét látja el a plébánia a 900 négyzetméteres templomban.[2] Tornyai magassága 59 méter.

A plébánia története[szerkesztés]

A Váci út külső területén 1917-ben indult meg a szervezett hitélet, ekkor alakult meg ugyanis a Hóvirág Kisegítő Kápolna Egyesület a Tripolisz területén, és ezután kármelita szerzetesek tartottak istentiszteletet a Tomori utcai iskola két tornatermében. Az egyházközséget 1923-ban szervezték meg, majd pár év múlva hozzálátnak a templom tervezéséhez.

Foerk Ernő a szegedi dóm tervezője által elkészített tervek alapján indult meg az építkezés 1929-ben. Az épület 1930-ra el készült el, szeptember 21-én szentelte fel Serédi Jusztinián bíboros. Az egyházközséget hamarosan (1933-ban) plébániai rangra emelik. 1940 elején átadják a kultúrházat, és az év végére birtokba vehette a plébános az új plébánia épületét is.

A második világháború okozta károkat fokozatosan helyrehozták. A szocializmus évtizedei alatt kisebb-nagyobb átalakításokat hajtottak végre a templomon, a 70-es években új liturgikus teret alakítottak ki.

A 90-es évektől a templom teljeskörű felújítására került sor, megújultak az ólomablakok és a tornyok is. 1995-ben építették meg az urnatemető első szárnyát is, a második átadására 2004-ben került sor.

Az egyházközség korábbi plébánosai[szerkesztés]

Mester Jenő 1923- (1933 előtt lelkész)

Dr. Varga Béla adminisztrátor 1957-

Olbrich Béla adminisztrátor 1959-

Dr. Bucsi József kanonok 1962-

Vigyázó Miklós protonotárius, kanonok, esperes, 1992-

A templom leírása[szerkesztés]

A Babér és a Tomori utca sarkán álló telken felépült templom észak, a Babér utca felé néz. Bár az építéskor még nagyrészt üres környék mára beépült, az út túloldalán álló, az utcára merőleges társasházak között a templommal szemben tér nyílik, ezzel még hangsúlyosabbá téve a kéttornyú épületet. A három hosszanti (egy fő- és két mellékhajó) és egy kereszthajóból felépülő a templom hagyományos román kori elrendezést mutat. Vöröses téglából és fehér kőből épült, a két szín kombinációjával létrehozott geometrikus formák fokozzák a templom külső díszét.

A bejárat fölött a karjait széttáró Jézus látható, a homlokzat közepén kilenc körablakból összeálló rózsaablak kapott helyet. A timpanonban, a tető alatt a templom védőszentje, Mihály arkangyal domborművét helyezték el. A mai ólomüveg ablakokat a 90-es évek folyamán restaurálták.

A templom mennyezete kazettás kialakítású, a kazettákat nonfiguratív képek díszítik. Ez alól kivételt képez az apszis, aminek mennyezetét freskó borítja.

A süttői márványborítású liturgikus teret 1972-ben alakította ki Rácz Gábor. Ő készítette 1975-ben a szentbemiséző oltár, az ambó és a kereszt tűzzománc lemezeit is.

A mai tűzzománc főoltárkép 1980-ban került helyére, és azóta sokan kritizálták egyrészt a három főangyal különös ábrázolása miatt, másrészt a templom többi részétől erősen elütő jellege miatt. A régi (még a Hóvirág Kisegítő Kápolna Egyesület idejében használt) faoltár a sekrestyében áll.

A templom orgonáját 1955-ben kapta meg a templom az esztergomi tanítóképzőtől, melyet 1967-ben korszerűsítettek. Mindhárom harangja a keleti toronyban van elhelyezve, a nyugati toronyban soha nem lakott harang. Közülük a harangfeliratok szerint a legnagyobb, 600 kilogrammos, g1 hangú nagyharang 1928-ban, a középső, 190 kg-os 1950-ben, a legkisebb, a Magyarok Nagyasszonyának szentelt, 80 kg-os harang pedig 1921-ben készült Szlezák László harangöntő műhelyében.[3]

A plébánia tevékenysége ma[szerkesztés]

A plébánia óvodástól felnőtt korig hittanoktatást kínál, emellett két énekkart –egy klasszikus és egy gitáros kórust- is működtet. Vasárnaponként a plébánián agapét tartanak.

A templomban Mihály arkangyal napját, szeptember 29-ét követő első vasárnap tartanak búcsút.

Források[szerkesztés]

  1. Személyi változások egyházmegyéinkben. Magyar Kurír, 2014. július 3. (Hozzáférés: 2014. július 5.)
  2. A templom honlapja
  3. Magyarország harangjai. [2010. március 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. július 28.)

További információk[szerkesztés]