Erzsébet Sósfürdő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Erzsébet Sósfürdő
Budapest XI., Tétényi út, Erzsébet Sósfürdő strandfürdője. Fortepan 95405.jpg
Település Budapest
Bezárás 1954
Építész(ek) Ybl Miklós
Tulajdonos Heinrich von Mattoni
Elhelyezkedése
Erzsébet Sósfürdő (Budapest)
Erzsébet Sósfürdő
Erzsébet Sósfürdő
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 28′ 010″, k. h. 19° 02′ 05″Koordináták: é. sz. 47° 28′ 010″, k. h. 19° 02′ 05″
A Wikimédia Commons tartalmaz Erzsébet Sósfürdő témájú médiaállományokat.

Az Erzsébet Sósfürdő egykori gyógyfürdő Budapesten, mely 1854-től 1954-ig működött a Tétényi úton. Helyén ma a Szent Imre Kórház működik.

Története[szerkesztés]

1853-ban vagy 1854-ben véletlenül derült fény a kelenföldi gyógyvíz létére: a telek tulajdonosa, Schleisz György kutat ásatott öntözési céllal, ám a feltörő víz sós-keserű ízűnek bizonyult.[1][2]

A kor híres patikusa, Unger Ferenc megvásárolta a telket, és ivócsarnokot, majd 1855-re fürdőházat építtetett a glaubersóban gazdag gyógyvízre. Újabb kutat fúratott; a két kút a Hildegard (Albrecht Frigyes kormányzó és katonai főparancsnok felesége után) és Erzsébet királyné nevet viselte.[1][2] Unger vendéglőt és palackozóüzemet is létesített;[1] utóbbi az 1850-es években évi 100 000 üveg vizet palackozott.[2]

A fürdőhely fénykora[szerkesztés]

A fürdőhely Unger 1865-ös halála után[3] többször is gazdát cserélt, és egyre jobban kiépült.[1][3] Előbb Reiner Ármin kereskedő bérelte, majd 1881-től Mattoni Henrik(wd) császári tanácsos, kereskedő tulajdonába került, aki több csehországi fürdőt (Karlsbad, Gießhübl-Sauerbrunn(wd), Gießhübl-Puchstein) is birtokolt.[3]

Mattoni megbízásából[3] 1884-re készült el[2] az Ybl Miklós tervezte emeletes, „svájci stílusú” fürdőház;[3][1] 44 kádfürdő mellett négy márvány-ülőmedence és hideg-meleg vizes zuhanyzók szolgálták a vendégeket,[3] de szálloda, étterem (Ilona-villa), igazgatósági épület (Vilma-villa) és kápolna is tartozott a komplexumhoz.[1] Parkját is kialakították: több kövezett sétány mellett egy mesterséged dombon Ybl gloriettet állított.[3]

A 20. század fordulóján már hét, 5–7 m mély kút biztosította a vizet (gőzgépekkel felváltva, két-három naponta kitermelve):[1][2] a mai kórház telkén az Erzsébet-, az Ilona- és a Hunyadi Mátyás-forrás, délebbre, a Tétényi út nyugati oldalán (a mai Bikás park területén) pedig a Széchenyi-, a Heinrich-, a Szent István- és a Deák Ferenc-forrás.[3] A fürdő fénykorában évi csaknem 7 millió üveg vizet palackoztak[2] Király, Deák Ferenc, Szent István és Erzsébet néven, melyeket Nyugat-Európába is exportáltak.[3]

A fővárosból sokan jártak ide emésztési problémákat, „női bajokat”, köszvényt, gyulladásokat kúrálni.[1] A külvárosi üdülőhely forgalma nem egyszer a Király és Lukács fürdők forgalmát is megelőzte. 1900 áprilisában a villamosközlekedés is kiépült – előbb a 41-es, majd 1910-től a 63-as villamos („sósfürdői ingakocsi”) –,[2] amit a fürdőt leszámítva a környék kiépültsége nem indokolt volna.[1] A Sárbogárdi, Tétényi, Halmi, Fejér Lipót, Mérnök és Fehérvári út határolta területen villanegyed épült ki a fürdőnek köszönhetően.[2]

1906-ban báró Kozmutza Miklós és felesége, Hérelle Zsuzsanna vásárolta meg a fürdőt. Ők építtették ki a gőzfűtést, amivel télen is látogatható lett az intézmény.[2] A második világháború előtt az Országos Társadalombiztosító Intézet tulajdonába került az intézmény, és jelentősen korszerűsítették.[1]

A második világháború után[szerkesztés]

A háború után, bár az épületek kevés kárt szenvedtek, a városvezetés számára nem volt prioritás az épületállomány és a fürdő fenntartása. Az 1950-es évek elején az Ybl-féle fürdőházat lebontották, a forrásokat lefojtották, és 1954-től a fürdő helyén épült fel a Tétényi úti kórház.[1]

További információk[szerkesztés]

  • Back Frigyes. Az eltűnt gyógyvíz nyomában... : az Erzsébet Sósfürdőtől a Szt. Imre Kórházig (magyar nyelven). Budapest: Hygieia Alapítvány (1994) 

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c d e f g h i j k Erzsébet Sósfürdő (Szent Imre Kórház) (magyar nyelven). Funiq. (Hozzáférés: 2020. május 9.)
  2. a b c d e f g h i Jamrik Levente: Nyomtalanul felszámolták a híres budai gyógyfürdőt (magyar nyelven). Falanszter blog. (Hozzáférés: 2020. május 9.)
  3. a b c d e f g h i Hajdú Virág: Erzsébet Sósfürdő. Ybl Miklós Virtuális Archívum. Budapest Főváros Levéltára. (Hozzáférés: 2020. május 9.)