Rózsafüzér Királynéja-templom

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rózsafüzér Királynéja-templom
Valláskatolicizmus
EgyházmegyeEsztergom-Budapesti főegyházmegye (2003–)
VédőszentRózsafüzér királynője
Pap(ok)Nagy Károly
Építési adatok
Építése19121914
Rekonstrukciók évei20082009
Stílusneogótika
TervezőjeHofhauser Antal
Alapadatok
Befogadóképesség4000 fő
Hosszúság47 m
Magasság80 m
Szélesség30 m
Építőanyagvasbeton, tégla
Elérhetőség
Település
Hely1146 Budapest, Thököly út 56.
Elhelyezkedése
Rózsafüzér Királynéja-templom (Budapest)
Rózsafüzér Királynéja-templom
Rózsafüzér Királynéja-templom
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 21″, k. h. 19° 05′ 27″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 21″, k. h. 19° 05′ 27″
Térkép
A Rózsafüzér Királynéja-templom weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Rózsafüzér Királynéja-templom témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A Rózsafüzér Királynéja-templom Budapest XIV. kerületében, a Thököly út 56. szám alatt található neogótikus stílusú, római katolikus templom.

Története[szerkesztés]

A Szent Domonkos szerzetesrend 1905-ben nyilvános kápolnát nyitott Budapesten, a Thököly úton, majd ugyanitt felépült 1912–15 között a templom is a Rózsafüzér Királynéja tiszteletére Hofhauser Antal tervei szerint. 1915. október 3-án Csernoch János hercegprímás szentelte fel a templomot mint a Rózsafüzér Királynéja országos szentélyét. A plébánia 1919-ben alakult. 1951-ig domonkos atyák, majd 1989-ig egyházmegyés papok szolgáltak a templomban. 1989 és 2007 között ismét a Domonkos-rendhez, 2007 augusztusa óta pedig újra az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyéhez tartozik a templom és a plébánia (Rózsafüzér Királynéja Plébánia néven).

A templom egy magasabb és egy alacsonyabb toronnyal rendelkező, félkörös apszissal ellátott, latin kereszt alaprajzú, egyhajós, 4000 ember befogadására képes csarnoktemplom. Hossza 47 m, szélessége 30 m, magassága 22 m, tornya a kereszttel együtt 80 m magas. A főoltárt Möller István tervezte carrarai márványból, amelyen a Rózsafüzér Királynéja látható a kis Jézussal, balra Szent Domonkos, amint átveszi a szentolvasót, jobbra Sziénai Szent Katalin, lejjebb külön fülkében Szent V. Piusz pápa és Nagy Szent Albert püspök és egyháztanító szobra áll. A két kis mellékoltáron álló Jézus Szíve és Szent József szobor Ligeti Lajos műve. A kereszthajó oltárait az Árpád-házi Szent Margit- és Szent Domonkos-oltárokat Petrovácz Gyula tervezte. Fölöttük Kontuly Béla 1940-es években készült szekkói láthatók: a szent királyleány és a rendalapító életéből vett jeleneteket ábrázolnak.

A színes üvegablakok a kor nagy üvegfestői, Róth Miksa, Palka József, Zsellér Imre és Waltherr Gida műhelyeiben készültek 1922 és 1940 között. A szentély és az urnatemető jelenlegi ablakait Kontuly Béláné Fuchs Hajnalka készítette a 40-es-50-es évek fordulóján. A szentélyben a hét szentség, a hajóban ó- és újszövetségi jelenetek, a freskókba foglalt ablakokon pedig Szent Margit és Szent Domonkos életéből vett jelenetek láthatók. Az orgonakarzat alatt álló Pietà-t Antal Károly, Páduai Szent Antal szobrát Krausz I. készítette. A bejárat melletti hatalmas feszület a „tiroli kereszt”, Andreas Crepaz munkája, amelyet tiroliak hoztak 1930-ban Budapestre a Szent Imre év alkalmából, és az ünnepségek után templomunknak adományozták. Ez a kereszt ékesítette II. János Pál pápa 1991-ben, a Hősök terén tartott szentmiséjének oltárát.

1951-ig domonkos-rendi szerzetespapok, 1951 és 1989 között egyházmegyés (nem szerzetes) papok szolgáltak a templomban. 1989 és 2007 között ismét a domonkosrendiek, majd 2007-től másodszor is egyházmegyés papok szolgálnak benne.

Templomfelújítás[szerkesztés]

1997-ben egy nagy tűzeset következtében teljesen kiégett az orgona és környéke, valamint jelentős károkat szenvedett a templom, melyet ezt követően életveszélyessé nyilvánítottak, és használaton kívül helyeztek.

A templom 2007-ben került az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyéhez, amelynek jelentős anyagi támogatásával, illetve állami pályázatokból 2008 tavaszán megkezdődhetett a templom belső felújítása. A munkálatok során megerősítették a meggyengült mennyezetet, kicserélték az elektromos vezetékeket, majd a kőműves munka után újrafestették színes, ill. díszítő festéssel a falakat. Az orgona újjáépítése is - mely évekkel korábban kezdődött az erre a célra létrehozott alapítvány segítségével – a befejezéséhez közeledik.

A műemléki védelem alatt álló értékes ólomüveg ablakok felújítása 2012-ben megkezdődött. Az ablakok restaurálását Tóth Erzsébet üvegfestő mester végezte, az újonnan született, 2014-ben felszentelt rózsaablak színesüvege is az ő műve.

Képtár[szerkesztés]

Források[szerkesztés]