Budapest XVI. kerülete

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Budapest XVI. kerülete
Gizella-kastély
Gizella-kastély
Budapest XVI. kerülete címere
Budapest XVI. kerülete címere
Budapest XVI. kerülete zászlaja
Budapest XVI. kerülete zászlaja
Közigazgatás
Település Budapest
Városrészek Árpádföld
Cinkota
Mátyásföld
Rákosszentmihály
Sashalom
[1]
Irányítószám 1161-1165
Testvérvárosok
Polgármester Kovács Péter (Fidesz)
Népesség
Teljes népesség 73 783 fő (2017. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 2193 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 235 m
Terület 33,51 km²
Elhelyezkedése
Budapest XVI. kerülete (Budapest)
Budapest XVI. kerülete
Budapest XVI. kerülete
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 31′ 13″, k. h. 19° 10′ 26″Koordináták: é. sz. 47° 31′ 13″, k. h. 19° 10′ 26″
Budapest XVI. kerülete weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Budapest XVI. kerülete témájú médiaállományokat.
A XVI. kerületi önkormányzat épülete Sashalmon

Budapest XVI. kerülete a Duna bal partján, a pesti oldal keleti részén fekvő kerületek egyike.

Fekvése[szerkesztés]

Északon Csömör, keleten Kistarcsa és Nagytarcsa, délkeleten Budapest XVII. kerülete, délnyugaton Budapest X. kerülete, nyugaton Budapest XIV. kerülete, északnyugaton Budapest XV. kerülete határolja.

Kerületi városrészek nevei és területi lehatárolásai[szerkesztés]

Budapest XVI. kerülete (Budapest)
Árpádföld
Árpádföld
Rákosszentmihály
Rákosszentmihály
Cinkota
Cinkota
Mátyásföld
Mátyásföld
Sashalom
Sashalom
Kerületi városrészek a térképen

A Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat 392/2012. (X. 17.) számú 2012. november 21-i képviselő-testületi határozatban foglalt javaslat alapján.[3][4]

Árpádföld
Szlovák út (Budapesti úttól) – Csömöri út – Budapest közigazgatási határa – Budapesti út.
Cinkota
A főváros határa a Budapesti úttól északkeletnek, majd délkeletnek, majd délnyugatnak futva – X., XVI., XVII. kerületi hármashatár – Forrásmajori dűlő – Zsemlékes út - Nógrádverőce utca – Sarjú út – Budapesti út meghosszabbított vonala – Budapesti út.
Mátyásföld
Sarjú út a Budapesti úttól – Nógrádverőce utca – Zsemlékes út – Forrásmajor utca – X., XVI., XVII. kerületi hármashatár, valamint a X. és XVI. kerület közigazgatási határa – Mátyásföldi repülőtér nyugati határa (Ballada utcával párhuzamosan) – Újszász utca – Jókai Mór utca – Veres Péter út – Futórózsa utca – Budapesti út – Sarjú út.
Rákosszentmihály
Körvasútsor – Rákospalotai határút – Budapest közigazgatási határa – Csömöri út – Szlovák út –Budapesti út.
Sashalom
Futórózsa utca a Budapesti úttól – Veres Péter út – Jókai Mór utca – Újszász utca – Mátyásföldi repülőtér nyugati határa (Ballada utcával párhuzamosan) – Pesti határút – Sárgarózsa utca – Kerepesi út – Szolnoki utca – Budapesti út a Futórózsa utcáig.

Története[szerkesztés]

Naplás tó

Számos más fővároskörnyéki település mellett Cinkota, Mátyásföld, Rákosszentmihály és Sashalom nagyközségeket, továbbá Csömörtől Szabadságtelepet 1950. január 1-jével csatolták Budapesthez, s ezek egyesítésével hozták létre a kerületet.

A régészeti leletek tanúsága szerint a korai kőkorszaktól élnek emberek ezen, a Szilas-patak két partján, a Pesti-síkság és a Gödöllői-dombság találkozásánál található területen. Az időszámítás utáni két évszázadban a szarmaták, a honfoglalás előtt pedig az avarok éltek itt. A magyarok a XI. század második felében települtek meg a vidéken. Cinkota, a mai Mátyásföld és Sashalom területe már több, mint 950 éve létezik településként, míg Rákosszentmihályon és Árpádföldön a tatárjárás előtt - és nem bizonyítottan utána is - csupán kisebb falvak voltak.

A kerület részeinek 1950 előtti története

szócikkeiben olvasható.

1950. január 1-jével a négy nagyközséget, mint a Főváros XVI. kerületét, Budapesthez csatolta az 1949. évi XXVI. törvény. Ekkortól a Mátyásföldön található Ikarus, majd 1956-tól a Szovjet Hadsereg „Déli Hadseregcsoport” Főparancsnokságának helyet adó terület (ma: az '56-os szabadságharcosok lakóparkja, az egykori parancsnoksági épületben pedig a Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Kara található itt) kapott központi szerepet, így a közműveket a Kerepesi út két oldalán lévő utcákban megépítették, s ezért e részek fejlődtek elsősorban. A Jókai utca és Kerepesi út találkozásánál indult meg a kerületi centrum kiépítése (rendőrségi székház, szakrendelő, kerületi pártközpont, posta, patika, stb.). Ugyanakkor Cinkota és Rákosszentmihály fejlődése egészen az 1980-as évekig stagnált. A kerület egészét tekintve - a központi fejlesztések hatására - az 1950-es években a lakosság száma szinte megduplázódott, alapterülete a másfélszeresére nőtt.

1990-től, az addig központi szerepet betöltő volt szovjet laktanya területe, a csapatok távozása (1991) után, jelentős változáson ment keresztül. Itt kapott helyet a Corvin Művelődési Ház és Erzsébetligeti Színház (a hajdani színházépület és a mellette lévő romos állapotú egykori szovjet katonai étterem egybeépítésével), a volt II. Rákóczi Ferenc katonai középiskola (1953–1956 között, majd a Déli Hadseregcsoport, azaz a szovjet csapatok főhadiszállása) épületében a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Főiskolai Kara, az 1956-os Alapítvány épülete (idős 56-osok) és az évek során felépített lakóépületek, a leromlott állapotú teniszklub (MLTC - Mátyásföld híres volt a teniszről, az Ikarusnak több szakosztálya is kiemelkedő eredményeket tudott felmutatni) és környezete is megújultak. 2004-ben az önkormányzat tervpályázatot írt ki egy uszodaépítés megvalósításához, melynek nyertese, Koczor György, Ybl Miklós-díjas építész elkészíthette az építési engedélytervet. Ez alapján készült el 2008-ig az új uszodaépület az egykori romos fürdő helyén, mely átadását követően fél évvel a kerület Rákosszentmihály városrészén is megépült egy újabb uszoda.

A kerületben 2008 óta működik a Kertvárosi Ifjúsági Önkormányzat, kétéves ciklusokkal, iskolai szintű választással. Vezetője, Korom Pál 2008-ban elnyerte a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Ifjúságért Díját.

Népesség[szerkesztés]

Lakosságszám[5]
Év Népesség Átl. vált.(%)  
1870 1 519 —    
1880 1 671 0,95%
1890 2 555 4,25%
1900 6 240 8,93%
1910 14 183 8,21%
1920 21 821 4,31%
1930 34 597 4,61%
1941 44 310 2,25%
1949 45 684 0,38%
1960 53 314 1,40%
1970 62 552 1,60%
1980 72 758 1,51%
1990 69 410 −0,47%
2001 71 028 0,21%
2011 71 180 0,02%
2017 73 783 0,60%

Érdekességek[szerkesztés]

Corvin Honismereti és Helytörténeti Klub[szerkesztés]

A klub megalakulásának első lépése a Magyar Televízió Fekete-fehér igen-nem című országosan népszerű helytörténeti vetélkedője volt, amin a kerület néhány lelkes helyi lokálpatriótája is elindult és a múlt megismerésének versenyén a csapat ezüstérmes lett. A műsor elérte célját, a lelkesedés összetartotta őket és 1970. március 10-én megalakult a Corvin Helytörténeti Club. Célja az irodalmi, művészeti, helytörténeti kutatómunka folytatása, a tárgyi emlékek, dokumentumok gyűjtése, a feltárt adatok, dokumentumok nyilvánosságra hozatala és a közösségi élet (klubélet) kialakítása. Helytörténeti, képző–zeneművészeti, irodalom–könyvtár, munkásmozgalom, szociológia, műszaki (ipar, technika, közlekedés) és sport szakcsoportok működtek benne.[7]

1974-től 2005-ig Paor Éva vezette a klubot, megteremtve a helytörténeti gyűjtemény alapját lelkes helytörténészekkel összegyűjtöttek régi iratokat, régi és új fotográfiákat a kerület épületeiről és a lakók életéről, illetve a korabeli helyi sajtóanyagokat. Megalakulásának 15 éves évfordulója alkalmával munkájának elismeréseként Budapestért Zászló kitüntetést kapott.[7][8]

Először is létrehozták a Corvin Hírnök című lapot, amit Paor Éva jelentetett meg. Első száma 1970 szeptemberében jelent meg, kezdetben 150 példányban, a XVI. kerületi Tanács Népművelési csoportjának kiadásában, az 1996-ban kiadott (utolsó) tematikus számból pedig már 2000 került ki a nyomdából.[7][8]

A helytörténeti klub először a helyi könyvtárban tevékenykedett, majd a Hazafias Népfronttól kapott termet, végül a Mosolygó Antal, illetve új nevén a Corvin Művelődési Ház vált otthonává, a Sajtó utca 6. szám alatt.[7][8]

A Kertvárosi Helytörténeti Füzetek sorozat 1999-ben Benedek Ágnes újságírónő ötletével kezdődött, aki a helyi újságírás történetét dolgozta fel. Az írás végül az önkormányzat gondozásában jelent meg, majd ezt követte még az ő szerkesztésében 7 „füzet” (a Temetők és bűnügyek, Lantos Antal tollából Rákosszentmihály története két kötetben, az Oskolák és katedrák, Szabó József építész és Vica kisasszony párhuzamos életrajzai, a Mesélő Mátyásföld Takács Ferenc tolmácsolásában és az In memoriam 1945). Benedek Ágnes indította el iskoláknak, vagy egyéni csoportoknak a kerület nevezetességeit bemutató buszos Időutazásokat, valamint az iskolák számára rendezett helytörténeti vetélkedőket.[8]

A helytörténeti klub tevékenysége 2006 őszén kapott új erőre. Lantos Antal helytörténész vállalta a tevékenység koordinálását, munkatársaival együtt határozott célkitűzéseket fogalmazott meg, a tevékenységet a vezető nyolc fő pontba fogalmazta meg:

  1. a helytörténeti gyűjtemény feldolgozása;
  2. a gyűjteményen kívüli (levéltárak, múzeumok, stb.) kutatások elősegítése és a talált anyagok digitális feldolgozása – a helytörténet szempontjából fontos iratokat Széman Richárd rögzítette digitálisan –;
  3. a kerület helytörténetének feldolgozása, ezen belül az ezzel foglalkozó helytörténészek munkájának koordinálása;
  4. a publikáció helyi és országos szinten – a kerület sajtójában kiállításaival, könyvbemutatóival rendszeresen szerepel a helytörténet, az önkormányzat lapjában, a XVI. kerületi újságban pedig állandó egyoldalas rovatot kapott –;
  5. kiállítások rendezése;
  6. Időutazások szervezése egyéni csoportok és iskolák részére, valamint vetélkedők levezetése ez utóbbiaknak;
  7. a kapcsolat fenntartása különböző művelődési, oktatási, társadalmi szervezetekkel;
  8. a helytörténeti anyagok folyamatos gyűjtése (sajtóanyagokból és a lakosságtól).[8]

Kertvárosi Időutazó[szerkesztés]

2001 óta szervezett autóbuszos és gyalogos városnézések elsősorban Mátyásföld, Cinkota, Árpádföld, Rákosszentmihály és Sashalom, azaz Budapest XVI. kerületének rejtett szépségeire, megújult köztereire, építészeti érdekességeire, múltjának izgalmas történeteire. Időnként átlép a kerület határain és ellátogatunk a közeli kisvárosokba: Gödöllőre, Fótra, Veresegyházra.[9]

KHEK Helytörténeti Gyűjtemény[szerkesztés]

A Kertvárosi Helytörténeti és Emlékezet Központ – Helytörténeti Gyűjtemény az önkormányzat jóvoltából 2010 áprilisában a Pedagógiai Szolgáltató Intézet épületében, Mátyásföldön, a Veres Péter utca 157-ben,[10] egy régi, parkkal körülvett villában kapott helyet, ahol egy kisebb raktárszoba, egy kutatóterem, az állandó kiállításhoz a nagy aula és az onnan nyíló az időszaki kiállítások terme[10] áll a helytörténeti tevékenységek rendelkezésére.[8]

Cinkotai Tájház[szerkesztés]

A cinkotai Batthyány Ilona Általános Iskola néhai igazgatója, Gyarmati Imre kezdeményezésére az 1960-as évek elején indult el a munka, hogy összegyűjtsék a lakosok segítségével évtizedek alatt összegyűlt, Cinkotán fellelhető népviseletek, népi bútorok és régi használati tárgyak legszebb darabjait. A néprajzi gyűjtemény méltó elhelyezése érdekében 2004 júniusában létrehozták Cinkotai Tájházért Alapítványt, majd a XVI. kerületi önkormányzat megvásárolta és helyreállította a házat és a bútorok restaurálását is elvégeztette. 2016. március 1-ével a megalakult Kertvárosi Helytörténeti és Emlékezet Központ egyik telephelye lett, ahol gyermekfoglalkozásokkal (rendhagyó tanítási órákkal, kézműves programokkal) várjuk az óvodás és iskoláskorú gyerekeket.[11]

Tóth Ilonka Emlékház[szerkesztés]

2013. szeptember 26-án alakult meg a Tóth Ilonka Szülőházáért Alapítvány, mely az 1956-ban 24 évesen mártírhalált halt medika szülőházának megmentését és annak múzeummá alakítását, működtetését tűzte ki célul. Alapítói: Wittner Mária, Mireisz Tibor, dr. Onyestyák György, Weyde Gyula és a kuratórium elnöke: az ötletgazda Petrovics Sándor autóvillamossági műszerész. Az önkormányzat által megvásárolt Állás utca 57-i épületegyüttes oktatótermében és kiállítótermében filmvetítéssel kísért dokumentumösszeállítás, vitrinekben pedig a forradalmat bemutató kiállítás látható .[12][13][14]

Kerületi média[szerkesztés]

Nyomtatott média
  • XVI. Kerületi Újság - az önkormányzat hivatalos lapja
  • Helyi Hírek - a rendszerváltás óta megjelenő független kerületi folyóirat
  • Fórum (korábban: Civil Fórum) - pártfüggetlennek mondott előbb kétheti majd havi lap. Alapítója és állandó szerzője Hargitai István (az MDF, majd a Civil Mozgalom képviselőjelöltje)[15]
  • Szentmihályi Életünk - plébániai újság 2004 óta[16]
Televízió
  • 16tv Közösségi Televízió[17]

Önkormányzat[szerkesztés]

A kerület polgármesterei:

A kerületi önkormányzat képviselő-testületének kitüntetései[szerkesztés]

Díszpolgárok[szerkesztés]

  • 1997: Pacor Győző (életútjáért) és Mohácsi Regős Ferenc festőművész[18]
  • 2012: Kázmér József mátyásföldi képviselő, a Corvini Domini egyesület elnöke[19]
  • 2013: Dr. Horváth Attila történész, egyetemi docens[20]
  • 2014: Vitéz Lovag Palla László és id. Tomhauser István[21]
  • 2015: Jónásné Nagy Katalin - szerkesztő, műsorvezető[22]
  • 2016: Vitéz Lovag Máriási György Mihály ’56-os harcos és Molnár V. József néprajz-kutató[23]
  • 2017: Decsi András vívóedző, korábbi vívó, a magyar kardválogatott vezetőedzője[24]

Budapest Főváros XVI. Kerületéért[szerkesztés]

Csek Mária, az Ida utcai Móra Ferenc általános iskola igazgatója
Dr. György Attila, sashalmi plébános
Lanky Györgyné, óvodavezető
Pinkert György, a Cavalloni modellező egyesület elnöke
Szlavkovszky László, a Szent Mihály cserkészcsapat vezetője
Borovitz házaspár, Tamássy Mária és Borovitz Tamás, olimpiai gyűjteménytulajdonosok
Kovács Györgyné, a Pipitér óvoda vezetője,
Simon Istvánné, a XVI. kerületi Szakrendelő Sebészeti Osztályának főnővére,
Szirmainé Gilyén Katalin, a Környezetvédelmi Iroda nyugalmazott vezetője,
Weyde Gyula, az Árpádföldi Polgárok Érdekközösségének elnöke
Mészáros Tibor fotós-újságíró,
Paor Lilla tévés újságíró,
Balázs Gyula, Árpádföldi Kulturális Egyesület vezetője,
Friedrich Klára és Szakács Gábor, a székely-magyar rovásírás kutatói
Dr. Bánhegyiné Havasi Zsuzsanna,
  • Dr. Nemesszeghy György,
Hóbor Béla,
Korenchyné Antony Gabriella
Nagy Gézáné
Szemler István, villamosmérnök, helyi vállalkozó, tájfutó;
Hargitay György István, villamosmérnök;
Szepesi Tibor, kőfaragó mester,
Corvin Művelődési Ház – Erzsébetligeti Színház intézménye
Bánné Zöld Katalin, a Kölcsey Ferenc Általános Iskola pedagógusa;
Borsányi Béla az Árpádföldi civil közösségek tagja;
Inotai István a Szerb Antal Gimnázium igazgatója;
Vaszlik Kálmán karnagy, a kerületi Rácz Aladár Zeneiskola pedagógusa és a Mátyásföldi Fúvószenekar alapítója és vezetője
Széman Richárd fotóművész,
Tomahauser Noémi kerületi zenepedagógus a Harmónia Csellóegyüttes és a Málna Zenekar alapítója,
Schild Mihály ’56-os szabadságharcos,
Tabay Ede rákosszentmihályi író, költő, műfordító, dramaturg,
Rácz Árpád a RUBICON történelmi folyóirat főszerkesztője

Budapest Főváros XVI. kerületének Ifjú Tehetsége cím[szerkesztés]

Képviselő-testületi rendeletet alapján 2011 óta ítélik oda a XVI. kerületben élő, 12 és 35 év közötti tehetségek támogatására, 3 kategóriában: magyar kultúra és irodalom, zeneművészet, valamint tudomány területén. Kategóriánként egy díjazott lehet évente.[25]

  • 2011 - Nagy Levente Péter nyelvész; Horváth Benedek zongoraművész; Juhász Bálint villamosmérnök[26]
  • 2012 - Bíró Gergely író[19][27]
  • 2013 - Balla Zsuzsanna Eszter író, Kuti Róbert hegedűművész, Dálya Gergely csillagász[28]
  • 2014 - Balogh Ádám, vegyész
  • 2015 - Kuti Róbert, hegedűművész[22]
  • 2016 - Orosz Ákos színművész; Jánoki Márió ének- és zongoraművész; Grósz János környezetvédő[23]
  • 2017 - Opolczer Dániel mérnök informatikus; Zelenyánszky Lőrinc gordonka és furulyaművész; Engelné Nagy Éva orosz, német, irodalom szakos bölcsész[24]
Kitüntetett sportolók

A XVI. kerületi ifjú sportolók is kaphatnak támogatást elért eredményeik alapján mind olimpiai, mind nem olimpiai, csapat és egyéni sportágban. 2011–2014 között kapta meg:[25]

  • Magát Krisztina súlyemelő (2013)[28]
  • Magát Anikó súlyemelő
  • Magát Gábor súlyemelő (2013)[28]
  • Harkály Dániel súlyemelő
  • Krizsán Szabolcs judo (2013)[28]
  • Kövér Kristóf wushu / kungfu
  • Ludvig Benjamin atléta (2013)[28]
  • Gyürkés Viktória atléta (2013)[28]
  • Wagner Gábor Frigyes atléta
  • Dömötör Róbert jégkorongozó (2013)[28]
  • Kornéth Bálint vízilabdázó (2012)[19]
  • Rábay Kristóf alpesi síző (2012)[19]
  • Szegedi Döme karate (2012)[19]
  • Ancsin Boglárka műugró (2012)[19]
  • Lovassy Krisztián kerékpározó
  • Szabó Eliána birkózó
  • Ducz Barbara taekwondo
  • Barka Emese birkózó
  • Horváth Gusztáv Csaba jégkorongozó
  • Bukor Rajmund jégkorongozó
  • Selmeczi Bánk tornász
  • Deményi Xavér kézilabdázó
  • Ertl Rebeka Melánia kézilabdázó (2013)[28]
  • Berta-Donnert Attila vívó (2013)[28]
  • Paulovics Péter gyorskorcsolyázó (2013)[28]
  • Zahorecz Réka moderntáncos (2013)[28]
  • Somogyi Vivien jégkorongozó (2013)[28]
  • Kecskés Levente Szolt atléta (2013)[28]
  • Heller Dániel jégkorongozó (2013)[28]
  • Kővári Tamás atléta (2013)[28]
  • Sebestyén Dávid jégkorongozó (2013)[28]
  • Sedlmayer Tamás vízilabdázó (2013)[28]
  • Kőrizs András László kerékpározó
  • Borbély Levente sportlövész
  • Kercsó-Magos Zsuzsanna kerékpározó
  • Bíró Roland sumozó
  • Szabó Noé birkózó
  • Szabó Dániel sumozó
  • Szatmáry Adrián teniszező
  • Orosz Donát jégkorongozó
  • Perlaki Anikó úszó
  • Nagy Mátyás Róbert íjász
  • Decsi Tamás vívó
  • Kádár Fanni atléta
  • Paluska Botond jégkorongozó
  • Mogyorósi Márton vívó
  • Kornéth Emese Anna vívó
  • Kern Bianka Diana vívó
  • Baaken Mátyás vívó
  • Kurucz Anna Magdolna mountain bike
  • Vörös Mariann Vilma táncos
  • Varjú Zsófia atléta
  • Villás Bálint jégkorongozó
  • Bartha Nikola Erika karate
  • Rein Péter László birkózó
  • Erdélyi Zsombor táncos
  • Fekete Ákos taekwondozó
  • Egyházas András taekwondozó
  • Maros Barbara judozó
  • Tóth Richárd jégkorongozó
  • Magát János Csaba súlyemelő
  • Pap Arnold birkózó

Közlekedés[szerkesztés]

A Veres Péter út a 3. sz. főút budapesti bevezető szakasza. A H8-as és H9-es HÉV kapcsolatot teremt az Örs vezér terén a 2-es metróval.

Buszjáratok a kerületben:
BKV busz symbol.svg 31, 44, 45, 46, 92, 92A, 130, 131, 144, 146, 174, 175, 176E, 231, 244, 276E, 277

Kerékpárutak[szerkesztés]

A Hermina úti sportpark menti kiágazó bicikliút

A kerület legrégebbi kerékpárútja a Veress Péter úton keresztül köti össze a városrészt az Örs vezér térrel. A 2010-es évektől számos út és útszakasz kapott biciklisávot.[29]

A Szilas-patak menti kerékpárút 5 kilométer hosszan keresztülszelve a XVI. kerületet köti össze a városrészeket. Több helyen parkosított pihenők, sport- és játszóterek kerültek kialakításra, mint a Hermina úti vagy a Zúgó-patak menti többhasznosítású parkok.[30]

Fontosabb közutak[szerkesztés]

  • Veres Péter út
  • Csömöri út
  • Rákosi út
  • Szlovák út
  • Újszász utca

Testvérvárosai[szerkesztés]

„Szomszédvárosi kapcsolatok”[szerkesztés]

Képgaléria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. 94/2012. (XII. 27.) Főv. Kgy. rendelet, korábban Fővárosi Közgyűlés 1992. (VII. 15.) 552. számú határozat.
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2017. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2017. szeptember 3. (Hozzáférés: 2017. szeptember 4.)
  3. Kivonat a 2012. október 17-én (szerdán) a Budapest Főváros XVI. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete 15. számú ülésén készült jegyzőkönyvből; budapest16.hu - 2012.
  4. Theobald Károlyné: Jelentés az Önkormányzat Képviselő-testülete határozatainak végrehajtásáról, illetve a még végre nem hajtott határozatok helyzetéről; budapest16.hu - 2012. november 5.
  5. Magyar települések lakosságszámának alakulása. Magyarország. (Hozzáférés: 2018. január 1.)
  6. Helyi Hirek online XVI. Ruzsa Magydi honfitárs lett; 2009. október 7.
  7. ^ a b c d Slézia Gabriella: Módszertári füzetek, különszám A közművelődés házai Budapesten 6. A Corvin Művelődési Ház - A Mosolygó Antal Művelődési Ház, bmknet.hu - 2010. Sablon:Isbn
  8. ^ a b c d e f Széman Richárd: Corvin Honismereti és Helytörténeti Klub, Budapesti Históriák előadássorozat (megjelent: Gábriel Tibor (szerk.): Budapesti Helytörténeti Emlékkönyv VI. Budapesti Honismereti Társaság, 2010.), bpht.hu - 2008.
  9. Our Story, a Kertvárosi Időutazó Facebook-oldal bejegyzése - 2018. március 19.
  10. ^ a b g.t.: Kertvárosi helytörténet (1., 10. old.), Városunk Budapesti Honismereti Híradó XIII. évfolyam 2. szám, bpht.hu - 2010. április
  11. Cinkota Tájház, tajhazszovetseg.hu (hozzáférés: 2018. április 17.)
  12. Az alapítvány létrehozása, Ferenci Zoltán: Tóth Ilonka Szülőház és Oktatóközpont története, tothilonka56.hu (hozzáférés: 2018. április 17.)
  13. Kertvárosi Helytörténeti és Emlékezet Központot (KHEK): Rólunk, helytortenet16.hu (hozzáférés: 2018. április 17.)
  14. R. Kiss Kornélia: Emlékházat kap Tóth Ilona Árpádföldön, mno.hu - 2016. augusztus 31.
  15. Hargitai István a Civil Mozgalom képviselőjelöltje a kerületben, 16.kerulet.ittlakunk.hu - 2014. február 17.
  16. Szentmihályi Életünk, rakosszentmihaly.hu (hozzáférés: 2018. május 27.)
  17. Mészáros Tibor Elindult a 16tv, 16tv.hu - 2015. december 2.
  18. ^ a b Helyi Hírek 9. évf. 3. szám Kerületi kitüntetések a nemzeti ünnep alkalmából (2. oldal) - 1997. március 20.
  19. ^ a b c d e f g Ünnepi kitüntetések, helyihirek.hu - 2012. március 22.
  20. ^ a b XVI. kerületi kitüntetések, helyihirek.hu - 2013. március 22.
  21. ^ a b Közéleti Helyi Hírek 2014. április, Ünnep a kerületben (3. oldal) - 2014. április 2.
  22. ^ a b c XVI. kerületiek kitüntetése nemzeti ünnepünkön, helyihirek.hu - 2015. március 19.
  23. ^ a b c Kitüntetések átadása és díszelőadás, helyihirek.hu - 2016. március 21.
  24. ^ a b c XVI. kerületi kitüntetések nemzeti ünnepünk alkalmából, helyihirek.hu - 2017. március 22.
  25. ^ a b A Fejlődő Kertváros Program II keretében gondoltunk a kerületi tehetségekre is... bejegyzés Kovács Péter hivatalos Facebook-oldalán - 2014. szeptember 7.
  26. Megszületett a döntés: a XVI. kerület Ifjú Tehetsége címet... bejegyzés a "XVI. kerület, Kertváros - ittlakunk.hu" Facebook-oldalon - 2011. október 6.
  27. Bognár Eszter: Kemény iskola volt az Egyetem, btk.ppke.hu - 2015. november 6.
  28. ^ a b c d e f g h i j k l m n o p q Március 15. fotóalbum-bejegyzés a Budapest XVI. Kerületi Önkormányzat hivatalos Facebook-oldalán - 2013. március 19.
  29. Zubreczki Dávid: Ilyen a Szilas menti sztráda, index.hu - 2015. július 10.
  30. Szabó Eszter Ágnes: Itt mindenki kirándulhat: a Szilas-patak környékének megújulása, epiteszforum.hu - 2015. október 19.
  31. ^ a b Mészáros Tibor: Bővültek a nemzetközi kapcsolatok. XVI. Kerületi Újság, XIX. évf. 21. sz. (2010. nov. 6.) 2. o. Hozzáférés: 2015. feb. 12.
  32. ^ a b Kovács Péter: Ifjúsági_Koncepció.doc: Budapest Főváros XVI. kerület Kertvárosi Ifjúsági Koncepcióját és a Cselekvési Terv - XVI. kerület honlapja; 16. oldal 2009. április 22
  33. ^ a b c Mészáros Tibor: Vendégségben a nagyvilág. XVI. Kerületi Újság, XX. évf. 19. sz. (2011. okt. 8.) 6. o. Hozzáférés: 2015. feb. 12.
  34. Mészáros Tibor: Látogatók Hanoiból. XVI. Kerületi Újság, XXI. évf. 16. sz. (2012. szept. 1.) 4. o. Hozzáférés: 2015. feb. 12.
  35. ^ a b Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Rákospalota, Pestújhely, Újpalota testvérvárosi kapcsolatok újjáalakításáról szóló koncepciója (PDF), 2012. június 27. (Hozzáférés: 2015. február 12.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]