Budapest XVI. kerülete

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Budapest XVI. kerülete
A Gizella-kastély (vagy Festetics- illetve az utcájáról Cziráki-kastélynak is nevezett épület) a sashalmi városrészben
A Gizella-kastély (vagy Festetics- illetve az utcájáról Cziráki-kastélynak is nevezett épület) a sashalmi városrészben
Budapest XVI. kerülete címere
Budapest XVI. kerülete címere
Budapest XVI. kerülete zászlaja
Budapest XVI. kerülete zászlaja
Közigazgatás
Település Budapest
Városrészek Árpádföld
Cinkota
Mátyásföld
Rákosszentmihály
Sashalom
[1]
Alapítás éve1950. január 1.
Irányítószám 1161-1165
Testvérvárosok
Lista
Polgármester Kovács Péter (Fidesz)
Népesség
Teljes népesség74 499 fő (2019. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség2193 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság235 m
Terület33,51 km²
Elhelyezkedése
Budapest XVI. kerülete (Budapest)
Budapest XVI. kerülete
Budapest XVI. kerülete
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 31′ 13″, k. h. 19° 10′ 26″Koordináták: é. sz. 47° 31′ 13″, k. h. 19° 10′ 26″
Budapest XVI. kerülete weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Budapest XVI. kerülete témájú médiaállományokat.

Budapest XVI. kerülete a Duna bal partján, a pesti oldal keleti részén fekvő kerületek egyike.

Fekvése[szerkesztés]

A XVI. kerület 1950 óta Budapest egyik elővárosi kerülete, a főváros keleti részén, mely az egykori elődtelepülések összenövéséből alakult ki. A Szilas-patak két partján, a Pesti-síkság és a Gödöllői-dombság találkozásánál terül el.[3]

Északon Csömör, keleten Kistarcsa és Nagytarcsa, délkeleten Budapest XVII. kerülete, délnyugaton Budapest X. kerülete, nyugaton Budapest XIV. kerülete, északnyugaton Budapest XV. kerülete határolja.

Kerületi városrészek nevei és területi lehatárolásai[szerkesztés]

Budapest XVI. kerülete (Budapest)
Árpádföld
Árpádföld
Rákosszentmihály
Rákosszentmihály
Cinkota
Cinkota
Mátyásföld
Mátyásföld
Sashalom
Sashalom
Kerületi városrészek a térképen

A Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat 392/2012. (X. 17.) számú 2012. november 21-i képviselő-testületi határozatban foglalt javaslat alapján.[4][5]

Árpádföld
Szlovák út (Budapesti úttól) – Csömöri út – Budapest közigazgatási határa – Budapesti út.
Cinkota
A főváros határa a Budapesti úttól északkeletnek, majd délkeletnek, majd délnyugatnak futva – X., XVI., XVII. kerületi hármashatár – Forrásmajori dűlő – Zsemlékes út - Nógrádverőce utca – Sarjú út – Budapesti út meghosszabbított vonala – Budapesti út.
Mátyásföld
Sarjú út a Budapesti úttól – Nógrádverőce utca – Zsemlékes út – Forrásmajor utca – X., XVI., XVII. kerületi hármashatár, valamint a X. és XVI. kerület közigazgatási határa – Mátyásföldi repülőtér nyugati határa (Ballada utcával párhuzamosan) – Újszász utca – Jókai Mór utca – Veres Péter út – Futórózsa utca – Budapesti út – Sarjú út.
Rákosszentmihály
Körvasútsor – Rákospalotai határút – Budapest közigazgatási határa – Csömöri út – Szlovák út –Budapesti út.
Sashalom
Futórózsa utca a Budapesti úttól – Veres Péter út – Jókai Mór utca – Újszász utca – Mátyásföldi repülőtér nyugati határa (Ballada utcával párhuzamosan) – Pesti határút – Sárgarózsa utca – Kerepesi út – Szolnoki utca – Budapesti út a Futórózsa utcáig.

Története[szerkesztés]

Naplás tó

Számos más fővároskörnyéki település mellett Cinkota, Mátyásföld, Rákosszentmihály és Sashalom nagyközségeket, továbbá Csömörtől Szabadságtelepet 1950. január 1-jével csatolták Budapesthez, s ezek egyesítésével hozták létre a kerületet.

A régészeti leletek tanúsága szerint a korai kőkorszaktól élnek emberek ezen, a Szilas-patak két partján, a Pesti-síkság és a Gödöllői-dombság találkozásánál található területen. Az időszámítás utáni két évszázadban a szarmaták, a honfoglalás előtt pedig az avarok éltek itt. A magyarok a XI. század második felében települtek meg a vidéken. Cinkota, a mai Mátyásföld és Sashalom területe már több, mint 950 éve létezik településként, míg Rákosszentmihályon és Árpádföldön a tatárjárás előtt - és nem bizonyítottan utána is - csupán kisebb falvak voltak.

A kerület részeinek 1950 előtti története

szócikkeiben olvasható.

1950. január 1-jével a négy nagyközséget, mint a Főváros XVI. kerületét, Budapesthez csatolta az 1949. évi XXVI. törvény. Ekkortól a Mátyásföldön található Ikarus, majd 1956-tól a Szovjet Hadsereg „Déli Hadseregcsoport” Főparancsnokságának helyet adó terület (repülőtér, Erzsébet-liget) kapott központi szerepet, így a közműveket a Kerepesi út két oldalán lévő utcákban megépítették, s ezért e részek fejlődtek elsősorban. A Jókai utca és Kerepesi út találkozásánál indult meg a kerületi centrum kiépítése (rendőrségi székház, szakrendelő, kerületi pártközpont, posta, patika, stb.). Ugyanakkor Cinkota és Rákosszentmihály fejlődése egészen az 1980-as évekig stagnált. A kerület egészét tekintve - a központi fejlesztések hatására - az 1950-es években a lakosság száma szinte megduplázódott, alapterülete a másfélszeresére nőtt. A szovjet csapatok távozása (1991) után a kerület jelentős változáson ment keresztül.

Közlekedés[szerkesztés]

A Veres Péter út a 3. sz. főút budapesti bevezető szakasza. A H8-as és H9-es HÉV kapcsolatot teremt az Örs vezér terén a 2-es metróval.

Buszjáratok a kerületben:
BKV busz symbol.svg 31, 44, 45, 46, 92, 92A, 130, 131, 144, 146, 174, 175, 176E, 231, 244, 276E, 277

Kerékpárutak[szerkesztés]

A Hermina úti sportpark menti kiágazó bicikliút

A kerület legrégebbi kerékpárútja a Veress Péter úton keresztül köti össze a városrészt az Örs vezér térrel. A 2010-es évektől számos út és útszakasz kapott biciklisávot.[6]

A Szilas-patak menti kerékpárút 5 kilométer hosszan keresztülszelve a XVI. kerületet köti össze a városrészeket. Több helyen parkosított pihenők, sport- és játszóterek kerültek kialakításra, mint a Hermina úti vagy a Zúgó-patak menti többhasznosítású parkok.[7]

Fontosabb közutak[szerkesztés]

  • Veres Péter út
  • Csömöri út
  • Rákosi út
  • Szlovák út
  • Újszász utca

Népesség[szerkesztés]

Lakosságszám[8][9]
Év Népesség Átl. vált.(%)  
1870 1 519 —    
1880 1 671 0,95%
1890 2 555 4,25%
1900 6 240 8,93%
1910 14 183 8,21%
1920 21 821 4,31%
1930 34 597 4,61%
1941 44 310 2,25%
1949 45 684 0,38%
1960 53 314 1,40%
1970 62 552 1,60%
1980 72 758 1,51%
1990 69 410 −0,47%
2001 71 028 0,21%
2011 71 180 0,02%
2013 72 516 0,93%
2014 72 745 0,32%
2015 73 254 0,70%
2016 73 622 0,50%
2017 74 109 0,66%
2018 74 190 0,11%

Nevezetes helyek és intézmények[szerkesztés]

Nagyicce[szerkesztés]

A cinkotai kántor és Mátyás király története úgy a 19. század óta kötődik Cinkotához. Előbb fogadót – mely épületeinek részbeni helyén a 2010-es években autószalon, később autómosó is épült –, majd HÉV-állomást és településrészt neveztek el az anekdota fő motívumáról. Az spanyol közvetítéssel Európába érkező eredetileg arab mese először Kis János 1806-ban megjelentetett Kellemetes időtöltésre való elmés nyájasságok című kötetében olvasható magyar vonatkozással, A Tzinkotai Mester cím alatt. A területről szóló leírásokban hosszú ideig elfogadott tény volt, hogy a fogadó már Mátyás korában is állt. Valójában az arról a 20. századig megtalált első írásos adat 1801-ből származik, a Beniczkyek vagyonfelmérésből. A „Cinkotai nagy itzéhöz” név először 1850-ben Lőwy Áron bérlő szerződésében olvasható, majd 1882-ben a III. katonai felmérés térképén is megjelent.[10]

A Mátyásföldi villanegyed és az Erzsébet-liget[szerkesztés]

Lakóvilla a Szilágyi Mihály és Pilóta utcák sarkán (védett épület)

Mátyásföld villanegyedét a – Kunkel Imre és Paulheim József által vezetett – Mátyásföldi Nyaralótulajdonosok Egyesülete fokozatosan vette meg és alakította ki, a cinkotai Beniczky Gábor-féle vadászterületen, a Kerepesi úttól délre eső rész felparcellázását követően, 1887-től. Jellemzően nagy telkeken, széles utakkal, közművekkel. E területek tulajdonosai a századforduló eklektikus stílusában és erdélyi stílusjegyek, vagy a szecesszió magas fokú alkalmazásával építtették fel épületeiket. Az 1950-es évek után kiépült Jókai utcai lakótelep jelentős része a mátyásföldi villaterület egy részén épült meg.[11]

Az Erzsébet-liget a mátyásföldi nyaralótulajdonos Szurmay Sándornak köszönheti létezését – ő érte el, hogy területét ne parcellázzák föl –, ezért 2008-ban a ligetet hosszában átszelő vadgesztenyesorral övezett utat róla nevezték el. 1891-ben vásárolta meg a parkerdő ma Erzsébet-ligetnek nevezett részét Mátyásföldi Nyaralótulajdonosok Egyesülete, melyben akkor még csupán egy favázas, emeletes nagyvendéglő állt, a későbbi Corvin Mátyás műszaki középiskola és gimnázium.[12][13][14][15] A 20. század második felében, majd a liget jelentős változáson ment keresztül. Az 1956-os forradalom leverése után Mátyásföldön, a ligettől nem messze elhelyezkedő repülőtér és a MÁG területén berendezkedett szovjet hadsereg laktanyája lett. 1991-ben távoztak a csapatok, ami után 2004-ben az önkormányzat tervpályázatot írt ki egy uszodaépítés megvalósításához, melynek nyertese, Koczor György, Ybl Miklós-díjas építész elkészíthette az építési engedélytervet. Ez alapján készült el 2008-ig az új uszodaépület az egykori romos fürdő helyén, mely átadását követően fél évvel a kerület Rákosszentmihály városrészén is megépült egy újabb uszoda. Itt kapott helyet a Corvin Művelődési Ház és Erzsébetligeti Színház (a hajdani színházépület és a mellette, már lévő romos állapotú egykori szovjet katonai étterem egybeépítésével), a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Főiskolai Kara a volt II. Rákóczi Ferenc Katonai Középiskola épületében (ami 1953–1956 között, majd a Déli Hadseregcsoport bevonulásával a szovjet csapatok főhadiszállása volt), az 1956-os Alapítvány Bajtársak Otthona (mely az Erzsébet-liget Újszász utcai oldalán épült fel az 1956-os forradalomban meghurcoltaknak és idős leszármazottaik részére[16]) és megújultak az 1950-es évek során felépített lakóépületek, a leromlott állapotú teniszklub (a Mátyásföldi Lawn Tennis Club - MLTC) és környezete, a volt Tiszti Kaszinó felújított épületeiben pedig 2017-ben a kerületi vívó és birkózó sportegyesületek számára edző- és versenyterem,[17] illetve étterem és rendezvényház[18] nyílt.

A Csömöri úti sporttelep és János utcai napközis tábor létesítményei[szerkesztés]

Már az 1800-as évek elején lakták a Csömöri út és János utca találkozásánál létrehozott úgynevezett Szent Mihályi majort.

Első világháborús sportemlékhely a János utca – Csömöri út sarkán

Ugyanitt 1898 nyarán öt-hat fiatal alapított Sporttelepet, amin előbb futbal-, majd hamarosan teniszpályátis építettek, ami az 1910-ben megalakult Rákosszentmihályi Sport Club pályája lett. A rákosszentmihályi pezsgő sport (és kulturális) életet az első világháború derékba törte, a frontokon több helyi sportember is odaveszett. A háborút követően 1920-ban két helyi klub Rákosszentmihályi Testedzők Köre (RTK) néven egyesült, majd két évvel később a helyi sportbarátok felállították a sporttelep szélén az ország egyetlen első világháborús sportemlékművét. Prokopp Endre építész eredetileg általános emléknek tervezett művészi emlékét pénzhiány miatt az RTK pénzén saját hallottainak állíttatta föl futópályájának karimáján. A műgránitból készült három méter magas gúla mellső oldalán futballista relief látható, három oldalt pedig az elesett hősök nevei olvashatók. Ez az emlékmű az 1980-as évekre jelentősen megrongálódott, és mivel az eredeti neveket akkor nem tudták rekonstruálni, az utólagosan, 1983-ban a Rákosszentmihályi Sportbarátok Köre által elhelyezett táblára azok nevét vésték, akik a 20. században sokat tettek Rákosszentmihály sportjáért. Az eredeti névsort 2009-ben állították helyre, Varga Ferenc kerületi sporttörténész kutatásainak köszönhetőn, így a Rákosszentmihály sportjáért sokat tett családok nevei a - telep kapujának áthelyezésével keletkezett - kis teret határoló kerítésen kaptak helyet.[19][20][21][22] [23]

1966–1967-ben hatszáz gyermek befogadására alkalmas nyári napközi és úttörőtábor nyílt a János utcában. 1972-ben a kerületi KISZ javaslatára a XVI. kerületi tanács a kerületi üzemekkel összefogva, a lakosság társadalmi munkájának segítségével 5 holdnyi területre egészítették ezt ki, ahol faházak, árnyas ligetek, játékterek, sok játék és sporteszköz, zuhanyozók, mosdók kaptak helyet. Ekkor már az egész országból és külföldről (1972-ben például Georgiából) is érkeztek ide fiatalok. 1977-ben 440 gyerek elhelyezésére alkalmas, akkor már négy és fél hektáros területen nyílt meg a tábor 14 faházzal és több mint száz különböző növénnyel.[24][25][26][27]

A sporttelep egyik épülete

1950-től a Vörös Meteor építette ki a margitszigeti sporttelepe melletti új létesítményének.[28] Az 1960-as években még 3 labdarúgó-, 2 kézilabda-, 1 atlétikai és 1 röplabdapálya volt a területen.[29] A Rákosszentmihályi TK 1972-ben egyesült a KÉV Metróval Metro RSC néven a Csömöri úti sporttelepen. Az 1970-es évek végén a BLSZ III-ban játszó labdarúgócsapat megszüntetésével az addigi földes nagypálya helyén 2 kis­pályát, és egy újabb teniszpályát hoztak létre. Ekkor még volt aszfaltos és salakos (ez villanyvilágítással) kézilabdapálya is. 1979-ben tervbe vették egy aszfaltos női kézilabdapálya, illetve 1985-ig egy 20X49 méter hasznos alapterületű csarnok, illetve új öltöző- és kiszolgáló helységek megépítését.[30] 1983-ban az MTK-VM Sportklub szervezett ide nyári napközis tábort.[31] Ebben az évben már mint "Csömöri úti teniszparadicsom" cikkeztek a sporttelepről. Ekkor már tervben volt egy pihenőpark ötlete, csobogóval, melyben az 1984-re már el is készült 12 teniszpálya kapott helyet, illetve a két már meglevő bitumenes kézilabdapálya mellett pedig egy félkör ívű futópálya, továbbá az öltözősoron egy kis klubot alakítottak ki. A telep vezetője az ötletgazda Kétyi Zsolt lett.[32][33] A sporttelep mellett 1985 nyarán nyitotta meg kapuit a szabadbattyáni termelőszövetkezet leányvállalataként működő Saturnus Tours utazási iroda és a KÉV-Metró Vállalat sportegyesület közös kempingje, a Metró Te­nisz Kemping. A háromcsillagos létesítményben ötven, elektromos csatlakozóval is ellátott lakókocsi-, sátorhely volt. A kempingezők a teniszpályákat is igénybe vehették.[34] A fővárosban az elsők között fedték be a salakos teniszpályáik nagy részét, így gyakorlatilag lehetővé tették az egész éves sportolást a kerületben, majd két műfüves focipályát is kialakítottak. Nemsokkal később a salak pályák olyan borítását kaptak, aminek köszönhetően már élversenyzők is gyakorolnak a sportpályán, mint Szávay Ágnes, vagy Arn Gréta. A szabadtéri szezonban 13 salakos és 2 Australian Open kemény borítású teniszpálya működik, a téli szezonban 12 salakpálya és 2 Australian Open fedett pálya üzemel.[35][36] 2018 második felétől a Zöld kéz Consulting Kft. üzemelteti a sporttelep Metro R.S.C. által tulajdonolt al- és felépítményeit.[37]

Szentmihályi Kulturális Központ

A részben önkormányzati tulajdonú terület[m 1] következő nagyobb szabású fejlesztése 2008-ban indult meg a – napközis tábor utcatömbjében található – Segesvár utcai részen fekvő rákosszentmihályi tanuszoda és rekreációs központ (Szentmihályi Konrád Ferenc Uszoda) átadásával. Ezt a gyermektábor területének megújítása követte azzal a céllal, hogy egy egész évben, teljes éjszakai tartózkodásra is alkalmas gyermek-központ létesüljön, ami nem csak a kerület igényeit képes kiszolgálni és alkalmas közösségi összejövetelek és rendszeres oktatási, illetve rekreációs (pl. edzőtábor, erdei tornapálya, mozgáskorlátozott gyerekek testnevelése, stb.) tevékenység szervezésére is. Ezért a létesítményben helyet kapnak a civil egyesületek irodái, egy könyvtár, és egy büfé. A tervek között egy sportcsarnok kialakítása is szerepel. A napközis tábor területén belül 2013–2014-ben közel 3000 m2-es területrészen korosztályonként elkülönített egységekkel korszerű játszóteret alakítottak ki, 2017-ben pedig a János utcában megnyitották a többcélú, 1100 m2-es Szentmihályi Kulturális Központot, amiben kialakítottak egy „vietnámi szobát” is, ahol az érdeklődök betekintést nyerhetnek az ország életébe (ezzel is megemlékezve a kerület egyik testvérvárosáról).[41][35][42][43][44]

Mátyásföldi repülőtér és a MÁG[szerkesztés]

A Magyar Királyi Honvéd gépkocsiszertár és udvara 1943-ban (Újszász utca 41-43.)

A Rákosi rétek[m 2] mellett Mátyásföld is az amatőr magyar aviatika bölcsője volt az 1900-as évek elején. A kezdetleges hangárokban repülőgéptervezők, -építők és reptetők emlékét a környező utcák nevei (Zsélyi Aladár, Prodam Guido, vagy Pilóta utca), a repülőtér HÉV megállóhely és emlékmű is őrzi. 1915-ben a Magyar Általános Gépgyár Részvénytársaság (MÁG) a hadsereg ösztönzésére Mátyásföldön új nagy gyártelep építésébe fogott. A századforduló után létrejött üdülőtelep melletti urasági szántón – a korábbi Beniczky birtokon - hozták létre repülőgépgyárukat. Az 1916-ban még csak részben, 1917-ben teljesen elkészült és megnyitott üzem kb. 1200 munkást foglalkoztatott a környékről. Felismerve a katonai gépjármű és repülőgépmotor-gyártás mellett a komplett repülőgépekre való igényt, egyezséget kötöttek a legsikeresebb vadászrepülőgép-gyártó Fokker Repülőgépgyárral, hogy az Mátyásföldön bővítse üzemeit vadászrepülőgépeinek építésével és berepülésével, így a hozzá tartozó repülőtér megépítésével. A háborút lezáró trianoni békeszerződés előírta a magyar repülőgépipar és repülőterek megsemmisítését is, amely során a MÁG-ban fellelhető teljes „repülőanyagot" megsemmisítették, de maga a repülőtér a hat megkímélt, állandó épületű repülőtér közé számított, melyeket a későbbi légiforgalom érdekében megkíméltek a lerombolástól, mivel a szerződés végrehajtásának időpontjában már az Antant hatalmak kezdeményezték a Mátyásföldet érintő, nemzetközi légi forgalmuk megnyitását. 1918–1937 között a mátyásföldi volt Budapest nemzetközi forgalmat is bonyolító légikikötője. A Magyar Általános Gépgyárból a 2010-es években is eredeti állapotukban fellelhetők még a gyár főépülete – ami reptérre néző oldalán található egy Horthy-erkélynek nevezett épületrész, mely mögött a kormányzóhelyettes szolgálati lakása rejtőzött –, a 39 méter magas dísztornya és a szerelőcsarnokok egy része.[48][49][50]

A mátyásföldi reptér 2016-ban

1937-re a titkos légierő teljesen kiszorította a polgári forgalmat és a sportrepülést, amik Budaörsre kerültek Mátyásföld repülőteréről, miközben itt nagyarányú laktanya és szolgálati épület építések kezdődtek. A második világháborúig egy vadászrepülő ezrednek, egy közelfelderítő- és egy távolfelderítő repülőszázadnak adott már otthont. Területe és felületformája azonban nem tett bővítéseket lehetővé, így ezt a célt sem szolgálhatta tovább. 1943-ra az Ikarus Karosszéria- és Járműgyár egyik elődvállalata, a Repülőgépgyár Rt. iskolarepülőgépeinek berepülő bázisává lett, ezért ettől kezdve nem érték nagyobb támadások. A háború után itt indult meg, mint Honvéd Központi Repülőgépjavító Üzem, az összegyűjtött roncs repülőgépek helyreállítása, amelyekkel a „demokratikus hadsereg” első kiképző repülőszázada megkezdhette „az újszellemű magyar légierő” megteremtését. 1948 szeptember első felétől itt vonták össze az ejtőernyős század kiképzőkeret tagjait és egy rövid ideig itt is állomásoztak. 1950-től a Magyar Repülő Szövetség központi repülőgépjavító üzeme vette át a repülőteret – ahol többször látványos repülőnapokat is rendeztek – és az üzemet. [48][51]

Az 1956-os forradalom leverése után Mátyásföldön rendezkedett be a megszálló szovjet hadsereg, így, az akkori katonai repülőtérről hurcolták Romániába Nagy Imre miniszterelnököt és társait. 1966-ban pedig a hajdani MÁG a Margit utcai Ikarus gyár új telephelyévé lett. A repülőtér viszont a megszállás utóbbi évtizedben többnyire már csak helikoptereket fogadott. Délkeleti sarkába a katonák nagyméretű disznóólat építettek, javítandó a tiszti hús-ellátmányt. A kivonulás előtti hónapokban a repülőteret szegélyező iparvágány mentén – a környékbeli lakosok állítása szerint – teherautószámra ástak el gyanús hulladékot, a gödröket betonlapokkal fedték le és úgy temették vissza. 1991 júniusától a repülőtér használaton kívül került. Kezelője és őrzője (az ahhoz kapcsolódó két volt szovjet területtel együtt, a repülőtér és az Újszász utca között), a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet volt, majd a kerületi önkormányzat lett. A 90-es évektől a terület futóversenynek, repülőnapoknak ad helyt, ahol „igazi” és a kerületi modellezők gépei repülnek.[52][48][53][54]

Ikarus járműgyár mátyásföldi üzemei[szerkesztés]

Az Ikarus-víztorony a Margit utcából

A kerületben volt az egykor világhírű, azóta gyakorlatilag megszűnt Ikarus járműgyár mátyásföldi üzeme. A magyar buszgyártás előkelő színtere volt 1942-es megnyitása óta több mint fél évszázadon keresztül – akkor még az Uhri Testvérek cég részeként –, 1944 áprilisától pedig itt gyártották a Levente típusú tanuló repülőgépeket is. A második világháború idején felfutott a termelés, a hadseregnek teherautókat gyártottak, majd a jelentősebb repülőgyártásba is bekapcsolódtak (mint Repülőgépgyár Rt.) – részben innen ered az évtizedek alatt világhírűvé vált Ikarus név és logó. A világháború után a Vörös Hadsereg részére a gépjárműjavító munkákat vállaltak, a magyar-amerikai árucsereprogram részeként pedig az amerikai katonai teherautók, dzsipek javítását, újrakarosszálását részben ők végezték. De a gazdasági és politikai változások miattaz Uhri családot hamarosan eltávolították a vállalat éléről. 1947-ben a Nehézipari Központ (NIK) vette át a gyárat. Az Uhri cég meghatározó profilja a hazai autóbusz-gyártás lett, 1948 tavaszától, az államosítást követően még „NIK” márkajelzéssel, majd 1949-ben összevonták az Ikarus Gép- és Fémáru Részvénytársasággal.[55][49][56] 1980-ban gyártotta az üzem a legnagyobb számú autóbuszt, csak abban az évben 13 700 darabot.[57]

Ikarus Sportcentrum információs tábla (2012)

Az üzemhez egy 1952–1954-ben épült sporttelep is tartozott atlétika, labdarúgás, kézilabda és asztalitenisz specializációkkal. Avatása 1954 májusában volt. A Sportligetet – ahogy akkor nevezték – gyepszőnyegen, virágágyakon, díszcserjéken, zöld sövényeken kívül 1200 kanadai nyárfacsemetével ültették be. Közöttük két labdarúgópálya (közülük az egyik füves), két röplabdapálya, két kosárlabdapálya, egy kézilabda salakpálya és hat teniszpálya (közülük egy süllyesztett, amit zöld gyeplépcsők vettek körül) húzódott meg. A füves labdarúgópályát atlétikai pálya vette körbe. Akkor kezdték építeni a négy pályás teke-stadiont és egy huszonöt méteres uszodát is terveztek. A megnyitóra viszont már készen állt a klubház, üveg ­falú társalgóval, nyolc öltözővel, hideg-meleg vizes fürdőkkel, játékvezetői szobával, sportirodával és szertárral.[58] 1989-et követően e területet is beleértve gyár szociális létesítményeinek tulajdonjoga sokáig vita tárgyát képezte, azok ugyanis a részvénytársaságba bevitt vagyontárgyak listájából is kimaradtak. A földhivatal viszont annak ellenére bejegyezte az ingatlan tulajdonjogát, hogy az Ikarus Rt. nem igazolta a belterületi földek privatizálása utáni 50 százalékos összeg megfizetettét. E miatt az önkormányzat 1997-ben pert kezdeményezett.[59][60] Bár a per még 2003-ban is tartott, az Ikarus Rt. még az év elején eladta a nevét viselő sportpá­lyát. Az új tulajdonos a pályára lakóházakat szánt, de a területre emellett egy új sportközpont felépítését is tervezte. Csakhogy, mivel a XVI. kerületi önkormányzat vitatta, hogy a pálya az Ikarusé lenne, az ingatlanon továbbra is perfeljegyzés volt, miközben a Kincstári Vagyoni Igazgatóság is úgy vélte, hogy a pálya állami tulajdon.[61] Ezt követően elmérgesedett a helyzet. Végül 2005-ben előbb csak részben került az önkormányzat tulajdonába: az öt hektár egy-egy nagyméretű füves és salakos futó-, nagyméretű földes pályát és egy szabad területet foglalt magába. A maradék három hektáron volt öltözőépület, tekepálya, asztalitenisz terem, egy kisméretű tornacsarnok, vendéglő és még több sportpálya is, ezért ezeket az itt működő sportegyesület egy ideig bérelni volt kénytelen. Ezért 2009–2010-ben, az önkormányzati területre eső, korábban földből emelt, kétirányú lelátódomb helyére egy különleges formájú új öltöző- és futófolyosó került, fedett lelátóval, elnöki és klubhelyiséggel. 2012-ben új műfüves pályával, parkolókkal és játszótérrel egészítették ki, illetve akadálymentesítették a területet. 2013-ra a teljes sporttelep a kerület tulajdonába került.[62][63][64][65][66][67] Az Ikarus egy 1965 áprilisában felavatott nemzetközi lőteret is működtetett, ami még 2009 előtt megszűnt. A 3,5 hektár területű telek állaga rendkívül leromlott, a lőtér-épület pedig többször is leégett.[68][69][70]

A művelődési ház elölről (2012)

1952–1954-ben Winkler Oszkárral – aki itt már kénytelen volt átvenni az 1951-es építész kongresszuson lefektetett elveket – építtették meg a gyár dolgozóinak kultúrházát. Érdekessége, hogy a művelődési ház büféje és ruhatára előtti terület padlózatát és a földszinten további területeket is a királyi várból hozott márványlapok fedték. Homlokzata középtengelyes szervezésű, közepén a tribünként is használható emeleti erkélyt lépcsősorra emelt négy dór oszlop tartja. A pincében klubterem és stúdió,az emeleten irodák, könyvtár és további kisebb rendezvény-termek kaptak helyet. Az 1980-as években a progresszív-alternatív zenekarok, mint a Kontroll Csoport, vagy az Európa Kiadó rendszeres fellépőhelyévé vált. A sokféle kulturális programnak helyszínéül szolgáló és népszerű épület 2001-ben zárta be kapuit.[71][72][73][74] Ezt követően filmforgatásokra bérelték ki néhányszor – itt forgott például a Veszettek, a Made in Hungaria, de korábban Bódy Gábor A kutya éji dala című filmjének egyes jelenetei is.[75][76] 2017-ben egy dunántúli, hűtött áruk szállításával foglalkozó cég vette meg a kultúrházat a hozzá tartozó 6400 négyzetméteres telekkel együtt. Irodahelyiségeket, éttermet és rendezvényhelyszínt szándékoztak kialakítani a felújított épületben, mellette pedig egy 800 vagy 1000 négyzetméteres mobil jégpálya beszerzéséről is gondolkodtak.[77] Azonban 2019-ben újabb tulajdonoscsere történt.[78]

Az Arany János utca és az Ikarus (2019)

A 28 hektáros gyártelek és további ingatlanjai (óvoda, művelődési ház, sporttelep és Baross utcai nyugdíjasház) az 1990-es években az állami tulajdonú Ikarus Járműgyártó Rt.-é volt, ami a csőd szélén lavírozott. 1996 közepén az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (ÁPV) kezdeményezésére Széles Gábor, a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége elnöke került a cég élére. 1998 márciusában saját cége, az MT-Liz Kft. vette meg, ami a privatizációkor arra kötelezte magát, hogy 2001-ig nem csökkenti a magánosításkor átvett országszerte alkalmazott 6270 fős létszámot, ami azonban már 1999 végére csaknem a felére apadt. Az ÁPV által kirótt 5,3 milliárd forintos büntetés helyett azonban szerződésmódosítást csikart ki azzal a feltétellel, hogy a cég 2003 decemberéig legalább 2800 főt foglalkoztat majd. Az eladósodott Ikarus többségi részvénycsomagját ekkor a francia-olasz Irisbusnak adta tovább, amivel a buszgyártás folytatására Ikarus Bus Rt. néven új, közös társaságot hoztak létre. A mátyásföldi, a javarészt kiürült ingatlan eközben az Ikarus Járműgyártó Rt. tulajdonában maradt. 2000-ben a területre az ÁPV 2 milliárd forintos jelzálogjogot jegyeztetett be. 2001 decemberében ipari parkká alakították. 2002-től az Ikarus Járműgyártó Rt. már csak a telek bérbeadásával foglalkozott Ikarus Holding Rt. néven. Egyebek között saját leányvállalatától, az ott tevékenykedő Ikarus Préstechnika Kft.-től, valamint az Irisbus többségi tulajdonába került Ikarus Egyedi Autóbusz Gyár Kft.-től szedett be százmilliókat. Mivel 2003-ig nem sikerült teljesíteni a vállalásokat, de Széles Gábornak egy újabb alkut sikerült kötnie azzal az ígérettel, hogy a mátyásföldi ingatlan eladásából és saját forrásból visszavásárolja az Irisbustól az időközben tönkrement székesfehérvári gyárat és újraindítja a termelést. Így 2003-ban a jelzálog levételre és 1,9 milliárd forintért az ingatlan a B.C.R.E. Felikon Ingatlankezelő és Hasznosító Kft.-hez került. 2005 novemberében egy háromezer lakásos lakópark tervével álltak elő, azonban 2007-re lemondtak erről – a lakosság szerint az ipari tevékenység miatti szennyezett talaj még alkalmatlanná teszi erre a területet.[79][80][81][82] A 2003-as székesfehérvári gyár bezárást követően az Irisbus, illetve a buszgyár utódcégeként az Ikarus Egyedi Autóbusz Gyár Kft. 2007 végéig mint bérlő folytatta még tevékenységét, ezután azonban nem hosszabbította meg a telephely lejáró bérletét.[83][84][85] Ezt követően az üzemeltető Felikon Ingatlankezelő és -hasznosító Kft. és az új tulajdonosi kör (szintén 2003-tól, a Ronifield Invest Kft.) a helyi önkormányzat tiltakozása – továbbá egy még 1998-ban megalkotott szabályozás, – ellenére is egy a Mega-Wéber Kft. béreltében működő lomis piac megnyitását tervezte a sajtoló gyáregység területén. Ennek folyományaként 2008–2011 között a világhírű festő- és foszfátüzemet és több alkatrészraktárat is lebontottak – a víztorony védett épületként, míg több más létesítmény a bérlők használata által maradhatott meg. 2010-től az Auto Rad Controlle Kft. (ARC) lett Széles Gábor új buszgyártó partnere, így 2011-től a mátyásföldi gyár egykori szerszámüzemében tovább folyt valamilyen szinten a korábbi autóbuszgyártáshoz kapcsolódó munka, a Lanta Consulting Kft.-vel.[86][87][88][89][90][91][92][93]

A gyár az Arany János u. 102 felől

Még 2012-ben is ugyanaz a két meghatározó gazdasági szereplő működött az egykori autóbuszgyár területein. A Ronifield Kft., Garay Jenő vezetésével a Budapesti út Szilas patak felőli részen található gyárterületet, az Ikarus Ipari Park, amelynek ügyvezetője Schopper János a gyártelep túlnyomó részét, a volt művelődési házzal, valamint az Ikarus sporttelep bő egyharmadát birtokolta – az utóbbi többi része az önkormányzaté, melyhez korábban, a Baross Gábor utcai volt Ikarus óvodával együtt, vétel útján jutott. 2012 júniusában az önkormányzat egy többoldalú megállapodást kötött a cégekkel.[94][m 3] 2015-től az ARC partnereként, az itt székelő cégek egyikeként a Lanta Kft. készítette például az újépítésű Modulo csuklós buszainak egyes elemeit, de felújítottak a szinte csodával határos módon megmaradt régi Ikarusokat is, a jármű restaurálás igen magas fokán. Szintén ettől az évtől érdeklődők a Kertvárosi Időutazó gyársétáin ismerhették meg az épületegyüttes történetét és betekinthettek gyártási folyamatokba is.[95][96][97][98] Az Ikarus Ipari Park tulajdonosi köre azonban sem az állammal, sem a kerülettel szemben fennálló kötelezettségeinek nem tett eleget, így felszámolási eljárás alá került. 2019 nyarán, hosszú, eredménytelen hirdetés után egy kínai háttérrel rendelkező magyar cég vásárolta meg nyilvános liciten a 28 hektáros földterületet a rajta lévő felépítményekkel, egy a gyárterület és a korábbi lőtér közötti telekkel és az Ikarus Művelődési Ház épületével együtt. A jelentős beruházás a kínai állam hozzájárulásával került megvalósításra. A cég az egykori autóbuszgyár területén fő tevékenységként elektromos meghajtású autók összeszerelését végzi, valamint egy logisztikai központot is kialakít, Kínából származó árucikkek raktározására és elosztására. Ezek mellett a Kínában együtt élő mintegy 99 különféle népcsoport életét, hagyományait is szeretnék bemutatni, hogy az emberek jobban megismerhessék a sokszínű országot, illetve az önkormányzat kérésére egy Ikarus-múzeum is nyílik.[56][99][100][78][101]

A volt MÁG, később Ikarus Egyedi Autóbuszgyár Kft. Újszász utcai telep kapuja

A Margit utcai gyár 1966-ban bővült az Újszász utcai teleppel, ahova az Arany János utcán vonatoztatták át a félkész autóbuszokat – az út közepén futó iparvágányt, a 2000-es elején szedték fel.[52][102] Az Újszász utcai Ikarus-, majd 1993-tól már NABI-gyár,[m 4] ahol évente 300-400, csúcsévben 800 buszt is gyártottak, 2012. december 31-én állította le a termelést, ami 2013-ban az Evopro-csoport kezébe került és a NABI jogutódaként MABI-BUS Kft. (mozaikszó a Magyar Busz Innováció kezdőbetűi) néven folytatta a tevékenységét. 2014-ben az Ikarus Sasvár utcai csarnokában tevékenykedő, ott legtovább kitartó bérlő, Simon Pál Lanta nevű, felújításokat és vázakat építő és az ARC csapata is integrálódott a cégbe.[104][105] 2016-ban a MABI és az Ikarus Egyedi összeolvasztásával az Ikarus Egyedi Kft. cégnevet vitték tovább.[106] Azonban az Ikarus Egyedi Újszász utcai gyára 2018-ban csődközelbe került, majd felszámolták.[107][100][108]

Ouqiao Technológiai Ipari Park[szerkesztés]

Az Anhui Ouqiao Industrial Co. Ltd. – ami a kínai Anhuj tartomány Hofej városának Hi-Tech Ipari Fejlesztési Zónájában működik – által 2019 májusában alapított Ouqiao Technológiai Ipari Park tulajdonosa, Xiaorong Zahn vette meg az Ikarus területét, az arra kiírt negyedik árverésen. Terveik között szerepel, hogy az ipari telepen található építkezési és ipari hulladékot – az EU környezetvédelmi szabályai szerint – elszállítják, majd pedig a területet teljes egészében felújítják, miközben a már ott levő bérlőkkel a továbbiakban is együtt dolgoznak. Az Ikarus egykori művelődési házának emeletén irodákat, földszintjén pedig kulturális központot alakítanak ki a környék lakóinak és a XVI. kerületben élő nagyszámú kínai közösségnek.[109][110][111]

Havashalom park és a Sashalmi sétány[szerkesztés]

A Polgármesteri Hivataltól[m 5] sashalmi piachoz átvezető tér és parkosított útszakasz a XVI. kerület városközpontja. Rekonstrukciójára 2008–2011 között került sor, ami elnyerte a Magyar Urbanisztikai Társaság és az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület 2014-ben meghirdetett Köztérmegújítási nívódíját.[125][126]

A Havashalom park és a Sashalmi pool este

A Havashalom (illetve akkor még Tanács) park hivatal előtti alig több, mint egy hektáros területét az 50-es évek közepén[123] parkosították, majd 1969-ben társadalmi munkában bővítették ki több mint két hektárossá. Korábban a Budapesti út fele eső felső része és a későbbi Fővárosi Vízművek területe Dittrich (vagy Dietrich)-bánya volt, majd pedig szántóföld.[127][122] Növényzete közel kétszáz idős fából és szép cserjefoltokból áll. Mogyorófák, cserszömörcék, erdei- és feketefenyők, hatalmas ezüst juharok, illetve park északi részén egy gömbjuhar is említést érdemel. A kerületi Önkormányzat 1998-ban állíttatta fel R. Törley Mária szobrászművész Szent István-szobrát a Polgármesteri Hivatallal szemben kialakított, akkor még kavicsos, később a parkkal egységes burkolatot kapott téren. Található itt egy ingyenes, süllyesztett beton gördeszkapályája, az úgynevezett Sashalmi pool is, ahová az egész városból járnak ki a gördeszkások és a biciklisek. Mellette játszótér, gumiburkolatú labdapálya, kiszolgáló épület (WC-vel, pelenkázóval), a kutyások számára pedig elkülönített kutyafuttató is kialakításra került. A parknak piros kismozaik tereptárgyak adnak egyedi egyedi karaktert. A Karát utca mellett egy nagyméretű árok fogadja be és tárolja elszikkadásig a felhőszakadások, záporok vízhozamát - mivel nincs a térségben zárt csapadékelvezető rendszer.[125][62]

A terület Budapesti úti sarkánál található az 1970-es években épült rákosszentmihályi gépház és víztároló telep. A kelet-pesti szivattyúház és átemelőtelep építési munkáit 1970-ben kezdték. A víztároló 1972–1974 között feszítettbeton-eljárással készült, és egy 10 000 m3-es, zongora alakú, 7 méter magasságú medence, ami Magyarország legelső ilyen kísérleti építménye volt – építési tapasztalatait a gellérthegyi létesítmény építésénél is hasznosították –, és az úgynevezett pesti alsó zóna része. Formájának, valamint a medencében található terelő oszlopoknak köszönhetően nem alakulhat ki benne pangó víz. A födémszerkezet stabilitását 22 tartópillér biztosítja. Naponta 45 000–60 000 köbméter víz áramlik innen ki a Cinkotai úton lévő 10 000 köbméteres medencébe és a leágazások fogyasztóihoz. Erről a hálózatról kapja a vizet a mátyásföldi és a ferihegyi gépház is, melyek a magasabb hálózati nyomást igénylő területek (Mátyásföld, Rákoshegy) zavartalan vízellátását biztosítják.[128][129][130]

Az egykori HÉV vágányok helyére épített Helytörténeti Fasor Sashalmon

A Sashalmi sétányon piros virágú gesztenyesor található és annak kiegészítéseként alakították ki a Helytörténeti Fasort, melyben a XVI. kerület kiemelkedő személyiségei számára ültetett emlékfák előtt zománc-tábla mutatja, melyik kinek a fája. Ezek között található Budapest legkiemelkedőbb, hányatott sorsú főkertészének, Räde Károly - aki Mátyásföldön lakott - emléke is. A sétány nagyjából lekövetve a hajdani Rákosszentmihályi HÉV nyomvonalát a Fővárosi Vízművek Budapesti úti rákosszentmihályi telepétől a Margit utcai egykori megálló egyszintes, 71 m2-es épületéig tart. A „városközpont projekt” záró elemeként a szintén megújult piac központjában lévő kis téren medence készült évelő és díszfű kiültetéssel.[131][125]

Corvin Honismereti és Helytörténeti Klub[szerkesztés]

A klub megalakulásának első lépése a Magyar Televízió Fekete-fehér igen-nem című országosan népszerű helytörténeti vetélkedője volt, amin a kerület néhány lelkes helyi lokálpatriótája is elindult és a múlt megismerésének versenyén a csapat ezüstérmes lett. A műsor elérte célját, a lelkesedés összetartotta őket és 1970. március 10-én megalakult a Corvin Helytörténeti Club. Célja az irodalmi, művészeti, helytörténeti kutatómunka folytatása, a tárgyi emlékek, dokumentumok gyűjtése, a feltárt adatok, dokumentumok nyilvánosságra hozatala és a közösségi élet (klubélet) kialakítása. Helytörténeti, képző–zeneművészeti, irodalom–könyvtár, munkásmozgalom, szociológia, műszaki (ipar, technika, közlekedés) és sport szakcsoportok működtek benne.[132]

1974-től 2005-ig Paor Éva vezette a klubot, megteremtve a helytörténeti gyűjtemény alapját lelkes helytörténészekkel összegyűjtöttek régi iratokat, régi és új fotográfiákat a kerület épületeiről és a lakók életéről, illetve a korabeli helyi sajtóanyagokat. Megalakulásának 15 éves évfordulója alkalmával munkájának elismeréseként Budapestért Zászló kitüntetést kapott.[132][133]

Először is létrehozták a Corvin Hírnök című lapot, amit Paor Éva jelentetett meg. Első száma 1970 szeptemberében jelent meg, kezdetben 150 példányban, a XVI. kerületi Tanács Népművelési csoportjának kiadásában, az 1996-ban kiadott (utolsó) tematikus számból pedig már 2000 került ki a nyomdából.[132][133]

A helytörténeti klub először a helyi könyvtárban tevékenykedett, majd a Hazafias Népfronttól kapott termet, végül a Mosolygó Antal, illetve új nevén a Corvin Művelődési Ház vált otthonává, a Sajtó utca 6. szám alatt.[132][133]

A Kertvárosi Helytörténeti Füzetek sorozat 1999-ben Benedek Ágnes újságírónő ötletével kezdődött, aki a helyi újságírás történetét dolgozta fel. Az írás végül az önkormányzat gondozásában jelent meg, majd ezt követte még az ő szerkesztésében 7 „füzet” (a Temetők és bűnügyek, Lantos Antal tollából Rákosszentmihály története két kötetben, az Oskolák és katedrák, Szabó József építész és Vica kisasszony párhuzamos életrajzai, a Mesélő Mátyásföld Takács Ferenc tolmácsolásában és az In memoriam 1945). Benedek Ágnes indította el iskoláknak, vagy egyéni csoportoknak a kerület nevezetességeit bemutató buszos Időutazásokat, valamint az iskolák számára rendezett helytörténeti vetélkedőket.[133]

A helytörténeti klub tevékenysége 2006 őszén kapott új erőre. Lantos Antal helytörténész vállalta a tevékenység koordinálását, munkatársaival együtt határozott célkitűzéseket fogalmazott meg, a tevékenységet a vezető nyolc fő pontba fogalmazta meg:

  1. a helytörténeti gyűjtemény feldolgozása;
  2. a gyűjteményen kívüli (levéltárak, múzeumok, stb.) kutatások elősegítése és a talált anyagok digitális feldolgozása – a helytörténet szempontjából fontos iratokat Széman Richárd rögzítette digitálisan –;
  3. a kerület helytörténetének feldolgozása, ezen belül az ezzel foglalkozó helytörténészek munkájának koordinálása;
  4. a publikáció helyi és országos szinten – a kerület sajtójában kiállításaival, könyvbemutatóival rendszeresen szerepel a helytörténet, az önkormányzat lapjában, a XVI. kerületi újságban pedig állandó egyoldalas rovatot kapott –;
  5. kiállítások rendezése;
  6. Időutazások szervezése egyéni csoportok és iskolák részére, valamint vetélkedők levezetése ez utóbbiaknak;
  7. a kapcsolat fenntartása különböző művelődési, oktatási, társadalmi szervezetekkel;
  8. a helytörténeti anyagok folyamatos gyűjtése (sajtóanyagokból és a lakosságtól).[133]

Kertvárosi Időutazó[szerkesztés]

2001 óta szervezett autóbuszos és gyalogos városnézések, amik elsősorban Mátyásföld, Cinkota, Árpádföld, Rákosszentmihály és Sashalom, azaz Budapest XVI. kerületének rejtett szépségeit, megújult köztereit, építészeti érdekességeit, múltjának izgalmas történeteit mutatják be – időnként a kerület határain kívül is, a közeli kisvárosokba kalandozva: Gödöllőre, Fótra, Veresegyházra.[134]

KHEK Helytörténeti Gyűjtemény[szerkesztés]

A Kertvárosi Helytörténeti és Emlékezet Központ – Helytörténeti Gyűjtemény az önkormányzat jóvoltából 2010 áprilisában a Pedagógiai Szolgáltató Intézet épületében, Mátyásföldön, a Veres Péter utca 157-ben,[135] egy régi, parkkal körülvett villában kapott helyet, ahol egy kisebb raktárszoba, egy kutatóterem, az állandó kiállításhoz a nagy aula és az onnan nyíló az időszaki kiállítások terme[135] áll a helytörténeti tevékenységek rendelkezésére.[133]

Cinkotai Tájház[szerkesztés]

A cinkotai Batthyány Ilona Általános Iskola néhai igazgatója, Gyarmati Imre kezdeményezésére az 1960-as évek elején indult el a munka, hogy összegyűjtsék a lakosok segítségével évtizedek alatt összegyűlt, Cinkotán fellelhető népviseletek, népi bútorok és régi használati tárgyak legszebb darabjait. A néprajzi gyűjtemény méltó elhelyezése érdekében 2004 júniusában létrehozták Cinkotai Tájházért Alapítványt, majd 2008-ban a XVI. kerületi önkormányzat megvásárolta és helyreállította a házat, illetve elvégeztette a bútorok restaurálását is. A budapesti szlovák nemzeti örökségének fontos része, mivel a cinkotai paraszti közösség egyik utolsó lakóépülete volt (a török hódoltság alatt elnéptelenedett magyar falut a helyi földesúr, Beniczky Tamás, felvidéki birtokairól szlovák ajkú jobbágyokkal telepítette be, akik hagyományaikat a 21. században is őrzik). 2016. március 1-ével a megalakult Kertvárosi Helytörténeti és Emlékezet Központ egyik telephelye lett, ahol gyermekfoglalkozásokkal (rendhagyó tanítási órákkal, kézműves programokkal) várjuk az óvodás és iskoláskorú gyerekeket.[136][137]

Tóth Ilonka Emlékház[szerkesztés]

TothIlonaFotoThalerTamas.jpg

2013. szeptember 26-án alakult meg a Tóth Ilonka Szülőházáért Alapítvány, mely az 1956-ban 24 évesen mártírhalált halt medika szülőházának megmentését és annak múzeummá alakítását, működtetését tűzte ki célul. Alapítói: Wittner Mária, Mireisz Tibor, dr. Onyestyák György, Weyde Gyula és a kuratórium elnöke: az ötletgazda Petrovics Sándor autóvillamossági műszerész. Az önkormányzat által megvásárolt Állás utca 57-i épületegyüttes oktatótermében és kiállítótermében filmvetítéssel kísért dokumentumösszeállítás, vitrinekben pedig a forradalmat bemutató kiállítás látható .[138][139][140]

A sashalmi EMG[szerkesztés]

Az EMG-Irodaház 2018-ban

Az átmenetileg az újpesti Baeder-féle szappangyárban 1950-ben megalapított gyár új üzemének felépítését eredetileg Gödöllőre tervezték, de a munkaerő szakképzettsége miatt ezt végül Budapest XVI. kerületének Sashalom városrészére módosították. Mivel mielőbb kész termelőegységre volt szükség, a Mechanikai Mérőműszerek Gyára addigra már engedélyezett terveit adaptálták a területre. Az építkezés 1952-ben kezdődött. 1953 végétől 1954 tavaszáig tartott az átköltözés.[141][142]

A gyár építésének befejezése során egy sporttelepet is kialakítottak futball, tenisz, kézilabda pályákkal és öltözővel. 1955-ben a gyár megalapította az EMG Sport Egyesületet. 1958-ban egyesült a XVI. Kerületi Petőfi sportkörrel, amely Klatsmányi Árpád vezetésével felvette a Sashalmi Elektronikus Sport Egyesület (SESE) nevet.[142]

Az Elektronikus Mérőkészülékek Gyára mint önálló jogi személy 1991. augusztus 24-től megszűnt, de a vállalat által korábban alapított társaságokat a felszámolás nem érintette, az EMG tulajdoni hányadot olcsón kivásárolhatták, biztosítva ezzel tovább működési feltételüket. A gyártelep helyén az EMG ipari park, illetve a Kiserdő Klinika üzemel. A 2010-es évek elején az EMG alapítású cégek közül az AUTER és az EAC Kft.-k, rajtuk kívül pedig több, a felszámolás idején EMG-sek által alapított cég és számtalan egyéb vállalkozás működik.[141][142][143]

Csokoládé Múzeum[szerkesztés]

2008-ban nyitotta meg kapuit az árpádföldi Bekecs utca 22. sz. alatt a Csokoládé Múzeum, ahol századokon átívelő kiállítás és kóstolók zajlanak – alapítója, Farkas Elemér, gyűjtő.[144][145]

Kerületi Trianon-emlékmű[szerkesztés]

A XVI. kerületi Trianon-emlékmű

A Sashalom és Rákosszentmihály határán álló emlékmű Duffek Tivadar és Csibi László alkotása, amit parkosított tér vesz körül 2013 óta.[146]

Kerületi tanösvények[szerkesztés]

A Naplás-tó tanösvény 2012-ben létesült, helyi védettséggel rendelkező, gyalogosan bejárható területen, a Naplás-tó, a főváros egyik legnagyobb állóvize körül. A XVI. kerületi Önkormányzat, a Rákosmenti Mezei Őrszolgálat és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület hozta létre. Hossza körülbelül 4500 méter, 18 darab állásponttal. Szakaszai egyben, vagy külön-külön is bejárhatók. Szabadon látogatható.[147]

A Sashalmi-erdő tanösvény 2015-ben létesült (nem védett terület), a Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum Neumann János Számítástechnikai Szakgimnáziuma diákjai és tanárai által. A 350 méter hosszúságú útvonalon karós-füzetes és 1 nagyobb méretű tájékoztató tábla található 7 állomáson. Gyalogosan és kerékpárral is bejárható kiépített sétautakon, szabadon látogatható. Az erdő kora egyes helyeken a 60-70 évet is eléri. Célja, hogy a természetközeli és részben vagy teljesen mesterséges fás életközösségek legfontosabb jellemzőit mutassa be.[147][148]

Bár nem számít kerületinek, de a mátyásföldi reptér mellett, kicsit érintve azt halad el a Felsőrákosi-rétek tanösvény (ami Természetvédelmi Terület 2018-ban a főváros második legnagyobb helyi jelentőségű védett élőhelye).[149][147]

Bálint gazda kertjei[szerkesztés]

Bálint Gazda Gyümölcsöse a Sarjú út 5. alatt

A Bálint gazdaként ismert kertészmérnök, Bálint György 1999-ben költözött a kerületbe feleségével, aki akkor itt dolgozott. Lakóháza utcájában Sashalmon, a kerületi közkönyvtár olvasóköre róla kapta a nevét. Sok könyvet adományozott nekik az évek alatt. 2017-ben Telegdi Ágnes természetfotós-írónő javaslatára az olvasókertet Bálint gazda kertje névre keresztelték, ahova a névadó egy diófacsemetét ültetett abban a reményben, hogy a könyvtárnak annyi regisztrált olvasója lesz, ahány szem dió a fán terem.[150][151][152][153]

A 2019 nyarán készült el a Rákosmenti Mezei Őrszolgálat telephelyén Kertvárosi Tanyaudvar, ami megvalósításában az abban az évben 100. életévét betöltött szaktekintély is aktív részt vett – tanácsai, ötletei mellet ő végezte a fák első metszését. Bálint Gazda Gyümölcsöse nem csak szakmai tanácsokkal látja el látogatóit, hanem Bálint Györgyről is szól. 100. születésnapja alkalmából júliusban a kerület polgármestere leplezte le az ünnepelt ajándékaként létesített és nevesített kertet.[154][155][156]

Reformátorok tere[szerkesztés]

A Reformátorok tere felső része éjjel

A Homokdomb utca[m 6] – Sashalom utca – Milán utca[m 7] – Rákóczi út által határolt területen működött 1935-ig – bár már az 1920-as évek folyamán kimerült – Rákosszentmihály községi kavicsbányája – a József utca felé volt, tulajdonosa után Dittrich (vagy Dietrich[127]) néven emlegetett, rákosszentmihályi magánbánya[m 8] mellett. Az ezután egyre jobban elhanyagolt állapotú területet Schulek Károly bíró hozatta rendbe az Egyetemisták egyesülete részére és sporttelepként építették újjá: a jó időben tenisz-, télen pedig jégpályákat szerpentin utak, sziklákkal kirakott oldalak, bokrokkal és fákkal díszített sétányok vették körül.[160][161][162][163] 1936-ban Schulek Károly ligetnek nevezték el a területet.[164]

A 2017–2019 között a reformáció 500. évfordulójára újra kiépülő tér közvetlen összeköttetéssel rendelkezik a Havashalom parkkal. Magában foglalja R. Törley Mária szobrászművész reformáció-emlékművét, egy 17 méter magas körpanorámás kilátót, egy kávézót és egy játszó- és közösségi teret.[165][166][167]

Kertvárosi Tanyaudvar[szerkesztés]

A Rákosmenti Mezei Őrszolgálat központja

A Rákosmenti Mezei Őrszolgálat központja és tanyaudvara részben a szervezet bázisa, részben pedig a környezettudatos nevelési projektjük elemeként létesített tanyaudvar és állatsimogató, ahol a társult (XVI., XVII., X., XVIII. és XV.) kerületek óvódásai, iskolásai találkozhatnak az őshonos háziállatokkal.[168]

Rákos-along Ranger Service Centre - in.jpg
A tanyaudvar egy részlete

2020 nyarára készül el teljesen, de 2019 októberében már megnyílt az ország legnagyobb mezei őrszolgálatának, a Rákosmenti Mezei Őrszolgálat mintatanyája és központja a kerületi Sarjú úton. Bejelentkezés alapján, időegyeztetéssel ingyenesen látogatható. A csaknem egy hektárnyi fővárosi ingatlant a kertváros önkormányzata, rajta keresztül pedig a mezőőri társulás 15 évre kapta meg. A még a 90-es években, az M0 körgyűrű akkori nyomvonal tervének ismeretében a Fővárosi Önkormányzat által kisajátított családi házas területet a kerületi önkormányzat a Naplás tó és környéke fejlesztésére elnyert TÉR-KÖZ pályázata keretében újította föl. A – bűnmegelőzést szolgáló oktatási tevékenysége mellett a – 22 fős mezőőri csapatból 13 fő elvégezte a Hortobágyi Madárpark – Madárkórház Alapítvány szervezte madármentő tanfolyamot. Az első állatok már 2018-ban megérkeztek. Először Dezső, az eredetileg a hortobágyi klímára tenyésztett fehér magyar fajtájú kakas két tyúkkal, majd két fészekalja vadkacsa, melyekből hármat az Örs vezér teréről, az Árkád üzletközpont tetejéről mentettek ide, tíz csibét pedig Rákosligeten, a Diadal utcánál találtak. A gödöllői génbankból őshonos magyar háziállatok (galamb, juh, kecske és szarvasmarha) is gazdagítja az állományt. Szálas takarmánnyal a mini gazdaságot körülvevő földekről látják majd el az állatokat, nyáron sávos legeltetéssel. Már a kialakításkor létrehoztak bemutató jelleggel konyhakertet is, ahol valaha a Penkov-féle bolgárkertészet volt. A területen gyümölcsöskertet is telepítettek, ahol olyan speciálisan nevelt fafajtákat ültettek, amelyek kis helyet foglalnak és amelyek gondozását a gyermekektől a nyugdíjasokig mindenki el tudja látni. Továbbá apróbogyós-gyümölcsbokrok is, mint a ribizli, az egres és még néhány más rokonnövény is helyet kapott, népszerűsítve a családi házak kertjében a gyümölcstermesztést. A részegységet a kerületben lakó Bálint Györgyről Bálint Gazda Gyümölcsösének nevezték el. A korábbi melléképület helyére 40 fős előadóterem készül.[169][154][170][156][171]

Kerületi média[szerkesztés]

Nyomtatott média
  • XVI. Kerületi Újság - az önkormányzat hivatalos lapja
  • Helyi Hírek - a rendszerváltás óta megjelenő független kerületi folyóirat
  • Fórum (korábban: Civil Fórum) - pártfüggetlennek mondott előbb kétheti majd havi lap. Alapítója és állandó szerzője Hargitai István (az MDF, majd a Civil Mozgalom képviselőjelöltje)[172]
  • Szentmihályi Életünk - plébániai újság 2004 óta[173]
Televízió
  • 16tv Közösségi Televízió[174]

Önkormányzat[szerkesztés]

A XVI. kerületi önkormányzat épülete Sashalmon

Polgármesterei[szerkesztés]

A kerületi önkormányzat képviselő-testületének kitüntetései[szerkesztés]

Díszpolgárok[szerkesztés]

Budapest XVI. kerületét alkotó elődközségek díszpolgárai 1996-ig.[176]

A kerület díszpolgárai:

A XVI. Kerületi Díszpolgárok Egyesülete[szerkesztés]

Máriási György kezdeményezésére 2019. február 9-én a kerület díszpolgárai megalapították a XVI. Kerületi Díszpolgárok Egyesületét azzal a céllal, hogy szociális-, kulturális, és sportrendezvényeket szervezzenek és támogassanak, mivel „a jövőben megtisztelő címüket nem passzívan szeretnék viselni, hanem egyesületi keretek között kívánják segíteni a XVI. kerület fejlődését”. Az egyesület elnökének az ötletgazdát, alelnöknek Palla Lászlót és Decsi Andrást választották, az egyesület titkára pedig Nagy Katalin lett. Az alakuló ülésen Mihala Tibor, Decsi András, dr. Horváth Attila, dr. Kovács Szabó László, Palla Lászlóné, Máriási György, Palla László, Nagy Katalin, dr. Babay Marietta, id. Tomhauser István és házigazdaként, valamint Tóth Ilona posztumusz díszpolgár képviselőjeként Petrovics Sándor.[195]

Budapest Főváros XVI. Kerületéért[szerkesztés]

Csek Mária, az Ida utcai Móra Ferenc általános iskola igazgatója
Dr. György Attila, sashalmi plébános
Lanky Györgyné, óvodavezető
Pinkert György, a Cavalloni modellező egyesület elnöke
Szlavkovszky László, a Szent Mihály cserkészcsapat vezetője
Kertész Jánosné
Keszthelyi Rudolf
Maácz Lászlóné
Major Edit
R. Törley Mária
-
Kricskovics Antal
Takács Istvánné
dr. Császár Ferenc
Lantos Antal
Horváth Lászlóné
Nyolczas Péter
Stollmayer Ákosné
Csák János
Ország Miklós
Tóth Dezsőné
Varga Ferenc
Durucskó Pál
Gyűre Ferencné
Simigh Tamás
Soós Zoltánné
dr. Fábián Mária
Horváthné Nagyfejeő Zsuzsanna
Jónás Jánosné
dr. Kéthelyi Mária
dr. Markó Attila
dr. Balla Miklósné
Nagy Miklósné
Paor Zoltánné
Váradi Györgyné
Börcsök Kálmánné
Dernovics Mihály
Tiszay L. Elemérné
Tóth Miklós
Vígh Lajos
Andriska László
Palla László
dr. Soós László
dr. Horváth Erzsébet
Kass Péterné
dr. Lendvay Mária
Lukács Kálmánné
Tóth Márta
Dernovicsné Tanács Anna
Prell Ferenc
Rab Istvánné
Varga György
Vass László
Falvai Sándor
Koltayné Zolder Klára
Máriási György
Petrovics Sándor
id. Tomhauser István
Dorogi Ferenc Miklós
Fekete Sándorné
Halász Jánosné
dr. Horváth Attila
Pluhár Károlyné
Kovács Sándorné
dr. Kratofil Ottóné
dr. Onyestyák György
Takár Emőke
Teszák Sándor
Borovitz házaspár, Tamássy Mária és Borovitz Tamás, olimpiai gyűjteménytulajdonosok
Kovács Györgyné, a Pipitér óvoda vezetője,
Simon Istvánné, a XVI. kerületi Szakrendelő Sebészeti Osztályának főnővére,
Szirmainé Gilyén Katalin, a Környezetvédelmi Iroda nyugalmazott vezetője,
Weyde Gyula, az Árpádföldi Polgárok Érdekközösségének elnöke
Mészáros Tibor fotós-újságíró,
Paor Lilla tévés újságíró,
Balázs Gyula, Árpádföldi Kulturális Egyesület vezetője,
Friedrich Klára és Szakács Gábor, a székely-magyar rovásírás kutatói
Dr. Bánhegyiné Havasi Zsuzsanna,
  • Dr. Nemesszeghy György,
Hóbor Béla,
Korenchyné Antony Gabriella
Nagy Gézáné
Szemler István, villamosmérnök, helyi vállalkozó, tájfutó;
Hargitay György István, villamosmérnök;
Szepesi Tibor, kőfaragó mester,
Corvin Művelődési Ház – Erzsébetligeti Színház intézménye
Bánné Zöld Katalin, a Kölcsey Ferenc Általános Iskola pedagógusa;
Borsányi Béla az Árpádföldi civil közösségek tagja;
Inotai István a Szerb Antal Gimnázium igazgatója;
Vaszlik Kálmán karnagy, a kerületi Rácz Aladár Zeneiskola pedagógusa és a Mátyásföldi Fúvószenekar alapítója és vezetője
Széman Richárd fotóművész,
Tomahauser Noémi kerületi zenepedagógus a Harmónia Csellóegyüttes és a Málna Zenekar alapítója,
Schild Mihály ’56-os szabadságharcos,
Tabay Ede rákosszentmihályi író, költő, műfordító, dramaturg,
Rácz Árpád a RUBICON történelmi folyóirat főszerkesztője
Juhász Istvánné, az Árpádföldi Közösségi Egyesület oszlopos tagja, aki a Tóth Ilonkával kapcsolatos megemlékezésekben is igen aktívan működött közre
a Kertvárosi Egészségügyi Szolgálat munkatársai, akik dr. Kiss Marianna igazgató vezetésével fejlesztési szakmai koncepciót dolgoztak ki
dr. Tóth Gábor, a Műegyetem nyugalmazott professzora, a szerveskémiai szerkezetkutatások nemzetközileg is elismert szakembere, aki oktató és kutatómunkája mellett a polgári értékrend fenntartása végett aktív tagja a Professzorok Batthyány Körének és a Magyar Polgári Együttműködés Egyesületnek
dr. Stehllich Gábor bőrgyógyász, kozmetológus, allergológus, immunológus, a Prodám utcában található Mátyásföld Klinika alapítója és vezetője, egyben a SOTE Bőr-és Nemi kórtani Klinikájának angol és magyar nyelvű oktatója
Nagy József, az IKARUS BSE Atlétikai Szakosztályának edzője, korábbi ügyvezető elnöke, aki nyugdíjba vonulásáig az önkormányzat sportreferenseként dolgozott
Fejes Ferenc pedagógus
a P. Mobil együttes
dr. Skriba Eszter ultrahang specialista szülész-nőgyógyász
Szőke István tanár, pedagógus, a Mindszenty-emlékműsor aktív tagja, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége kerületi vezetője
dr. Varga János családorvos, belgyógyász, volt képviselő

Budapest Főváros XVI. kerületének Ifjú Tehetsége cím[szerkesztés]

Képviselő-testületi rendeletet alapján 2011 óta ítélik oda a XVI. kerületben élő, 12 és 35 év közötti tehetségek támogatására, 3 kategóriában: magyar kultúra és irodalom, zeneművészet, valamint tudomány területén. Kategóriánként egy díjazott lehet évente.[196]

  • 2011 - Nagy Levente Péter nyelvész; Horváth Benedek zongoraművész; Juhász Bálint villamosmérnök[197][198]
  • 2012 - Bíró Gergely író[185][199]
  • 2013 - Balla Zsuzsanna Eszter író, Kuti Róbert hegedűművész, Dálya Gergely csillagász[200][201]
  • 2014 - Erdélyi Zsombor táncművész, Balogh Ádám kémikusvegyész[202]
  • 2015 - Kuti Róbert hegedűművész[188]
  • 2016 - Orosz Ákos színművész; Jánoki Márió ének- és zongoraművész; Grósz János környezetvédő[189]
  • 2017 - Opolczer Dániel mérnök informatikus; Zelenyánszky Lőrinc gordonka és furulyaművész; Engelné Nagy Éva orosz, német, irodalom szakos bölcsész[190]
  • 2018 - Risa Anita környezetmérnök, doktorandusz; ifj. Kuti Róbert hegedűművész, a zeneművészeti egyetem különleges tehetségek osztályának növendéke; Szauer Lilla író, szerkesztő, dramaturg[191]
  • 2019 - Dobra Bernadett az előadóművészet területén elért eredményeiért, Varga Laura népdalénekes, Horváth Csaba Csongor[203][193]
Kitüntetett sportolók

A XVI. kerületi ifjú sportolók is kaphatnak támogatást elért eredményeik alapján mind olimpiai, mind nem olimpiai, csapat és egyéni sportágban.[196] A díjazottak betűrendbe sorolva:

  • Ancsin Boglárka műugró (2012),[185] szumós (2015)[188]
  • Baaken Mátyás kardvívó (2014, 2015, 2019)[202][188][193]
  • Babos Panna alpesi síző (2017)[193]
  • Balogh Emma Nóra röplabdázó (2019)[193]
  • Barcsay Ákos Csanád atléta (2017, 2019)[204][193]
  • Barka Emese birkózó (2012, 2015, 2019)[205][188][193]
  • Bartha Nikola Erika karate (2014)[202]
  • Berta-Donnert Attila vívó (2013)[201]
  • Bíró Roland sumozó, birkózó (2014, 2015)[202][188]
  • Bodor András birkózó (2019)[193]
  • Borbély Levente sportlövész sportlövő (2014, 2015, 2019)[202][188][193]
  • Bödök Bence jégkorongozó (2017)[204]
  • Budavári Csongor kézilabdázó (2019)[193]
  • Bukor Rajmund jégkorongozó (2012, 2015, 2017, 2019)[205][188][204][193]
  • De Paola Viviána teniszező (2017)[204]
  • Decsi Tamás vívó (2014)[202]
  • Deményi Xavér Ernő kézilabdázó (2012, 2015, 2017)[205][188][204]
  • Dömötör Róbert jégkorongozó (2011, 2013)[198][201]
  • Ducz Barbara taekwondo (2012, 2014, 2015, 2017)[205][202][188][204]
  • Egri Viktória sportlövő (2017)[204]
  • Egyházas András taekwondozó (?2011–2014 között, 2015)[196][188]
  • Ertl Rebeka Melánia kézilabdázó (2013)[200]
  • Fekete Ákos taekwondozó (?2011–2014 között, 2015)[196][188]
  • Ferencz Soma kerékpározás (2015)[188]
  • Fodor Olivér vízilabdázó (2019)[193]
  • Gajdos Dominika Liliána atléta (2017, 2019)[204][193]
  • Gálpál Zsombor atléta (2019)[193]
  • György Dániel karatés (2015, 2019)[188][193]
  • Gyürkés Viktória atléta (2011, 2013, 2015, 2017)[198][201][188][204]
  • Hab Gábor karatés (2019)[193]
  • Harkály Dániel súlyemelő (2011)[198]
  • Heller Dániel jégkorongozó (2011, 2013)[198][201]
  • Honos Csenge kerékpáros (2019)[193]
  • Horváth Gusztáv Csaba jégkorongozó (2012)[205]
  • Kádár Fanni atléta (2014, 2015)[202][188]
  • Kalocsai Virág tőrvívó (2019)[193]
  • Kánya Zoltán atléta (2019)[193]
  • Kecskés Levente Zsolt atléta (2013, 2014)[201][202]
  • Kercsó-Magos Zsuzsanna kerékpáros (2014, 2015, 2019)[202][188][193]
  • Kern Bianka Diána kardvívó (2014, 2017)[202][204]
  • Kincses Kristóf teniszező (2017, 2019)[204][193]
  • Kis Dorottya röplabdázó (2019)[193]
  • Klachmányi Inez karatés (2019)[193]
  • Kopcsik Laura taekwondós (2019)[193]
  • Kornéth Bálint vízilabdázó (2012, 2014)[185][202]
  • Kornéth Emese Anna vívó (2014)[202]
  • Kovács Kolos jégkorongozó (2017)[204]
  • Kőrizs András László kerékpározó (2014, 2015)[202][188]
  • Kőszegi Rebeka Rita judós (2017, 2019)[204][193]
  • Kőszegváry Balázs atléta (2019)[193]
  • Kővári Tamás atléta (2011, 2013, 2015, 2017)[198][201][204]
  • Kövér Kristóf wushu / kungfu (2011, 2014)[198][202]
  • Krizsán Szabolcs judo (2011, 2013, 2014, 2017)[198][200][202][204]
  • Kurucz Anna Magdolna mountain bike (2014)[202]
  • Lakatos Levente jégkorongozó (2017)[204]
  • Lovassy Krisztián kerékpáros (2012, 2019)[205][193]
  • Ludvig Benjamin atléta (2011, 2013, 2014)[198][201][202]
  • Magát Anikó súlyemelő (2011, 2019)[198][196][193]
  • Magát Csilla súlyemelő (2019)[193]
  • Magát Gábor súlyemelő (2011, 2013)[198][201]
  • Magát János Csaba súlyemelő (?2011–2014 között, 2015, 2019)[196][188][193]
  • Magát Krisztina súlyemelő (2011, 2013, 2019)[198][201][193]
  • Majnik Roland párbajtőr (2015)[188]
  • Maros Barbara judozó (?2011–2014 között, 2015)[196][188]
  • Merényi Panna Boglárka atléta (2019)[193]
  • Mogyorósy Anna taekwondos (2017)[204]
  • Mogyorósy Márton vívó (2014, 2015)[202][188]
  • Molnár András jégkorongozó (2017)[204]
  • Nagy Bernadett birkózó (2019)[193]
  • Nagy Mátyás Róbert íjász (2014)[202]
  • Nagy Panka Zina díjlovagló (2019)[193]
  • Nagy Rita Laura díjlovagló (2019)[193]
  • Németh Áron Erik vízilabdázó (2011)[198]
  • Németh Viktor Máté kajakozó (2015, 2019)[188][193]
  • Orosz Donát jégkorongozó (2014)[202]
  • Orosz Henriett strandröplabdázó (2019)[193]
  • Paluska Botond jégkorongozó (2014)[202]
  • Pap Arnold birkózó (?2011–2014 között, 2015, 2017)[196][188][204]
  • Patakfalvy Csenge Eleonóra taekwondos (2015, 2017)[188][204]
  • Patakfalvy Luca Márta taekwondos (2015, 2017)[188][204]
  • Paulovics Péter gyorskorcsolyázó (2013, 2014)[201][202]
  • Perlaki Anikó úszó (?2011–2014 között)[196]
  • Polgár Csillag Virág taekwondos (2017, 2019)[204][193]
  • Polgár Zoltán Miklós súlyemelő (2019)[193]
  • Princz Zalán Máté karatés (2019)[193]
  • Rábay Kristóf alpesi síző (2012)[185]
  • Rádosi Regina röplabdázó (2019)[193]
  • Rein Miklós Sándor birkózó (2017, 2019)[204][193]
  • Rein Péter László birkózó (?2011–2014 között)[196]
  • Rein Vilmos József birkózó (2017, 2019)[204][193]
  • Sári Boglárka kerékpáros (2019)[193]
  • Sebestyén Dávid jégkorongozó (2011, 2013, 2014, 2015, 2017)[198][201][202][188][204]
  • Sedlmayer Tamás vízilabdázó (2011, 2013, 2015, 2017)[198][201][188][204]
  • Selmeczi Bánk tornász (2012, 2014)[205][202]
  • Sényei László ökölvívó (2017)[204]
  • Somogyi Vivien jégkorongozó (2013, 2014, 2017)[201][202][204]
  • Szabó Bence lábteniszező (2017, 2019)[204][193]
  • Szabó Dániel sumozó birkózás (?2011–2014 között, 2015)[196][188]
  • Szabó Eliána birkózó (2012, 2015)[205][188]
  • Szabó Márton kardvívó (2017, 2019)[204][193]
  • Szabó Noé birkózó (2014, 2015)[202][188]
  • Szatmáry Adrián teniszező (2011, 2014)[198][202]
  • Szedlmayer Eszter díjlovagló (2019)[193]
  • Szegedi Döme karate (2012, 2014, 2015)[185][202][188]
  • Szénás Anna Lilla tornász (2019)[193]
  • Szentpéteri András kerékpáros (2019)[193]
  • Szimcsák Emma taekwondós (2019)[193]
  • Táskai Anita aerobik (2015)[188]
  • Terbócs István Dániel jégkorongozó (2017, 2019)[204][193]
  • Tompa Miklós birkózás (2015)[188]
  • Tóth Richárd jégkorongozó (?2011–2014 között, 2015, 2017, 2019)[196][188][204][193]
  • Tóthpál-Demeter Dianna tőrvívó (2019)[193]
  • Urbán Zita atléta (2017, 2019)[204][193]
  • Vajda Virág atléta (2019)[193]
  • Varga Dominik kajakozó (2017, 2019)[204][193]
  • Varjú Zsófia atléta (2014)[202]
  • Villás Bálint jégkorongozó (2014)[202]
  • Villás Veronika ökölvívó (2019)[193]
  • Vörös Mariann Vilma táncos (2014, 2015)[202][188]
  • Wagner Gábor Frigyes atléta (2011)[198]
  • Weiler Vince atléta (2017)[204]
  • Weiler Virág atléta (2017, 2019)[204][193]
  • Zahorecz Réka fitnesz versenyző és moderntáncos (2013, 2014, 2015)[201][202][188]

További díjak[szerkesztés]

Év Pedagógusa díj

2010–2015 között: Smejkál Szilvia (Szerb Antal Gimnázium), Kulcsár Józsefné (Jókai Mór Általános Iskola), Józsa Andrea (Móra Ferenc Általános Iskola), Tarnai Klára (Göllesz Viktor Óvoda, Általános Iskola, Előkészítő Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Beszédjavító Általános Iskola Tagintézmény), Őryné Gombás Csilla (Lemhényi Dezső Általános Iskola), Pereces Ágnes (Jókai Mór Általános Iskola)[179]

Év Óvodapedagógusa díj

2010–2015 között: Süléné Szabó Erika (Cinkotai Huncutka Óvoda), Keresztesi Béláné (Vadvirág Óvoda), Sebők Jánosné (Szentmihályi Játszókert Óvoda), Sebály Zsuzsanna (Cinkotai Huncutka Óvoda), Barna Jánosné (Margaréta Óvoda), Forsthofferné Tóth Andrea (Sashalmi Manoda Óvoda)[179]

Év Pedagógiai Munkát Segítő Alkalmazottja díj

2010–2015 között: Novinics Istvánné (Gyerekkuckó Óvoda), Rajna Lászlóné (Napsugár Óvoda), Ambrusné Varga Éva (Sashalmi Manoda Óvoda), Oláh Attiláné (Gyerekkuckó Óvoda), Hábel György (Szerb Antal Gimnázium), Szélesi Sándorné (Lemhényi Dezső Általános Iskola)[179]

Év Orvosa díj

2011–2015 között: Dr. Kondér Gyula, Dr. Lajos Veronika, Dr. Matyasovszky Eszter, Dr. Varga János, Dr. Kovács Krisztina[179]

Év Egészségügyi Szakdolgozója díj

2011–2015 között: Dr. Galambosné Tomolya Irén, Vargha Tünde Emese, Aranyiné Nagy Ágnes, Veresné László Zsuzsanna, Horváth Tiborné[179]

Év Szociális Munkása díj

2011–2015 között: Bazala Gáborné, Máriássy Györgyi, Fehér Edit, Klöczl Marianna, Dr. Bán Istvánné[179]

Testvérvárosai[szerkesztés]

„Szomszédvárosi kapcsolatok”[szerkesztés]

Képgaléria[szerkesztés]

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. A Csömöri út - Segesvár utca - Baross utca - János utca által határolt területen, a 112220 helyrajzi számú, Csömöri út 156. szám alatti, sporttelepként hasznosított ingatlan a Közlekedési és Metró Építő Vállalat (KÉV) fizetésképtelensége miatt indított felszámolási eljárás után, 1997-ben a kerület a Fővárossal közös, illetve miután 2000-ben – a 350/2000. (IV.11.) Kt. határozattal – szerződésben a klubnak átengedtek 25-25% részt a sportegyesület megmaradása érdekében, a Metro RSC és a XVI. kerületi Önkormányzat ½-½ arányú tulajdonába került.[38][39][40]
  2. A Rákosi rétek a Rákos-patak mentén a rákoskeresztúri határtól a Keresztúri út vonala a Kerepesi útig, onnan tovább a Kerepesi út, a Hajcsár út, a MÁV-aluljárótól kezdve pedig a Róbert Károly körút vonala által határolt terület.[45] A Rákosmező - aviatikai telep vagy "Hangárváros" a katonai lovassági gyakorló tér területén az 1910-es nemzetközi repülőversenyre kialakított hangárokból és felszállópályából álló tér volt, ami az aviatikusok állandó gyakorlóhelyéül szolgált a Fehér út és a Terebesi út találkozásánál.[46] Az 1920-as évekig üzemelt, fénykorában 16 hangár állt ott és alakult egy pilótaiskola is.[47]
  3. 2012 júniusában az Ikarus gyárterületek tulajdonosai és a kerületi önkormányzat közötti megállapodás keretében a gyár területét három részre osztották. A Budapesti úthoz közel eső, 45 százalékban beépíthető, 75 000 négyzetméteres részen logisztikai, raktározási és irodafunkciót kapott, így ott sem kereskedelem, sem zajos gyártási tevékenység nem folytatható. A régi Ikarus gyár magvának területén, amely továbbra is ipari terület maradt, nem végezhető kereskedelmi tevékenység, ahogy a Margit utca felőli ötven méteres sávban pedig káros, zajos gyártási tevékenységet folytatni a közeli családi házak miatt. Végül pedig a fennmaradó 82 000 négyzetméteres részen, ami beépítési aránya 33 százalék, kereskedelmi és szolgáltató tevékenységre alkalmas területet hoztak létre, ahol akár gyártás is folytatható, a lakóövezetekre érvényes szabályok betartásával. Az Ipari park a terület legértékesebb részén, a Margit utca és az Arany János utca sarkánál 13 000 négyzetméteres területet adott át az önkormányzatnak értékteremtő szándékkal és az önkormányzat értékteremtő tevékenységének elismeréseként, amit a XVI. kerületi önkormányzat értékesíthet. A megállapodás keretében továbbá kerület megkapta az Ikarus sporttelep még hiányzó egyharmadát – amit így, teljesen önkormányzati tulajdonként, 2012 után modernizáltak. A két cég közötti telekcserékkel az Ipari park a sporttelep-rész tulajdonosává vált, és azt a 2012. évi 160 millió forintos adótartozása fejében elcserélte az önkormányzattal, az Ipari park addigi további adótartozását pedig Sasvár utcai telekeladásokból pótolták vissza.[94]
  4. A NABI Kft. 1993. szeptember 30-ai tőkeemeléséhez az Első Magyar Alap és az American Ikarus Inc. részvényeivel és készpénzzel, az Ika­rus Rt. pedig az Újszász utcai telephellyel és berendezéssel járult hozzá. A NABI 2,36 milliárd forintos alaptőkéjéből 75% az Első Magyar Alap, 25% pedig az Ikarus Rt. tulajdona.[103]
  5. Budapest XVI. kerületének Polgármesteri Hivatala eredetileg négy évfolyamú fiú felső-kereskedelmi iskola és internátusként épült. Négy évig működött így, 1929-ben szüntettek meg. Sashalom rákosszentmihályi határában 1927-ben épült fel az egy szintes épület, épp abban az évben, amikor egyszer majdnem megszűnt már az iskola, mivel a róm. kat. egyházközség nem kívánta már fenntartani, de ekkor Tóbi Jó­zsef igazgató kezdeményezésére megalakult a Pest-vár­megyei Felső Kereskedelmi Iskolai Egyesület lord Rothermeretől támogatást kérve és az intézményt felsőbb engedély nélkül róla nevezte el. 1931-től az épületen végzett kisebb átalakításokkal falai –között az 50 ágyas Rákosvidéki Szent Imre Kórház nyitott meg, belgyógyászati betegek részére, a kor szerint modern felszereléssel: műtővel, quarc, röntgen, fertőtlenítő, stb. helyiségekkel, a fertőző beteg számára külön pavilonnal. Az 1940-es években mint tüdőkórház működött.[112][113][114][115][116][117][118][119] 1950-ben már a XVI. kerületi elöljáróság, majd a kerületi tanács épülete volt.[120][121] 1953–1954-ben újjáépítették, kibővítették. A tanácsház előtti 11 700 négyzetméternyi területet parkosították.[122][123][124]
  6. 1977-ig Kolozsvár utca, ekkor nevezték át Homokdombra[157]
  7. 1974-ig Miklós utca, ekkor nevezték át Milánra.[158]
  8. A Dittrich (vagy Dietrich)-bányát a Határ (később Budapesti út), József és Sashalom utcák határolták[159]
  9. Bohus Péter cikke Kovács Péterrel a 2019-es kerületi díszpolgári címről: „»Senki nem szavazta le Bálint György díszpolgárságát. Senki nem mondta, hogy ne lenne méltó a díszpolgári címre bármelyik felterjesztett személy. Szerintem mind a 10 jelölt méltó erre« ...a polgármester a kérdésemre személyes véleményeként azt mondta, nem ért egyet Vincze Ágnes képviselőtársa véleményével. »Nekem teljesen mindegy ki melyik párt tagja, én azt tartom szem előtt, hogy mit tesz. Tudja mi itt a XVI. kerületi Fideszben nem egy szellemi gettóban élünk, mindenkinek van saját véleménye, motivációja. Vincze Ágnesnek ilyen, nyilván megvan ennek az oka. Nekem, meg a képviselő-testület többségének más. Bálint György már Budapest díszpolgára, így, mivel a XVI. kerület is része Budapestnek, a mi díszpolgárunk is.«” (index.hu)[194]
  10. A kerület szoros, 2008 óta testvérvárosi kapcsolata Kishegyessel Rúzsa Magdinak köszönhető, aki 2006-ban, a Megasztár megnyerése után a kerületben kapott lakást – állampolgárságát ugyan csak 2009-ben nyerte el, az ezt igazoló okmányt ekkor vehette át a kerületi házasságkötő teremben.[209][210]

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. 94/2012. (XII. 27.) Főv. Kgy. rendelet, korábban Fővárosi Közgyűlés 1992. (VII. 15.) 552. számú határozat.
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2019. augusztus 14.
  3. Fejlődő kertváros XVI. kerület - településképi arculati kézikönyv (a 306/2017. (IX.20.) határozat alapján), 2. A kerület bemutatása, bp16.hu - 2017. június
  4. Kivonat a 2012. október 17-én (szerdán) a Budapest Főváros XVI. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete 15. számú ülésén készült jegyzőkönyvből Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben; budapest16.hu - 2012.
  5. Theobald Károlyné: Jelentés az Önkormányzat Képviselő-testülete határozatainak végrehajtásáról, illetve a még végre nem hajtott határozatok helyzetéről Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben; budapest16.hu - 2012. november 5.
  6. Zubreczki Dávid: Ilyen a Szilas menti sztráda, index.hu - 2015. július 10.
  7. Szabó Eszter Ágnes: Itt mindenki kirándulhat: a Szilas-patak környékének megújulása, epiteszforum.hu - 2015. október 19.
  8. Magyar települések lakosságszámának alakulása. Magyarország. (Hozzáférés: 2018. január 1.)
  9. 217/2019. (V. 08.) 1. sz. melléklet Átfogó értékelés a Budapest Főváros Xvi. kerületi önkormányzat 2018. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról A település lakónépességének korcsoportonkénti megoszlása (3. sz. táblázat, Forrás: Népesség-nyilvántartó), bp16.hu - (hozzáférés: 2019. augusztus 31.)
  10. Újévi mesék a Nagyiccéről, Budapest folyóirat XIV. új folyam 1. szám, budapestfolyoirat.hu - 2017. január
  11. Lantos Antal: A XVI. kerület története, keruletiujsag.hu - 2010. április 14.
  12. KIVONAT a 2005. október 11-én (kedden) a Budapest Főváros XVI. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete 17. számú ülésén készült jegyzőkönyvből, bp16.hu - (hozzáférés: 2019. július 3.)
  13. Vitéz uzsoki báró Szurmay Sándor emléktáblájának avatása (videoval), helyihirek.hu - 2008. október 15.
  14. JEGYZŐKÖNYV a 2018. július 3-án (kedden) a Budapest XVI. kerületi Polgármesteri Hivatal nagytermében (1163 Budapest, Havashalom u. 43. fszt. 18.) a Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete 8. számú ülésén készült jegyzőkönyvből 3. függelék Természetvédelem, bp16.hu - (hozzáférés: 2019. július 3.)
  15. Corvin Mátyás műszaki középiskola és gimnázium 1992-es jubileumi évkönyve: Az iskoláról, corvingimi.uw.hu (hozzáférés: 2019. július 19.)
  16. Bardi: Bajtársak háza, orszagalbum.hu - 2009. június 4.
  17. Új csúszdák és medencék az Erzsébet-ligeti strandon, helyihirek.hu - 2017. június 16.
  18. Erzsébetligeti Étterem és Rendezvényház története, az Erzsébetligeti Étterem és Rendezvényház Facebook-oldala - 2018. június 21.
  19. A Rákosszentmihályi Sporttelep (2. old.), Rákos Vidéke 2. évfolyam 26. szám, library.hungaricana.hu - 1902. július 6.
  20. Emlékoszlopavatás, Rákos Vidéke 22. évfolyam 28. szám, library.hungaricana.hu - 1922. július 9.
  21. (M): Köztérre került a hős sportolók szobra, helyihirek.hu - 2009. november 12.
  22. Rákosszentmihályi sportszeretet (13. old.) XVI. Kerületi Újság XXI. évfolyam 12. szám, bp16.hu - 2012. június 23.
  23. Lohn János: A Rákosszentmihályi Sport Club története, a Rákosszentmihályi Sport Club tájékoztató oldala, hajra-szentmihaly.webnode.hu - 2011. október 25.
  24. Ötvenmillió forint a XVI. kerület fejlesztésére: Modern lakások, korszerű családi házak — Új utak — Napközi tábor, Ikarus 10. évfolyam 1. szám - 1966. január 12. (online: adtplus.arcanum.hu)
  25. A kerületi KISZ tervei, Ikarus 15. évfolyam 3. szám - 1971. február 4. (online: adtplus.arcanum.hu)
  26. Úttörőtábor a János utcában, Ikarus 20. évfolyam 16. szám - 1972. augusztus 3. (online: adtplus.arcanum.hu)
  27. János utca. Nyári napközis tá­bor, Ikarus 25. évfolyam 10. szám - 1977. május 20. (online: adtplus.arcanum.hu)
  28. A Vörös Meteor, Szabad Szó 52. évfolyam 17. szám - 1950. január 20. (online: adtplus.arcanum.hu)
  29. A ki nem rótt feladat, Népsport 18. évfolyam 224. szám - 1962. november 13. (online: adtplus.arcanum.hu)
  30. Létesítményfejlesztés, Népszava 107. évfolyam45. szám - 1979. február 23. (online: adtplus.arcanum.hu)
  31. Népsport 39. évfolyam 140. szám - 1983. június 15. (online: adtplus.arcanum.hu)
  32. Buldózerekkel a teniszért, Ifjúsági Magazin 19. évfolyam 10. szám - 1983. október 1. (online: adtplus.arcanum.hu)
  33. Közeleg a tavasz, többen érdeklődtek: hol tudnának teniszezni, Ifjúsági Magazin 20. évfolyam 3. szám - 1984. március 1. (online: adtplus.arcanum.hu)
  34. Új kempinget létesítettek a fővárosban, Népszabadság 43. évfolyam 157. szám - 1985. július 6. (online: adtplus.arcanum.hu)
  35. a b Szárnyakat kapott a Metró RSC, helyihirek.hu - 2009. január 22.
  36. Metro pályák, tenisz-palya.hu - 2016.
  37. Hírek, események, metrotenisz.hu (hozzáférés: 2019. aug. 4.)
  38. Eladják a talpunk alól a földet?, Nemzeti Sport 5. évfolyam 87. szám - 1994. március 31. (online: adtplus.arcanum.hu)
  39. A Metro RSC tulajdonosi hozzájárulás iránti kérelme (130-143. old.), az 1999. június 29-i képviselőtestületi ülés jegyzőkönyve, bp16.hu (hozzáférés: 2019. aug. 5.)
  40. 20. napirend: 350/2000. (IV.11.) Kt határozat A Képviselő - testület a METRO RSC és a XVI. ker. Önkormányzat valamint PK-ECONO Felszámoló között a XVI. ker. 112220 hrsz-ú ingatlanra létrejött adásvételi szerződés 13. pontja értelmében úgy dönt, hogy a törvény által biztosított a belterületi föld értékéből a kerületet megillető 25%, illetve a Főváros által engedményezett 25 % hitelezői igényéről lemond, és hozzájárul a tulajdonjog bejegyzéshez. Kivonat a 2000. április 11-én (kedden) 9.00 órakor a Budapest Főváros XVI. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete 10. számú ülésén készült jegyzőkönyvből (19. old.), bp16.hu (hozzáférés: 2019. augusztus 5.)
  41. Budapest XVI. kerület Integrált Városfejlesztési Stratégiája (Rákosszentmihály 51. o., A János utcai nyári tábor felújítása 67-68. o.), bp16.hu – 2008. május 7.
  42. Születésnapos sikertörténet Tíz éves a Szentmihályi Konrád Ferenc Uszoda, helyihirek.hu - 2018. július 19.
  43. Segesvár-János utcai játszótér, openairdesignkft.com
  44. Fehér György: Új kultúrközpont Rákosszentmihályon, lokal.hu - 2017. szeptember 21.
  45. Nagy Lajos: Mezőgazdaság Pesten a XVIII. században (162. o.), Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)
  46. Bp. X. kerület a Gyakorló utcai lakótelep komplex regenerációja (194. old.), kobanya.hu, 2010.
  47. Ferihegy régóta a régió első számú reptere lehetne / Rákosmező, mult-kor.hu - 2006. február 3.
  48. a b c Volt egyszer egy repülőtér (10-11. old.), Helyi Hírek 4. évf. 9. szám, helyihirek.hu - 1992. szeptember 19.
  49. a b Druzsin József: A 100 éves mátyásföldi repülőtér katonai, repülés- és gyártástörténeti, valamint katonai logisztikai emlékei (180-218. old.), Katonai logisztika 25. évf. 3-4. sz., epa.oszk.hu - 2017.
  50. Legát Tibor: Tiszavirág airport, MagyarNarancs 2017/27., magyarnarancs.hu - 2017. július 6.
  51. Boda József: A „demokratikus hadsereg” különleges rendeltetésű erői 1945-1948 (19-36. old.), Ünnepi parergák Mezey Barna 65. születésnapja tiszteletére. Salutem (5). Szemere Bertalan Magyar Rendvédelem-történeti Tudományos Társaság, Budapest, real.mtak.hu - 2018. ISBN 978-615-80-3096-0
  52. a b Mit hová telepítünk?, Ikarus 10. évfolyam 21. szám - 1966. október 19. (online: adtplus.arcanum.hu)
  53. Új életre kel a mátyásföldi orosz laktanya (18. old.), Helyi Hírek 7. évf. 6. szám, helyihirek.hu - 1995. június 21.
  54. (F): Veszélyben a repülőtér (3. old.), Helyi Hírek 11. évf. 9. szám, helyihirek.hu - 1999. szeptember 20.
  55. Uhry/Uhri, magyarjarmu.hu - 2012. szeptember 16.
  56. a b Szilágyi Levente: Életre kelnek a buszlegendák Mátyásföldön, hirado.hu - 2018. október 4.
  57. Simon Pál, a buszmentő ember! a YouTube-on az ATV Magyarország YouTube-csatornán - Közzététel: 2018. máj. 10.
  58. Felavatták az Ikarus-gyár sportligetét, Népszava 82. évfolyam 116. szám - 1954. május 18. (online: adtplus.arcanum.hu)
  59. Ikarus kontra önkormányzat, Népszabadság - Budapest melléklet, 2001. április 3. (online: adtplus.arcanum.hu)
  60. Az Ikarus Rt. eladná mátyásföldi sportlétesítményét, Magyar Hírlap 35. évfolyam 55. szám - 2002. március 6. (online: adtplus.arcanum.hu)
  61. Sport • XVI. kerület - Per alatt az Ikarus pálya, Budapesti Nap 2. évfolyam 44. szám - 2003. február 21. (online: adtplus.arcanum.hu)
  62. a b Dezse Balázs: A budapesti külváros - bemutatkozik a XVI. kerület, welovebudapest.com - 2014. december 16.
  63. Hosszú, keskeny, szimmetrikus és fehér, epiteszforum.hu - 2010. március 24.
  64. Új sportpályák épülnek (1. old.), XVI. kerületi újság XXI. évfolyam 6. szám, bp16.hu - 2012. április 14.
  65. Szigethy Margit: Miénk a pálya, XVI. kerületi újság XXII. évfolyam 18. szám, bp16.hu - 2013. szeptember 25.
  66. Szigethy Margit: Miénk a pálya, XVI. kerületi újság XXII. évfolyam 19. szám, bp16.hu - 2013. október 9.
  67. Bátony utcai sporttelep, magyarfutball.hu (hozzáférés: 2019. augusztus 21.)
  68. Lőtéravatás április 4-én, Ikarus 9. évfolyam 11. szám - 1965. március 17. (online: adtplus.arcanum.hu)
  69. Tűz pusztított az egykori lövészpályán, blikk.hu - 2009. júl. 22.
  70. Ingatlankínálat a XVI. kerületi Önkormányzatnál, helyihirek.hu - 2012. április 19.
  71. Nagyszabású építkezés a XVI. kerületben, Esti Budapest 1. évfolyam 85. szám - 1952. július 12. (online: adtplus.arcanum.hu)
  72. Pusztai László: Winkler Oszkár- (1907-1984) emlékkiállítás, Műemlékvédelem 47. évfolyam 5. szám - 2003. (online: adtplus.arcanum.hu)
  73. Zorán Vukoszávlyev: Architectural Guide / Az épületek (79-93. old.), Fogarasi Andreas: Kultur und Freizeit. Verlag der Buchhandlung Walther König, Köln, - 2007. ISBN 978-3-86560-287-9
  74. A Corvin Művelődési Ház, A Közművelődés házai Budapesten 6., Módszertári füzetek különszám, bmknet.hu - 2010. ISBN 978-963-86358-9-1
  75. Vennél magadnak egy szocreál színházat? Megteheted!, Index.hu - 2016. október 24.
  76. Gueth Ádám: „Maximális szakmau odaadással, jókedvvel és energiával”, interjú Orosz Ákossal, XVI. kerületi újság XXVIII. évfolyam 20. szám - 2019. október 25.
  77. Mészáros Tibor: Új tulajdonosé az Ikarus kultúrház, XVI. kerületi újság XXVI. évfolyam 3. szám, bp16.hu - 2017. február 15.
  78. a b (Ferenci): Eladták az Ikarust (4. old.), HelyiHírek 31. évf. 8. szám, helyihirek.hu - 2019. augusztus 21.
  79. Legát Tibor: Az Ikarus személyautótervei: Három a magyar, MagyarNarancs 1998/39. - 1998. szeptember 24.
  80. - legát -: Az Ikarus "megmentése": Lejtmenetben, MagyarNarancs 2003/44., magyarnarancs.hu - 2003. október 30.
  81. Ismét Széles a MGYOSZ elnöke, origo.hu (MTI) - 2004.december 9.
  82. Lakópark, végállomás?, hvg.hu - 2005. november. 21.
  83. Gracza Zoltán: Megszűnik a mátyásföldi Ikarus-gyár, nol.hu/archivum - 2007.október 19.
  84. Az Ikarus Egyedi Kft. nem hosszabbít Mátyásföldön, nol.hu - 2007. november 20
  85. "Ipari Park" cím viselésére jogosult parkok és szervezetek. 2010-2014.kormany.hu, 2012. december 19. [2019. augusztus 21-i dátummal az eredetiből archiválva].
  86. Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 20/1998. (X. 13.) önkormányzati rendelete, Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 20/1998. (X. 13.) önkormányzati rendeletének indokolása a Budapest XVI. ker Margit utca - Arany János utca - Budapesti út 107269/1 hrsz-ú területek által határolt terület (Ikarus Rt 107259 hrsz-ú területe) szabályozási tervének jóváhagyásáról, net.jogtar.hu (hozzáférés: 2019. augusztus 22.)
  87. (M): Mátyásföldi barakkok (8. o.), HelyiHirek 19. évf. 3/2. szám, hh16.hu - 2007. március 21.
  88. (M): A konténerekből egy hajóba költöztek a sportolók, helyihirek.hu - 2010. április 21.
  89. Újjáéledő legendák Mátyásföldön, iho.hu - 2011. június 13.
  90. Kengyel Kristóf: Bontják az Ikarust, iho.hu - 2011. július 6.
  91. Szigethy Margit: Nem lesz lomis piac az Ikaruson! (4. old.), XVI. kerületi újság XX. évfolyam 15. szám, bp16.hu - 2011. július 30.
  92. Kengyel Kristóf: Megnyílt az Ikarus-piac, iho.hu - 2011. december 15.
  93. Istvánfi Péter: Megszűnt buszgyárak nyomában: Uhry, iho.hu - 2012. január 15.
  94. a b Ferenci Zoltán: Egy megállapodás, ahol mindenki nyer, helyihirek.hu - 2012. július 11.
  95. Újabb kalandozásokra hív a Kertvárosi Időutazó, ittlakunk.hu - Kertvárosi Időutazó - 2015. április 21.
  96. -BAKOS-: Kik tették tönkre az Ikarust?, totalcar.hu - 2015. április 23.
  97. Winkler Róbert: Mátyásföld dinoszauruszai, totalcar.hu - 2015. augusztus 23.
  98. Nagy Attila Károly: Készülnek még Ikarusok Budapesten, index.hu - 2017. október 5.
  99. Lapzárta után érkezett: Új tulajdonosa van az Ikarus Ipari Parknak, XVI. kerületi újság XXVIII. évfolyam 15. szám, bp16.hu - 2019. augusztus 14.
  100. a b Gulyás Erika: Kínai kézbe kerül az Ikarus-telep, nepszava.hu - 2019. augusztus 17.
  101. Interjú Kovács Péter polgármesterrel – 2019. 08. 23. a YouTube-on a helyihirek YouTube-csatornán - Közzététel: 2019. aug. 25.
  102. Lakossági fórum a darázsfészekben, helyihirek.hu - 2007. április 18.
  103. Világgazdaság 26. évfolyam 132. (6388.) szám - 1994. július 9. (online: "Újszász%20utca"%20ikarus&pg=86 adtplus.arcanum.hu)
  104. (S): Mátyásföldi autóbuszok az USA-ban, hh16.hu - 2009. október 7.
  105. -izs-or: Újraindult az Újszász utcai buszgyártás, helyihirek.hu - 2015. augusztus 25.
  106. Cégtörténet, ikarusegyedi.hu (hozzáférés: 2019. július 19.)
  107. Kun Péter: Csődvédelmet kért az Ikarus Egyedi Kft., magyarbusz.info - 2018. július 9.
  108. EÉR • IKARUS Egyedi Kft. • Pályázat, eer.gov.hu - 2019. augusztus 22.
  109. Ferenci Zoltán: Bemutatkozott az Ikarus új tulajdonosa a XIII. Ikarus-nap alkalmával, helyihirek.hu - 2019. szeptember 18.
  110. Gulyás Erika: Ikarus-telep: csak a kínai kultúrközpont biztos, a helyiek egyre jobban aggódnak, nepszava.hu - 2019. szeptember 19.
  111. Mészáros Tibor: Az Ikarus örök! (9. old.), XVI. kerületi újság XXVIII. évfolyam 18. szám, bp16.hu - 2019. szeptember 25.
  112. Sashalmi egyházi ügyek, Rákos Vidéke 25. évfolyam 31. szám, library.hungaricana.hu - 1925. augusztus 2.
  113. Mért szűntették a sashalmi felső kereskedelmi Iskolát? Pedagógia vagy propaganda?, Népszava 57. évfolyam 145. szám - 1929. június 29. (online: "Mért%20szűntették"&pg=389 adtplus.arcanum.hu)
  114. Rákosszentmihály helyett — Sashalmon nyílt kereskedelmi tanfolyam, Rákos Vidéke 29. évfolyam 37. szám, library.hungaricana.hu - 1929. szeptember 15.
  115. Sashalmi hírek: A kereskedelmi iskola válsága, Rákos Vidéke 29. évfolyam 44. szám, library.hungaricana.hu - 1929. november 3.
  116. Kórháza lesz a leendő városnak, Rákos Vidéke 30. évfolyam 37. szám, library.hungaricana.hu - 1930. szeptember 14.
  117. Kórházavatás, Rákos Vidéke 30. évfolyam 51. szám, library.hungaricana.hu - 1930. december 21
  118. Az O. Zs. S. B. sashalmi tüdőkórháza, Orvosok Lapja 3. évfolyam 42. szám - 1947. október 19. (online: adtplus.arcanum.hu)
  119. A budapesti egységes hálózat (Budapest és környéke) betűrendes távbeszélőnévsora, library.hungaricana.hu - 1947. január
  120. Kis Ujság 4. évfolyam 4. szám - 1950. január 5. (online: adtplus.arcanum.hu)
  121. Budapesti Távbeszélőnévsor - 1950. december (online: adtplus.arcanum.hu)
  122. a b Épül a XVI. kerületi tanácsháza, Esti Budapest 2. évfolyam 247. szám - 1953. október 21. (online: adtplus.arcanum.hu)
  123. a b A XVI. kerületi tanácsház, Esti Budapest 3. évfolyam 219. szám - 1954. szeptember 16. (online: adtplus.arcanum.hu)
  124. Sashalmi piac és városközpont (3. A park múltja és jövője, 12. old.), sashalmipiac.hu - 2010.
  125. a b c Origamik, földhullámok és emlékfák - Sashalom újraéledt zöldfelületei, epiteszforum.hu - 2012. január 26.
  126. 1. sz. melléklet Korábban, a Köztérmegújítási Nívódíj pályázat keretében kitüntetett területek, mut.hu (hozzáférés: 2019. július 19.)
  127. a b Czinkota nagyközség Pest-Pilis-Solt-KisKun megyében, Czinkota pest-pilis-solt-kiskunvármegyei nagyközség kataszteri birtokvázlata, Cinkota pest-pilis-solt-kiskún vármegyei község kataszteri birtokvázlata, maps.hungaricana.hu - 1883.
  128. Vízcsőfektetés, új technológiával (12. old.), Magyar Nemzet 26. évfolyam 101. szám - 1970. május 1. (online: adtplus.arcanum.hu)
  129. Janzó József: Korszerű ivóvíztároló medencék hidraulika kialakítása (460. o.), Hidrológiai Közlöny 55. évfolyam 10. szám, library.hungaricana.hu - 1975.
  130. Tó a város felett Rákosszentmihályi telep, vizmuvek.hu (hozzáférés: 2019. július 20.)
  131. Sashalom városközpont komplex rehabilitációja – Akcióterületi terv, bp16.hu - 2009. augusztus
  132. a b c d Slézia Gabriella: Módszertári füzetek, különszám A közművelődés házai Budapesten 6. A Corvin Művelődési Ház - A Mosolygó Antal Művelődési Ház, bmknet.hu - 2010. ISBN 978-963-86358-9-1
  133. a b c d e f Széman Richárd: Corvin Honismereti és Helytörténeti Klub, Budapesti Históriák előadássorozat (megjelent: Gábriel Tibor (szerk.): Budapesti Helytörténeti Emlékkönyv VI. Budapesti Honismereti Társaság, 2010.), bpht.hu - 2008.
  134. Our Story, a Kertvárosi Időutazó Facebook-oldal bejegyzése - 2018. március 19.
  135. a b g.t.: Kertvárosi helytörténet (1., 10. old.), Budapesti Honismereti Híradó XIII. évfolyam 2. szám, docplayer.hu - 2010. április
  136. Cinkota Tájház, tajhazszovetseg.hu (hozzáférés: 2018. április 17.)
  137. A cinkotai tájház (riportalany: Villányi Péter), Fővárosi Önkormányzat támogatásával a Városi Televíziózással Budapest Fejlődéséért Alapítvány, budapestvideo.hu - 2019. május 16.
  138. Az alapítvány létrehozása, Ferenci Zoltán: Tóth Ilonka Szülőház és Oktatóközpont története, tothilonka56.hu (hozzáférés: 2018. április 17.)
  139. Kertvárosi Helytörténeti és Emlékezet Központot (KHEK): Rólunk, helytortenet16.hu (hozzáférés: 2018. április 17.)
  140. R. Kiss Kornélia: Emlékházat kap Tóth Ilona Árpádföldön, mno.hu - 2016. augusztus 31.
  141. a b Sipos Gyula: Az EMG története (4-22. old.), A Rádiótechnika évkönyve 1992.
  142. a b c K. Szabó Zoltán: EMG alapítása, története[halott link], emg.hu - 2011 november 28.
  143. Elektronikus Mérőkészülékek Gyára, NJSZT Informatikatörténeti Fórum (iTF), itf.njszt.hu - 2016. június 25. / 2018. január 22.
  144. Bemutatkozunk, csokolade-muzeum.hu (hozzáférés: 2018. július 3.)
  145. Gyükeri Mercédesz: A nyúl vagy a tojás? Avagy: tudni kell, milyen csokit együnk, hvg.hu - 2017. április. 13.
  146. Trianoni emlékmű avatás a XVI. kerületben. a YouTube-on az LP MÉDIA STÚDIÓ YouTube-csatornán, (részlet hatoscsatorna híradó 2013. június 10-i adásából, szerkesztő: Paor Lilla) - Közzététel: 2013. jún. 11.
  147. a b c Bajor–Lampert Rita, Bajor Zoltán: Természetismereti tanösvények Budapesten (Felsőrákosi-rétek tanösvény 69. old.), MME, mek.oszk.hu - 2018. ISBN 978-615-80925-1-7
  148. Tanösvénybemutató, njszki.hu - 2015. május 21.
  149. Szabó Lilla: A pesti zöldgyűrű koncepciója és a pestszentlőrinci Kavicsbánya szabadtérépítészeti koncepcióterve (diplomamunka), Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Kar, Kert- és Szabadtértervezési Tanszék, architectforum.hu - 2012.
  150. Kertvárosi arcképek: Bálint gazda (7. old.), XVI. Kerületi Újság XX. évfolyam 22. szám, bp16.hu - 2011. november 19.
  151. Mészáros Tibor: Bálint gazda kertje (8. old.), XVI. Kerületi Újság XXVI. évfolyam 12. szám, bp16.hu - 2017. június 21.
  152. Olvasókert a város szélén, Bálint gazda, balintgazda.hu - 2017. június 29.
  153. Nagy József: Bálint gazda: Ha egy darab kenyér leesik az asztalról, fölveszem, megcsókolom, elfogyasztom, 24.hu - 2018. október 25.
  154. a b Mészáros Tibor: Megkérdeztük a polgármestert (9. old.), Kerületi Újság XXVIII. évfolyam 27. szám, bp16.hu - 2019. március 27.
  155. Interjú Kovács Péter polgármesterrel – 2019. június 13. a YouTube-on helyihirek - Közzététel: 2019. jún. 16.
  156. a b Kovács Péter polgármester az otthonában köszöntötte fel a 100 éves Bálint Gazdát bejegyzés a Budapest XVI. Kerületi Önkormányzat Facebook oldalon - 2019. július 30.
  157. Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1), library.hungaricana.hu - 1977. augusztus 17.
  158. Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1), https://library.hungaricana.hu - 1974. november 13.
  159. A kavicsbánya ügye, Rákos Vidéke 31. évfolyam 37. szám, library.hungaricana.hu - 1931. szeptember 13.
  160. Rákosszentmihály község parczellákat és házszámokat feltüntető térképe, Budapest térképeinek katalógusa 4265a, maps.hungaricana.hu - 1913.
  161. A község dolgai, Rákos Vidéke 30. évfolyam 22. szám, library.hungaricana.hu - 1930. június 1.
  162. Képviselőtestületi közgyűlés (6-7. old.), Rákos Vidéke 31. évfolyam 7. szám - 1931. február 15.
  163. Az Egyetemisták teniszpályáinak megnyitása, Rákos Vidéke 35. évfolyam 15. szám, library.hungaricana.hu - 1935. április 14.
  164. A Schulek liget felavatása, Rákos Vidéke 36. évfolyam 33. szám, library.hungaricana.hu/ - 1936. augusztus 16.
  165. Beépítési koncepció elfogadása a 110107, 110108, 110109 helyrajzi számú ingatlanokra, javaslat a terület elnevezésére, valamint szoboradomány elfogadására (163/2016 számú dokumentum), bp16.hu - 2016. november 16.
  166. MTI: Átadták a reformátorok terét Budapesten, hirado.hu - 2017. október 29.
  167. További fejlesztésekkel bővül a kertvárosiak új találkozó helye... bejegyzés a Budapest XVI. Kerületi Önkormányzat hivatalos Facebook-oldalán - 2018. július 20.
  168. Tájékoztató a Rákosmenti Mezei Őrszolgálat működéséről, bpxv.hu - 2019. június 11.
  169. -izs-or: Mintatanya a Sarjú utcában Madármentő mezőőrök, helyihirek.hu - 2018. június 14.
  170. Krónika: Tanyaudvart hozott létre a Rákosmenti Mezei Őrszolgálat (2019.07.12.). a YouTube-on a Rákosmente TV YouTube-csatornán - Közzététel: 2019. júl. 15.
  171. Sokak örömére megnyitotta kapuját a Kertvárosi Tanyaudvar, bp16.hu - 2019. október 2.
  172. Hargitai István a Civil Mozgalom képviselőjelöltje a kerületben, 16.kerulet.ittlakunk.hu - 2014. február 17.
  173. Szentmihályi Életünk, rakosszentmihaly.hu (hozzáférés: 2018. május 27.)
  174. Mészáros Tibor Elindult a 16tv, web.archive.org/16tv.hu - 2015. december 2.
  175. Budapest XVI. kerületének települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
  176. Széman Richárd: Díszpolgárok - Volt nagyközségeinkben és a XVI. kerületben (Kertvárosi helytörténeti füzetek 16), Corvin Művelődési Ház Igazgatósága - 2009.
  177. elhunyt kerületünk egyik első díszpolgára (5. old.), XVI. Kerületi Újság XXIV. évfolyam 7. szám, bp16.hu - 2015. április 8.
  178. Friedrich Klára: Elment Laki Károly, az Értékmentő, rovasirasforrai.hu - 2017.
  179. a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z aa ab ac ad ae af ag ah ai Emlékkönyv Budapest, Főváros XVI. kerület Díszpolgárairól, „Budapest Főváros XVI. Kerületéért” kitüntetettjeiről a Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat által fenntartott vagy működtetett köznevelési, egészségügyi szociális és gyermekjóléti intézmények kitüntetett dolgozóiról, bp16.hu - (hozzáférés: 2019. április 1.)
  180. a b Helyi Hírek 9. évf. 3. szám Kerületi kitüntetések a nemzeti ünnep alkalmából (2. oldal) - 1997. március 20.
  181. Kitüntetések, az ünnepen (9. old.), Helyi Hírek 10. évi. 3. szám, helyihirek.hu - 1998. március
  182. Jegyzőkönyv 1999. október 23-án /szombaton/ 18.00 órakor a Bp. XVI. ker. Erzsébet-ligeti Színház /Bp. XVI. ker. Mf. Hunyadvár u. 43/d. szám/ megtartott 20. számú ü n n e p i képviselő-testületi ülésén, bp16.hu (hozzáférés: 2019. július 19.)
  183. Kertvárosi Nyugdíjas Magazin - A XVI. kerületi Területi Szociális Szolgálat tájékoztató hírlevele 14/4, terszocszolg16.hu (hozzáférés: 2019. július 19.)
  184. Polgármesteri interjú – 2009. október 2., helyihirek.hu - 2009. október 3.
  185. a b c d e f g Ünnepi kitüntetések, helyihirek.hu - 2012. március 22.
  186. a b XVI. kerületi kitüntetések, helyihirek.hu - 2013. március 22.
  187. a b Közéleti Helyi Hírek 2014. április, Ünnep a kerületben (3. oldal) - 2014. április 2.
  188. a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z aa ab ac ad ae af ag ah ai aj ak al XVI. kerületiek kitüntetése nemzeti ünnepünkön, helyihirek.hu - 2015. március 19.
  189. a b c Kitüntetések átadása és díszelőadás, helyihirek.hu - 2016. március 21.
  190. a b c XVI. kerületi kitüntetések nemzeti ünnepünk alkalmából, helyihirek.hu - 2017. március 22.
  191. a b c Kitüntetések Március 15-e alkalmából, helyihirek.hu - 2018. március 22.
  192. a b Kitüntetések a nemzeti ünnep alkalmából, bp16.hu - 2019. március 18.
  193. a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z aa ab ac ad ae af ag ah ai aj ak al am an ao ap aq ar as at au av aw ax ay az ba bb bc bd be bf bg Az ünnepi testületi ülés és díjátadó közvetítése a 16TV-ben. a YouTube-on László Zámbó YouTube-csatornáján - Közzététel: 2019. márc. 18.
  194. Bohus Péter: A XVI. kerületi fideszes polgármester: Bálint gazda a mi díszpolgárunk is, index.hu - 2019. február 15.
  195. Díszpolgáraink összefogtak, Megalakult a XVI. Kerületi Díszpolgárok Egyesülete (7. old.), XVI. Kerületi Újság XXVIII. évfolyam 4. szám, bp16.hu - 2019. február 27.
  196. a b c d e f g h i j k l A Fejlődő Kertváros Program II keretében gondoltunk a kerületi tehetségekre is... bejegyzés Kovács Péter hivatalos Facebook-oldalán - 2014. szeptember 7.
  197. Megszületett a döntés: a XVI. kerület Ifjú Tehetsége címet... bejegyzés a "XVI. kerület, Kertváros - ittlakunk.hu" Facebook-oldalon - 2011. október 6.
  198. a b c d e f g h i j k l m n o p q Ünnepi köszöntések, helyihirek.hu - 2011. október 31.
  199. Bognár Eszter: Kemény iskola volt az Egyetem, btk.ppke.hu - 2015. november 6.
  200. a b c Március 15. fotóalbum-bejegyzés a Budapest XVI. Kerületi Önkormányzat hivatalos Facebook-oldalán - 2013. március 19.
  201. a b c d e f g h i j k l m n o Évforduló (6-7. old.), XVI. Kerületi Újság XXII. évfolyam 6. szám, bp16.hu - március 28.
  202. a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z aa ab ac ad ae af ag Ünnepelt a Kertváros (12-13. old.), XVI. Kerületi Újság XXIII. évfolyam 6. szám, bp16.hu - 2014. március 26.
  203. a Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete 2. számú zárt ülésén készült jegyzőkönyv kivonata, Budapest XVI. kerületi Polgármesteri Hivatal, bp16.hu - 2019. február 13.
  204. a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z aa ab ac ad ae af ag ah ai aj Kerületi kitüntetések adományozása, bp16.hu - 2017. március 16.
  205. a b c d e f g h Sz. R. Zs.: Kerületiek és tehetségesek (3. old.) XVI. Kerületi Újság XXI. évfolyam 20. szám, bp16.hu - 2012. október 25.
  206. a b Mészáros Tibor: Bővültek a nemzetközi kapcsolatok. XVI. Kerületi Újság, XIX. évf. 21. sz. (2010. nov. 6.) 2. o. arch Hozzáférés: 2015. feb. 12.
  207. a b Kovács Péter: Ifjúsági_Koncepció.doc Archiválva 2015. február 12-i dátummal a Wayback Machine-ben: Budapest Főváros XVI. kerület Kertvárosi Ifjúsági Koncepcióját és a Cselekvési Terv - XVI. kerület honlapja; 16. oldal 2009. április 22
  208. a b c Mészáros Tibor: Vendégségben a nagyvilág. XVI. Kerületi Újság, XX. évf. 19. sz. (2011. okt. 8.) 6. o. arch Hozzáférés: 2015. feb. 12.
  209. Helyi Hirek online XVI. Ruzsa Magydi honfitárs lett; 2009. október 7.
  210. Budapest XVI. kerület, kishegyes.rs (hozzáférés: 2018. augusztus 31.)
  211. Mészáros Tibor: Látogatók Hanoiból. XVI. Kerületi Újság, XXI. évf. 16. sz. (2012. szept. 1.) 4. o. arch Hozzáférés: 2015. feb. 12.
  212. Új testvér-településsel gazdagodott a Kertváros. budapest16.hu, 2017. december 5. (Hozzáférés: 2018. augusztus 19.)
  213. a b Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Rákospalota, Pestújhely, Újpalota testvérvárosi kapcsolatok újjáalakításáról szóló koncepciója (PDF), 2012. június 27. [2014. július 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. február 12.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]