Kontroll Csoport

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kontroll Csoport
Bárdos Deák Ágnes és Müller Péter énekesek Szilágyi Lenke felvétele
Bárdos Deák Ágnes és Müller Péter énekesek
Szilágyi Lenke felvétele
Információk
Tagok
SablonWikidataSegítség

A Kontroll Csoport magyar alternatív rockzenekar volt az 1980-as években Budapesten.

Az Ős-Kontrollhoz 1981-ben csatlakozott a rövid idő alatt legendává lett URH együttes együttes frontembere, Müller Péter Sziámi, aki később az énekesnő, Bárdos-Deák Ágnes férje is lett. Az URH utódaként jött létre a később szintén legendássá vált formáció, a mai napig aktív Európa Kiadó.

Politikai töltetű, rendszerellenes számokat készítettek és terjesztettek kazettákon – kézről kézre adva, hisz lemezről egy ideig szó sem lehetett – óriási népszerűséggel és sikerrel. A zenekar hangzása a szaxofonra és a basszusgitárra, valamint a férfi és női hang szintézisére épült.

Jávorszky Béla Szilárd és Sebők János könyvében így jellemzi az együttest: A nyolcvanas évek elejének egyik legegyénibb hangvételű zenekara. Egyben zeneileg mind közül a legnyitottabb. Tagjainak potenciálját mutatja, hogy az 1983-as felbomlás után öt új együttes élén folytatták (Kampec Dolores, Sziámi Sziámi, Balkán-tourist, Ági és a Fiúk, Keleti Fény).[1]

És valóban, miután lemezük nem lehetett, illetve csak cenzúrázott változatban lett volna lehetőség, nem bírván a gyűrődést, 1984-ben feloszlottak, ám a tagok folytatták a zenélést. A legismertebb ezek közül Müller együttese, a Sziámi lett.

Az együttes tagjai[szerkesztés]

1980-81[szerkesztés]

  • Kistamás László – ének
  • Bárdos-Deák Ágnes – ének
  • Hajnóczy Csaba – gitár
  • Hajnóczy Árpád – tenorszaxofon
  • Iványi Norbert – dob (fél évig játszott az együttessel)
  • Farkas Zoltán – basszusgitár

1981-83[szerkesztés]

Csatlakoztak:

  • Újvári János – altszaxofon
  • Müller Péter – ének
  • Lehoczki Károly – dob

Dalaik[szerkesztés]

Az együttesnek akkoriban nem adták ki lemezét, ám így is számos daluk vált ismertté.

(nem teljes lista)

  • A félelem háza
  • A mi agyunk téves
  • A zene mindenkié
  • Annál jobb itt minél rosszabb
  • Anti-bébi
  • Anyád
  • Az ember minden nap csak felkel
  • Azt csinálok, amit akarok
  • Besúgók és provokátorok
  • Bétaville
  • Bonnie & Clyde
  • Egy hang a rádióból
  • Eladom
  • Ez a fajta
  • A hang
  • Ezer nő és ezer férfi
  • Fényes bogarak
  • Gettó
  • Halálos szerelem
  • Hol vannak a régi álmaim
  • Holdfényes májusok
  • I am you
  • Ismeretlen katona
  • Johnny Rotten
  • Jól van jól
  • Jöjj drágám
  • Keresnek
  • Kicsinek látszol innen
  • Kis piros bombázó
  • Laila
  • Lilli Kommandó
  • Ma háború van, holnap béke
  • Mik ezek a csúnya foltok
  • Nehezen jöttél
  • Nem akarom elvenni a kedvedet
  • Nem én vagyok
  • Olé-olá
  • Rendőr
  • Sex
  • Szeretlek
  • Túl vagyok a szexen

Kiadványaik[szerkesztés]

  • Kontroll Csoport, 1991 (Nagylemez. Bahia LPB 001, 1991)
  • A Nap Napon (Kazetta. Bahia MKB 001, 1991)
Élőfelvétel, mely 1991. június 21-én, a Nap-Nap Fesztiválon megtartott visszatérő és egyben búcsúkoncertjükről készült.
Újra kiadva CD-n 2009-ben az Alexandra és Port.hu közös Underground katalógusában Nap-nap fesztivál 1991 címmel
  • Kontroll Csoport, 1983 (Dupla CD és kazetta. Bahia, 1993)
2006-ban szerzői kiadásban újra megjelent azonos tartalommal, egy CD-n, ám más borítóval.
  • Ős-Kontroll, 1981 (Kazetta. Bahia, 1993)
A zenekar korai felállását dokumentáló archív felvételek.
Újra kiadva CD-n 2009-ben az Alexandra és Port.hu közös Underground katalógusában
  • Élő felvételek (CD. Bahia CDB 034, 1997)

Díjai, elismerései[szerkesztés]

  • Hála Érdemrendje a gdański Európai Szolidaritás Központ a Szolidaritás-t támogató külföldiék számára itélt díj, az egész zenekar kapta meg: Bárdos Deák Ágnes, Farkas Zoltán, Hajnóczy Árpád, Hajnóczy Csaba, Kistamás László, Lehoczki Károly, Müller Péter, Újvári János (2019)[2]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Jávorszky Béla Szilárd, Sebők János. Kontroll Csoport, A magyarock története 2. - Az újhullámtól az elektronikáig. Budapest: Népszabadság Zrt., 50. o. (2006) 
  2. LAUREACI MEDALU WDZIĘCZNOŚCI. (Hozzáférés: 2019. június 25.)

Források[szerkesztés]