Harcsa-sor

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Harcsa-sor
Rákosi úti üzletsor
TelepülésRákosszentmihály
CímRákosi út 114 (József utca 51)-116. (Mária utca 52)
Építési adatok
Építés éve1927
Megnyitás1927. december
VédettségKerületi Városrendezési és Építési Szabályzat alatt egyedi védelem alatt álló épületek (2000)[1]
TervezőPoros István
Építész(ek)Poros István
Hasznosítása
Felhasználási területüzletsor
TulajdonosHarcsa Béla (1927–1932 között)
Pestkörnyéki Bank és Kereskedelmi Rt. (1932–? között)
államosítás (1949?–)
Egyéb jellemzők
Emeletek száma0
Nevezetességeiétterem
(a József utcai saroképület)
mozi
(az 1970–1990-es évek között lebontották[2]
Elhelyezkedése
Harcsa-sor (Magyarország)
Harcsa-sor
Harcsa-sor
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 31′ 17″, k. h. 19° 10′ 03″Koordináták: é. sz. 47° 31′ 17″, k. h. 19° 10′ 03″
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Harcsa-sor témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Harcsa-sor Rákosszentmihály egyik 1928-ra, a Rákosi úton kiépült üzletsora, Poros István tervei és kivitelezése alapján. Nevét arról a tulajdonosáról (Harcsa Béla) kapta, aki kiépíttette. A már korábban is az épületegyütteshez tartozó mozi épületét még az 1990-es évek előtt lebontották. Építményei 2000 óta helyi egyedi védelem alatt állnak.

Története[szerkesztés]

Előzmény[szerkesztés]

1905 januárjában nyitotta meg az „Otthon” kávéházat Menartovits Lajos[* 1] a rákosszentmihályi volt kisdedóvó helyén,[11] a Rákosi út (1912-ig[12] Miklós utca) és József utca sarkán.[13][14] Még abban az évben átalakította, kibővítette és acetilén világítással látta el a kerti és belső helyiségeket.[15][16][17] 1907-ben a számos szórakozási lehetőséget is biztosító kávéház egy újabb, nyári színkörként[* 2] is üzemelt kerthelyiséggel, egy 400 személyes nyári mulatóval egészült ki.[6][19] 1910-ben Elek Béla vette át a vendéglátóhely vezetését.[20] Az Otthon kávéházat 1920 májusától még Tóth Ferenc Központi kávéház és étterem néven,[21] az év októbertől pedig már a mozi névére keresztelve Hrabál Gyula vezette tovább a Corso kávéház és éttermet.[22] 1923-ban Labancz Tivadarné vette és alakította át.[23]

A József utca, Rákosi út és Mária utca által határolt területen 1913-ban az addigi nyári színkör átalakításával, önálló használati és telepengedéllyel nyílt meg az Otthon mozgó és varieté, „Korompay és Schmidt” igazgatóságával.[24][25] 1917–1918-ban már Király Otthonként említik,[26] 1920 márciusától, megújulva, egy rövid ideig Vigadó-varieté néven működött új vezetőséggel (Király János és Tóth Ferenc),[27] majd, még az év szeptemberében Corso mozi néven nyitott újra.[28] 1921-től Zsoltoványi János[* 3] a mozgó engedélyese.[29] 1923-ban a Rákos Vidéke szerint Hóra Nándor vette át a mozit,[30] míg a Lajta Andor szerkesztette Filmművészeti Évkönyv 1923-as és 1925-ös kiadványában is Zsoltoványi Jánost nevezi meg a Corso engedélyeseként.[31]

Az üzletsor[szerkesztés]

A korábbi községi korzó a keramit burkolatú, diófákkal övezett Rákosi úton a húszas évekre elvesztette vonzását.[32][33] 1927 januárjában, az akkor még a 74-es szám alatti – Rákosi út közepe táján, addig kerítéssel határolt – rossz állapotban levő Korzó kávéházat és Korzó mozgószínházat Harcsa Béla[* 4] vásárolta meg, aki még az év tavaszán megkezdte Poros István kivitelezésével és tervei alapján, a két, már meglévő épület felújítását, modernizálását és egy 17 üzlethelyiséggel kialakított sorház kiépítését a területen.

Az üzletsort 1932-ben szerezte meg a Pestkörnyéki Bank és Kereskedelmi Részvénytársaság, Bruck Sándor[* 5] ügyvezetésével. Ide helyezett egy fiókintézetet és a mozi tulajdonlását is átvette, új bérlővel. Az egész, három utcára nyíló épületkomplexum frontját és a mozi egészét renováltatták, átfestették és mázolták.

1934-ben a házszám Rákosi út 74-ről 118-ra változott.[39][40] A mozi címe lebontásáig ez maradt,[41] a házsoré pedig a kilencvenes években 114–116-ra változott.

2000-ben helyi egyedi védelmet kaptak a 114 és 116. számú épületrészek a 30/2000. (VII. 14.) rendelettel (Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzat), a hagyományos településkép megőrzése céljából.[1]

Az 1928 előtt is létezett épületrész és épület sorsa[szerkesztés]

A József utcai saroképületrész: 1928-ban – az 1920 óta Corso kávéház és étterem[22] – ismét Otthon kávéház néven nyitott meg Rozmanith Lászlóné vezetésével, az újonnan felépített Harcsa-soron.[42] Az év decemberére pedig az étteremként és kávéházként működő üzlet megkapta a korlátlan italmérő engedélyt.[43]

1935 májusában Korzó fagylaltszalon néven profilt váltott a helyiség.[44]

1952-ben már a Sajó étterem működött az akkor még Rákosi út 118. szám alatt.[45] Ez, amikor 1975-ben a Budapesti Helyőrség Parancsnokság és a Budapesti Rendőr-főkapitányság együttesen parancsba adta, felkerült arra listára, amin azokat a vendéglátóipari és szórakozóhelyeket sorolták fel, amiket a Fegyveres Erők és Fegyveres Testületek tagjai szabadidejükben sem látogathattak – ez 1995-ig volt érvényben.[46][47] Az 1980-as években már Szilas vendéglő volt a neve (ekkor egy 40 fős étterem és 20 fős különterem állt a vendégek fogadására),[48][49] majd 1995-ben már Rákosi u. 114. címen Fehér Kenguru étteremként működött[50] – a kilencvenes évekig a Sajó Étterem Platán Rt.[* 6] működtette.[54] 2000-ben pedig a Corner's Pub nyitott meg a saroképületben.[55]

Ennek a teleknek a teljes területén állt a lebontott mozi.

A Corso (vagy Korzó) mozgót, amit Poros István okleveles építész modernizált a Harcsa-sor megépítésekor, Harcsa Béla vezette 1932-ig, utána a Pestkörnyéki Bank és Kereskedelmi Részvénytársaság vette át az igazgatást. A mozinak saját zenekara[56][57] volt. 1935-ben a nyár alatt a vezetőség fejlesztette az épületet és a mozik központi szervezetének új szabályzata miatt bejelentette, hogy megszüntette a kedvezményes és szabadjegyek, illetve utalvány-szelvények kibocsájtását, helyettük bérletrendszert vezettek be.[58] Rendszeresen tartottak itt élő szereplős előadásokat, jótékonysági rendezvényeket is.[59]

1941-ben elhunyt Zoltovány Czechmeister János,[* 7] aki már 1930-ban is a Corso engedélyese volt.[61][62] 1944-ben bezárt a mozi. Az 1945-ös újraindulástól Zoltoványi Czechmeister Jánosné vezette az államosításig.[41]

Az államosítás után Kossuthra nevezték át. Műsorújságban utoljára az 1953. június 5–11-i héten szerepelt. Ezt követően társadalmi moziként működött (ahol könyvtár is volt és rendezvényeket[63] is tartottak), Petőfi kultúrház[64] néven.[41] Épületét az 1970-es évek ún. moziválsága után lebontották,[2] a helyén[65] épült ház távközlési helyi hurokként[* 8][67] üzemel.

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. ↑ Menartovits (Menartovics) Lajos: Tiszafüreden született 1875-ben. Nagyváradon tanult vendéglős szakmát. 1893-ban szabadult fel, 1899-től lett önálló.[3][4] Rákosszentmihályon előbb a József utcai Ujváry kioszk vendéglőjét bérelte, majd 1905-től új kávéházat nyitott a későbbi Harcsa-sor saroképületében,[5] amit évek alatt jelentősen kibővített.[6] 1911-től isaszegi lakos, vendéglős, szőlőbíró,[4][7][8] bornagykereskedő volt,[9] 1925-ben hentes- és mészárosüzletet nyitott. Tagja volt a helyi ipartestületnek, községi képviselő-testületnek és a dalárdának,[4] illetve elnök-mecénása a sportegyesületnek. Isaszegen ő nyitotta meg az első mozgót. Felesége (Paulovich Márta) örökségeként az egykori főjegyzői lakban működtette vendéglőjét, ahol aztán négy szoba átépítésével 1920-ban alakította ki a Petőfi Sándor mozgóképszínházat.[10]
  2. ↑ A nyári színkörök: a 19. századi Magyarország egyik építészeti jellegzetességei voltak, amik a lakosság (elsősorban az alsó-középosztály) nyári szórakoztatására létesültek. Jellegzetesen fából épültek, bevételeik általában májustól szeptemberig korlátozódtak. Bár gyakran észrevehetők klasszikus, historizáló stíluselemek használata, mégsem sorolhatók be egy konkrét stílusirányzatba. Nem rendelkeztek annyi kényelemmel, mint egy állandó színház, nem kellett fűteni, a nézőtér pedig sokszor egyszerű fapadokból állt, de mivel abban a korban a színjátszás fontos volt nemcsak a nagyobb városokban, de a vidéki kisvárosokban is, a nyári évszakban ezek pótolták, vagy egészítették ki az arra az időszakra bezárt színházakat. A 20. századtól azonban – a színházi igények bővülésével, valamint az épületszerkezeti megoldások fejlődésével – ezek az épületek fokozatosan korszerűtlenné váltak, szerkezeti jellegükből adódóan nem voltak bővíthetők vagy fejleszthetők, így bontásra ítéltettek.[18]
  3. ↑ Zsoltoványi János Jenő: komikus színész, rendező, aki mint hadirokkant vette át a mozgó vezetését[29]
  4. ↑ Harcsa Béla (iparos): (1882–1943 után[34]?) országosan elismert[35] nagyiparos, férfiszabó, üzletsor tulajdonos, az Ipartestület elöljárósági tagja, a Rákosszentmihályi Sport Egyesület elnöke és a rákosszentmihályi háztulajdonosok egyesületének társelnöke[36] a Férfiszabók közlönyének szerkesztője[37] volt.
  5. ↑ Bruck Sándor nevét 1935-ben Bács Sándorra változtatta.[38]
  6. ↑ Az étterem az Észak-pesti Vendéglátó-ipari Vállalat vendéglátóipari egysége volt,[48] ami 1989-ben Platán Vendéglátó és Panzió néven részvénytársasággá alakult.[51][52][53]
  7. ↑ Zoltovány Czechmeister János: színész, ar­tista és festőművész volt.[60]
  8. ↑ „A helyi hurok a távközlési hálózatnak az az utolsó szakasza, amely az előfizetőt a hálózathoz kapcsolja; azt, amikor a hálózat – illetve az azt kiépítő szolgáltató – tulajdonosa megszabott áron köteles átadni a "helyi hurkot" az ezt igénylő versenytársnak, átengedésnek nevezik.”[66]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Budapest Főváros XVI. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 40/2017. (XII. 19.) önkormányzati rendelete a településkép védelméről Archiválva 2018. április 23-i dátummal a Wayback Machine-ben 2. számú melléklet a 40/2017. (XII. 19.) önkormányzati rendelethez - Helyi egyedi védelem (146.), net.jogtar.hu; Budapest XVI. kerület 30/2000. (VII. 14.) rendelet (KVSZ) 2. számú függelék, budapest16.hu - (hozzáférés: 2018. ápr. 24.)
  2. ↑ a b Tóth: Holdvilág Kamaraszínház Szentmihályon Helyi Hírek 6. évfolyam 7. szám (9. old.), helyihirek.hu - 1994. december 22.
  3. ↑ Borászati Lapok 61. évfolyam 8. szám, adtplus.arcanum.hu – 1929. február 23.
  4. ↑ a b c Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, ötödik körzet / Gödöllői járás, Budapest, library.hungaricana.hu - 1931.
  5. ↑ Új kávéház (6. old.), Rákos Vidéke 4. évfolyam 52. szám, library.hungaricana.hu - 1904. december 25.
  6. ↑ a b Rákos Vidéke 7. évfolyam 25. szám (12. old.), library.hungaricana.hu - 1907. június 23.
  7. ↑ Hős Polyák István árvái Pesti Hírlap 39. évfolyam 184. szám (9. old.), adtplus.arcanum.hu - 1917. július 24.
  8. ↑ Asztalos István, Egey Tibor: Isaszeg - A polgárosodó Isaszeg, "Száz magyar falu könyvesháza" sorozat - 2001. ISBN 963 9287 37 7 / Elektronikus megjelenítés: NKÖEOK Szerkesztőség, sulinet.hu - 2007.
  9. ↑ Központi Értesítő 49. évfolyam 43. szám, 2. félév, adtplus.arcanum.hu - 1924. október 23.
  10. ↑ Asztalos István, Egey Tibor: Isaszeg - Önkéntesek, asztaltársaságok, a társas élet körei, "Száz magyar falu könyvesháza" sorozat - 2001. ISBN 963 9287 37 7 / Elektronikus megjelenítés: NKÖEOK Szerkesztőség, sulinet.hu - 2007.
  11. ↑ Új kávéház, Rákos Vidéke 4. évfolyam 52. szám (6. old.), library.hungaricana.hu - 1904. december 25.
  12. ↑ Utczarendezés, Rákos Vidéke 12. évfolyam 18. szám (1. old.), library.hungaricana.hu - 1912. május 5.
  13. ↑ Kávéház megnyitás, Rákos Vidéke 5. évfolyam 4. szám (7. old.), library.hungaricana.hu - 1905. január 22.
  14. ↑ Fogyasztási szövetkezet (4. old.), Rákos Vidéke 5. évfolyam 18. szám, library.hungaricana.hu - 1905. április 30.
  15. ↑ Aczetilen világítás Szentmihályon, Rákos Vidéke 5. évfolyam 33. szám (4. old.), library.hungaricana.hu - 1905. augusztus 13.
  16. ↑ A megbővült „Otthon“, Rákos Vidéke 5. évfolyam 36. szám (5. old.), library.hungaricana.hu - 1905. szeptember 3.
  17. ↑ Szentmihály új látványossága Rákos Vidéke 5. évfolyam 38. szám (5. old.), library.hungaricana.hu - 1905. szeptember 17.
  18. ↑ Józsa Anna: A nyári színkör, mint a XIX. század jellegzetes épülettípusa, Architectura Hungariae építészeti folyóirat IX. évfolyam 2. szám, arch.et.bme.hu - 2010. június
  19. ↑ Mazzantini tácztamfolyama, Rákos Vidéke 7. évfolyam 27. szám (4. old), library.hungaricana.hu - 1907. július 7.
  20. ↑ Rákos Vidéke 10. évfolyam 23. szám (6. old), library.hungaricana.hu - 1910. június 5.
  21. ↑ Üzletnyitás (6. old.), Rákos Vidéke 20. évfolyam 18. szám, library.hungaricana.hu - 1920. május 2.
  22. ↑ a b Tisztelettel értesítem a n.é. közönséget, hogy a Corso kávéház és étterem... Rákos Vidéke 20. évfolyam 43. szám (5. old), library.hungaricana.hu - 1920. október 24.
  23. ↑ Kávéházi átvétel (4. old.), Rákos Vidéke 23. évfolyam 1. szám, library.hungaricana.hu - 1923. január 5.
  24. ↑ Eszperantó előadás az Otthon mozgóban Rákos Vidéke, 13. évfolyam, 50. szám (5.), library.hungaricana.hu - 1913. december 14.
  25. ↑ Laquer Sándor: ákosszentmihály község parczellákat és házszámokat feltüntető térképe 1913. (maps.hungaricana.hu - BFL XV.16.f.286/cop2)
  26. ↑ Rákos Vidéke 17., 18. évfolyam, library.hungaricana.hu - 1917-1918
  27. ↑ Vigadó-varieté Rákosszentmihályon Rákos Vidéke 20. évfolyam 11. szám (6. old), library.hungaricana.hu - 1920. március 14.
  28. ↑ Megnyílt a Corso mozi Rákos Vidéke 20. évfolyam 37. szám (3. old), library.hungaricana.hu - 1920. szeptember 12.
  29. ↑ a b A Corso mozi megnyitása, Rákos Vidéke 21. évfolyam 35. szám, library.hungaricana.hu - 1921. augusztus 28.
  30. ↑ A Corso mozi új kézben (6. old.), Rákos Vidéke 23. évfolyam 49. szám, library.hungaricana.hu - 1923. december 9.
  31. ↑ Filmművészeti Évkönyv III. évfolyam (272. old.) 1922. a mandadb.hu-n; IV. évf. (224. old.) 1923.; VI. (171. old.) 1925., a mandarchiv.hu-n
  32. ↑ Egy fa, meg egy kutya Rákos Vidéke 21. évfolyam 16. szám (1. old.), library.hungaricana.hu - 1921. április 17.
  33. ↑ Levél a szerkesztőhöz Rákos Vidéke 25. évfolyam 31. szám (4. old), library.hungaricana.hu - 1925. augusztus 2.
  34. ↑ A budapesti egységes hálózat (Budapest és környéke) betűrendes távbeszélő névsora, 1943. január, adtplus.arcanum.hu
  35. ↑ Az ipartestület szociális és karitativ működése, Férfiszabók Közlönye 10. évfolyam 2. szám (9. old.), adtplus.arcanum.hu - 1939. február
  36. ↑ A magyar ipar almanachja II.-III. rész. Az iparos társadalom. Névjegyzék, Budapest, library.hungaricana.hu - 1930.
  37. ↑ Köszönet, Férfiszabók Közlönye 7. évfolyam 4. szám (6. old.), adtplus.arcanum.hu - 1936. április
  38. ↑ Névváltoztatás, Rákos Vidéke 35. évfolyam 26. szám (3. old.), library.hungaricana.hu - 1935. június 30.
  39. ↑ A Karácsonyi bevásárlásokra (6. old.), Rákos Vidéke 33. évfolyam 51. szám, library.hungaricana.hu - 1933. december 17.
  40. ↑ Tűz ellen a házat Jég ellen a termést (6. old.), Rákos Vidéke 34. évfolyam 15. szám, library.hungaricana.hu - 1934. április 15.
  41. ↑ a b c Ruprecht Károly: Kossuth mozi Archiválva 2018. április 23-i dátummal a Wayback Machine-ben, Budapesti Régi Mozik, budapestimozik16.nhely.hu (hozzáférés: 2018. április 30.)
  42. ↑ Megnyílt az Otthon kávéház Rákos Vidéke 28. évfolyam 1. szám (5. old), library.hungaricana.hu - 1928. január 1.
  43. ↑ Rákos Vidéke 28. évfolyam 49. szám (2. old.), library.hungaricana.hu - 1928. december 2.
  44. ↑ Korzó fagylaltszalon Rákos Vidéke 35. évfolyam 20. szám (5. old), library.hungaricana.hu - 1935. május 19.
  45. ↑ December 24-én, szerdán este kitűnő vacsorával, jó műsorral várják Budapest dolgozóit Magyar Nemzet 8. évfolyam 301. szám (9. old.), adtplus.arcanum.hu - 1952. december 24.
  46. ↑ A Budapesti Helyőrség Parancsnokának és a Budapesti Rendőr-főkapitányság vezetőjének 40. számú közösparancsa, abparancsok.hu - 1975. szeptember 22.
  47. ↑ Aradi Nóra, Holényi László, Tóth Viktor: Budapest Idegenforgalmi címjegyzék, Panoráma útikalauz, books.google.hu - 1980-as évek
  48. ↑ a b Fényképalbum – Észak-Pesti Vendéglátó Vállalat (16. oldal), mandadb.hu - 1980-as évek
  49. ↑ Helyi Hírek 1990. január (7. old.), helyihirek.hu - 1990. január 16.
  50. ↑ Népszabadság 53. évfolyam 106. szám (25. old.), adtplus.arcanum.hu - 1995. május 8.
  51. ↑ PLATÁN Vendéglátó és Panzió Zártkörűen működő részvénytársaság "végelszámolás alatt"/1989, ceginfo.hu (hozzáférés: 2018. május 20.)
  52. ↑ Velkei Tamás: A Brunó étterem örökösei nem adják fel, mno.hu - 2010. április 30.
  53. ↑ Rokob Tibor: Egy patinás vendéglő tündöklése és bukása, Budapest folyóirat 2007. - IV. új folyam /7. szám - 2007. július (online: Villasor 1.:Károlyi- Bossányi villa- Brunovszky vendéglő, rakospalotaivillasor.blogspot.hu 2011. január 13.)
  54. ↑ Belsőtéri nyilvános telefonállomások listája, Helyi Hírek 4. évfolyam 12. szám (5. old.)], helyihirek.hu - 1992. december 18.
  55. ↑ A Corner's Pub és Corner's Pizzéria Archiválva 2018. április 19-i dátummal a Wayback Machine-ben, cornerspub.hu (hozzáférés: 2018. április 28.)
  56. ↑ Az iparoskör hírei Rákos Vidéke, 28. évfolyam, 10. szám (3. old.), library.hungaricana.hu - 1928. március 4.
  57. ↑ Szilveszter estély a moziban, Rákos Vidéke 33. évfolyam 2. szám (3. old.), library.hungaricana.hu - 1933. január 8.
  58. ↑ Megnyílik a Korzó-mozgó Rákos Vidéke 35. évfolyam 33. szám (5. old.), library.hungaricana.hu - 1935. augusztus 18.
  59. ↑ Rákos Vidéke 37. évfolyam, 7. szám (4. old.), library.hungaricana.hu - 1937. február 14.
  60. ↑ Pesti Hírlap 63. évfolyam 53. szám, (6. old.), adtplus.arcanum.hu - 1941. március 5.
  61. ↑ Magyar Film 3. évfolyam 10. szám (11. old.), epa.oszk.hu - 1941. március 8.
  62. ↑ Lajta Andor: Filmművészeti évkönyv. XI. évf. - 1930.
  63. ↑ Beszámoló kerületünk kuljurális_ munkájáról (3. old.), XVI. Kerületi Tanács XXIII.216.a.1 / 52. kötet XVI. Kerületi Tanács tanácsülései. 1958.01.14. Beszámoló kerületünk kulturális munkájáról (októberi események után oktatás nevelés segítése), library.hungaricana.hu - 1958. január 8.
  64. ↑ Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1) 30.a. old., library.hungaricana.hu - 1959. december 18.
  65. ↑ A Kartográfiai Vállalat légifelvétele (1963. szeptember 4. - Filmszám: 1963_0127, képszám: 3753), az Országos Földügyi és Térképészeti Hivatal (Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalat) légifelvétele (1968. március 24. - Filmszám: 1968_0005, képszám: 4016); a Kartográfiai Vállalat légifelvétele (1971. október 28. - Filmszám: 1971_0198, képszám: 5378); a Kartográfiai Vállalat légifelvétele (1977. június 29. - Filmszám: 1977_0194, képszám: 9367); a Budapest Fővárosi Önkormányzat légifelvétele (1992. július 21. - Filmszám: 1992_0035, képszám: 9644), fentrol.hu (hozzáférés: 2018. július 12.)
  66. ↑ Muraközy Balázs: Ingyenebéd Beruházási létra; MagyarNarancs 2012/29. - 2012. július 19.)
  67. ↑ Helyi hurok átengedések területi ütemezése 2010 III. negyedévére, telekom.hu - 2010.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Harcsa-sor&oldid=26762053”