Kék cinege

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Kék cinege
Parus caeruleus1.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 25 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Család: Cinegefélék (Paridae)
Nem: Cyanistes
Faj: C. caeruleus
Tudományos név
Cyanistes caeruleus
(Linnaeus, 1758)
Szinonimák
  • Parus caeruleus
Elterjedés
A kék cinege elterjedési területe   egész éves   telelőhely
A kék cinege elterjedési területe
  egész éves
  telelőhely
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Kék cinege témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kék cinege témájú médiaállományokat és Kék cinege témájú kategóriát.

A kék cinege, sokszor becézően kékcinke (Cyanistes caeruleus) a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a cinegefélék (Paridae) családjába tartozó apró termetű, közismert és közkedvelt madárfaj, az európai régió egyetlen sárga-kék cinegefaja.[1][2]

Rendszerezése[szerkesztés]

A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban, a Parus nembe Parus caeruleus néven.[3]

Alfajai[szerkesztés]

Előfordulása[szerkesztés]

Gyakorlatilag az egész európai kontinens területén találkozhatunk vele, de Észak-Afrika mediterrán területein és a Közel-Kelet kevésbé száraz vidékein is megél. Egyedül a különösen hideg övezeteket kerüli, de az ember közelségéhez jól alkalmazkodott.[4]

Kárpát-medencei előfordulása[szerkesztés]

Magyarországon állandó, fészkelő faj. Télen északról jött példányok is telelnek itt. Az Északi-középhegységben, a Bakonyban, a Mecsekben és a Dél-Dunántúlon a legsűrűbb, és az Alföld délkeleti részén a legritkásabb.[5]

Megjelenése[szerkesztés]

Testhossza 11-12 centiméter, szárnyfesztávolsága 17-20, testtömege 9-13 gramm.[5] A nemek egyformák. A színpompás kis madár nevét kék fejtetőjéről és kékes szárny- és farokvégéről kapta. Csőre, torka, valamint fehér arcfoltjait közrefogó szem- és nyakszalagja fekete, hasa sárga, háta és szárnyai zöldes színűek. A számos alfaj közül az Észak-Afrikában és Kanári-szigeteken élők élénkebb színűek, de hátuk és fejtetejük sötétebb, míg a perzsa alfaj fakóbb színezetű. Az európai alfajoknál megfigyelhető fehér szárnyfoltok sokszor hiányozhatnak.

Blue Tit - Castelletto Merli - Italy FJ0A2722 (43958520404).jpg
Blue Tit in flight (8360763555).jpg

Életmódja[szerkesztés]

A faj igen hasznos kis rovarpusztító, kedvelt táplálékát lepkehernyók, pókok, poloskalárvák, lószúnyogok, bársonylegyek képezik. Állandó madár, telente kényszerűségből magvakat fogyaszt; ilyenkor rendszeresen felkeresi a madáretetőket, akár más madárfajok társaságában is. Szűkös kínálat esetén kóborolhat is.

Énekhangja vidám trilla, egyébként sokféle hangadása közül a legismertebb a „tszí-tszí-tszí-tszit”. Z

Szaporodása[szerkesztés]

A kék cinege szaporodása különféle természetes és mesterséges erdőkhöz kötődik, mivel fészkét faodvakban rendezi be. Gyakori vendég a kihelyezett fészekodvakban. Az elfoglalt odvakban gyökerekből és fűszálakból építi fel fiókái jövendő lakhelyét, amit mohával és szőrszálakkal puhán kibélel. Évente kétszer költ. A költés ideje április–július között van.

Egy fészekalj kb. 12 tojásból áll, amelyeken a szülők felváltva kotlanak két hétig. A kikelő csupasz és vak fiókák fészeklakók, de alig 18-22 napon belül kitollasodnak és kirepülnek. Addig gondos szüleik különféle ízeltlábúakkal, különös szeretettel lárvákkal táplálják őket.

Fészke, tojásaival
a fiókák eleinte csupaszok és vakok
Fészekodúból kitekintő fiatal madár

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma ugyan csökken, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4] SPEC értékelése 4-es (jó kilátású, zömmel európai faj). Magyarországon ennek ellenére védettséget élvez, természetvédelmi értéke 25 000 forint. Becslések szerint Magyarországon 220 000–295 000 fészkelő pár élhet és mérsékelt növekedést mutat.[5]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2022. november 4.)
  2. A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2022. november 4.)
  3. Avibase. (Hozzáférés: 2022. november 4.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2022. november 4.)
  5. a b c Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. (Hozzáférés: 2022. november 4.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]