Mallorca
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
Mallorca | |
Mallorca műholdképen | |
Közigazgatás | |
Ország | Spanyolország |
Autonóm közösség | Baleár-szigetek |
Székhely | Palma de Mallorca |
Népesség | |
Teljes népesség | 914 564 fő (2022. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 238,75 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Fekvése | Földközi-tenger |
Szigetcsoport | Baleár-szigetek |
Terület | 3684 km² |
Legmagasabb pont | Puig Major, 1445 m |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 39° 37′, k. h. 2° 59′39.616667°N 2.983333°EKoordináták: é. sz. 39° 37′, k. h. 2° 59′39.616667°N 2.983333°E | |
Mallorca weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Mallorca témájú médiaállományokat. |
Mallorca (katalánul, spanyolul; ejtsd: [ma'λorka]) Spanyolország legnagyobb szigete, a Baleár-szigetek (katalánul: Illes Balears, spanyolul: Islas Baleares) tagja, a Földközi-tengerben, az Ibériai-félszigettől keletre. A szigetcsoport többi tagjához (Ibiza, Formentera, és Menorca) hasonlóan közkedvelt turistacélpont, amely az 1960-as évektől kezdve fokozatosan vált a „nyugati országokban” egyre népszerűbbé. Neve a latin insula maior („nagyobb sziget”) szó egy későbbi változatából, a Maiorica szóból származik.
Fővárosa, Palma de Mallorca egyben a Baleár-szigetek spanyol autonóm tartomány székhelye is. Mallorca nemzeti himnusza a La Balanguera. A sziget lakosai a katalán nyelv mallorcai nyelvjárását beszélik.
Földrajza
[szerkesztés]Mallorca a Földközi-tenger nyugati medencéjében fekszik. A Baleár-szigetek legnagyobbika Ibiza, Menorca, Formentera mellett. Nagysága 3684 km². Partszakaszainak összesített hossza 554 km. Ezek egy része lassan mélyülő homokos part, míg másutt sziklás, meredek partszakaszok találhatóak.
Domborzata
[szerkesztés]Mallorca szigetét keletről és nyugatról két, nagyjából 70 kilométer hosszan elterülő hegylánc határolja. Keletről a Serra de Llevant, nyugatról pedig a magasabb Tramontana-hegység (Serra de Tramuntana).
Északon és délen két nagyobb öböl, az Alcúdiai-öböl (Badia de Alcudia), illetve a Palmai-öböl (Badia de Palma) található.
Mallorcának jelentősebb állandó folyója nincs. Számos vízfolyás található a szigeten, de ezek csupán a hegyekből lezúduló esővizet vezetik el, s az éghajlati viszonyok hatására rendszeresen kiszáradnak.
Bár természetes tavak nincsenek, a hegyekben több mesterséges tó található, melyekben csapadékvizet gyűjtenek és tárolnak.
Mallorca közelében két kisebb lakatlan sziget is található, Cabrera, illetve Dragonera.
A sziget főbb hegyvidékei:
A Serra de Tramuntana (sp. Sierra de Tramuntana) hegysége a parttal párhuzamosan emelkedik, a nyugati vidéken. Legmagasabb pontjai:
- Puig Major (1445 m) – a sziget nyugati részén, Sóller városától északra található. 1958-ban katonai radarállomás épült a hegycsúcson, ezért napjainkban turisták nem látogathatják.
- Puig de Massanella (1364 m)
- Puig Tomir (1102 m)
- Puig de l'Ofre (1090 m)
- Puig de Galatzó (1027 m)
A Serra de Llevant (sp. Sierra de Levante) hegysége, keleten húzódik. Legmagasabb csúcsai:
- Puig de Morell (562 m)
- Bec de Ferrutx (519 m)
- Puig de Sant Salvador (510 m)
További hegyek a két hegyvidéken kívül:
- Puig de Randa (543 m)
- Puig de Galdent (420 m)
Éghajlata
[szerkesztés]Mallorca éghajlata mediterrán. A hegyekben (főként a Tramuntana-hegységben) jelentősebb mennyiségű csapadék hullik a sziget többi részéhez viszonyítva. Sőt, a hegylánc egyes részein télen havazás is előfordul.
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szept. | Okt. | Nov. | Dec. | Éves átlag | |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
A víz hőfoka °C | 15 | 14 | 14 | 15 | 18 | 21 | 24 | 25 | 25 | 23 | 20 | 17 | 19 |
Története
[szerkesztés]Mallorca az ókorban
[szerkesztés]Az első emberek i. e. 5000 körül érkeztek Mallorcára. A sziget természetes barlangjaiban éltek, és vadászattal, gyűjtögetéssel tartották fenn magukat.
Az évszázadok alatt lassan benépesült szigetre az első komoly külső hatást a karthágóiak, majd az őket legyőző rómaiak tették. Utóbbiak i. e. 123-ban foglalták el a Baleár-szigetcsoportot, s az általuk Balearis Maiornak elnevezett Mallorcán számos várost alapítottak. Közéjük tartozik a mai főváros, Palma is. Ez az időszak tekinthető a sziget első virágkorának. Fellendült a mezőgazdaság (szőlészet, olívatermesztés) és az építészet (templomok, utak épültek).
A római uralom után
[szerkesztés]A Római Birodalom szétesése után az Ibériai-félszigetet fokozatosan uralmuk alá hajtó mórok 903-ban Mallorcát is elfoglalták. A sziget új urai a rómaiakhoz hasonlóan fejlődést hoztak magukkal. Ismét fellendült az építészet és a mezőgazdaság. Különösen az olíva- és gyümölcstermesztés.
1229 szeptemberében I. (Hódító) Jakab aragóniai király seregével elindult Mallorca elfoglalására. Hajói azonban több napos viharba kerültek, s végül csak komoly nehézségek árán sikerült kikötniük a mai Santa Ponsa közelében (a partraszállás emlékét emlékmű őrzi). December végére megtört a mórok ellenállása, s Mallorca keresztény fennhatóság alá került.
I. Jakab halála után örökösei váltották egymást a sziget trónján. Mallorca ekkor önálló királyság volt, egészen 1349-ig, amikor a Baleár-szigetek az Aragóniai Királyság fennhatósága alá került. Ebben az időszakban Mallorca a térség jelentős kereskedelmi központja volt, szerepe azonban 1492 (Amerika felfedezése) után folyamatosan csökkent. A szigetnek pedig állandósult kalóztámadásokkal is meg kellett birkóznia (ennek következtében sok lakos a belső, partoktól távolabbi részeken telepedett le).
A sziget a XX. században
[szerkesztés]A spanyol polgárháború alatt Mallorca szinte végig a nacionalisták ellenőrzése alatt volt, köszönhetően a fasiszta Olaszország támogatásának, melynek csapatai megszállták a szigeteket. Bár a köztársaságiak 1936 nyarán kísérletet tettek a sziget elfoglalására, ez végül meghiúsult. Mussolini kezdetben igényt formált a szigetekre, és tervei között volt olasz telepesek küldése is a Baleár-szigetekre.[3]
A második világháború után Mallorca fejlődése a 60-as években indult meg látványosan. Az 1960-ban átadott Son San Juan repülőtér új távlatokat nyitott a turizmusban, s a kiváló adottságokkal rendelkező sziget hamarosan az európai turisták kedvelt célpontja lett.
1983-ban a szigetcsoport teljes autonómiát kapott a spanyol államtól.
A töretlen fejlődést jól jelzi, hogy a 90-es évek második felében a szigetre látogató turisták száma megközelítette az évi hétmilliót. Az idegenforgalom ilyen mértékű fellendülése Spanyolország vezető gazdasági régiójává tette a Baleár-szigeteket.
Demográfia
[szerkesztés]2019 | 923 608
|
2022 | 914 564
|
Mallorca a Baleár-szigetek legnépesebb szigete és Spanyolország második legnépesebb szigete a kanári-szigeteki Tenerife után,[4] egyben Szicília, Szardínia és Ciprus után a Földközi-tenger negyedik legnépesebb szigete.[5]
2019 elején hivatalosan 896 ezer főre becsülték a lakosságot.[6]
Nyelv
[szerkesztés]A szigeteken a katalán és a spanyol a hivatalos nyelv. A katalán nyelvet a lakosság igen aktívan használja, jóllehet, nagyon sokan állítják, hogy mallorcai nyelven beszélnek, de a nyelvészek nagy többségének az a véleménye, hogy ez csupán a katalán nyelv mallorcai nyelvjárása.
Vallás
[szerkesztés]A mallorcaiak igen vallásosak. A lakosság közel 100%-a római katolikus.[forrás?] A szigeten sok templom, kolostor található. Rendszeresen tartanak vallási zarándoklatokat.
Közigazgatás
[szerkesztés]A Baleár-szigetek Spanyolország 17 autonóm közösségének egyike. Az alkotmány szerint számos téren önálló jogkörrel rendelkezik. Ez alól kivétel a hadügy és a külügy, amelyek továbbra is a madridi székhelyű spanyol kormánynak vannak alárendelve.
Mallorca 53 kerületből áll.
Gazdaság
[szerkesztés]Mallorca gazdasága a 20. század közepétől fokozatos átalakuláson ment keresztül. A nemzetközi repülőtér (PMI) megépítése lehetővé tette az európai turisták számára, hogy kényelmesen és gyorsan a szigetre utazhassanak. A helyiek közül egyre többen találtak munkát az idegenforgalomban és a hozzá kapcsolódó építőiparban. A mezőgazdaság és a könnyűipar fokozatosan háttérbe szorult.
Turizmus
[szerkesztés]Üdülőturizmus
[szerkesztés]Gazdaságának gerincét a turizmus egyre növekvő forgalma alkotja. A sziget idegenforgalmi statisztikája 1960-ban csupán 360 000 idelátogató turistáról tesz említést, számuk 1970-ben kétmillióra, 2007-ben pedig már 9,91 millióra növekedett. A turisták 35,8 százaléka német, 23,2 százaléka brit, 21,6 százaléka spanyol volt. Az idelátogató vendégek döntő többsége repülőgéppel érkezik, 2007-ben csupán 203 000-en választották a vízi közlekedést. Ekkor a sziget megközelítőleg 1600 szállodájában összesen 286 400 férőhely állt a vendégek rendelkezésére.
Népszerű üdülőhelyek:
- Platja de Palma (Playa de Palma) – A sziget legnagyobb strandja a fővárostól keletre, a repülőtér közvetlen szomszédságában.
- C'an Pastilla – Platja de Palmától keletre terül el, a repülőtér mellett.
- S'Arenal (El Arenal) – Playa de Palmától keletre, a Bahía de Palma (Palmai-öböl) felé nyílik.
- Magaluf (Magalluf) – Palma Nova – A palmai öbölben fekszik, a fővárostól nyugatra, nevezetessége delfináriuma és víziparadicsoma.
- Alcúdia – Középkori város kikötővel az északi parton. A Puerto de Alcúdia mentén húzódik a turistacentrum is.
- Es Trenc – A sziget egyik legszebb strandja.
- Cala Minor – A keleti parton terül el több apró öbölben.
- Cala d’Or – A sziget keleti partján található. Több homokos strandja van, melyek védett öblökben fekszenek (pl. Playa Cala d’Or, Cala Gran, Cala Esmeralda).
Kulturális örökség
[szerkesztés]- A sziget fővárosa Palma (Palma de Mallorca),
- Inca, a sziget második legnagyobb városa, Playa de Palma és Alcúdia között fekszik az országút mentén.
- Valldemossa, amely Frédéric Chopinnak és George Sandnak (Egy tél Mallorcán) adott otthont.
- Sóller, kirándulóhely és üdülőhely, Palmából kisvasút köti össze, mely a hegyvidéken át vezet.
- Manacor, a bútorgyárak városa.
- Pollença, két hegy között fekvő kultúrváros, ahol a Calvari lépcsősor 365 foka található.
- Portocristo, amely a Coves del Drach (Sárkánybarlang) barlangi sétáról híres.
Kolostorok
- Santuari de Cura (Puig de Randa, Algaida, 540 m magasan)
- Santuari de Montision (Porreres, 263 m magasan)
- Ermita de Sant Miquel (Montuiri, 246 m magasan)
- Ermita de Bonany (Petra, 317 m magasan)
- Santuari de Sant Salvador (Felanitx, 510 m magasan)
- Ermita de Betlem (Artà)
- Ermita de la Victòria (Alcúdia, 400 m magasan)
- Santuari des Puig de Maria (Pollença, 333 m magasan)
- Santuari de Lluc (Escorca/Lluc 550 m magasan)
- Ermita de Santa Magdalena (Inca, 304 m magasan)
- Ermita de la Trinitat (Valldemossa, 540 m magasan)
Közlekedés
[szerkesztés]A sziget megközelítése a Palma de Mallorca nemzetközi repülőtéren (Son San Joan (PMI)) keresztül a leggyorsabb, mivel járatok nemcsak Spanyolország városaiból (Barcelona, Valencia, Madrid, Alicante, Bilbao stb.), hanem Európa több városából indulnak. A szigeten működik még egy kisebb repülőtér, az Aeropuerto de Son Bonet, ez azonban csak kisebb sportgépeket és helikoptereket fogad.
Mallorca közlekedési infrastruktúrája fejlett. Vasúton el lehet jutni Palmából Manacorig, illetve a történelmi Palma–Sóller-vasútvonalon Sóllerig.
A nagyobb városok autópályákkal és gyorsforgalmi utakkal vannak összekötve. Az utak kifejezetten jó minőségűek. A buszközlekedés szintén fejlett, mind távolsági, mind helyi, városi viszonylatban.
A hajóközlekedés kiemelt szerepet játszik a sziget életében. Mind a szigetcsoport környező szigetei, mind a kontinens elérhető menetrend szerinti hajójáratokkal.
Galéria
[szerkesztés]-
Valldemossa
-
Cap de Formentor
-
Formentor
-
Delfinárium – Marineland, Magalluf
-
Porto Cristo
-
Serra de Tramuntana
-
Puig Major, a legmagasabb hegycsúcs
-
Valldemossa
-
Sa Calobra, Escorca
-
Cap de Ses Salines
-
Cala Agulla, Capdepera
-
Auto – Safari
-
Cuevas del Drach
-
Cala Pi
-
Bellver kastélya, Palma
Média
[szerkesztés]Rádióadók
[szerkesztés]- Flaix FM
- IB 3
- Radio Mallorca Ser
- Radio Popular Cope
- Última Hora Radio
- Radio Nacional de España
- Onda Cero
- Radio Jove
- Radio Balear
- Radio gaggi
- Inselradio 95,8/99,6 (német nyelvű)
- Maxima.FM (megszűnt 2006-ban)
- Kiss FM
- Cadena Dial Mallorca
Televízióadók
[szerkesztés]- IB 3
- T.V.E. Balear
- M-7
- Canal 4
- TV 3
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ https://ibestat.caib.es/ibestat/estadistiques/933ae75d-c922-494f-bc1a-04341d1f13a9/fe3be181-2d59-4205-a774-f703a3a671b9/ca/pad_res01_22.px
- ↑ a b Guía resumida del clima en España (1981–2010). [2012. október 5-i dátummal az eredetiből archiválva].
- ↑ Ray Moseley (2000): Mussolini's Shadow: The Double Life of Count Galeazzo Ciano. Yale University Press, 27. o.
- ↑ Real Decreto 1458/2018, de 14 de diciembre, por el que se declaran oficiales las cifras de población resultantes de la revisión del Padrón municipal referidas al 1 de enero de 2018 (spanyol nyelven). Ministerio de Economía y Empresa, 2018. (Hozzáférés: 2019. július 18.)
- ↑ Mallorca, cuarta isla más poblada del Mediterráneo, ver 1 January 2016
- ↑ Instituto Nacional de Estadística, Madrid, 2019
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Mallorca című spanyol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés] Szótári meghatározások a Wikiszótárban
Kézikönyvek a Wikikönyvekben
Idézetek a Wikidézetben
Forrásmunkák a Wikiforrásban
Képek a Commonsban
Hírek a Wikihírekben
- Consell de Mallorca - Mallorca tanácsának hivatalos lapja (katalán)
- Gobierno Balear – A Baleárok kormányának hivatalos idegenforgalmi lapja – Mallorca (katalán)
- Mallorca képgaléria
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]- RCD Mallorca – helyi labdarúgócsapat