Ugrás a tartalomhoz

Mallorca

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mallorca
Mallorca műholdképen
Mallorca műholdképen
Közigazgatás
Ország Spanyolország
Autonóm közösségBaleár-szigetek
SzékhelyPalma de Mallorca
Népesség
Teljes népesség914 564 fő (2022. jan. 1.)[1]
Népsűrűség238,75 fő/km²
Földrajzi adatok
FekvéseFöldközi-tenger
SzigetcsoportBaleár-szigetek
Terület3684 km²
Legmagasabb pontPuig Major, 1445 m
Elhelyezkedése
Mallorca (Spanyolország)
Mallorca
Mallorca
Pozíció Spanyolország térképén
é. sz. 39° 37′, k. h. 2° 59′39.616667°N 2.983333°EKoordináták: é. sz. 39° 37′, k. h. 2° 59′39.616667°N 2.983333°E
Mallorca weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mallorca témájú médiaállományokat.
Cala Figuera
Mallorca tipikus látképe

Mallorca (katalánul, spanyolul; ejtsd: [ma'λorka]) Spanyolország legnagyobb szigete, a Baleár-szigetek (katalánul: Illes Balears, spanyolul: Islas Baleares) tagja, a Földközi-tengerben, az Ibériai-félszigettől keletre. A szigetcsoport többi tagjához (Ibiza, Formentera, és Menorca) hasonlóan közkedvelt turistacélpont, amely az 1960-as évektől kezdve fokozatosan vált a „nyugati országokban” egyre népszerűbbé. Neve a latin insula maior („nagyobb sziget”) szó egy későbbi változatából, a Maiorica szóból származik.

Fővárosa, Palma de Mallorca egyben a Baleár-szigetek spanyol autonóm tartomány székhelye is. Mallorca nemzeti himnusza a La Balanguera. A sziget lakosai a katalán nyelv mallorcai nyelvjárását beszélik.

Földrajza

[szerkesztés]

Mallorca a Földközi-tenger nyugati medencéjében fekszik. A Baleár-szigetek legnagyobbika Ibiza, Menorca, Formentera mellett. Nagysága 3684 km². Partszakaszainak összesített hossza 554 km. Ezek egy része lassan mélyülő homokos part, míg másutt sziklás, meredek partszakaszok találhatóak.

Domborzata

[szerkesztés]

Mallorca szigetét keletről és nyugatról két, nagyjából 70 kilométer hosszan elterülő hegylánc határolja. Keletről a Serra de Llevant, nyugatról pedig a magasabb Tramontana-hegység (Serra de Tramuntana).

Északon és délen két nagyobb öböl, az Alcúdiai-öböl (Badia de Alcudia), illetve a Palmai-öböl (Badia de Palma) található.

Mallorcának jelentősebb állandó folyója nincs. Számos vízfolyás található a szigeten, de ezek csupán a hegyekből lezúduló esővizet vezetik el, s az éghajlati viszonyok hatására rendszeresen kiszáradnak.

Bár természetes tavak nincsenek, a hegyekben több mesterséges található, melyekben csapadékvizet gyűjtenek és tárolnak.

Mallorca közelében két kisebb lakatlan sziget is található, Cabrera, illetve Dragonera.

A sziget főbb hegyvidékei:

A Serra de Tramuntana (sp. Sierra de Tramuntana) hegysége a parttal párhuzamosan emelkedik, a nyugati vidéken. Legmagasabb pontjai:

A Serra de Llevant (sp. Sierra de Levante) hegysége, keleten húzódik. Legmagasabb csúcsai:

További hegyek a két hegyvidéken kívül:

Éghajlata

[szerkesztés]

Mallorca éghajlata mediterrán. A hegyekben (főként a Tramuntana-hegységben) jelentősebb mennyiségű csapadék hullik a sziget többi részéhez viszonyítva. Sőt, a hegylánc egyes részein télen havazás is előfordul.

Palma de Mallorca (kikötő; 1981–2010) (Satellite view) éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)15,415,517,219,222,526,529,429,827,123,719,316,521,9
Átlagos min. hőmérséklet (°C)8,38,49,611,715,118,921,922,519,916,612,39,714,6
Átl. csapadékmennyiség (mm)43372839361162252695948450
Havi napsütéses órák száma1671702052372843153463162272051611512784
Forrás: Agencia Estatal de Meteorología [2]
Palma de Mallorca (reptér; 1981–2010) (Satellite view) éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)15,215,417,519,823,728,131,231,327,923,919,016,122,5
Átlagos min. hőmérséklet (°C)3,84,05,27,411,315,418,318,916,513,18,35,410,7
Átl. csapadékmennyiség (mm)37322634321251750625548410
Havi napsütéses órák száma1631662022342833163423152222031621522760
Forrás: Agencia Estatal de Meteorología [2]
Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szept. Okt. Nov. Dec. Éves átlag
A víz hőfoka °C 15 14 14 15 18 21 24 25 25 23 20 17 19

Története

[szerkesztés]

Mallorca az ókorban

[szerkesztés]

Az első emberek i. e. 5000 körül érkeztek Mallorcára. A sziget természetes barlangjaiban éltek, és vadászattal, gyűjtögetéssel tartották fenn magukat.

Az évszázadok alatt lassan benépesült szigetre az első komoly külső hatást a karthágóiak, majd az őket legyőző rómaiak tették. Utóbbiak i. e. 123-ban foglalták el a Baleár-szigetcsoportot, s az általuk Balearis Maiornak elnevezett Mallorcán számos várost alapítottak. Közéjük tartozik a mai főváros, Palma is. Ez az időszak tekinthető a sziget első virágkorának. Fellendült a mezőgazdaság (szőlészet, olívatermesztés) és az építészet (templomok, utak épültek).

A római uralom után

[szerkesztés]

A Római Birodalom szétesése után az Ibériai-félszigetet fokozatosan uralmuk alá hajtó mórok 903-ban Mallorcát is elfoglalták. A sziget új urai a rómaiakhoz hasonlóan fejlődést hoztak magukkal. Ismét fellendült az építészet és a mezőgazdaság. Különösen az olíva- és gyümölcstermesztés.

1229 szeptemberében I. (Hódító) Jakab aragóniai király seregével elindult Mallorca elfoglalására. Hajói azonban több napos viharba kerültek, s végül csak komoly nehézségek árán sikerült kikötniük a mai Santa Ponsa közelében (a partraszállás emlékét emlékmű őrzi). December végére megtört a mórok ellenállása, s Mallorca keresztény fennhatóság alá került.

I. Jakab halála után örökösei váltották egymást a sziget trónján. Mallorca ekkor önálló királyság volt, egészen 1349-ig, amikor a Baleár-szigetek az Aragóniai Királyság fennhatósága alá került. Ebben az időszakban Mallorca a térség jelentős kereskedelmi központja volt, szerepe azonban 1492 (Amerika felfedezése) után folyamatosan csökkent. A szigetnek pedig állandósult kalóztámadásokkal is meg kellett birkóznia (ennek következtében sok lakos a belső, partoktól távolabbi részeken telepedett le).

A sziget a XX. században

[szerkesztés]

A spanyol polgárháború alatt Mallorca szinte végig a nacionalisták ellenőrzése alatt volt, köszönhetően a fasiszta Olaszország támogatásának, melynek csapatai megszállták a szigeteket. Bár a köztársaságiak 1936 nyarán kísérletet tettek a sziget elfoglalására, ez végül meghiúsult. Mussolini kezdetben igényt formált a szigetekre, és tervei között volt olasz telepesek küldése is a Baleár-szigetekre.[3]

A második világháború után Mallorca fejlődése a 60-as években indult meg látványosan. Az 1960-ban átadott Son San Juan repülőtér új távlatokat nyitott a turizmusban, s a kiváló adottságokkal rendelkező sziget hamarosan az európai turisták kedvelt célpontja lett.

1983-ban a szigetcsoport teljes autonómiát kapott a spanyol államtól.

A töretlen fejlődést jól jelzi, hogy a 90-es évek második felében a szigetre látogató turisták száma megközelítette az évi hétmilliót. Az idegenforgalom ilyen mértékű fellendülése Spanyolország vezető gazdasági régiójává tette a Baleár-szigeteket.

Demográfia

[szerkesztés]
2019
923 608
2022
914 564

Mallorca a Baleár-szigetek legnépesebb szigete és Spanyolország második legnépesebb szigete a kanári-szigeteki Tenerife után,[4] egyben Szicília, Szardínia és Ciprus után a Földközi-tenger negyedik legnépesebb szigete.[5]

2019 elején hivatalosan 896 ezer főre becsülték a lakosságot.[6]

A szigeteken a katalán és a spanyol a hivatalos nyelv. A katalán nyelvet a lakosság igen aktívan használja, jóllehet, nagyon sokan állítják, hogy mallorcai nyelven beszélnek, de a nyelvészek nagy többségének az a véleménye, hogy ez csupán a katalán nyelv mallorcai nyelvjárása.

Vallás

[szerkesztés]

A mallorcaiak igen vallásosak. A lakosság közel 100%-a római katolikus.[forrás?] A szigeten sok templom, kolostor található. Rendszeresen tartanak vallási zarándoklatokat.

Közigazgatás

[szerkesztés]

A Baleár-szigetek Spanyolország 17 autonóm közösségének egyike. Az alkotmány szerint számos téren önálló jogkörrel rendelkezik. Ez alól kivétel a hadügy és a külügy, amelyek továbbra is a madridi székhelyű spanyol kormánynak vannak alárendelve.

Mallorca 53 kerületből áll.

Gazdaság

[szerkesztés]

Mallorca gazdasága a 20. század közepétől fokozatos átalakuláson ment keresztül. A nemzetközi repülőtér (PMI) megépítése lehetővé tette az európai turisták számára, hogy kényelmesen és gyorsan a szigetre utazhassanak. A helyiek közül egyre többen találtak munkát az idegenforgalomban és a hozzá kapcsolódó építőiparban. A mezőgazdaság és a könnyűipar fokozatosan háttérbe szorult.

Turizmus

[szerkesztés]
Cabo del Pinar
Alcúdia öble
Cala d’Or kikötője

Üdülőturizmus

[szerkesztés]

Gazdaságának gerincét a turizmus egyre növekvő forgalma alkotja. A sziget idegenforgalmi statisztikája 1960-ban csupán 360 000 idelátogató turistáról tesz említést, számuk 1970-ben kétmillióra, 2007-ben pedig már 9,91 millióra növekedett. A turisták 35,8 százaléka német, 23,2 százaléka brit, 21,6 százaléka spanyol volt. Az idelátogató vendégek döntő többsége repülőgéppel érkezik, 2007-ben csupán 203 000-en választották a vízi közlekedést. Ekkor a sziget megközelítőleg 1600 szállodájában összesen 286 400 férőhely állt a vendégek rendelkezésére.

Népszerű üdülőhelyek:

  • Platja de Palma (Playa de Palma) – A sziget legnagyobb strandja a fővárostól keletre, a repülőtér közvetlen szomszédságában.
  • C'an Pastilla – Platja de Palmától keletre terül el, a repülőtér mellett.
  • S'Arenal (El Arenal) – Playa de Palmától keletre, a Bahía de Palma (Palmai-öböl) felé nyílik.
  • Magaluf (Magalluf)Palma Nova – A palmai öbölben fekszik, a fővárostól nyugatra, nevezetessége delfináriuma és víziparadicsoma.
  • Alcúdia – Középkori város kikötővel az északi parton. A Puerto de Alcúdia mentén húzódik a turistacentrum is.
  • Es Trenc – A sziget egyik legszebb strandja.
  • Cala Minor – A keleti parton terül el több apró öbölben.
  • Cala d’Or – A sziget keleti partján található. Több homokos strandja van, melyek védett öblökben fekszenek (pl. Playa Cala d’Or, Cala Gran, Cala Esmeralda).

Kulturális örökség

[szerkesztés]

Kolostorok

  • Santuari de Cura (Puig de Randa, Algaida, 540 m magasan)
  • Santuari de Montision (Porreres, 263 m magasan)
  • Ermita de Sant Miquel (Montuiri, 246 m magasan)
  • Ermita de Bonany (Petra, 317 m magasan)
  • Santuari de Sant Salvador (Felanitx, 510 m magasan)
  • Ermita de Betlem (Artà)
  • Ermita de la Victòria (Alcúdia, 400 m magasan)
  • Santuari des Puig de Maria (Pollença, 333 m magasan)
  • Santuari de Lluc (Escorca/Lluc 550 m magasan)
  • Ermita de Santa Magdalena (Inca, 304 m magasan)
  • Ermita de la Trinitat (Valldemossa, 540 m magasan)

Közlekedés

[szerkesztés]

A sziget megközelítése a Palma de Mallorca nemzetközi repülőtéren (Son San Joan (PMI)) keresztül a leggyorsabb, mivel járatok nemcsak Spanyolország városaiból (Barcelona, Valencia, Madrid, Alicante, Bilbao stb.), hanem Európa több városából indulnak. A szigeten működik még egy kisebb repülőtér, az Aeropuerto de Son Bonet, ez azonban csak kisebb sportgépeket és helikoptereket fogad.

Mallorca közlekedési infrastruktúrája fejlett. Vasúton el lehet jutni Palmából Manacorig, illetve a történelmi Palma–Sóller-vasútvonalon Sóllerig.

A nagyobb városok autópályákkal és gyorsforgalmi utakkal vannak összekötve. Az utak kifejezetten jó minőségűek. A buszközlekedés szintén fejlett, mind távolsági, mind helyi, városi viszonylatban.

A hajóközlekedés kiemelt szerepet játszik a sziget életében. Mind a szigetcsoport környező szigetei, mind a kontinens elérhető menetrend szerinti hajójáratokkal.

Galéria

[szerkesztés]

Média

[szerkesztés]

Rádióadók

[szerkesztés]
  • Flaix FM
  • IB 3
  • Radio Mallorca Ser
  • Radio Popular Cope
  • Última Hora Radio
  • Radio Nacional de España
  • Onda Cero
  • Radio Jove
  • Radio Balear
  • Radio gaggi
  • Inselradio 95,8/99,6 (német nyelvű)
  • Maxima.FM (megszűnt 2006-ban)
  • Kiss FM
  • Cadena Dial Mallorca

Televízióadók

[szerkesztés]
  • IB 3
  • T.V.E. Balear
  • M-7
  • Canal 4
  • TV 3

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. https://ibestat.caib.es/ibestat/estadistiques/933ae75d-c922-494f-bc1a-04341d1f13a9/fe3be181-2d59-4205-a774-f703a3a671b9/ca/pad_res01_22.px
  2. a b Guía resumida del clima en España (1981–2010). [2012. október 5-i dátummal az eredetiből archiválva].
  3. Ray Moseley (2000): Mussolini's Shadow: The Double Life of Count Galeazzo Ciano. Yale University Press, 27. o.
  4. Real Decreto 1458/2018, de 14 de diciembre, por el que se declaran oficiales las cifras de población resultantes de la revisión del Padrón municipal referidas al 1 de enero de 2018 (spanyol nyelven). Ministerio de Economía y Empresa, 2018. (Hozzáférés: 2019. július 18.)
  5. Mallorca, cuarta isla más poblada del Mediterráneo, ver 1 January 2016
  6. Instituto Nacional de Estadística, Madrid, 2019

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Mallorca című spanyol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés]
További információkat találhatsz Mallorca témában a Wikipedia testvérprojektjeiben:

Szótári meghatározások a Wikiszótárban
Kézikönyvek a Wikikönyvekben
Idézetek a Wikidézetben
Forrásmunkák a Wikiforrásban
Képek a Commonsban
Hírek a Wikihírekben

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]