Naplás-tó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Naplás-tó
(Szilas-pataki árvízvédelmi tározó)
Panorámakép a Naplás-tóról
Panorámakép a Naplás-tóról
Ország(ok)  Magyarország
Hely Budapest XVI. kerülete
Típus mesterséges tó, víztározó
Elsődleges források Szilas-patak
Elsődleges lefolyások Szilas-patak
Felszíni terület 1,5 km2
Átlagos mélység 2–6 m
Települések Cinkota
Elhelyezkedése
Naplás-tó  (Budapest)
Naplás-tó
Naplás-tó
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 34″, k. h. 19° 14′ 47″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 34″, k. h. 19° 14′ 47″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Naplás-tó témájú médiaállományokat.

A Naplás-tó (hivatalos nevén Szilas-pataki árvízvédelmi tározó) Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize a XVI. kerületben, Cinkota mellett. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület. A Naplás-tó a közeli Cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A tó népszerű szabadidős úti cél a környékbeliek számára. Nyaranta kedvelt kiránduló- és horgászhely, de fürödni tilos benne. Télen, a befagyott felületen (jégen) tartózkodni életveszélyes, ezért telente a Rákosmenti Mezőőr Szolgálat munkatársai mindenkit figyelmeztetnek, aki a jégre lép.[1][2] 2017 januárjában népi kezdeményezés indult a hivatalos és engedélyezett korcsolyázás lehetőségének megteremtéséért.[3]

Kialakulása[szerkesztés]

1978-ban a Szilas-patak visszaduzzasztása révén alakult ki, hogy így vegyék elejét a patak áradásainak.[4] Területe eredetileg a Szilas-patak árterületének széles, lapos völgyében elhelyezkedő, időszakosan vízzel borított láprét volt. A tó nyugati partja a patakot visszaduzzasztó földgát, melyen a tó felőli rész ki van betonozva, tetején aszfaltozott út fut végig. Többi partja természetes úton alakult ki, ahogy a víz feltöltötte a gát előtti mélyebb részt. Létrehozása hozzájárult (hacsak nem kizárólagos oka) a patak menti láprétek fennmaradásához, amelyeket a 19. századtól kezdődő nagy folyószabályozások és mocsárlecsapolások következtében a kiszáradás fenyegetett.

A „naplás” szó jelentése[szerkesztés]

A naplás alapszava a régi „napol”, azaz időt eltölt, elveszteget. Ezt a szót használták például arra, amikor a régi vármegyei rendszerben a beparancsolt előfogatos jobbágyok néha három-négy napig vesztegeltek a vármegyeház udvarán.[5][6]

Élővilága[szerkesztés]

A Naplás-tó ökológiai szempontból a főváros egyik legértékesebb területe. Magán a tavon kívül annak közvetlen környezete a Cinkotai parkerdővel és a Szilas-patak menti láprétekkel együtt – összesen mintegy 150 hektár – 1997 óta természetvédelmi terület, mely a Budai Tájvédelmi Körzet után a második legnagyobb védett terület Budapesten. 3 részre tagolódik:

  • A Naplás-tó és közvetlen környéke
  • A Szilas-patak menti láprétek (Felső és alsó-láprét)
  • A Cinkotai parkerdő
Természetvédelmi területet jelölő tábla a Naplás-tó mellett

A környező nádas, valamint a patak völgyében lévő alsó és felső lápréten kialakult gazdag növény- és állatvilág miatt nyilvánították védetté. Olyan védett növényfajok találhatók itt, mint a struccpáfrány, a szibériai nőszirom, borzas füzike és több orchideaféle, valamint a mocsári tisztesfű (Stachys palustris), keskenylevelű gyapjúsás (Eriophorum angustifolium) és zsombéksás (Carex elata).[7] A tótól északra fűzláp található, mely szigorúan védett terület, csak tudományos célból, engedéllyel látogatható. A védett gerinctelenek közül említésre érdemes az imádkozó sáska (Mantis religiosa), a nappali pávaszem (Aglais io), a kis balkáni futrinka (Carabus montivagus blandus) és a szentendrei változó futrinka (Carabus scheidleri distinguendus). A tó fontos élőhelye a barna ásóbékának (Pelobates fuscus) és a hazánkban őshonos egyetlen teknősfajnak, a mocsári teknősnek (Emys orbicularis).[8] A környező nádas, illetve a tó déli partja mellé telepített Cinkotai parkerdő változatos fafajtáival gazdag madárvilágnak nyújtanak otthont. A madártani megfigyelések során 150 madárfajt írtak le a Naplás-tó környékén. Ilyen a hegyi fakúsz (Certhia familiaris), az erdei fülesbagoly (Asio otus), fekete rigó (Turdus merula), zöldike (Chloris chloris) és az őszapó (Aegithalos caudatus).[9]

A tó védelem alá helyezésének indoka az volt (a Merzse-mocsárral együtt), hogy Közép-Európában ez az egyetlen ilyen nagy kiterjedésű városi terület, amelyen a vízi és mocsári növényzet, illetve a hozzá csatlakozó sásréti és lápréti vegetáció viszonylag háborítatlan. Értékesek a nyílt vízi hínáros, nádas, a partvonalon csatlakozó magas sásos rét- és lápréttöredékek is.[10]

Galéria[szerkesztés]

Megközelítése[szerkesztés]

A Naplás-tó Cinkota és Rákosliget között, az előbbihez közelebb terül el Budapest XVI. kerületében. A tavat a belváros felől autóval Cinkotán (Kerepesi út–Veres Péter út–Szabadföld út–Vidám Vásár utca–Simongát utca–Nógrádverőce utca-Naplás út), vagy Rákoskeresztúron keresztül (Jászberényi út–Pesti út–Cinkotai út–Nógrádverőce utca-Naplás út) lehet elérni, míg tömegközlekedéssel a tóhoz vezető utca (Nógrádverőce utca-Naplás út) és a Cinkotai út találkozásánál található buszmegállóhelytől (Erdei bekötőút), ahol a 46-os és a 146-os buszok állnak meg, gyalog pár perc a tározó.

A Naplás-tó és az ember[szerkesztés]

A Szilas-patak a Naplás tónál
A tó partja nyáron

Az év nagy részében engedéllyel lehet horgászni, a téli időszakban viszont a befagyott tavon tartózkodni tilos, erre kihelyezett táblák hívják fel a figyelmet.[12] Télen mégis sokan korcsolyázni mennek a tóhoz.[13][12]

A tó és környezete gyakori célpontja a természetjáró fővárosi turistáknak és kerékpárosoknak. A tóban fogható halfélék a ponty, az amur, a csuka, a fogassüllő, az európai harcsa, a balin és a compó.[14] A tóparti halőrházban horgásznapijegy-vásárlási lehetőség van, naponta 6–20 óráig lehet horgászni, az elvihető halak száma négy.

A Naplás tó hétvégén

A WWF Magyarország által 2002-ben indított mocsáriteknős-védelmi program keretében az ország számos területén folyamatos állományfelmérést végeztek. Ebben a Naplás-tó mintaterületül és bemutatóhelyül szolgált.[15] A többéves kutatás során néhány itt élő egyedet rádióadóval láttak el, hogy nyomon követhessék a mozgásukat.[16]

2012 februárjában nagy felháborodást keltett a Budapest XVI. és XVII. kerületének lakossága körében, amikor a tó melletti erdő tulajdonosa, a Pilisi Parkerdő Zrt. nagy területen vágta ki a fákat. A cég szóvivője szerint a kivágásra erdőfelújítás céljából volt szükség, a munkálatokat a Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága hagyta jóvá. A kivágott fák egy részét a kerületi önkormányzatok és egy jótékonysági szervezet családok szociális támogatására használták fel.[17]

Irodalom[szerkesztés]

  • Hufnagel Levente: Adatok a Naplás-tó és környéke élővilágához II. A Naplás-tó és környéke vízi és vízfelszíni poloskafaunája, 1994, Calandrella
  • Merkl Ottó 1996: Adatok a Naplás-tó és környéke élővilágához III. Bogarak (Coleoptera). – Természetvédelmi Közlemények 3-4: 123-140.
  • Torvaji László: A mocsári teknős ökológiája a naplás-tavi populációban. Diplomadolgozat. Keszthely, 2003.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Tilos rámenni a Naplás-tó jegére. Rákosvidék (2017. jan. 2.) (Hozzáférés: 2017. dec. 19.)
  2. Petíció indult a “korcsolyázható” Naplás-tóért. Rákosvidék (2017. jan. 2.) (Hozzáférés: 2017. dec. 19.)
  3. Bana Roland: Legyen ellenőrzött korcsolyázó tó a Naplás-tó! www.peticiok.com (Hozzáférés: 2017. dec. 19.)
  4. Naplás-tó (Szilas-pataki árvízvédelmi tározó). Kárpát-medence útikönyv (2009. ápr. 21.) (Hozzáférés: 2017. dec. 19.)
  5. Szó- és szólásmagyarázatok. Magyar Nyelvőr, CVI. évf. 1. sz. (1982. jan.) 229. o.
  6. Kiss Lajos: Különös földrajzi nevek
  7. Marusnik Tünde: Víz-ökológia: A Szilas-patak ökológiai és vízminőségi vizsgálata. www.sulinet.hu (Hozzáférés: 2017. dec. 19.) arch
  8. A Naplás-tó titkai , ng.hu
  9. Madárgyűrűző tábor a Naplás-tó mellett. Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (2014. szept. 15.) (Hozzáférés: 2017. dec. 19.)
  10. Az ismeretlen Budapest: természeti ritkaságok a keleti végeken. VS.hu (2014. ápr. 21.) (Hozzáférés: 2017. dec. 19.)
  11. Berni egyezmény
  12. ^ a b Kolozsi Ádám: Miért nem szabad korcsolyázni Budapest legnagyobb taván, és jól van-e ez így? Index.hu (2017. jan. 3.) (Hozzáférés: 2017. dec. 19.)
  13. Zubreczki Dávid: Naplás-tó, a legnagyobb fővárosi jégpálya. Hová menjünk korcsolyázni Budapesten? Urbanista (2009. jan. 3.) (Hozzáférés: 2017. dec. 19.)
  14. Szilas-pataki Naplás-tó. www.peca.hu (Hozzáférés: 2017. dec. 19.)
  15. Kalmár Zsófia: Mocsári teknős[halott link]
  16. Szabadon engedtük a mocsári teknőst. Noé Állatotthon Alapítvány, 2010. július 6. (Hozzáférés: 2017. december 19.)
  17. Szeredi Helga: Nem irtják, frissítik az erdőt, 2012. február 29. (Hozzáférés: 2017. december 19.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]