Gellérthegyi víztároló
A Gellérthegyi Gruber József víztároló Budapest legnagyobb víztároló medencéje. A Hegyalja út, a Sánc utca és az Orom utca által határolt terület alatt fekszik. A terveit Gruber József kezdte, az építés 1974 és 1980 között zajlott. Két medencéből áll, melyek tárolókapacitása 2 × 40 000 köbméter, a földmunkák során 140 000 köbméter földet mozgattak meg. Az összfelület 2 × 5000 négyzetméter, a medencék födémszerkezetét 2 × 106 db pillér tartja, a falai 35 cm vastagságúak. A medencék zongora alakúak, mert ebben a víz folyamatos áramoltatásával könnyebben biztosítható, hogy a víz minősége minél tovább megmaradjon, ne legyenek benne pangó részek, ahol a baktériumok elszaporodhatnak. Ennek érdekében készültek az oszlopok is íves talpakkal. (tervező: FŐMTERV/Mélyépterv, Galántai György/Dr Janzó József; kivitelező: Mélyépítő Vállalat, Várnai György)
Rajta kívül még két, viszonylag nagy kapacitású tároló üzemel a fővárosban: A Kőbányai víztároló 1869–1871 között (2 × 11 500 m3 +1970: 2 × 5000 m3),[1] a Rákosszentmihályi víztároló pedig 1972-ben épült (10 000 m3).[2] [3]
További víztárolók a Gellért-hegyen[szerkesztés]
Két másik kevésbé ismert víztároló is létesült korábban a Gellért-hegyen, ezek nem kaptak nevet.
1902-ben kezdtek építeni egy víztárolót a Gellért gyógyfürdő felett a Kelenhegyi úton, amely 1903-tól[4] üzemelt. Medencéje kb. 68,0 × 62,0 méter alapterületű, négyszögalaprajzú, kétrekeszes. Kb. 17 500 köbméter kapacitású volt. Az elcsúszás veszélyét magában rejtő agyagrétegre alapozták, és már az építésekor is jelentkeztek repedések, később még több jelentkezett. A II. világháborúban két bombatalálatot is kapott. A háború után valamelyest helyreállították, de gazdaságosan nem lehetett megmenteni. A Gruber víztároló üzembeállásával bezárták. Volt ötlet mélygarázsként és élményfürdőkénti hasznosítására, de üresen áll azóta.[5] Urnatemetőként való hasznosítása is felmerült (2030)[6]
Az 1950-es években épült a sziklába vájva egy 30 000 köbméter kapacitású tároló is a hegy déli oldalán (ún. barlang-medence), amely ma már összeköttetésben áll a Gruber víztárolóval.[7][8]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ https://index.hu/tudomany/2017/03/21/az_ivoviz_150_eves_kobanyai_templomaban/
- ↑ https://www.vizmuvek.hu/files/public/Fovarosi_vizmuvek/tarsasagi_informaciok/kiadvanyok/rakosszentmihaly_net.pdf
- ↑ Archivált másolat. [2020. szeptember 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. május 3.)
- ↑ Egyes források szerint 1904-től üzemelt.
- ↑ Élményfürdő a Gellérthegyen (Rácz Róbert díjnyertes diplomaterve, Építészfórum, 2006. április 13.)
- ↑ Megújul a Gellért-hegyi közpark (Stratégiai terv, Budapest Dialog – közösségi városfejlesztési oldal, 2021)
- ↑ Telex 2022
- ↑ Vízművek 2009
Források[szerkesztés]
- ↑ Vízművek 2009: : A Gellért-hegy gyomrában – Gruber József víztároló medence (Fővárosi Vízművek, 2009)
- Ivóvíz a hegy gyomrában (Lechner Tudásközpont 2019. szeptember 11.)
- ↑ Telex 2022: : Egy sci-fi helyszíne vagy templombelső is lehetne a Gellért-hegyen megbúvó óriási víztároló (+képgaléria, Telex.hu, 2022. március 22.)
- Gyárlátogatás - Gellérthegyi víztárolóGyárlátogatás - Gellérthegyi víztároló (Sulinet, 2001. május. 24.)
További információk[szerkesztés]
- A Gellért – hegy rejti Budapest ivóvizét – A BME Építőmérnöki Kar beszámolója a víztározóban tett látogatásról (2014)
- Gellérthegyi víztároló (képgaléria, benne a Kelenhegyi utcai víztározó bejárata). vizmuvek.hu (Hozzáférés: 2014. július 3.) arch
