Palatinus Strandfürdő
| Palatinus Strandfürdő | |
 | |
| A strand bejárata | |
| Település | Budapest |
| Építési adatok | |
| Megnyitás | 1919 |
| Rekonstrukciók évei |
1937; 1966; 2002 |
| Építési stílus | Bauhaus |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | uszoda |
| Elhelyezkedése | |
 Palatinus Strandfürdő
Pozíció Budapest térképén
| |
| é. sz. 47° 31′ 41″, k. h. 19° 02′ 49″Koordináták: é. sz. 47° 31′ 41″, k. h. 19° 02′ 49″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Palatinus Strandfürdő témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Palatinus strand a pesti szleng becenevén a „Pala”, a Margit-szigeten, természetvédelmi környezetben található.
Története[szerkesztés]
A strandot 1919-ben nyitották meg a Tanácsköztársaság alatt, az akkor még meglehetősen rendezetlen Duna-part közelében. Budapesten ez volt az első fürdő, amely a szabadban való fürdőzést tette lehetővé. Egy évvel később bezárták és megkezdték a fürdő kiépítését. 1921 augusztusában adták át az új fürdőt a nagy-medencével, és további hideg és meleg vizes medencékkel. A fürdőt a Fővárosi Közmunkák Tanácsa kezelte a felújítás után.
Az 1930-as évek végén Janáky István és Szőke Károly (1900–1976) tervei alapján kibővítették a Palatinust, ekkor építették meg a mai napig is működő hullámmedencét.
A strand népszerűségét mutatja, hogy 1937-ben már bővíteni kellett. Ekkor épült a központi öltöző épület és a népszerű hullámmedence, melynek falát Bálint Endre festőművész szürrealista mozaikja díszíti, melynek megrendelését 1966-ban a medence átalakítása tette szükségessé.
A második világháború után a fürdőt helyreállították, 1958-ban 10 000 négyzetméteres füves napozóval bővült a strand, 1965-ben új étterem nyílt. A korábban betonozott medencealjzatot a hatvanas években mettlachi-lapokkal burkolták be. 1974–75-ben korszerűsítették a női öltözőket, bővítették a napozót, ekkor építették ki a zárt zuhanyzókat. 1975-ben további 18 000 négyzetméteres területtel bővült a strand, ahol játszótereket, focipályát, lugast alakítottak ki. Az 1980-as években ötpályás csúszda épült.
A strand rekonstrukciójával 2002-ben készültek el, a medencéket a kornak megfelelő vízszűrő és -forgató berendezésekkel szerelték fel. Az úszómedencét úszó-, strand- és élménymedencére osztották fel. Utóbbiba nyakzuhanyt, pezsgőztetőt és sodrófolyosót is beépítettek.[1]
A strand bejárata előtt Csorba Géza alkotása, a Fésülködő nő című szobor állt, ami 1945-ben, a második világháború alatt elpusztult, a helyébe egy másik szobrot helyeztek, egy francia szobrász, Emile Guilleaume női aktját.[2]
2016-17-ben felújították és téliesítették a fogadó és öltöző épületet. A déli épületszárnyban fedett fürdőrészleget alakítottak ki. A fürdőcsarnokban termálmedence, gyermekmedence, szauna, gőz, geotermikus szauna, Kneipp medencék, gyógyászati és masszőrhelyiségek kerültek kialakításra, így a Palatinus az egész évben nyitva tartó gyógyfürdők sorába léphetett. A műemléki rekonstrukció során helyreállították az Ady versét megidéző, második világháborúban megsemmisült falképet. A pénztárcsarnokban Pekáry István: Dál-kisasszonyok násza című alkotása fogadja a látogatót.
A víz összetétele[szerkesztés]
Kis sókoncentrációjú, nátriumot is tartalmazó kalcium-magnézium-hidrogén-karbonátos termálvíz.
Margitszigeti II. (B-20) számú „Szent Magda gyógyvíz”
| Paraméterek | Eredmény | Mértékegység |
|---|---|---|
| Hőmérséklet | 68,8 | ˚C |
| Összes ásványi anyag | 1205 | mg/l |
| Összes keménység | 295 | CaO mg/l |
| Hidrogén-karbonát | 520 | mg/l |
| Szulfát | 195 | mg/l |
| Klorid | 156 | mg/l |
| Nitrát | <1,0 | mg/l |
| Nitrit | <0,02 | mg/l |
| Foszfát | <0,07 | mg/l |
| Vas | <0,02 | mg/l |
| Mangán | <0,02 | mg/l |
| Nátrium | 147 | mg/l |
| Kálium | 18,7 | mg/l |
| Kalcium | 152 | mg/l |
| Magnézium | 39,1 | mg/l |
| Szulfid | 0,9 | mg/l |
| Jodid | 0,15 | mg/l |
| Bromid | 0,46 | mg/l |
| Fluorid | 2,8 | mg/l |
| Metakovasav | 55 | mg/l |
| Bór | 970 | µg/l |
| Lítium | 280 | µg/l |
Gyógyjavallatok[szerkesztés]
Ízületek degeneratív betegségei, idült és félheveny ízületi gyulladások, gerincdeformáció, porckorongsérv, a csontrendszer mészhiányos állapotai, sérülés utáni állapotok esetén.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ szerk. dr. Vitéz András: Budapest gyógyfürdői és fürdői. Budapest: Panoráma. 1980. ISBN 963 243 128 6 123-129. oldal
- ↑ BPL 2. kötet, 109-113. oldal
Források[szerkesztés]
- ↑ BPL: Budapest Lexikon. Budapest: Akadémiai Kiadó (1993). ISBN 963 05 6410 6
- Meskó Csaba: Gyógyfürdők. Budapest: Városháza. 1998. ISBN 963 8376 78 3
- szerk. dr. Vitéz András: Budapest gyógyfürdői és fürdői. Budapest: Panoráma. 1980. ISBN 963 243 128 6