Palatinus Strandfürdő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Palatinus Strandfürdő
A strand bejárata
A strand bejárata
Elhelyezkedése
Palatinus Strandfürdő (Budapest)
Palatinus Strandfürdő
Palatinus Strandfürdő
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 31′ 41″, k. h. 19° 02′ 49″Koordináták: é. sz. 47° 31′ 41″, k. h. 19° 02′ 49″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Palatinus Strandfürdő témájú médiaállományokat.

A Palatinus strand a Margit-szigeten, természetvédelmi környezetben található.

Története[szerkesztés]

A strandot 1919-ben nyitották meg a Tanácsköztársaság alatt, az akkor még meglehetősen rendezetlen Duna-part közelében. Budapesten ez volt az első fürdő, amely a szabadban való fürdőzést tette lehetővé. Egy évvel később bezárták és megkezdték a fürdő kiépítését. 1921 augusztusában adták át az új fürdőt a nagy-medencével, és további hideg és meleg vizes medencékkel. A fürdőt a Fővárosi Közmunkák Tanácsa kezelte a felújítás után.

Az 1930-as évek végén Janáky István és Szőke Károly (1900–1976) tervei alapján kibővítették a Palatinust, ekkor építették meg a mai napig is működő hullámmedencét.

A második világháború után a fürdőt helyreállították, 1958-ban 10 000 négyzetméteres fűves napozóval bővült a strand, 1965-ben új étterem nyílt. A korábban betonozott medencealjzatot a hatvanas években mettlachi-lapokkal burkolták be. 1974–75-ben korszerűsítették a női öltözőket, bővítették a napozót, ekkor építették ki a zárt zuhanyzókat. 1975-ben további 18 000 négyzetméteres területtel bővült a strand, ahol játszótereket, focipályát, lugast alakítottak ki. Az 1980-as években ötpályás csúszda épült.

A strand rekonstrukciójával 2002-ben készültek el, a medencéket a kornak megfelelő vízszűrő és -forgató berendezésekkel szerelték fel. Az úszómedencét úszó-, strand- és élménymedencére osztották fel. Utóbbiba nyakzuhanyt, pezsgőztetőt és sodrófolyosót is beépítettek.[1]

A strand bejárata előtt Csorba Géza alkotása, a Fésülködő nő című szobor állt, ami 1945-ben, a második világháború alatt elpusztult, a helyébe egy másik szobrot helyeztek, egy francia szobrász, Emile Guilleaume női aktját.[2]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. szerk. dr. Vitéz András: Budapest gyógyfürdői és fürdői. Budapest: Panoráma. 1980. ISBN 963 243 128 6  123-129. oldal
  2. BPL 2. kötet, 109-113. oldal

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]