Srí Lanka
Srí Lanka-i Demokratikus Szocialista Köztársaság | |||
ශ්රී ලංකා ප්රජාතාන්ත්රික සමාජවාදී ජනරජය Sri Lankā Prajathanthrika Samajavadi Janarajaya இலங்கை சனநாயக சோஷலிசக் குடியரசு Illankai Chananaayaka Chosalisa Kudiyarasu Democratic Socialist Republic of Sri Lanka | |||
| |||
Nemzeti himnusz: Sri Lanka Matha | |||
![]() | |||
Fővárosa | Szrí Dzsajavardhanapura Kótté | ||
Koordináták: é. sz. 7°, k. h. 81° | |||
Legnagyobb város | Colombo | ||
Államforma | köztársaság | ||
Vezetők | |||
Államfő | Ranil Vikramaszinha | ||
Miniszterelnök | Dinés Gunavardhana | ||
Hivatalos nyelv | szingaléz, tamil | ||
Beszélt nyelvek | angol | ||
függetlenség | Az Egyesült Királyságtól | ||
kikiáltása | 1948. február 4. | ||
Tagság | Lista
| ||
Népesség | |||
Népszámlálás szerint | 21 444 000 fő (2017)[1] | ||
Rangsorban | 57 | ||
Becsült | 21 800 000 [2] fő (2022) | ||
Rangsorban | 57 | ||
Népsűrűség | 348 fő/km²[3] | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 65 610 km² | ||
Rangsorban | 119 | ||
Víz | 1,3% | ||
Időzóna |
| ||
Egyéb adatok | |||
Pénznem |
Srí Lanka-i rúpia (LKR ) | ||
Nemzetközi gépkocsijel | CL | ||
Hívószám | 94 | ||
Segélyhívó telefonszám |
| ||
Internet TLD | .lk | ||
Villamos hálózat | 230 volt | ||
Elektromos csatlakozó |
| ||
Közlekedés iránya | bal | ||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Srí Lanka-i Demokratikus Szocialista Köztársaság témájú médiaállományokat. |
Srí Lanka, korábbi nevén Ceylon (teljes nevén Srí Lanka-i Demokratikus Szocialista Köztársaság) az Indiai-óceán északi részén található szigetország. Fővárosa Szrí Dzsajavardhanapura Kótté, legnagyobb városa Colombo.
A sziget egy többnemzetiségű állam, ahol a szingalézek alkotják a lakosság többségét. A tamilok a legjelentősebb kisebbségi csoport, amely szintén befolyásos szerepet játszott a sziget történetében. 1983-ban egy hosszú polgárháború kezdődött, amely 2009-ben ért véget, amikor a Srí Lanka-i fegyveres erők legyőzték a szeparatista Tamil Felszabadító Tigriseket.[4]
Fekvése[szerkesztés]
Az Indiai-óceán északi részén, India partjaitól délre található, az Egyenlítőtől 6–9,5 fokra északra.
Homokos tengerpartja pálmafákban, a sziget belseje buja növényzetben és állatvilágban gazdag. A szárazföld belsejében teaültetvények, rizsföldek, trópusi őserdők váltogatják egymást.
Nevének eredete[szerkesztés]
Neve szingaléz eredetű, és „sugárzó, fénylő ország”-ot jelent. Az államot régebben a szigettel megegyező néven emlegették. Ez a név óind eredetű („oroszlánsziget”), és a bátorságukról híres szingaléz harcosokra emlékeztet. Az egykori brit gyarmat 1948-ban kiáltotta ki függetlenségét.
Korábbi elnevezése volt még: Lanka (szanszkrit), Simundu vagy Simoundou (görög), Szerandives (római latin), Szerendip (perzsa), illetve Szerendib (arab), Tâmraparnî (hindi), illetve Taprobanê (görög).
A portugálok a Ceilas nevet adták neki, a latin Selan (Szelan) név alapján. Általánosan ismertté az angol Ceylon néven lett, mely 1972-ig volt érvényben, akkor lett hivatalosan Srí Lanka.
Földrajz[szerkesztés]
|
Képek
|
Domborzat[szerkesztés]
A szigetország mértani középpontjában, a kiszélesedő déli rész közepét idős kőzetekből felépülő hegység foglalja el, amelyet minden oldalról lankás dombságok, alföldek, part menti síkságok öveznek. A számtalan lagúna, földnyelv és szigetecske jelzi, hogy a partok a legtöbb helyen laposak, szinte észrevétlenül olvadnak bele a tengerbe.
A sziget területe három magassági zónára osztható:
- a parti síkságok (tengerszint feletti 50 m magasságig), amelyek nyugaton és délen viszonylag keskenyek; a keleti oldalon viszont észak felé fokozatosan kiszélesednek
- a dombvidék és az előhegyek (800 m magasságig), ezek főleg a központi hegységtől nyugatra és délre foglalnak el jelentős területeket
- a központi hegyvidék (2000 m feletti csúcsokkal)
Az ország legmagasabb pontja a Pidurutalágala, ennek magassága 2524 méter. További jelentősebb csúcsok: Kirigalpota (2395 m), Totapola (2360 m) és a vallási-kultikus jelentőségű Ádám-csúcs (Sri Pada, 2243 m). Ez utóbbi a buddhizmusnak, az iszlámnak és a hinduizmusnak egyaránt szent helye.[5]
Indiával az „Ádám hídja” nevű képződmény köti össze. Ez ma apró szigetek és mészkőzátonyok láncolata, amelyek nagy része nem emelkedik ki a tengerből. Valaha azonban összefüggő földhíd volt. 1480-ban adta meg neki az utolsó kegyelemdöfést egy trópusi ciklon.[6]
Vízrajz[szerkesztés]
A sziget domborzati adottságai következtében a folyók küllőszerűen ágaznak ki a központi hegyvidékből. A leghosszabb folyó a Mahaweli is alig éri el a 330 km-t. A két legbővizűbb folyó a Kalu (112 km) és a Kelani (143 km).
Az alacsonyan fekvő, porózus mészkő Jaffna-félszigetnek (északon) gyakorlatilag nincs természetes vízfolyása.
A folyók általában meredek esésűek, különösen a hegyvidék fennsíkjait elhagyva alkotnak látványos vízeséseket, a legmagasabban 200 méterről zuhannak alá. A tengerparti síkságok enyhén lejtenek, a lassan hömpölygő folyók nagy deltatorkolatatot alakítanak ki vagy pedig a tenger hullámzása által létrehozott lagúnákban végződnek. E lagúnák hossza eléri a 100 km-t is és a tengervízzel keveredve ideális életfeltételeket teremtenek sok hal- és rákfélének.
Természetes tavak alig vannak az országban, viszont az északi és a keleti száraz területeken lépten-nyomon az ősi időkben kiépült víztározókra bukkanunk. E tározók 2000 éves múltra tekintenek vissza. A víztározókból öntözőcsatornák ágaznak el, amelyek nagy távolságig juttatják el az éltető vizet.
Éghajlat[szerkesztés]
Srí Lanka az Egyenlítőtől valamivel északra, az Indiai-óceánban terül el, klímája trópusi. Átlaghőmérséklete és a levegő páratartalma magas, de a sziget domborzati viszonyai miatt tájegységenként különböző. A tengerparton a levegő jóval melegebb – esetenként kifejezetten forró -, míg a hegyek között jóval kellemesebb a hőmérséklet. Tengerparton átlag 27 °C, "a hegyi fővárosban", Kandiban 20 °C, mig a közel 2000 méter magasan fekvő Nuwara Eliyaban 16 – 18 °C. A csapadék eloszlása sem egyenletes. A sziget délnyugati részén fekvő esős zóna átlagosan évi 2500 mm csapadékot kap. A legtöbb vidéken az évi csapadékmennyiség 1200–1900 mm. Itt az esős időszak októbertől januárig tart, az év többi részében nagyon kevés a csapadék. Az északnyugati és a délkeleti partok kifejezetten szárazak, az évi csapadékmennyiség 600–1200 mm.
Élővilág[szerkesztés]
Eredetileg a sziget egészét erdő fedte, a 21. század elejére csak 32%-át foglalja el erdő. Természetes növénytakarója DNy-on trópusi esőerdő, DK-en monszunerdő, É-on szavanna és fás szavanna. Erdőirtások miatt elsősorban a trópusi sík vidéki esőerdők állományai tűntek el, ezek nagyobbrészt csak 1000 m magasság felett maradtak meg. 1500 méteren hegyi esőerdők, illetve köderdők vannak, felettük füves növényzet, az úgynevezett pata. Észak felé haladva az örökzöld erdőket lombhullató fajok alkotta erdők váltják fel. A legszárazabb vidékeket bozótos szavanna borítja. Az általában homokos tengerparton pálmaligetek nőnek.
Képek
|
Gazdag állatvilágát sok bennszülött (endemikus) faj jellemzi, a rovarevők közül például a karmoscickány és a ceyloni törpecickány. Jellegzetes faj a félmajmok közé tartozó karcsú lóri, amelynek legközelebbi rokonai Madagaszkáron élnek. A főemlősök közül megtalálható a ceyloni parókás majom, a hulmán, a vörösarcú langur is, ragadozók közül az aranysakál, a mocsári hiúz, a ceyloni leopárd, a ceyloni törpemacska, az ajakos medve, az indiai mongúz. Valószínűleg betelepített az indiai elefánt és a disznószarvas.[7] A szigeten él a maradványhangya (Aneuretinae) alcsalád egyetlen recens faja, a Srí Lanka-i maradványhangya (Aneuretus simoni).
Természetvédelmi területek[szerkesztés]
A szigeten sok nemzeti park található.[8] Az alábbi felsorolás csak a legrégebbieket, legnevezetesebbeket tartalmazza.
- Yala: Colombótól 309 km-re a sziget délkeleti részén, száraz vidéken fekszik. Területe: 1259 km2. Nevezetessége az itt élő nagy testű emlősök, köztük elefánt.
- Uda Walawe: Colombótól 170 km-re a sziget északnyugati részén fekszik, száraz övezetben. Területe 30821 ha. Elefánt, leopárd, vízibivaly, krokodil, vaddisznó, szarvas, őz és számtalan madár élőhelye.
- Horton Plains: Colombótól 200 km-re, hegyvidéken, az esőerdőben helyezkedik el.
- Kumana madár rezervátum: Colombótól 312 km-re. Vándormadarak és több mint 500 féle honos madár.
- Wilpattu: Colombótól 176 km-re, az északnyugati part száraz övezetében, természetes tavak vidékén.
- Pinnawela elefánt menhely: Colombótól 90 km-re, több mint 70 elefántból álló csorda látható.
- Peradeniya botanikus kert: 600 ha festői környezetben Kandi mellett található, 1371-ben létesítették. A világ egyik legszebb botanikus kertje.
Természeti világörökség[szerkesztés]
Az UNESCO által elismerten a világ természeti örökségének része a Sinharadzsa Erdő Természetvédelmi Terület.
Történelem[szerkesztés]
Őslakosai a vedda törzsek voltak. Őket az Északnyugat-Indiából érkező fejlettebb kultúrájú szingalézek igázták le és a Kr. e. 1. évezred közepén alapítottak államot Anuradhapura fővárossal.
Kr. e. 250 körül a sziget lakói áttértek a buddhizmusra. A Kr. e. 2. században megkezdődött a tamil terjeszkedés, elűzésük után az Anurádhápurai Királyság kora következett (Kr. e. 2. század – Kr. u. 10. század).
Ókori történelme során számos nép folytatott kereskedelmet a szigettel (így a rómaiak, az arabok is).
A 7. és 11. század között több hullámban a tamilok vándoroltak át a kontinenst Srí Lankával összekötő szigetsoron a szigetre. Önálló királyságot alapítottak, és a szingalézeket a sziget délnyugati részébe szorították. (A két nép között máig tartó ellenségeskedés folyik.) A 10. század végén a sziget északi része a tamil Csola-Birodalom fennhatósága alá került. A hódító Csola-dinasztia alapította az új fővárost, Polonnaruvát. A Csolák után ismét a szingalézek uralkodtak, de Pollonaruva főváros maradt és a szigetországot a szingaléz Parákramabáhu egyesítette (ur.: 1153-1186).[7]
A 13-15. században Kandi volt a főváros. Északon a 14. században egy dél-indiai dinasztia megalapította a Tamil Királyságot.
A portugálok érkezésekor a szigeten három királyság, Jaffna, Kotte és Kandi állt fenn. Az 1505 és 1658 közötti portugál, illetve az azt követő, 1802-ig tartó holland uralom csak a két part menti királyságra terjedt ki. A 18-19. század közötti angol gyarmatosítás megpecsételte a sziget további sorsát: 1802-ben brit koronagyarmattá nyilvánították.
Ceylon 1948-ban elnyerte a függetlenségét és ugyanakkor belépett a Brit Nemzetközösségbe, államfője a brit uralkodó maradt. 1972-ben az ország végleg elszakadt a brit koronától, áttért a köztársasági államformára és nevét Ceylonról Srí Lankára változtatták.
A Srí Lanka-i polgárháború 1983-ban robbant ki a tamilok és szingalézek között és végül 2009-ben zárult le a tamil felkelők vereségével. 2004 karácsonyán az országot elérte az indiai-óceáni cunami.
2019. április 21-én, húsvétvasárnap, iszlamista szélsőségesek kilenc helyszínen követtek el robbantásos merényleteket, a halottak és a sérültek száma több száz volt.
Ptolemaiosz világtérképének ábrázolása Srí Lankáról Taprobana ógörög néven. 1-2. század, kiadva 1535-ben.
Brit Ceylon, 1 cent és 2 rúpia közötti névértékű postabélyegek V. György király portréjával.
Brit Ceylon, 1 rúpiás papírpénz VI. György király portréjával.
A régi, brit gyarmati időkben épült parlament épülete Colombóban, jelenleg az elnöki titkárságként működik.
Államszervezet és közigazgatás[szerkesztés]
Alkotmány, államforma[szerkesztés]
Az ország egy félelnöki rendszerű köztársaság.[9] A kabinetet az államelnök vezeti, akit öt évenként a nép közvetlenül választ. A miniszterelnököt az államfő nevezi ki. Az egykamarás parlamentbe öt évenként 225 képviselőt választanak.
Törvényhozás, igazságszolgáltatás[szerkesztés]
Politikai pártok[szerkesztés]
Közigazgatási beosztás[szerkesztés]
Az országot 9 tartomány alkotja:
Srí Lanka közigazgatási felosztása | |||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|
Tartomány | Főváros | Terület (km²) | Népesség [mikor?] | ||||
Central (Központi) | Kandi | 5,674 | |||||
Eastern (Keleti) | Trincomalee | 9,996 | |||||
North Central (Észak-Központi) | Anuradhapura | 10,714 | |||||
Northern (Északi) | Jaffna | 8,884 | |||||
North Western (Északnyugati) | Kurunegala | 7,812 | |||||
Sabaragamuwa | Ratnapura | 4,902 | |||||
Southern (Déli) | Gálle | 5,559 | |||||
Uva | Badulla | 8,488 | |||||
Western (Nyugati) | Colombo | 3,709 |
Védelmi politika[szerkesztés]
Népesség[szerkesztés]
Népességének változása[szerkesztés]
Képek
|
Srí Lanka népességének növekedése 1950 és 2017 között :
Srí Lanka népességének növekedése[10][11] | ||||
Év | Népesség (millióban) | Népsűrűség (fő/km²) | ||
---|---|---|---|---|
1950 | 8,1 M | 129 | ||
1960 | 9,9 M | 158 | ||
1970 | 12,5 M | 199 | ||
1980 | 15,0 M | 240 | ||
1990 | 17,3 M | 276 | ||
2000 | 18,8 M | 300 | ||
2010 | 20,2 M | 322 | ||
2017 (júl.) | 20,9 M | 333 |
Népesebb települések[szerkesztés]
Etnikai megoszlás[szerkesztés]
A lakosság 74%-a szingaléz, 18%-a tamil, 7%-a ceyloni mór, 1%-a pedig egyéb népcsoporthoz tartozik.
Az északi területek kivételével mindenhol a szingalézek vannak többségben. A tamilok elsősorban északon és a Központi-hegyvidék belsejében élnek. Az arab-tamil keverék lakosság, a ceyloni mórok a nyugati és keleti partvidéken laknak, akárcsak a portugál-holland leszármazottak, a burgherek.[12]
Nyelvi megoszlás[szerkesztés]
Az országban a hivatalos nyelvek a szingaléz és a tamil, de sokan beszélik még az angolt is.
Vallási megoszlás[szerkesztés]
A lakosság 70%-a buddhista, 12%-a hindu, 10%-a muszlim, 8%-a keresztény.[13]
Szociális rendszer[szerkesztés]
Egyéb adatok[szerkesztés]
- Városi lakosság aránya: 19,4%. (2017)[11]
- Születéskor várható élettartam (2016)[14]: 76,8 év; férfiaknál 73,3 év, nőknél 80,4 év.
- Dél-Ázsia országai közül itt a legalacsonyabb a természetes szaporodás és az analfabéták száma.
Gazdaság[szerkesztés]
A trópusi monszun által öntözött termőföldeken rizst, teát, kaucsukfát és fűszernövényeket termesztenek. Sokan a halászatból és a fakitermelésből élnek. Az ipar elsősorban a mezőgazdaság terményeit dolgozza fel. A földjéből bányászott grafit, csillám és drágakőfélék világgazdasági jelentőségűek.

Általános adatok[szerkesztés]
A GDP (reál) növekedési üteme: 7% (2014-ben), 7,3% (2013-ban). GDP összetétele szektoronként (2014-ben): mezőgazdaság: 10,2%, ipar: 33,1%, szolgáltatások: 56,7%. A munkaerő foglalkozása (2012-ben): mezőgazdaság: 31,8%, ipar: 25,8%, szolgáltatások: 42,4%. A lakosság 9%-a él a szegénységi küszöb alatt 2010-ben.[13]
Gazdasági ágazatok[szerkesztés]
Mezőgazdaság[szerkesztés]
Fő termények, nyersanyagok: rizs, cukornád, gabona, hüvelyesek, olajos magvak, fűszerek, zöldség, gyümölcs, tea, gumi, kókuszdió; továbbá a tej, tojás, marhahús; hal.[13]
Az ültetvényeken teát, korpát, fahéjt, kaucsukot termesztenek. Az állattenyésztés alárendelt szerepet játszik. Jelentős a korall- és gyöngyhalászat, valamint az értékes fák kitermelése.
Ipar[szerkesztés]
Fő ágazatok (2014-ben): a mezőgazdasági termények feldolgozása (tea, kókuszdió, dohány, nyersgumi); hajózás; ruházati- és textilipar; cementgyártás, építőipar, kőolaj-finomítás.[13]
Iparára az exportra kerülő mezőgazdasági termékek részleges feldolgozása (bőr-, cukor- és pamutipar), illetve a gyorsan fejlődő vegyipar jellemző. A közelmúltban a vaskohászat, kőolaj-finomítás, gyógyszergyártás, elektrotechnika, autó-összeszerelés is meghonosodott.
A bányászatnak sokféle értékes ásványkincse van.
Jelentősebb még a banki, biztosítási és informatikai szolgáltatások és az idegenforgalom (turizmus).
Külkereskedelem[szerkesztés]
- Exporttermékek: textil- és ruházati cikkek, tea és fűszerek; gumi; drágakövek; kókusz, hal
- Importáruk: kőolaj, textília, mezőgazdasági gépek és berendezések, építőanyagok, ásványi termékek, élelmiszerek
Főbb kereskedelmi partnerek 2017-ben:[13]
- Export:
USA 24,6%, Egyesült Királyság 9%, India 5,8%, Szingapúr 4,5%, Németország 4,3%, Olaszország 4,3%
- Import:
India 22%,
Kína 19,9%, Szingapúr 6,9%, Egyesült Arab Emírségek 5,7%, Japán 4,9%
Drágakövek[szerkesztés]
Srí Lankában több mint 50 féle drágakő fordul elő, a legértékesebbek a kék zafír, a macskaszem (krizoberill) valamint a narancsos-rózsaszínű zafír (padparadsa). Megtalálható még a csillagzafír, a rubin, az alexandrit, az akvamarin, a topáz, a garnet, a kék és a fehér holdkő és az ametiszt. Az angol királynő koronáján lévő 400 karátos kék zafírt (blue belle) és a tévesen „indiai csillag” névre hallgató – a New York-i Nemzeti Múzeumban található kék zafírt is Srí Lankán találták. A drágakövek zömét Ratnapura környékén bányásszák.
Közlekedés[szerkesztés]
A közlekedés elsősorban a közúti hálózatán alapul, amely az ország kereskedelmi fővárosában, Colomboban összpontosul.
Közút[szerkesztés]
2013 októberében 12 ezer kilométer volt az A- és B-osztályú utak hossza és közel 152 kilométer a gyorsforgalmi út (elsősorban Colombo-Matara, illetve Colombo – Katunayake (Negombo) között). A 2010-es években Colombotól Kandy felé is épül egy közel 100 km-es gyorsforgalmi út.
Vasút[szerkesztés]
Vízi közlekedés[szerkesztés]
Mélyvízi kikötők: Colombo, Hambantota, Gálle, Trincomalee.
Légi közlekedés[szerkesztés]
Repterek száma 2012-ben 18, ebből 15 burkolt pályájú.
Nemzetközi forgalmú repterek Colombo, Hambantota és Jaffna mellett találhatók.
Kultúra[szerkesztés]
Képek a kultúráról
|
Oktatási rendszer[szerkesztés]
Kulturális intézmények[szerkesztés]
Múzeumok[szerkesztés]
- Nemzeti Múzeum – Colombo. Címe: Sir Marcus Fernando Mawatha, Colombo 7. Nyitva: péntek kivételével 9-17 h
Könyvtárában 500000 könyvet tartanak, melyek közül 4000 pálmalevélre íródott
- Kandi Városi Múzeum – A királyi palotában található. Nyitva: minden nap 9-17 h
- Drágakő Múzeum – Ratnapura. Nyitva. 9-17 h
- Romvárosok: Anuradhapura, Polonnaruwa. Megtekinthetők: 9-17 h
Kulturális világörökség[szerkesztés]
A sziget a buddhizmus egyik központja és hosszú múltra tekint vissza története és kultúrája. Ezért aránylag sok helyet nyilvánított az UNESCO világörökséggé:
- Anuradhapura szent városa;
- Polonnaruva ősi városa;
- Szigirija ősi városa;
- Kandi szent városa;
- Gálle óvárosa és erődítményei;
- Dambulla szikla- és aranytemploma.
Tudomány[szerkesztés]
Művészetek[szerkesztés]
Építészet[szerkesztés]
Srí Lanka történelmének korai időszakából elsősorban építészeti emlékek maradtak fenn: nagyobbrészt vallási célú építmények (főleg buddhista templomok és dagobák), illetve a királyi hatalomhoz kapcsolódó paloták, erődítmények. A vallási építészet alapja, a dagoba, rendszerint négyzetes kőteraszon nyugvó, félgömb alakú építmény, tetején négyzetes oszlopra állított, fokozatosan vékonyodó, hengeres csúccsal. A tömör építmény lényegében ereklyetartó, melynek alapjában, vagy csúcsában befalazva Buddha-ereklyét, vagy szent életű szerzetesek hamvait helyezték el. A buddhista gondolkozás a dagoba egyes elemeinek meghatározott jelentést tulajdonít, így kialakítását e szimbolika előírásai határozzák meg. A dagobák, amelyek éppoly elmaradhatatlan részei a buddhista templomoknak, mint a terebélyes bó-fák, méreteiket tekintve az 1-2 méterestől a 100 métert meghaladó magasságúig terjednek. [15]
Tánc[szerkesztés]
A főbb hagyományos táncstílusok:
- Kandi táncstílusok. (Uda Rata Natum, szingaléz: උඩරට නැටුම්) Önálló irányzatot képviselnek a kandi táncstílusok, amelyek a buddhista templomokban, vallási rítusokból alakultak ki. A kandi táncokat – a kultikus táncokhoz hasonlóan – főleg férfiak adják elő. A táncosok öltözéke fémlemezkékből álló díszítéssel keretezett, csúcsos sapka és szoknyaszerű, fehér szárong. Kar- és lábpereceket, valamint fülbevalókat viselnek, felsőtestük a mellüket borító díszítéstől eltekintve meztelen. Az akrobatikus elemekkel tarkított táncra pontosan kidolgozott kéz- és lábmozdulatok, a fokozatosan gyorsuló ütem jellemző. [15]
- Maszk- és ördög-táncok. Az előadó művészetek közül a sziget déli részéről származó, kultikus eredetű maszk-táncok a legősibbek. A démon- és állatmaszkokat viselő táncosok ősi mítoszokat, ördög- és betegségűző rítusokat mutatnak be. Híres Ambalangoda települése az ördögűző táncairól.
- Néptáncok (pl. a Leekeli, Kalagedi, Raban, Polkatu)
- Táncdráma
A legtöbb tánc kíséretének alapja a dob, amelyeknek több mint 30 fajtája ismert. A táncok egy részének csak dobkísérete van, de gyakran szerepet kapnak a csengettyűk és az egyszerűbb fúvóshangszerek is.[16]
Irodalom[szerkesztés]
Egészen a 19. századig az irodalmat főként vallási témájú művek és történelmi krónikák képviselték. A legkorábbi írásmű, a Tipitaka buddhista szöveggyűjteményhez fűzött páli és szingaléz nyelvű kommentárok, szövegmagyarázatok Atthakatha néven ismert összefoglalása.
A 14. századig a vallási-történelmi művek nagyobbrészt páli nyelven íródtak, de fokozatosan használatossá vált a szingaléz is. A 17. században a portugálok elleni harcok idején kialakult egy új versfajta is, a harci dal, amely a hódítókat legyőző királyok tetteit dicsőíti. Majd a 19. század végén, a szingaléz reneszánszot hirdető nacionalista mozgalom keletkezésével kezdődött meg az irodalom kibontakozása. A nemzeti gondolat kifejezésének eszközévé a történelmi dráma vált, a 20. század elejére már több, a szingaléz színjátszás és drámaírás művelőit összefogó társaság is létrejött. A kor legnevesebb drámaírója John de Silva volt, akinek számos műve, köztük a Sirisangabo és a Sri Vikhrama nagy szerepet játszott a nemzeti öntudat kialakításában.[16]
Hagyományok, néprajz[szerkesztés]
A szigetország egyik jellegzetessége, hogy a helyi halászok közül sokan még ma is hagyományos módon, magas gázlólábakon állva fogják ki a halakat.
Nemzeti szimbólumok[szerkesztés]
- Nymphaea nouchali (tündérrózsa) a nemzeti virág
- Mesua ferrea (vasfafélék) a nemzeti fa
- Ceyloni tyúk a nemzeti madár
- A kék zafír a nemzet drágaköve[17]
- A nemzeti sport: a röplabda[18]
Nem hivatalos nemzeti szimbólumok[szerkesztés]
- A ceyloni elefánt (Elephas maximus maximus) és az oroszlán[19]
- Nemzeti (hagyományos) viselet: nőknek a szári, férfiaknak a szárung és a dhoti (vetti, mundu)
Szokások, illemtan[szerkesztés]
- Az angol befolyásnak köszönhetően a nyugati üdvözlési formák, így a kézfogás az üzleti életben mindkét nem tagjai között általánosan ismert.
- Ujjal mutatni valakire illetlenség. Ha valakit magunkhoz akarunk hívni, lefelé fordított tenyérrel intsünk az ujjainkkal.
- A társalgásban ne hozzuk szóba a tamilok és szingalézek közti ellenséges viszonyt, a vallás, a kasztrendszer és a szex témakörét.
- Étkezéskor ne használjuk a bal kezünket! Ha a fogást növényi levélen kínálják, azt ne együk meg, hiszen az a tányér.
- A fej szent, a láb tisztátalan. Ne érintsük meg senkinek a fejét, a lábunkat ne tegyük fel bútordarabokra stb.
- Templom vagy mecsetlátogatáskor a ruházatunk takarja a lábunkat és a karunkat.
- Ne adjunk közvetlenül pénzt a buddhista szerzeteseknek. Számukra tilos a pénz érintése, adományunkat a templom előtti dobozba tegyük.
- A vallási kegytárgyakat kezeljük a legnagyobb tisztelettel.
- A helyiek időfelfogása alapján ők természetesnek veszik, ha egy fontos ember akár 2-3 órát is megvárakoztatja őket.
- Délelőtt és délután teaszüneteket tartanak a hivatalnokok. Ilyenkor ne számítsunk rá, hogy bárki is a rendelkezésünkre áll, még ha az íróasztalánál is ül az illető.
Gasztronómia[szerkesztés]
A konyhaművészet alapja a curry (fűszerkeverék és egyben a felhasználásával készült ételek neve). A curry-s ételek a pörkölthöz hasonlóan, de a pirospaprika szerepét a fűszerkeverék játssza. Az ízléstől és az étel jellegétől függően még további fűszereket (kardamom, szegfűszeg, mustármag) is felhasználnak. A currys ételek nagyobbrészt zöldségfélékből készülnek. A leggyakoribb alapanyagok: zöldbab, káposzta, burgonya, uborka, cékla és más Magyarországon ismeretlen zöldségek. A curry-t elsősorban főtt rizzsel eszik. A vidéken élő Srí Lanka-iak gyakran minden étkezéshez curry-t esznek, de különböző alapanyagokból és különböző ízesítésekkel.
Reggelire gyakran fogyasztják a hoppert, ami rizslisztből és kókusztejből készült, ropogós palacsintaféle. A Srí Lanka-i konyhában a leves gyakorlatilag ismeretlen, de az ebéd vagy vacsora elképzelhetetlen a gyümölcsök sokasága nélkül. A buddhisták és hinduk jelentős része vegetáriánus.
A legjellegzetesebb üdítő ital a kókusz friss leve. Jellemző még a napi többszöri teázás. A sötétre készített teát sok cukorral és gyakran néhány csepp tejjel isszák. Jó minőségű a kávé is, amelyet hosszú lére eresztve isznak. A nemzeti italuk még a kókuszléből erjesztett pálinkaféle, az arak, melynek fő termelő vidéke a déli tengerparti sáv.[16]
Népszerű az országban az indiai, muszlim és kínai konyha is.
Turizmus[szerkesztés]
Az ország ókori városok, paloták, templomok maradványaiban gazdag. A kellemes klíma, a több mint 2500 éves írott történelem, a fantasztikus kirándulások évről évre rengeteg turistát vonzanak a világ minden tájáról. Srí Lankán egy ma még érintetlen kultúra várja az odalátogatót.
Fő látnivalók[szerkesztés]
- a kulturális világörökség helyszínei
- a kókuszpálmás tengerpart
- a vízesések
- a tengeri élővilág
- az Ádám-csúcs
- a Sinharaja Erdőrezervátum ritka és endemikus állatvilága
- Jaffna városa
- a Srí Lanka-i kultúra, a különféle fesztiválok, táncok stb.
- Ambalangoda ördögűző táncai
Sport[szerkesztés]
Az ország messze legnépszerűbb sportja a krikett, amelyben nemzeti válogatottjuk 1996-ban világbajnoki címet is szerzett. Szintén népszerű a nemzeti sportnak számító röplabda, valamint a rögbi, a labdarúgás, az atlétika és a tenisz.[21]
Olimpia[szerkesztés]
Ünnepek[szerkesztés]
Minden valószínűség szerint Srí Lankán van a világon a legtöbb munkaszüneti- vagy ünnepnap. Ezek közül a legjelentősebbek a következők:
Január | Duruthu Full Moon Poya Day – buddhista ünnep | *†# | |
Január | Thai Pongal – 4 napos tamil szüreti fesztivál | *†# | |
Február 4 | Függetlenség napja | National Day | *†# |
Február | Magha Puja – buddhista ünnep | *†# | |
Márc | Maha Shivaratri – hindu fesztivál | *† | |
Márc | Medin Full Moon Poya Day – buddhista ünnep | *†# | |
Márc | Nagypéntek | Good Friday | *† |
Ápr. 13. | A szingaléz és tamil újévet megelőző nap | *†# | |
Ápr. 14. | Szingaléz és tamil újév | Alut Avurudda, Puttándu | *†# |
Ápr | † | ||
Ápr | Bak Full Moon Poya Day – buddhista ünnep | *†# | |
Máj 1 | A munka ünnepe | May Day | *†# |
Máj | Vészák | Wesak Full Moon Poya Day – buddhista ünnep | *†# |
Máj | Day following Wesak Full Moon Poya Day – A Vészákot követő nap | *†# | |
Jún | Poson Full Moon Poya Day – buddhista ünnep | *†# | |
Júl. | Asalha Puja – buddhista ünnep | *†# | |
Aug. | Nikini Full Moon Poya Day – buddhista ünnep | *†# | |
Szept | Binara Full Moon Poya Day – buddhista ünnep | *†# | |
Okt. | Vap Full Moon Poya Day | *†# | |
Okt./Nov. | Díváli | Deepavali | *† |
November | Il Full Moon Poya Day – buddhista ünnep | *†# | |
December | Unduvap Full Moon Poya Day | *†# | |
Dec. 25 | Karácsony | Christmas Day | *†# |
változó | A böjt megtör. ünnepe | Eid al Fitr – iszlám ünnep | *† |
változó | Áldozati ünnep | Eid al Adha – iszlám ünnep | *† |
változó | Maulid | Milad-Un-Nabi – Mohamed próféta születésnapja | *† |
* nemzeti ünnep, † munkaszüneti nap, # kereskedelmi szünnap
Minden hónapban, teliholdkor, vagyis az ún. poya (puja) napokon a hívők és nem hívők egyaránt munkaszünetet tartanak. Ezért, ha bármilyen programot szervezünk az éppen aktuális holdnaptár szerinti ünnepi nyitva- vagy éppen zárva tartásra már jó előre célszerű felkészülni, nehogy meglepetés érjen bennünket. Viszont a vallási ünnepeken, felvonulásokon – a peraherán – részt venni mindenkinek nagy élményt jelent.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Világbank-adatbázis. Világbank. (Hozzáférés: 2019. április 8.)
- ↑ World Population Review
- ↑ World Population Review 2022
- ↑ Reuters Sri Lanka wins civil war, says kills rebel leader Archiválva 2015. október 16-i dátummal a Wayback Machine-ben. Reuters (18 May 2009). Retrieved 18 November 2012.
- ↑ Faragó Imre. Nagy képes földrajzi világatlasz, 4. kiadás (magyar nyelven), Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft., Debrecen (2008). ISBN 9789635966776
- ↑ Garg, Ganga Ram (1992). "Adam's Bridge". Encyclopaedia of the Hindu World A–Aj. New Delhi: South Asia Books. p. 142. ISBN 81-7022-374-1.
- ↑ a b Magyar Nagylexikon: Országok lexikona, 2007
- ↑ Archivált másolat. [2010. január 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. szeptember 14.)
- ↑ Chapter 1 – The People, The State and Sovereignty. The Official Website of the Government of Sri Lanka. [2014. május 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 15.)
- ↑ Archivált másolat. [2017. október 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 3.)
- ↑ a b http://www.worldometers.info/world-population/sri-lanka-population/
- ↑ Magyar Nagylexikon: Országok lexikona, 2007.
- ↑ a b c d e Archivált másolat. [2018. december 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 13.)
- ↑ https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/ce.html
- ↑ a b Balás Péter: Srí Lanka, 1984
- ↑ a b c Dr. Balás Péter: Srí Lanka, 1984.
- ↑ http://www.sundaytimes.lk/040314/funday/4.html
- ↑ Archivált másolat. [2018. március 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 22.)
- ↑ http://www.iucnredlist.org/details/15951/0
- ↑ Gemini Budapest Kiadó: Az üzleti kultúra enciklopédiája, 1998.
- ↑ Sport in Sri Lanka (angol nyelven). Topendsports. (Hozzáférés: 2019. augusztus 22.)
Források[szerkesztés]
- Kultúra: Dr. Balás Péter: Srí Lanka, 1984
- Közlekedés: Ez a szócikk részben vagy egészben a Transport in Sri Lanka című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk[szerkesztés]
- Sri Lankáról általános tudnivalók
- Sri Lanka baráti kör
- SríLanka.lap.hu (linkgyűjtemény)
- Srí Lankai utazás.lap.hu – linkgyűjtemény
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
|