Államcsőd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Az államcsőd az állam fizetésképtelensége esetén a kifizetéseknek teljes vagy részleges megszüntetését jelenti. A csőd és fizetésképtelenség kifejezéseket ebben az összefüggésben felcserélhetően használják.

Az államcsőd okai[szerkesztés]

Az államcsőd történetileg három okra vezethető vissza:

  • fizetésképtelenség /túltartozások
  • amikor az új kormány visszautasítja az őt megelőző kormány okozta államadósságok kifizetését
  • összeomlás /az állam hanyatlása

Fizetésképtelenség[szerkesztés]

Ha egy állam, gazdasági okokból kifolyólag fizetésképtelenné válik, nem képes többé törleszteni adósságait, pénzbeli kötelezettségeit sem tudja teljesíteni államcsőddel áll szemben. Egy állam akkor is bejelenthet fizetésképtelenséget, ha tartozásainak/kiadásainak csak egy részét képes fedezni.

A leggyakoribb okok a következők:

  • egy veszteség, háború vagy
  • hosszabb idejű rossz vezetés (kormány)/rossz irányítás

A fizetésképtelenség okozta államcsőd a történelem során akkor következett be, amikor egy állam több pénzt költött mint amennyi a bevétele volt. A költésvetési egyensúlyt ilyen esetekben külföldi tőke behozatalával egyenlítették ki.

Az állam hanyatlása[szerkesztés]

Ez a fajta államcsőd a II. világháború utáni időkben volt jellemző. A háború miatt elszegényedett országok fizetésképtelenné váltak.

Hatásai[szerkesztés]

Egyaránt kedvezőtlen hatást gyakorol a befektetőkre, a gazdaságra és a polgárokra is. Az ország valutája elértéktelenedik, melynek következményeként az infláció jelentősen megnövekszik, a munkanélküliség megugrik, a közalkalmazottaknak az állam nem tud fizetni, a szociális kiadásokat nem tudja fedezni.

Magyarországon[szerkesztés]

Magyarország a Habsburg Birodalommal együtt 1796-ban, 1802-ben, 1805-ben, 1811-ben került csődbe. Az Osztrák–Magyar Monarchia 1868-ban és 1916-ban, majd a király nélküli alkotmányos magyar királyság 1932-ben és 1941-ben került újra államcsődbe. A dátumok láthatóan nagy háborúkhoz és nemzetközi nagy gazdasági válságokhoz köthetők.[1]

Az elmúlt évtizedekben 1982-ben, 1990-ben és 1994-ben a fizetésképtelenségtől csak hajszálnyira volt az ország.[1]

Államcsődöt átélt országok[szerkesztés]

A gazdaságtörténet tele van az államcsőd eseteivel. 1824 és 2009 között 110 államban legalább 286 hivatalos csőd volt. Nem teljes lista:

19. század[szerkesztés]

  • Ausztria: 1811 [2] - Ausztria kormánya államcsődöt jelentett a koalíciós háborúkból származó adósságok miatt.
  • Franciaország: 1812 - a napóleoni háborúk alatti magas hadikiadások miatt.
  • Dánia: 1813 - Dánia-Norvégia már nem tudta teljesíteni kötelezettségeit az Angliával vívott hosszan tartó, a koalíciós háborúkkal is összefüggő háború miatt.
  • USA: 1837 [3] - Több amerikai állam fizetésképtelenné vált gazdasági okok miatt.
  • Oszmán Birodalom: 1875 - A Birodalom fizetésképtelenné vált a növekvő államadósság és a belső korrupció, az oszmán adósságválság miatt.
  • Görögország: 1893 [4] - A hitelfelvétel az egekbe szökött, Görögország fő exportterméke, a mazsola és a bor árának csökkenése az adóbevételek csökkenéséhez, költségvetési hiányhoz és végül államcsődhöz vezetett.

20. század[szerkesztés]

  • Oroszország: 1918 - Az októberi forradalom után az új kommunista állam nem volt hajlandó elismerni vagy kifizetni a cári birodalom régi adósságait.
  • Németország: 1932, 1939 [5]
    • 1923 - az első világháború késői következményeként. A hiperinfláció a német gazdaság és bankrendszer részleges összeomlásához vezetett. [6][7]
    • 1948 - Először a nyugati (NSZK) , majd a keleti zónában (NDK) került sor valutareformra.
  • Oroszország: 1998 - orosz gazdasági válság
  • Ukrajna: 1998-2000 [8]

21. század[szerkesztés]

  • Argentína: 2002-2005 (→ argentin válság), 2014
  • Izland: 2008 - Izland államosította a három legnagyobb bankot. Ezt követően a kormány megtagadta e bankok kötelezettségeinek teljesítését. Ez gyakorlatilag államcsődhöz vezetett.[9]
  • Belize: 2012 [10] - Az ország súlyosan eladósodott. Előzőleg 2003-ban hagyta abba az államadósság kamatfizetését, miután hurrikán pusztított az országban.
  • Görögország: 2015 [11] - A görög pénzügyi válság egy költségvetési és államadósság-válság, amely 2010 óta alakult ki. A válság oka az ország fiskális politikája volt, amely pénzügyileg nem volt fenntartható.
  • Ukrajna: 2015 [12]
  • Venezuela: 2017 [13]
  • Libanon: 2020 [14]
  • Srí Lanka: 2022 [15]

Országonként[szerkesztés]

Az alábbi lista az országok államcsődjeit, valamint adósság-átstrukturálását mutatja: [16]

Európa[szerkesztés]

  • Albánia (1990)
  • Németország (1932, 1939, 1948)
    • Hessen (1814)
    • Poroszország (1683, 1807, 1813)
    • Schleswig-Holstein (1850)
    • Vesztfália (1812)
  • Anglia (1340, 1472, 1596)
  • Ausztria-Magyarország (1796, 1802, 1805, 1811, 1816, 1868)
  • Ausztria (1938, 1940, 1945)
  • Bulgária (1990)
  • Horvátország (1993-1996)
  • Dánia (1813)
  • Spanyolország (1557, 1575, 1596, 1607, 1627, 1647, 1809, 1820, 1831, 1834, 1851, 1867, 1872, 1882, 1936-1939)
  • Franciaország (1558, 1624, 1648, 1661, 1701, 1715, 1770, 1788, 1797 , 1812)
  • Görögország (1826, 1843, 1860, 1893, 1932, 1983, 2015)
  • Magyarország (1932, 1941)
  • Hollandia (1814)
  • Lengyelország (1936, 1940, 1981)
  • Portugália (1560, 1828, 1837, 1841, 1845, 1852, 1890)
  • Románia (1933, 1982, 1986)
  • Egyesült Királyság (1749, 1822, 1834, 1888-89, 1932)
  • Oroszország (1839, 1885, 1918, 1947, 1957, 1991, 1998, 2022 [17])
  • Svédország (1812)
  • Törökország (1876, 1915, 1931, 1940, 1978, 1982)
  • Ukrajna (1998-2000, 2015)
  • Jugoszlávia (1983)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Napi.hu: Nyolc államcsőd a magyar történelemben, 2011. november 25.
  2. Carl August Fischer: Zur Lehre Vom Staatsbankrott. 2009–10. ISBN 978-1-115-47873-1 Hozzáférés: 2022. ápr. 7.  
  3. 1837. május 10-e a New York-i pénzügyi pánik napja | Évfordulók, események | József Attila Könyvtár - Dunaújváros. www.jakd.hu. (Hozzáférés: 2022. április 7.)
  4. Capital.gr: Η πτώχευση του 1893 και η κρίση χρέους του 2010 (görög nyelven). Capital.gr. (Hozzáférés: 2022. április 7.)
  5. Zschäpitz, Holger. „Staatsbankrott: Deutschland war öfter pleite als Griechenland”, DIE WELT, 2015. június 27. (Hozzáférés ideje: 2022. április 7.) (német nyelvű) 
  6. Hermann Bente: Die deutsche Währungspolitik von 1914–1924. In: Weltwirtschaftliches Archiv. Band 25, 1926, Nr. 1, S. 134.
  7. Konrad Roessler: Die Finanzpolitik des Deutschen Reiches im Ersten Weltkrieg. Berlin 1967, S. 79, Tabelle 5.
  8. NBER WORKING PAPER SERIES - THE FORGOTTEN HISTORY OF DOMESTIC DEBT. (Hozzáférés: 2022)
  9. FTD.de | Staatsbankrott: Island zahlt nicht mehr. web.archive.org, 2009. szeptember 17. [2009. szeptember 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. április 7.)
  10. S&P: Belize in default despite partial payment (angol nyelven). www.guardian.co.tt. (Hozzáférés: 2022. április 7.)
  11. La Grèce, dernier exemple d’une longue histoire de défauts souverains (franciául)
  12. Figyeljetek: most jön az ukrán államcsőd! (magyar nyelven). Portfolio.hu. (Hozzáférés: 2022. április 7.)
  13. Hogy lehet csődbe vinni egy országot a világ legnagyobb olajkészletével? (magyar nyelven). Portfolio.hu. (Hozzáférés: 2022. április 7.)
  14. Libanon csődöt jelentett
  15. Becsődölt Srí Lanka (magyar nyelven). Portfolio.hu. (Hozzáférés: 2022. április 12.)
  16. Carmen M. Reinhart és Kenneth S. Rogoff , Eight Centuries of Financial Folly , Princeton, NJ, USA, Princeton University Press , 2009, XLV-463 p. ( ISBN 978-0-691-14216-6 , BNF 42150316 )
  17. Силуанов: Запад заморозил примерно половину золотовалютных резервов России (orosz nyelven). БИЗНЕС Online. (Hozzáférés: 2022. április 7.)