Észak-Ciprus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Észak-ciprusi Török Köztársaság
Kuzey Kıbrıs Türk Cumhuriyeti
Észak-Ciprus zászlaja
Észak-Ciprus zászlaja
Észak-Ciprus címere
Észak-Ciprus címere
Nemzeti himnusz: İstiklâl Marşı
Northern Cyprus (orthographic projection).svg

Fővárosa Lefkoşa (Nicosia)(de jure)
Girne (de facto)
é. sz. 35° 10′, k. h. 33° 21′
Államforma köztársaság
Vezetők
Államfő Ersin Tatar
Miniszterelnök Hamza Ersan Saner
Parlament elnöke Önder Sennaroğlu
Hivatalos nyelv török
Beszélt nyelvek angol, ciprusi török (gibrizlidja)[forrás?]
független (de facto) Ciprustól
kikiáltása 1983. november 15.
Tagság
Lista
Népesség
Népszámlálás szerint313 626 fő (2014) +/-
Becsült301 988 fő (2013[1])
GDP2004
Összes1766 milliárd USD
Egy főre jutó8 095 USD
Földrajzi adatok
Terület3 355 km²
Víz2,7%%
IdőzónaEET (UTC+2)
EEST (UTC+3)
Egyéb adatok
Pénznem Török líra (TRL)
Hívószám 90 3921
Segélyhívó telefonszám 112
Internet TLD.nc.tr
Közlekedés iránya bal
A Wikimédia Commons tartalmaz Észak-ciprusi Török Köztársaság témájú médiaállományokat.

1 Törökországi helyközi hívás.
Észak-Ciprus térképe

Észak-Ciprus, hivatalosan az Észak-ciprusi Török Köztársaság (törökül Kuzey Kıbrıs Türk Cumhuriyeti) egy Törökország befolyása alatt levő bábállam, amely Ciprus szigetének északkeleti harmadán terül el.

Nicosia (törökül Lefkoşa, görögül Λευκωσία [Lefkoszía]) északi fele az Észak-ciprusi Török Köztársaság területén található, a város mindkét ország fővárosa. Az észak-ciprusi kormány viszont nem itt, hanem Girne városában működik.

Földrajz[szerkesztés]

Az ország a Földközi-tenger keleti medencéjében fekvő Ciprus szigetének északi részén fekszik, területének 37%-án. Mivel a sziget az ázsiai kontinentális talapzaton található, így földrajzi szempontból Ázsiához tartozik.

Délen és nyugaton a zöld vonal nevű ENSZ-csapatok által felügyelt övezet választja el a Ciprusi Köztársaságtól. Szomszédos délkeleten Dekélia brit katonai bázissal is. A sziget északnyugati partján Erenköy exklávé tartozik még hozzá.

Domborzat[szerkesztés]

Ciprus domborzati térképe

Az északi tengerparton húzódik a Kerínia-hegység. Legmagasabb pontja a Selvili Tepe, 1024 m. Délebbre a Mezaoria-síkság található. Északkeleten a 80 km hosszú és 10 km széles Karpasz-félsziget (törökül Karpaz) nyúlik a tengerbe.

Vízrajz[szerkesztés]

Legfőbb folyó: Messaria. A patakok többsége időszakos, nyáron kiszárad.

Éghajlat[szerkesztés]

A sziget éghajlata mediterrán. Mivel a csapadékot hozó szelek nyugatról érkeznek és a szigeten elég magas hegység is van, keleti része jóval szárazabb, mint a nyugati. A magasabb hegyekben télen lehet tartós .

Környezeti állapot[szerkesztés]

Politikai okokból Észak-Cipruson az utóbbi évtizedekben kevés látogató járt, és a helyi mezőgazdaság tevékenysége is csökkent. Ez jót tett a természeti környezetnek. Fajokban aránylag szegény, de érdekes állatok és növények élnek ott.[2]

Nemzeti park[szerkesztés]

A Karpasz-félszigeten nemzeti parkot alakítottak ki: ez a Karpaz Nemzeti Park. Nem csak a természeti környezet érdekes itt, hanem sok a különböző korokból származó rom.

Történelem[szerkesztés]

A köztársaság egyoldalú kikiáltására 1983. november 15-én, kilenc évvel a görög ciprióta államcsíny után került sor. Az államcsínyt az EOKA-B (Ciprióta Harcosok Görög szervezete) hajtotta végre 1974-ben a görög katonai junta támogatásával, amelyet a sziget északi részének török megszállása követett 1974. július 20-án.Törökország a sziget 37%-át törvénytelenül foglalta el. A Köztársaság előtt, 1975–1983 között ezen a területen az Ciprusi Török Szövetségi Állam létezett.

Észak-Ciprust jelenleg kizárólag Törökország ismeri el. Az Iszlám Konferencia Szervezete már tett lépéseket Észak-Ciprus elismerése érdekében, míg a nemzeti kormányok és az ENSZ a Ciprusi Köztársaság de jure szuverenitását ismerik el a sziget teljes területe fölött. Az ENSZ több határozatában is kijelentette, hogy az Észak-ciprusi Török Köztársaságot illegális formációnak tartja. Észak-Ciprus gyakorlatilag Törökország önkormányzattal rendelkező protektorátusa. Bár az ország intézményeit nem ismerik el, Észak-Ciprus elnökét elfogadják a ciprusi török közösség tárgyaló képviselőjének. Észak-Ciprus jelentkezett a Nemzetközösségi Játékok Szövetségébe, hogy a ciprusi csapattól független csapattal vehessen részt a Nemzetközösségi Játékokon, de ezt a kérését elutasították.

A 2000-es években a sziget ügyeiben az újraegyesítés kérdése dominált, de a görög gazdasági válság és csődközeli helyzet miatt, amely Ciprusra is hatással volt, illetve a térségre nehezedő migrációs válság okán ismét háttérbe került.

A törökök üdvözölték Ciprus tervezett csatlakozását az Európai Unióhoz (EU), és 2004-ben mindkét oldalon népszavazást tartottak az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) közvetítésével kidolgozott megbékélési tervről. Ezt a tervet egyaránt ellenezte a Ciprusi Köztársaság elnöke, Tásszosz Papadópulosz, valamint Rauf Denktaş, a török ciprióták elnöke. A török ciprióták többsége elfogadta a tervet, de a déli rész görög lakosságának túlnyomó többsége elvetette azt. Végeredményben Ciprus megosztott országként lépett be az Európai Unióba: az északi rész jogilag a Ciprusi Köztársaság tagja, és ily módon de jure tagja az EU-nak, de a terület EU-tagsága a török megszállás miatt felfüggesztésre került,[3] azaz Észak-Ciprus a gyakorlatban kizáródott az Unióból. A szavazás eredménye nyomán Denktaş lemondott, utódja a megoldást kereső Mehmet Ali Talat lett.

Az EU-ban folyamatosan napirenden van a ciprusi kérdés: a Tanács már néhány héttel Ciprus belépése után elfogadta a csatlakozási okmány 10. jegyzőkönyvének 2. cikke szerinti rendszerről szóló 866/2004/EK rendeletet,[4] amely azóta ötször módosult, elsősorban azért, hogy növekedjék a szigeten belüli kereskedelem, és így erősödjenek a belső kapcsolatok, ami hozzájárulhat a leendő újraegyesítéshez. A rendelet szabályozza, hogyan léphetik át a személyek és az áruk a ciprusi belső határt, és néhány egyéb kérdést.

Nikosz Anasztasziadisz ciprusi elnök, illetve Derviş Eroğlu észak-ciprusi államfő 2014-ben kijelentették, hogy mihamarabb a sziget egyesítését szeretnék elérni.[5]

Államszervezet és közigazgatás[szerkesztés]

Nicosia
Atatürk emlékmű Nicosia északi részén
Dipkarpaz (Rizokárpaszo)

Elnökök[szerkesztés]

Közigazgatás[szerkesztés]

Észak-Ciprus 5 kerületre oszlik:

Blank district map of Northern Cyprus

Városok[szerkesztés]

Népesség[szerkesztés]

A lakosság szinte 100%-ban a török nyelvet használó török etnikumhoz tartozik, két fő csoportja van: a török ciprióták és a betelepült anatóliai törökök csoportja. Az idősebb török ciprióták legnagyobb része beszél és ért görögül. Igen kis számban élnek még a területen görög ciprióták és maroniták is. Az anatóliai törökök jelenléte is gátló tényező az újra egyesítésben, mert a ciprusi görög politikusok ezen betelepült törökök távozását óhajtják a szigetről (lásd: Törökországi törökök Észak-Cipruson).

  • Népcsoportok: török ciprióta 33%, törökországi török 66%, egyéb 1%.
  • Nyelvek: A hivatalos nyelv a török, de beszélik még az angolt is, valamint a ciprusi törököt, ami egy helyi török nyelvjárás.
  • Vallások: szunnita iszlám 99%, egyéb 1%.

Gazdaság[szerkesztés]

Észak-Ciprus gazdaságának jelentős hányadát a szolgáltatások teszik ki. 2007-ben ez adta a GDP 69%-át. Az ehhez tartozó oktatás 2011-ben 400 millió dollár bevételt hozott. A könnyűipar 22%-ot, a mezőgazdaság 9%-ot tesz ki. A gazdaság szabadpiaci megközelítésen alapszik.

Észak-Ciprus politikai helyzete viszont jelentős mértékben kihat a régió gazdasági életére. Az ellene érvényben levő embargó miatt a nemzetközi repülőterek és kikötők bezártak, ezeket már csak Törökország veszi igénybe. Észak-Ciprus emiatt erősen rászorul a török gazdasági támogatásra és pénzátutalásokra, valamint Törökország esetleges gazdasági nehézségei Észak-Ciprust is hátrányosan érintik.

Az ország nem vezetett be saját valutát, hanem először a török lírát kezdte használni, 2009-től pedig a török új lírát vezette be. Észak-Ciprus nem tagja az Európai Uniónak, viszont az euró széles körben mozog a területén, köszönhetően annak, hogy a Ciprusi Köztársasággal annyira enyhült a feszültség, hogy a két terület között kialakult bizonyos mértékű szabad átjárás. 2011-ben Észak-Ciprus villamos energiával segítette ki a Ciprusi Köztársaságot, miután az ottani legnagyobb villamoserőmű egy robbanás következtében súlyosan megrongálódott.

Az export-import útja törökországi folyosókon zajlik, a Ciprusi köztársaságon keresztül legálisan nem folytatható, noha a technikai körülmények adottak és kedvezők is. Az Annan-terv felvetette a korábban bezárt kikötők újbóli megnyitását a nemzetközi forgalom előtt, azonban a terv megbukott főként a görög ciprióták ellenállása miatt.

A nemzetközi elismertség hiánya ellenére Észak-Ciprus gazdasága stabil és fejlődőképes, amit elősegít az új török líra viszonylagos állékonysága. Az utóbbi a 2000-es évek közepétől jelentősen fejlődött az építőipar és az oktatás. 2002 és 2007 között az egy főre eső bruttó nemzeti termék több mint a háromszorosára nőtt, a 2002. évi 4 409 dollárról 16 158 dollárra. Ez a növekedés tartósan folytatódott és a 2010-es évektől a munkanélküliségi ráta is jelentősen csökkent.

A megfelelő ivóvíz- és öntözővíz korábban mindig is komoly problémát jelentett az egész szigetnek. Ezt a problémát 2015-ben egy a Földközi-tenger alatt vezetett csővezetékkel oldották meg, amely a friss vizet Dél-Törökországból szállítja Észak-Ciprusra.

Észak-Ciprust törökországi telefonvonalakon keresztül lehet hívni, illetve az internet domainje is a törökországihoz van kötve. A postai küldemények szintén Törökországon keresztül érkeznek.

Közlekedés[szerkesztés]

  • Közutak hossza: 2350 km
  • Repülőterek száma: 3 (Ercan Nemzetközi Repülőtér (Lefkoşa), Geçitkale Repülőtér (Gazimağusa), Pınarbaşı Repülőtér (Girne))
  • Kikötők száma: 2 (Girne Kikötő, Gazimağusa Kikötő)

Kultúra[szerkesztés]

Oktatás[szerkesztés]

Egyetemek:

Ünnepek[szerkesztés]

Turizmus[szerkesztés]

A turizmus Észak-Ciprusnak is húzóágazata, gazdaságának egyik fő mozgatórugója. 2012-ben az ország több mint egymillió turistát fogadott, a szállodák és az éttermek 328 millió dolláros bevételt termeltek, ezzel a GPD-hez 8,5%-al járultak hozzá. Ebben az évben a vendéglátóipar 10 ezer új munkahelyet teremtett.

A turizmus a 2000-es és 2010-es években nagy fejlődésen ment keresztül, a turisták száma több mint kétszeresére nőtt, megszaporodtak a beruházások és számos új szálloda épült. Az idegenforgalomból származó jövedelem a becslések szerint már 700 millió dollár körül mozgott 2013-ban, a szállodák és egyéb vendéglátóhelyek mintegy 20 ezer ággyal bírtak.

Az észak-ciprusi turizmus fő csomópontja az állam de facto székhelye Girne városa. A városban számos impozáns szálloda (az észak-ciprusi szállodaállomány mintegy ⅔-a található itt), szórakozóhely és bevásárlóközpont van. Girne népszerű pezsgő éjszakai életéről. Az Észak-Ciprusra látogató turisták több mint 60%-a is Girnét kereste fel.

Észak-Ciprus enyhe klímája vonzó, területén számos természeti szépség és történelmi emlékhely akad. Az ökoturizmus is jellemző a területen, sok madár- és növénymegfigyelő érkezik Észak-Ciprusra. A látogatóknak kerékpártúrákat és gyaloglást szerveznek. Észak-Cipruson a közbiztonság kiváló. A Karpasz-félszigeten korszerűen fenntartott és rendezett strandok üzemelnek, illetve a térségben néprajzi fesztiválokat tartanak. Ugyanitt van egy nemzeti park és egy kikötő, amit nemzetközi jachtok és egyéb hajók fogadására létesítettek. Külön látványosság még a bizánci időkből való kantarai vár.

Az észak-ciprusi vezetés támogatja területén a kaszinókat, amelyek az 1990-es évek óta szintén húzóágazattá nőtték ki magukat és jelentős bevételi forrást jelentenek. A Ciprusi Köztársaságban és Törökországban nem minősül legálisnak az ilyen tevékenység, ezért sokan Észak-Ciprusra mennek, ha kaszinókban akarnak játszani. Ennek a szektornak a tevékenységét rengeteg bírálat éri, mivel vélemények szerint hátrányosan érint kis- és középvállalkozásokat.

Szintén komoly szerepe van a prostitúciónak és a szexturizmusnak. Mivel Észak-Cipruson számos a szexipart érintő törvényt és jogszabályt meg lehet kerülni, amelyek Törökországban és a Ciprusi Köztársaságban ezen ágazat tevékenységét korlátozzák, így a terület az ezzel foglalkozóknak illetve igénylőknek szintén népszerű célpont, így ez rengeteg visszaélésre ad okot.

Sport[szerkesztés]

Mivel Észak-Ciprus a nemzetközi jog szerint nem független a Ciprusi Köztársaságtól, a NOB nem vette fel a tagjai közé, ezért az észak-ciprusi sportolóknak ciprusi színekben kell szerepelniük.

Labdarúgás[szerkesztés]

Az országnak van labdarúgó-válogatottja, amely sem az UEFA-nak, sem a FIFA-nak nem tagja.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Northern Cyprus
A Wikimédia Commons tartalmaz Észak-Ciprus témájú médiaállományokat.