Omán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ománi Szultanátus
Szaltana Omán
سلطنة عُمان
Omán zászlaja
Omán zászlaja
Omán címere
Omán címere
Nemzeti himnusz: Tisztelet a szultánnak
Asz-Szalaam asz-Szultáni
(نشيد السلام السلطاني)

Fővárosa Maszkat
é. sz. 21°, k. h. 57°Koordináták: é. sz. 21°, k. h. 57°
Államforma monarchia
Vezetők
Szultán Hajszam bin Tárik al-Búszaídi
Miniszterelnök Hajszam bin Tárik al-Búszaídi
Miniszterelnök-helyettes Fáhd bin Mahmúd al-Szaíd
Az Állami Tanács elnöke Jáhja bin Mahfudh Almántheri
A Tanácsadó Testület elnöke Khálid al-Maaváli
Hivatalos nyelv arab
Beszélt nyelvek angol, újperzsa, hindi, urdu
függetlenség az Egyesült Királyságtól
elnyerése 1970
Tagság
Lista
Népesség
Népszámlálás szerint4 829 480 fő (2018)[1]
Rangsorban129
Becsült5 400 000 [2] fő (2022)
Rangsorban129
Népsűrűség16 fő/km²[3]
Földrajzi adatok
Terület309 500 km²
Rangsorban 82
Időzóna
(UTC+4)
Egyéb adatok
Pénznem Ománi riál (OMR)
Nemzetközi gépkocsijel OM
Hívószám 968
Segélyhívó telefonszám
Internet TLD.om
Villamos hálózat 240 volt
Elektromos csatlakozó
  • Europlug
  • BS 1363
Közlekedés iránya jobb
A Wikimédia Commons tartalmaz Ománi Szultanátus témájú médiaállományokat.

Omán vagy hivatalos nevén az Ománi Szultanátus (arab: سلْطنةُ عُمان) Magyarországnál háromszor nagyobb területű ország az Arab-félsziget délkeleti peremén. Területéhez tartozik a Hormuzi-szorosra „felügyelő”, egykor Kalózpart néven ismert Muszandam-félsziget. Északnyugaton az Egyesült Arab Emírségekkel, délnyugaton Jemennel, nyugaton Szaúd-Arábiával és a Perzsa-öböllel, keleten az Arab-tengerrel, északon az Ománi-öböllel határos.

Az egyetlen ország a világon, amelynek ibádita muszlim többségű a lakossága. Omán eddig elkerülte a szélsőséges iszlámhoz kapcsolódó erőszakot.

Államformája monarchia, uralkodója, a szultán abszolút hatalommal bír. Az 1970-ben vértelen palotaforradalommal trónra került, 2020 januárjában elhunyt Kábúsz szultán nevéhez köthető az ország egyesítése, teljes függetlenítése az Egyesült Királyságtól és gazdaságának, kultúrájának modernizálása, továbbá a kőolajvagyona következtében Omán ma már a magas jövedelmű gazdaságok közé tartozik és a térség egyik legfejlettebb és egyik legszabadosabb államává vált. A prémium idegenforgalom célországa.

Földrajza[szerkesztés]

Omán domborzati térképe:
Omán (Omán)

Domborzat[szerkesztés]

Az Arab-félsziget délkeleti részén elterülő ország sivár, lakatlan partszakasszal érintkezik az Arab-tengerrel és az Ománi-öböllel. Az ország északi részén a parttal párhuzamos Hadzsar-hegység, a déli parton a Kara-hegység keleti nyúlványai húzódnak. Területének nagy része sivatag. Legmagasabb pontja: Dzsebel-es-Sam, 3004 méter.[4]

Vízrajz[szerkesztés]

A csapadék kevés állandó vízfolyások kialakulásához. Ahhoz viszont elég, hogy az időnkénti felhőszakadások nyomán súlyos károkat okozó árvizek alakuljanak ki. Ezek pont a legsűrűbben lakott, mezőgazdaságilag leginkább hasznosított vidékeket sújtják. Omán déli részét, Salalah város környékét, nyáron eléri a monszun, így ott pár hónapra növényekben gazdaggá válik a táj.

Éghajlat[szerkesztés]

Az időjárás nyáron rendkívül forró, ráadásul a tenger közelében a levegő páratartalma is magas. Az éves csapadékmennyiség a fővárosban 100 mm, a hegyvidéken van hely, ahol eléri a 640 mm-t. A hegyek általában esősebbek, mint a sűrűbben lakott parti síkság, de vannak évek, amikor teljesen elmarad a csapadék. Nyáron az ország sivatagos részein nem ritka az 50 °C feletti hőmérséklet. Ezeken a területeken a téli hónapokban is 30 °C feletti hőmérsékletek dominálnak, viszont Omán magasabban fekvő részein nyáron mérhető 30 °C körüli hőmérséklet. Az ország 2500-3000 méter feletti területein télen előfordulhat 0 °C alatti hőmérséklet, ritkán kisebb havazás.

Élővilág, természetvédelem[szerkesztés]

Dél-Arábia jellegzetes sivatagi növény- és állatvilága közönséges Ománban is. A csapadékosabb hegyvidékeken bujább a növényzet, de ott is sivatagi jellegű. Őshonos emlősök: leopárd, hiéna, róka, farkas, és nyúl, nyársas antilop, kőszáli kecske, arab tahr nevű vadkecske. Madarak: keselyű, sas, gólya, túzok, fogoly, sólyom, nektármadárfélék.

Természeti világörökségei[szerkesztés]

Volt Ománban egy – az UNESCO által számontartott – természeti világörökség, a Nyársasantilop rezervátum. Ez egy vadvédelmi terület volt, célja a nyársas antilop megóvása. 2007-ben azonban törölték a listáról. E lépés oka az volt, hogy az ománi kormány a vadvédelmi területet eredeti kiterjedésének egytizedére csökkentette.

Történelem[szerkesztés]

Nakhal erőd

A mai ország területének lakói már az időszámításunk előtt 4. évezredben magas szintre fejlesztették az öntözéses földművelést és a hajózást. Az i. e. 6. századtól az iszlám 7. századi érkeztéig Omán három iráni dinasztia birtokában volt, vagy befolyása alatt állt. Ezek: az achaimenida dinasztia, a pártusok és a szászánidák.

Az iszlám már Mohamed életében elterjedt Ománban. 634-ben területét az Arab Birodalomhoz csatolták és a 8. században a mai lakosok elődei, a háridzsiták saját imámjuk vezetésével függetlenné váltak. 1508-ban a portugálok jelentek meg és foglalták el. Maszkat 140 évig, 1508-tól 1648-ig volt a birtokukban, bár sokszor próbálták a portugál gyarmatosítókat kiverni az oszmán-törökök. Tengeri útjaik védelmében az európaiak megerősítették a várost, ahol máig fennmaradtak a gyarmati építészet emlékei. A portugál uralmat az Oszmán Birodalom váltotta fel 1650-ben.

Hajszam Omán szultánja 2020-tól

A jelenlegi uralkodó dinasztia megalapítója, Ahmad ibn Szaíd 1741-ben vívta ki a terület függetlenségét, és egyesítette az országot, sőt elfoglalta Zanzibár szigetét is. A 19. század második felében az angolok vetették meg a lábukat a térségben, és 1891-ben védnökségi szerződést kényszerítettek a Maszkat és Omán Szultánságra, amelynek függetlensége csak formális lett. 1913-ban az ország belsejében élő törzsek fellázadtak az angol uralom ellen, és kikiáltották a független Ománi Imamátust. Ezt hétéves véres háború után ismerte el a partvidéki Maszkat és Omán szultánja, valamint Nagy-Britannia. 1951-ben Szaíd maszkati szultán csapatai, angol fegyveresek támogatásával, elfoglalták az imamátus egész területét. Szaíd uralma a sötét elmaradottság korszakát hozta. Általános volt a rabszolgaság, a szultán magánvagyonának tekintette az ország olajkincsét is. A trónörökös, Kábúsz, oxfordi tanulmányait befejezve, megpróbálta rávenni apját egy mérsékelt reformpolitika bevezetésére. Amikor kudarcot vallott, 1970-ben – az akkor 29 éves herceg, brit segítséggel – csendes puccsal megdöntötte apja hatalmát. 1970-ig az ország két részből állt, a Maszkat és Omán Szultánságból és az Ománi Imamátusból, melyet az új szultán uralkodása kezdetén egyesített.

Kábúsz 2020 elején utód nélkül halt meg, s az ománi örökösödési szabályok szerint utódját a családi tanács választotta ki – elfogadva az elhunyt uralkodó által borítékban hátrahagyott jelöltjét – Hajszam bin Tárik Ál Szaíd személyében.[5]

Államszervezet és közigazgatás[szerkesztés]

Alkotmány, államforma[szerkesztés]

Az 1996-ban elfogadott alkotmány kétkamarás parlamentet és egyetemes szavazati jogokat vezetett ugyan be, a szultánság azonban abszolút monarchia maradt. A politikai pártok, a gyűlések és a kritikus sajtóhangvételek tiltva vannak, a parlamentnek pedig legfeljebb tanácsadói jogai vannak. A szultán egyúttal a hadsereg parancsnoka, a védelmi, a pénzügy- és a belügyminiszter.[5]

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás[szerkesztés]

Közigazgatási beosztás[szerkesztés]

Az ország korábbi felosztása: 5 körzet és 3 kormányzóság:

2011-től az ország 11 kormányzóságra (muhafazah, arab: محافظة) oszlik:[6]

  • Ad Dakhiliyah
  • Ad Dhahirah
  • Al Batinah Észak (Šamāl al-Bāṭinah)
  • Al Batinah Dél (Ǧanūb al-Bāṭinah)
  • Al Buraimi
  • Al Wusta
  • Ash Sharqiyah Észak (Šamāl aš-Šarqīyah)
  • Ash Sharqiyah Dél (Ǧanūb aš-Šarqīyah)
  • Dhofar
  • Masqat
  • Musandam

A kormányzóságok alatt tartományok (wilayat arab: ولاية) vannak.

Védelmi rendszer[szerkesztés]

Népesség[szerkesztés]

Ománi emberek
Ománi férfiak egy piacon
Ománi férfiak egy piacon
Egy asszony nikábban a fiával az állatvásáron
Egy asszony nikábban a fiával az állatvásáron
Beduin család
Beduin család

2020-ra Omán lakossága meghaladta az ötmillió főt.[2] A lakosság mintegy fele Maszkatban és a fővárostól északnyugatra fekvő Batinah nevű tengerparti síkságon él. Az omániak túlnyomórészt arab, beludzs és afrikai származásúak.[7]

Népességének változása[szerkesztés]

A népesség alakulása 1960 és 2018 között
Lakosok száma
551 737
642 005
776 379
1 032 772
1 430 680
1 885 036
2 177 723
2 389 121
2 663 224
4 829 480
1960196619721978198419911997200320092018
Adatok: Wikidata

Általános adatok[szerkesztés]

  • Városi lakosság aránya (2020-ban): 87%.

Legnépesebb települések[szerkesztés]

Nyelvi megoszlás[szerkesztés]

Az országban a hivatalos nyelv az arab. Az angolt széles körben beszélik az üzleti életben, és már kiskortól kezdve tanítják az iskolákban. A turisztikai területeken és főutakon a legtöbb tábla megjelenik arabul és angolul is.

A nagyszámú bevándorlók az urdut, a beludzsit, a hindít és más indiai nyelveket is beszélnek.

Etnikai megoszlás[szerkesztés]

A lakosság 88%-a arab, 3%-a beludzs, 3%-a perzsa, 3%-a indiai és pakisztáni, 3%-a egyéb népcsoporthoz tartozik.[mikor?]

Vallási megoszlás[szerkesztés]

A népesség kb. 94%-a muszlim (kb. 60%-a ibadita, 31%-a szunnita, 3%-a síita), 3%-a hindu, 3%-a pedig egyéb vallású.

Szociális rendszer[szerkesztés]

Gazdaság[szerkesztés]

A gazdaság alapja a térség többi országához hasonlóan a kőolaj, de a halászat és a gazdálkodás aránya relatíve magasabb, mint a környező országokban.[8]

Kőolajtartályok Szuhar mellett
A világ országaiba irányuló ománi export nagysága 2006-ban. A kivitelben a legfontosabb partnere Kína és Japán
Képek
Szuhar kikötője
Szuhar kikötője
Hagyományos szuk (piac) Maszkatban
Hagyományos szuk (piac) Maszkatban
Halpiac
Halpiac
A maszkati értéktőzsde épülete
A maszkati értéktőzsde épülete
Oázis és megművelt földek a Hadzsar-hegységben
Oázis és megművelt földek a Hadzsar-hegységben
Datolyapálma-liget Nakhal területén
Datolyapálma-liget Nakhal területén

Az Öböl Menti Együttműködési Tanács tagja.

Gazdasági ágazatok[szerkesztés]

Mezőgazdaság[szerkesztés]

A lakosság nagy részének nyújt a mezőgazdaság megélhetést, de az ország területének kevesebb mint 1%-a alkalmas művelésre a vízhiány miatt. Datolyát, banánt, citromot és zöldséget termesztenek, valamint tevéket és szarvasmarhákat tenyésztenek.

Jelentős még a halászat (főként szardínia, makréla, tonhal, homár).

Ipar[szerkesztés]

Gazdaságának alapja a kőolaj-, földgáz- és rézbányászat. Jellemző iparágai a kőolaj-finomítás, a tengervíz-sótalanítás, a színesfémkohászat, a cementgyártás és a hagyományos kézműipar.

Külkereskedelem[szerkesztés]

  • Exportcikkek: kőolaj, földgáz, finomított kőolaj, műtrágya, vasáruk
  • Importcikkek: gépek, járművek, iparcikkek, élelmiszerek, élőállat, kenőanyagok.

Főbb kereskedelmi partnerek 2019-ben: [9]

  • Export:  Kína 46%, India 8%, Japán 6%, Dél-Korea 6%, Egyesült Arab Emírségek 6%, Szaúd-Arábia 5%
  • Import:  Egyesült Arab Emírségek 36%, Kína 10%, Japán 7%, India 7%, Egyesült Államok 5%

Egyéb gazdasági ágazatok[szerkesztés]

A turizmus ágazata gyorsan növekszik.

Al-Hamra egy utcája

Közlekedés[szerkesztés]

240px
Egy főút

A közúthálózat hossza 34 965 km, a kikötők száma 3, a repülőtereké 139, ebből 3 nemzetközi.

Szárazföldi[szerkesztés]

A tömegközlekedési eszközök az országon belül ritkák, közlekedni leginkább taxival lehet.

A jó minőségű úthálózat ellenére nagyon sok a közúti baleset; Omán az egyik legrosszabb statisztikával rendelkező ország.[forrás?]

A 2020-as évek elején nincsenek jelentősebb vasutak, de néhányat terveznek, a szomszédos országokba tartó kapcsolattal.

Légi[szerkesztés]

A főbb repülőterek Maszkat és Szalála városok mellett találhatók.

Az ománi állam légitársasága az Omán air

Vízi[szerkesztés]

Fő kikötők:

Kultúra[szerkesztés]

A kultúra képekben
Városkapuk díszítik Maszkat útjait
Városkapuk díszítik Maszkat útjait
Hagyományos hajó, dáu
Hagyományos hajó, dáu
Hagyományos ománi tőr a tokjában, a handzsar, amely nagyon hasonló a jemeni dzsambiához
Hagyományos ománi tőr a tokjában, a handzsar, amely nagyon hasonló a jemeni dzsambiához
Ománi férfiak hagyományos ruhában, Nizwa
Ománi férfiak hagyományos ruhában, Nizwa
Hagyományos ománi férfi és női öltözetek
Hagyományos ománi férfi és női öltözetek
Zurna (hangszer)
Zurna (hangszer)
Úd (arab lant)
Úd (arab lant)
Jabrin középkori városfala
Jabrin középkori városfala
Nakhal erődje
Nakhal erődje
Maszkat erődjei
Maszkat erődjei
A világörökség része az Al Ayn melletti sírhelyek
A világörökség része az Al Ayn melletti sírhelyek
A Bait Al-Baranda Múzeum épülete
A Bait Al-Baranda Múzeum épülete

Oktatási rendszer[szerkesztés]

Az ománi állampolgárok közel 60%-a beszél angolul.[forrás?] Híres egyetemük a Sultan Quaboos University (Kábúsz szultán), ahol magyar oktatók is tartanak előadásokat.[forrás?]

A 21. század elején az ország lakosságának közel 20%-a írástudatlan.[10]

Kulturális intézmények[szerkesztés]

Ománban sok kulturális intézmény van, például a Nemzeti Operaház, a körzetben ez az egyetlen operaház, A magyar operaházból is léptek fel előadók.

Kulturális világörökség[szerkesztés]

Bár Omán vidéke az Európa központú történelemszemléletből kiesik, régi magaskultúrák földje az. Ez a tény tükröződik abban, hogy aránylag sok itt a világörökséggé nyilvánított emlék:

Tudomány[szerkesztés]

Művészetek[szerkesztés]

Hagyományok, néprajz[szerkesztés]

Gasztronómia[szerkesztés]

Az ománi konyha a keleti arab gasztronómia része, amelyre hatással voltak más arab nemzetek konyhái, illetve a pakisztáni, iráni, indiai, afrikai, több ázsiai, sőt kissé az európai mediterrán gasztronómia is.

Omán évszázadokon át hatalmas forgalmat bonyolított le a fűszerkereskedelemmel, ennél fogva fűszeres, gyógynövényes és fűszeres pácolással (ún. marinálással) készült ételek igen gazdag választékát találjuk itt.

A legtöbb étel alapja ugyanakkor a bárány-, baromfi- és halhús, valamint rizs. A sertéshúsnak a behozatala, sőt még a nem muszlim vallásúaknak az Omán területén történő fogyasztása is szigorúan tilos.

A kávé nemzeti ital, míg a tea a vendéglátás elmaradhatatlan kelléke.

A helyi étkezésben általában nem jellemző a reggeli, az ebéd a legfőbb étkezés, amit napközben fogyasztanak. A vacsora igen szerény, leginkább könnyebb fogásokból áll.

Egy-egy vidéknek megvannak a maga jellegzetességei Ománban, de mindenütt gyakoriak a levesek, úgy a csirke- és bárányhúsleves, valamint a zöldségleves (pl. füstölt padlizsánleves). A fűszerek közül az indiai curry nagyon elterjedt Ománban is.

Turizmus[szerkesztés]

Képek
A Hyatt Hotel udvara Maszkatban
A Hyatt Hotel udvara Maszkatban
Piackép, Maszkat
Piackép, Maszkat
A Shab-vádi egy szép része
A Shab-vádi egy szép része

Omán a kalandturizmus egyik úti célja. Az ománi irodák sivatagi terepjárós túrákat és hegyvidéki barangolásokat kínálnak. Az Egyesült Arab Emírségek és Omán szerződést kötött turisztikai értékeinek közös bemutatására és értékesítésére. Ezért a turizmusuk együtt van tárgyalva.

Sport[szerkesztés]

Omán hagyományos sportágai a dhow vitorláshajó-verseny, a lóverseny, a teveverseny és a solymászat.[11] A labdarúgás, a kosárlabda , a vízisí és a homokdeszkázás (sandboarding) [12] azon sportok közé tartoznak, amelyek főleg a fiatalabb generáció körében váltak népszerűvé.[11]

Olimpia[szerkesztés]

Labdarúgás[szerkesztés]

Ünnepek[szerkesztés]

A legnagyobb vallási ünnep Ománban is a Ramadán, és a böjtöt lezáró három napos ünnep, az Eid Al-Fitr.

Az iszlám újév és Mohamed próféta születésnapja szintén kiemelkedő jelentőségű. A nem vallási ünnepek közül a Nemzeti Nap, a Szultán Születésnapja a legfontosabb ünnep (nov. 18.).

Dátum Ünnep
1 Muharram iszlám újév
12 Rabi'-ul-Awwal Maulid (A Próféta születésnapja)
27 Rajab Iszra’ wal-Ma’radzs (A Próféta mennybemenetele)
1-3 Shawwal A ramadán vége (3 napos)
10-13 Dhu al-Hijjah Eid al-Adha (Áldozati ünnep) (4 napos)
Január 1 Újév
Július 23 Reneszánsz nap
November 18 Nemzeti ünnep

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. https://data.worldbank.org/indicator/SP.POP.TOTL
  2. a b Worldometers
  3. Worldometers 2022
  4. Archivált másolat. [2011. július 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 5.)
  5. a b Keresztes Imre: Túlélőgyakorlat. In.: HVG. XLII. évfolyam, 2020/5. (2116.) szám, 27. oldal, ISSN 1217-9647
  6. Archivált másolat. [2016. szeptember 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. szeptember 9.)
  7. Oman. CIA – The World Factbook
  8. Country Profile Oman BBC News
  9. CIA Wolrd Factbook
  10. Faragó Imre. Nagy képes földrajzi világatlasz, 4. kiadás (magyar nyelven), Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft., Debrecen (2008). ISBN 9789635966776 
  11. a b Nazneen Akbari Traditional sports in Oman – relics of the rich Arabian history Archiválva 2018. május 22-i dátummal a Wayback Machine-ben, Your Middle East, 29 April 2013. Retrieved 11 January 2016.
  12. Surf The Sand Where can you practice sandboarding?, Sand-boarding.com, 29 April 2021. Retrieved 20 March 2022.

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Oman
A Wikimédia Commons tartalmaz Omán témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]