Portál:Arab világ

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Arabportál - بوابة العرب  

Az arab világ magában foglalja mindazokat a területeket, ahol arab nyelvű vagy nemzetiségű lakosság él. Ma az észak-afrikai és közel-keleti arab többségű országokban mintegy 286 millió ember él. Az arab nyelv a Korán, ezáltal az iszlám szent nyelve. Számos ázsiai nép írása az arab íráson alapszik. A klasszikus arab kultúra akkor élte virágkorát, amikor Európa a „sötét középkor” évszázadait, és akkor indult hanyatlásnak, amikor a keresztes háborúkkal a nyugati civilizáció ismét megismerte és megkedvelte kelet gazdaságát, és hamarosan részben ezek nyomdokain kialakította a humanista reneszánsz kultúrát.

Az arab világ térképe

Az arabság csak a 20. század elején ébredt nemzeti öntudatra, és a mai eseményeket ez azóta meghatározza – ahogy az a tény is, hogy a határok mind a mai napig a brit és francia gyarmatosítók által kijelölt mesterséges vonalak. Az arab államok érdekvédelmi szövetsége az Arab Liga, amelynek politikai okokból az elenyésző számú arab lakossággal rendelkező Szomália is a tagja - ellenben a nagyrészt arab lakossággal bíró Nyugat-Szahara nem képviselteti magát a szervezetben, mivel mind Mauritánia, mind Marokkó igényt formál területeire.

Az arab világról bővebben itt olvashatsz ...
Masrik
 Bahrein  Egyesült Arab Emírségek  Egyiptom  Irak  Jemen  Jordánia  Katar  Kuvait
 Libanon  Omán  Palesztina  Szaúd-Arábia  Szíria
Magreb
 Algéria  Líbia  Marokkó  Mauritánia  Nyugat-Szahara  Tunézia
Egyéb
 Comore-szigetek  Szomália  Szudán
Kiemelt szócikk - مقالة مختارة  
Hathúros úd

Az úd (arab írással عود – ʿūd) pengetős hangszer, a muszlim világ zenekultúrájának egyik legfontosabb hangszere. A rövidnyakú lantok családjába sorolható, háta domború, fogólapja is van. Az európai lant az údból alakult ki.

A 10. századi arab szerzők a hangszert egy barbat nevű perzsa hangszerből származtatják, sőt azonosítják vele. 14. századbeli arab történetírók kifejlődését a 3. századra teszik, és összefüggésbe hozzák a manicheizmussal, sőt magával Manival, ami hihető, mivel a vallás követői fontos szerepet tulajdonítottak a zenének, másfelől ez meg is felel a hangszer feltételezett keletkezési helyének és idejének. Kelet felé a Selyemutat követve terjedt el. Az Arab-félszigeten viszonylag későn, először a 9. században említik az údot írásos források.

A hangszer szigorú harmóniai arányok szerint épül fel. Egy 10. századi enciklopédia szerint a test hosszúsága másfélszerese a szélességnek, a szélesség fele a mélységnek, a nyak hossza negyede a test hosszúságának. Ezeket a szabályokat a korpuszra vonatkozólag napjaink hangszerei is elég pontosan betartják.

A régi úd négyhúros volt, ma leggyakrabban öt pár bél- vagy selyemhúrral van felszerelve, de lehet rajta még egy hatodik, szimpla húr is.

Tudtad-e? - هل تعلم ؟  

...hogy a 7. századi arab hódításnak és az iszlám ezt követő elterjedésének köszönhetően az egyébként indoeurópai nyelvcsaládba tartozó perzsa nyelv szókincsének mintegy 60%-a arab eredetű, és az arab írás egy némileg módosított változatát használják a lejegyzésére?

...hogy az ókori pogány arabság élete annyira összeforrt az általuk háziasított egypúpú tevékkel, hogy a nép első, Kr. e. 9. századból ismert említése, mely egy asszír feliraton látható, az arabokkal együtt a tevéket is említi, és hogy egy-egy állat megölése komoly törzsek közti háborúskodáshoz is vezethetett?

Kiemelt kép - صورة مختارة  
Libya 4983 Tadrart Acacus Luca Galuzzi 2007.jpg


Tadrárt Akákúsz a Szahara egy része Délnyugat-Líbia területén, Gát városa közelében. A száraz, homokos terület késő őskori és ókori sziklarajzait az UNESCO 1985-ben a Világörökség részének nyilvánította.
Kategóriák - التصنيفات  
Arab költők, írók · Arab filozófia · Arab nyelvű énekesek · Arab politikusok · Arab népcsoportok · Arab orvosok · Arab kifejezések
Wikiprojektek  

Segíteni szeretnél?

Új üzenet hagyásához kattints ide.


További portálok  
Földrajz
Irodalom
Kultúrtörténet
Magyarország
Művészet
Sport
Társadalom
Technika
Természet
Történelem
Wikipédia