Portál:Tibet

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Tibet
Tibet zászlaja

Tibet (régebbi helyesírással Thibet; tibeti: བོད་; wylie: Bod; ; lhászai nyelvjárás IPA: [pʰø̀]; kínai nyelven: 西藏; pinjin átírás: Xīzàng) fennsíki terület Közép-Ázsiában (néhány forrás szerint Dél-Ázsiában) és a tibeti nép otthona. Az átlagosan 4900 méter tengerszint feletti magassággal a Föld legmagasabban fekvő sík területe, melyet az utóbbi néhány évtizedben a „világ teteje”-ként szokás emlegetni. Mikor még Tibet kevésbé volt reflektorfényben, a „világ teteje” kifejezést a Pamír-hegységre alkalmazták.

Tibet történelme során valaha független ország volt, több különböző királyságra és államra felosztva, egy része pedig Kínához tartozott bizonyos ideig. Napjainkban a Kínai Népköztársasághoz tartozik, míg egy kis része, a kínai kormány és néhány másik ország, valamint szakmai és civil szervezetek szerint India ellenőrzése alatt áll. Jelenleg a Kínai Népköztársaság kormánya és a Központi Tibeti Adminisztráció továbbra sem ért egyet abban, hogy amikor Tibet Kína részévé vált, vajon a terület bekebelezése mennyire törvényes a nemzetközi jog szerint. Mivel az, hogy mi minősül tibeti területnek, jelenleg komoly vita tárgya (lásd a térképet jobb oldalon), ezért sem a méretét, sem a népességét nem könnyű meghatározni, ugyanis a különféle szervezetek másként definiálják a tibeti régió területeit. Ráadásul a Tibet jó részét birtokló Kína a Tibeti autonóm tartomány részének tekint olyan területeket is, amelyeket nem ellenőriz. Jelenlegi területének egy részére India is igényt tartana. A száműzött tibeti kormány, a Központi Tibeti Adminisztráció szerint is a történelmi Tibet nagyobb, mint a jelenlegi kínai tartomány területe.

Tibet egyesülése elsőként Szongcen Gampo ideje alatt valósult meg a hetedik században. A dalai lámák – Tibet spirituális vezetőinek kormányzata – névlegesen uralták a tibeti régió egy nagy részét különböző időkben, kezdve az 1640-es évektől egészen a Kínai Népköztársaságba való beintegrálásáig az 1950-es években. Ez idő nagy része alatt a tibeti adminisztráció a Csing-dinasztia által uralt kínai birodalomnak volt alárendelve. A Csing-dinasztia bukása után a dalai láma 1913-ban kinyilatkoztatta Tibet függetlenségét, azonban Tibetet más országok nem voltak hajlandóak független nemzetként elismerni. Annak mértéke kapcsán, hogy a régenseknek mennyi hatalommal bírtak, fontos megjegyezni, hogy a tizennégy dalai lámából ténylegesen csak három uralkodott Tibetben; a régensek uralma az 1751 és 1960 közötti időszak csaknem 77%-át tette ki. A kommunista Kína ellenőrzése alá került Közép- és Nyugat-Tibet (a tibeti területet a dalai láma uralta), miután döntő katonai győzelmet aratott Csamdóban 1950-ben. A dalai láma Indiába menekült 1959-ben, és létrejött a Tibeti autonóm tartomány 1965-ben.

Kiemelt cikkszerkesztés 
A Potala-palota
A Potala-palota (szanszkrit neve: Buddha hegye) hatalmas épületkomplexuma a Kínai Népköztársaság, Tibeti autonóm tartományában, Lhásza városától nyugatra emelkedő sziklás Vörös-domb tetején, 3630 méteres magasságban áll. A lhászai városközponttól nyugatra helyezkedik el, 13 emeletes építmény, magassága megközelítőleg 118 méter, összterülete 130 ezer négyzetméter, és állítólag pontosan 999 szobából áll. A Potala egykor a tibeti kormány székhelye és az ország vezetőjének, a Buddha reinkarnációjának tartott s ezért istenként tisztelt dalai lámának (az ember, akinek bölcsessége olyan mély mint az óceán) a rezidenciája volt. Az UNESCO 1994-ben a Világörökség részének nyilvánította, mivel „egyszerre erőd, templom, kolostor és iskola, a régió politikai és vallási életének epicentruma, a tibeti művészet magas színvonalának csodálatos példája.” E rendkívüli építmény köré az idők során számtalan legenda szövődött, amelyek kialakulásához hozzájárult a palota csodálatos fekvése és elzártsága.

A Himalája gleccserektől csillogó északi lejtőjén fekvő, nehezen megközelíthető Tibet időtlen idők óta a meditáció és az aszkézis földje. A 19. századot megelőzően igen kevés utazó jutott el ide, majd 1904 után lezárták a határokat a külföldi látogatók előtt. 1951-ben, amikor a kommunista Kína fennhatósága alá vonta Tibetet, a korábbi viszonylagos függetlenségért folyó felkelések tovább erősítették elszigeteltségét. A 14. dalai láma, Tendzin Gyaco 1959-ben kényszerűségből elhagyta a Potalát és az indiai Dharamszalába menekült. A tibeti buddhizmus feje, bár száműzetésben él, az egyik legtiszteltebb politikai vezető. 1989-ben Nobel-békedíjat kapott.

Kiemelt képszerkesztés 
A Himalája a Nemzetközi Űrállomásról nézve
Fénykép: NASA

A Himalája a Nemzetközi Űrállomásról nézve is tiszteletet parancsoló látványt nyújt.

A nap idézete
A buddhizmust alapvetően az emberközpontúság jellemzi. Megkísérli feltárni és megfogalmazni azokat a problémákat, amelyekkel életünk során találkozunk, és igyekszik megoldást, ellenszert találni rájuk. A világ legtöbb vallásával ellentétben a buddhizmus nem az isten fogalma körül vizsgálódik. Mindenkor az emberről beszél, és arról, hogy ez az ember miként érheti el a tökéletesség legfelsőbb fokát.
Tendzin Gyaco, a 14. dalai láma
Kiemelt életrajzszerkesztés 
Kőrösi Csoma Sándor
Kőrösi Csoma Sándor, sz. Csoma Sándor (1784-1842), saját szavaival: Székely-magyar Erdélyből ("Siculo-Hungarian of Transylvania"), nyelvtudós, a tibetológia megalapítója.

1784. március 27-én szegénysorsú székely kisnemesi család hatodik gyermekeként megszületett Csoma Sándor. (Egyes források (Szilágyi Ferenc kutatásai) szerint 1787-ben született.) Édesapja Csoma András határőr katona, édesanyja Getse Krisztina. Hat testvéréből három érte meg a felnőttkort: Júlia, Krisztina és Gábor (1788-1850). Április 4-én megkeresztelték. 1790-ben megkezdte tanulmányait az elemi iskolában. 1799-ben édesapjával felgyalogolt Nagyenyedre és beiratkozott a Bethlen Kollégiumba, ahol „szolgadiákként” kezdte meg tanulmányait: kisebb munkákért pénzt keresett, abból fizette tandíját. Már enyedi diákként érlelődött benne a gondolat, hogy fel kell keresse ősei hazáját. 1807-ben befejezte gimnáziumi tanulmányait. 1815-ben befejezte főiskolai tanulmányait. Elindult Németföldre, Bécsben konzultált Ujfalvy Sándorral, majd egy – valószínűleg – heidelbergi tartózkodás után ment Göttingenbe. 18161818 között a Göttingeni Egyetem angol ösztöndíjas hallgatója volt, Johann Gottfried Eichhorn tanítványaként orientalisztikával foglalkozott. Ekkor már 13 nyelven írt, olvasott. Tanulmányai után hazatért Erdélybe és felvette a kapcsolatot a kolozsvári tudóskörrel, Döbrentei Gáborral, Gyarmathi Sámuellel, Kenderesi Mihállyal. 1819. november 24-én Csoma Sándor Nagyenyedről indult útjára. November 28-án a Vöröstoronyi-szorosnál lépte át szülőföldje határait. Így írt egyik levelében: „Elhatároztam, hogy elhagyom hazámat, s Keletre jövök, s ahogy csak lehet, biztosítván mindennapi kenyeremet, egész életemet oly tudományoknak szentelem, melyek a jövőben hasznára lehetnek az európai tudós világnak általában, és különös világot vethetnek bizonyos, még homályban lévő adatokra nemzetem történetében”.

Tudtad-e...szerkesztés 


Tennivalókszerkesztés 
Tennivalók
  • Megírandó cikkek: Barkor, campa, Cang, Cangjan Gyaco, Csenreszig, dákini, dordzse, Heinrich Harrer, homokmandala, hóoroszlán, imamalom, imazászló, Jonten Gyaco, Kalszang Gyaco, Kalu rinpocse, Khamsz, Loszang Gyaco, Ngari, Norbulingka, Reting rinpocse, Shambhala, Szamdong rinpocse, Szongcen Gampo, Tasilhunpo, THDL-transzkripció, Tibet címere, Tibet földrajza, Tibet történelme, tibeti gyógyászat, tibeti konyhaművészet, tibeti művészet, tibeti naptár, tibeti népmesék, tibeti nevek, tibeti vajas tea, Ü (tartomány), Ü-Cang, végtelen csomó, Wylie-transzliteráció
  • Bővítendő cikkek: Congkapa, Cultrim Gyaco, Gedun Gyaco, Gedun Trupa, karmapa, Kedrub Gyaco, Anagarika Govinda, málá, mandala, mantra, Milarepa, rinpocse, Szönam Gyaco, sztúpa, szútra, tibeti kolostorok listája, tibeti nyelv
  • Tibettel kapcsolatos képek kigyűjtése: Fájl:Ganden16.JPG, Fájl:Ganden20.JPG, Fájl:IMG 1199 Lhasa Potala.jpg, Fájl:Potala.JPG, Fájl:IMG 1188ex359 Lhasa Potala.jpg, Fájl:IMG 1206 Lhasa Potala.jpg, Fájl:IMG 1800 Gyantze Kum Bum Palkhor Choide.jpg, Fájl:IMG 1719 Gyantze.jpg, Fájl:IMG 0870 Samye Tibet.jpg, Fájl:Everest North Face toward Base Camp Tibet Luca Galuzzi 2006.jpg, Fájl:Dalai Lama 1430 Luca Galuzzi 2007.jpg, Fájl:Vajra aksamala ghantha.jpg, Fájl:Kannonsyouji-5774.jpg, Fájl:Ladakh Horn Players 0032 tiny.jpg, Fájl:Stupa Kirti Gonpa Ngawa Sichuan China.jpg, Fájl:Tsangyang Gyatso birth place.jpg, Fájl:Duglha yaks.jpg, Fájl:Tibetarms.jpg, Fájl:Tibetan Prayer Flags.JPG, Fájl:Sand mandala tibet 1.JPG, Fájl:A grand view of Samye.jpg, Fájl:MandalaSable2008-01.JPG, Fájl:Momo101.jpg, Fájl:Momocha.jpg, Fájl:Mune wall col.jpg, Fájl:Tashilhunpo.JPG, Fájl:Chorten Tibet.jpg,
  • Felhasznált képek: Fájl:Ganden monastery.jpg, Fájl:Tibetan lady.jpg, Fájl:Shigatse Monks, Tibet.jpg, Fájl:Painting Thangka Lhasa Tibet Luca Galuzzi 2006.jpg, Fájl:Himalayas.jpg, Fájl:IMG 1972 Sakya.jpg, Fájl:IMG 0996 Lhasa Barkhor.jpg, Fájl:Tsongkhapa's hermitage.jpg
  • Kapcsolódó Wikimédia-lapok
    Tibeti  Wikipédia  Tibet a  Wikihíreken  Tibet a  Wikidézeten  Tibet a  Wikikönyveken  Tibet a  Wikiforráson  Tibet a  Wiktiszótárban  Tibet a  Wikiegyetemen  Tibet a Commons-on
    Enciklopédia tibeti nyelven Hírek Idézetek Kézikönyvek és szövegek Szabad forrásmunkák Szótár és szinonimaszótár Jegyzetek Képek és médiaállományok
    Wikipedia-logo-v2.svg
    Wikinews-logo.svg
    Wikiquote-logo.svg
    Wikibooks-logo.svg
    Wikisource-logo.svg
    Wiktionary-logo-en.svg
    Wikiversity-logo.svg
    Commons-logo.svg
    További portálok
    Földrajz
    Irodalom
    Kultúrtörténet
    Magyarország
    Művészet
    Sport
    Társadalom
    Technika
    Természet
    Történelem
    Vallás
    Wikipédia