Szellemi Tulajdon Világszervezete

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szellemi Tulajdon Világszervezete
A Szellemi Tulajdon Világszervezetének főépülete, az Arpad Bogsch Building Genfben.
A Szellemi Tulajdon Világszervezetének főépülete, az Arpad Bogsch Building Genfben.
  A szervezet tagjai   Nem tagok
  A szervezet tagjai
  Nem tagok

Alapítva 1967
Székhely Genf
Tagság 184
Nyelvek angol, francia
Főigazgató Daren Tang

Elhelyezkedése
é. sz. 46° 13′ 19″, k. h. 6° 08′ 13″Koordináták: é. sz. 46° 13′ 19″, k. h. 6° 08′ 13″
A Szellemi Tulajdon Világszervezete weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szellemi Tulajdon Világszervezete témájú médiaállományokat.

A Szellemi Tulajdon Világszervezete, WIPO (angolul: World Intellectual Property Organization, franciául: Organisation Mondiale de la Propriété Intellectuelle) egy nemzetközi világszervezet. 1967-ben alakult, hogy „védje a szellemi tulajdont az egész világon, és ösztönözze, elősegítse a kreatív tevékenységeket”.[1] Jelenleg 184 ország a tagja.[2] Főigazgatója a szingapúri származású Daren Tang, aki 2020. október 1-jén lépett hivatalba.[3]

Története[szerkesztés]

A WIPO alapítása után hét évvel lett az ENSZ szerve. Tevékenysége az 1883-ban Párizsban az ipari tulajdon és 1886-ban, Genfben a szellemi tulajdon védelmére kötött nemzetközi konvenciókon nyugszik.

A szervezet elődje berni székhelyű BIRPI (Szellemi Tulajdon Védelmének Egyesített Nemzetközi Irodája) volt. A magyar származású, amerikai állampolgárságú Bogsch Árpádnak kiemelkedő szerepe volt abban, hogy a WIPO 1974-ben az ENSZ szakosított intézményeinek sorába lépett. (Bogsch 1963-tól 1973-ig előbb a BIRPI , későbbi nevén 1970-től a Szellemi Tulajdon Világszervezete főigazgató-helyettese, majd 1973 és 1997 között főigazgatója volt.)

Feladata[szerkesztés]

A Szellemi Tulajdon Világszervezete jelentős szerepet tölt be a szellemi tulajdonjogok globális elismerésének előmozdításában, többek között külön szerződések és egyezmények igazgatása révén. (A védjegyek, az ipari minták és az eredetmegjelölések nemzetközi oltalmát három lajstromozási rendszer szolgálja: a madridi rendszer a védjegyekét, a hágai rendszer az ipari mintákét (magyar szóhasználattal: formatervezési mintákét), a Lisszaboni Megállapodás pedig az eredetmegjelölésekét.)

A WIPO részéről a fenti egyezményekkel kapcsolatos teendőket a genfi székhelyű Nemzetközi Iroda végzi.

Francis Gurry, a korábbi főigazgató, 2009-ben

Információs hálózata[szerkesztés]

A WIPO létrehozta a WIPOnet globális információs hálózatát. A hálózat célja, hogy biztonságos kapcsolatot biztosítson a tagállamok között a szellemi tulajdonok védelmében.[4]

Főigazgatói[szerkesztés]

Főigazgató Terminus Ország
1. Georg Bodenhausen

(1905 – 1997)

1970 1973 Hollandia
2. Bogsch Árpád

(1919 – 2004)

1973 1997 Magyarország, USA
3. Kamil Idris

(1954 – )

1997 2008 Szudán
4. Francis Gurry

(1951 – )

2008 2020 Ausztrália
5. Daren Tang

(1972 – )

2020 hivatalban Szingapúr

Személyi problémák[szerkesztés]

A Bogsch Árpád 1997-es nyugdíjba vonulását követő főigazgatóval, Kamil Idrisszel szemben felhozott vádak hatására Idris megvált hivatalától.

2016-ban a WIPO egyik korábbi elnöke fogalmazott meg Francis Gurry főigazgatóval szemben vádakat a WIPO gazdálkodásával kapcsolatban. Az ügy kivizsgálása során Gurryt tisztázták és Gurryt a tagállamok is támogatásukról biztosították.[5]

Jegyzetek[szerkesztés]

Commons:Category:World Intellectual Property Organization
A Wikimédia Commons tartalmaz Szellemi Tulajdon Világszervezete témájú médiaállományokat.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Tájékoztató WIPO szabványokról, ajánlásokról és irányelvekről; összeáll. szabványford. Kincses István; OTH Szabadalmi Információs Központ, Bp., 1987 (Módszertani füzetek Szabadalmi Információs Központ)
  • Arpad Bogsch: The law of copyright under the universal convention; Sythoff–Bowker, Leyden–New York, 1964
  • Bogsch Árpád: Szellem és jog. Önéletrajz; Magyar Szabadalmi Hivatal, Bp., 2004
  • Kamil Idris: A szellemi tulajdon, mint a gazdasági növekedés motorja. Összefoglaló; WIPO–MSZH, Geneva–Bp., 2005