Grenada

	Grenada
	Grenada; Gwenad (grenadai fr. kreol)
; Grenada zászlaja	; Grenada címere
	Nemzeti mottó: Ever Conscious of God We Aspire,; Build and Advance as One People; Nemzeti himnusz: Hail Grenada
Fővárosa	St. George’s
	é. sz. 12° 03′, ny. h. 61° 45′
Legnagyobb város	St. George’s
Államforma	Alkotmányos monarchia
	Vezetők
Uralkodó	II. Erzsébet grenadai királynő
Kormányzó	Cécile La Grenade
Miniszterelnök	Keith Mitchell
Hivatalos nyelv	angol
Beszélt nyelvek	kreol
Függetlenség	az Egyesült Királyságtól
kikiáltása	1974. február 7.
Tagság	Lista A Nemzetközösség, a CARICOM, az OECS,; az ENSZ és az OAS
	Népesség
Népszámlálás szerint	107 825 fő (2017) +/-
Rangsorban	201
Becsült	103 328 fő (2011. május)
Rangsorban	201
Népsűrűség	259 fő/km²
GDP	2005-ös becslés
Összes	529 millió dollár (168) ; PPP: 896 millió dollár
Egy főre jutó	4989 dollár (74) ; PPP: 9255 dollár
HDI (2003)	0,762 (85) – közepes
	Földrajzi adatok
Terület	344 km²
Rangsorban	203
Víz	1,6%
Időzóna	AST (UTC-4)
	Egyéb adatok
	Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Pénznem	Kelet-karibi dollár (XCD)
Nemzetközi gépkocsijel	WG
Hívószám	1-473
Segélyhívó telefonszám	911; 434; 724; 774;
Internet TLD	.gd
Villamos hálózat	230 volt
Elektromos csatlakozó	BS 1363
Közlekedés iránya	bal
	A Wikimédia Commons tartalmaz Grenada témájú médiaállományokat.

Ez a szócikk a karibi szigetországról szól. Hasonló címmel lásd még: Grenada (egyértelműsítő lap).

Nem tévesztendő össze a következővel: Granada.

Grenada a közép-amerikai Kis-Antillákhoz tartozó Szél felőli szigetek csoportjában található – két nagy és több kisebb szigetből álló – ország, amelyet Kolumbusz Kristóf fedezett fel 1498-ban. A kétharmad Budapest területű volt brit gyarmat 1974-ben nyerte el függetlenségét.

Földrajz[szerkesztés]

A Grenadához tartozó Carriacou szigetének egy tengerpartja Hillsborough-nál

Tufton-vízesés

Grenada szigete az Antillák-szigetcsoport legdélebbi szigete, és Venezuelától, valamint Trinidadtól körülbelül 140–150 km-re északra fekszik. A politikailag hozzá tartozó testvérszigetei alkotják a Grenadine-szigetek déli részét, ideértve a Carriacout, a Petite Martinique-ot , a Ronde-szigetet, a Caille-szigetet, a Diamond (Gyémánt) -szigetet , a Nagy-szigetet , a Saline-szigetet és a Frigate szigetet. Az északra fekvő szigetek St. Vincenthez és a Grenadine-szigetekhez tartoznak.

Domborzat[szerkesztés]

A szigetek vulkanikus eredetűek, ezért felszínük hegyvidék. Grenada szigetének legmagasabb hegye a Mount St. Catherine, 840 méter magasra emelkedik a tenger szintje fölé.

Vízrajz[szerkesztés]

Grenada szigetén több patak festői vízeséseken át ömlik a tengerbe. Legfőbb folyó: Great.

Éghajlat[szerkesztés]

Az éghajlat trópusi. Két évszak különböztethető meg: az esős évszak forró, párás, a száraz évszakban a passzátszél hűsíti a levegőt.

Grenada a hurrikánzóna déli peremén fekszik, emiatt aránylag ritka a hurrikán.

Élővilág, természetvédelem[szerkesztés]

A szigetek eredeti növénytakarója trópusi esőerdő volt. Ebben nem csak az emberi tevékenység tett nagy kárt, hanem a vulkáni kitörések is. A természetvédelmi területeken kívül nem sok maradt az ősi erdőkből.^[3]

Nemzeti parkjai[szerkesztés]

Grand Etang-tó és Nemzeti Park (Grand Etang Lake and National Park) - krátertó esőerdőben.
Levera Nemzeti Park (Levera National Park) - mangrove mocsár.
La Sagesse Természetvédelmi Központ (La Sagesse Natural Centre) - madárrezervátum egy patak torkolatában.
Antoine-tó Védett Táj (Lake Antoine National Landmark) - ez a tó is madárpihenő.

Természeti világörökségei[szerkesztés]

Grenadának nincs olyan tája, amely felkerült volna az UNESCO által vezetett, az emberiség közös örökségét képező tájak listájára.

Történelme[szerkesztés]

Az eredetileg karib indiánok lakta Grenada szigetét Kolumbusz Kristóf fedezte fel 1498 őszén, harmadik útja során. A szigetet 1762-ben az angolok foglalták el, majd ezután kétszer cserélt gazdát. 1958 és 1962 között a Nyugat-indiai Föderáció tagja volt, 1967-ben Nagy-Britannia társult állama lett. A teljes függetlenséget 1974. február 7-én kiáltották ki a Brit Nemzetközösség tagjaként.

Gyarmat, 1498-1958[szerkesztés]

Grenada feljegyzett történelme 1498-ban kezdődik, amikor Kolumbusz először látta meg a szigetet. Akkoriban a szigeten karibok éltek. A spanyolok nem létesítettek itt állandó telepet. Később az angolok első letelepedési kísérlete is kudarcba fulladt, de 1650 körül a franciák legyőzték a karibokat, és meghódították Grenadát. A hódítás népirtással ért fel, ám nem tudták Grenadáról teljesen kiirtani a karibokat. Az újonnan szervezett francia gyarmat neve Le Grenade lett. Ez gazdag cukorexportáló gyarmattá vált. Richelieu bíboros rendeletére alapították fővárosát, Fort Royalt 1650-ben; a francia hadihajók ennek kikötőjébe húzódtak a hurrikánok elől, a többi karibi francia gyarmatnak nem volt hasonlóan jó természetes kikötője. Fort Royal mai neve St. George's. Az 1763-as párizsi béke után került a gyarmat brit birtokba. Egy évszázaddal később, 1877-ben lett koronagyarmat.

Függetlenség és forradalom, 1958-1984[szerkesztés]

A sziget a rövid életű Nyugatindiai Szövetség tartománya volt 1958-tól 1962-ig. 1967-ben Grenada az Egyesült Királyság társult állama lett, ami azt jelentette, hogy Grenada maga intézte belügyeit, az Egyesült Királyság felelőssége maradt a védelem és a külügyek. A függetlenséget 1974-ben nyerte el Grenada Sir Eric Matthew Gairy miniszterelnöksége alatt.

Ellentét alakult ki Eric Gairy kormánya és az ellenzéki pártok egy csoportja között. Az utóbbiakhoz tartozott az Új Ékkő Mozgalom (NJM) is. Az 1976-os választáson Gairy pártja győzött, de az ellenzék nem ismerte el az eredményt. 1979-ben az Új Ékkő Mozgalom Maurice Bishop vezetésével sikeres fegyveres forradalmat indított a kormány ellen. Maurice Bishop felfüggesztette az alkotmányt és felállította a Népi Forradalmi Kormányt. Az NJM kivételével valamennyi pártot betiltották. Nem tartottak semmiféle szavazást a változások legitimálására.

Később vita tört ki Bishop és az NJM magas rangú vezetői között. Párttagok egy csoportja azt követelte, hogy Bishop vagy mondjon le, vagy legalább ossza meg hatalmát. A vita következtében 1983-ban Bishopot leváltották, és házi őrizetbe helyezték. Ennek nyomán a sziget különböző részein utcai tüntetések kezdődtek. Röviddel később Bishopot hét miniszterével együtt katonák kivégezték.

Bishop kivégzése után a Népi Forradalmi Hadsereg alakított kormányt Hudson Austin tábornok elnökletével. A hadsereg négynapos általános kijárási tilalmat hirdetett.

Ronald Reagan amerikai elnököt már régóta aggasztotta a mérsékelt grenadai kormány megbuktatása és a kommunistának tartott népi erők hatalomátvétele. A szigeten – kubaiak irányításával – építés alatt álló repülőteret, amely nehéz katonai szállítógépek landolását is lehetővé tette, a szovjet–kubai katonai behatolás előkészítéseként fogta fel. Hat nappal Bishop kivégzése után az szigetet megszállták az Amerikai Egyesült Államok és a csatlós „Kelet-Karibi Véderő” (Eastern Caribbean Defence Force) fegyveres erői. Az Egyesült Államok állítása szerint az inváziót Eugenia Charles-nak, a Dominikai Közösség miniszterelnök-asszonyának kívánságára indították. Az Egyesült Államok mellett a Dominikai Közösség és öt másik karibi ország fegyveres erői is részt vettek a grenadai hadműveletben. Később Sir Paul Scoon grenadai főkormányzó állította, hogy ő kérte az inváziót, de az Egyesült Államok, valamint Trinidad és Tobago kormányai állították, hogy velük nem konzultált. A megszállás után visszaállították a forradalom előtti alkotmányt.

A forradalmi kormány és hadsereg 18 tagját börtönözték be az invázió után Maurice Bishopnak és hét társának megölése miatt. Ők álltak Grenada élén a gyilkosság idején, parancsnokként felelősnek mondták ki őket. Közülük tizennégy személyt halálra ítéltek, hármat sokévi börtönre, egy személyt pedig nem találtak bűnösnek.

XXI. századi történelem[szerkesztés]

2000–2002-ben ismét fellángolt a vita az 1970-es évek végén és az 1980-as évek elején történtek körül, amikor megkezdte tevékenységét az igazság és megbékélés bizottsága. A bizottságot egy római katolikus pap, Mark Haynes vezette, feladata a forradalmi kormány és a Bishop-rendszer idején, valamint korábban elkövetett jogtalanságok feltárása volt. Országszerte meghallgatásokat tartottak.

2004-ben, 59 évi hurrikánmentes időszak után, szeptember 7-én rátört a szigetre az Iván hurrikán. Ez 4. fokozatú hurrikán volt, a lakóházak 90%-át károsította vagy romba döntötte. A következő évben, 2005. július 14-én az Emily 1. fokozatú hurrikán okozott a sziget északi részén 110 millió dolláros kárt. Ez azonban elmarad az Iván által okozott kártól. Grenada gyorsan újjáépült hazai munkával és nagymérvű külső finanszírozással. 2005 decemberében a szállodai szobák 96%-a vendégfogadásra alkalmas állapotban volt, felújított felszereléssel, a szigorított építési előírásoknak megfelelve. A mezőgazdaság, különösen a szerecsendió-termelés is súlyos károkat szenvedett, de a felhalmozott készletek segítségével ki tudták várni az új szerecsendiófák termőre fordulását, így az ágazat a nyugati világ fő ellátója maradt.

2007 áprilisában Grenada több más karibi szigetországgal együtt a Krikett Világkupa házigazdája volt. Az Iván hurrikán után a kínai kormány 40 millió dolláros hiteléből új nemzeti stadion épült, az építkezésen segélyként 300 kínai munkás dolgozott. A megnyitó ünnepségen a tajvani himnuszt játszották, ami feszültséget okozott a két ország viszonyában.

Államszervezete[szerkesztés]

Alkotmány, államforma[szerkesztés]

Államforma: alkotmányos monarchia

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás[szerkesztés]

Közigazgatási beosztás[szerkesztés]

Az országot parókiákra (egyházkerület) osztották fel.

Parókia	terület (km²)	Lakosság	Népsűrűség (fő/km²)
Carriacou	34	6 063	178
Saint Andrew	99	24 661	249
Saint David	44	11 476	261
Saint George	65	35 559	547
Saint John	35	8 557	244
Saint Mark	25	3 955	158
Saint Patrick	42	10 624	253
Összesen	344	100 895	293

Forrás: Central Statistical Office of Grenada

Politikai pártok[szerkesztés]

Miniszterelnökök[szerkesztés]

Név	hivatali ideje
Sir Eric Gairy	1974. február 7. – 1979. március 13.
Maurice Bishop	1979. március 13. – 1983. október 19.
Nicolas Braithwaite	1983. december 19. – 1984. december 4.
Herbert Blaize	1984. december 5. – 1989. december 19.
Ben Joseph Jones	1989. december 20. – 1990. március 16.
Nicolas Braithwaite	1990. március 16. – 1995. június 20.
Dr. Keith Claudius Mitchell	1995. június 20. – 2008. július 9.
Tillman Thomas	2008. július 9. – 2013. február 19.

Védelmi rendszer[szerkesztés]

Grenadának nincs állandó katonasága, a tipikus katonai feladatokat a Grenadai Királyi Rendőri Erő illetve a Grenadai Parti Őrség látja el.^[4] 2019-ben Grenada aláírta az Atomfegyver-tilalmi egyezményt.^[5]

Népesség[szerkesztés]

Saint George's egy utcaképe, Young Street

Kelet-karibi dollár a fiatal II. Erzsébettel (2019)

Népességének változása[szerkesztés]

Legnépesebb települések[szerkesztés]

Grenada települései
Rangsor	Név	Lakosság		Parókia
Rangsor	Név	1991-es népszámlálás	2005-ös becslés	Parókia
1.	Saint George's	4520	4330	Saint George
2.	Gouyave	3070	3378	Saint John
3.	Grenville	2250	2476	Saint Andrew
4.	Victoria	2050	2256	Saint Patrick
5.	Saint Davids	1200	1321	Saint Davids
6.	Sauteurs	1200	1320	Saint Mark
7.	Hillsborough	700	770	Carriacou
8.	Belmont	n.a.	287	Saint George
9.	Grand Roy	n.a.	286	Saint John
10.	Calivigny	n.a.	217	Saint George
11.	Tivoli	n.a.	172	Saint Andrew
12.	Marquis	n.a.	109	Saint Andrew

A Szeplőtelen fogantatás katedrális, Saint George's

Etnikai megoszlás[szerkesztés]

Etnikai megoszlás: 79% fekete, 2% európai, 18% mulatt, 1% indián. 2011-re az afrikai feketék aránya 82%-ra nőtt.^[6] Mindannyian az afrikai rabszolgák utódai. Mulattok (afrikai-európai keverékek) aránya mindössze 13%. Ezenkívül elenyésző számú ázsiai bevándorló, európai (a gyarmatosítók leszármazottai) és indián őslakos él a szigeten.

Az ázsiaiak indiai származásúak, arányuk 3%. Az európaiak britek 1%-nyian vannak.

Zambók, azaz indián-néger keverékek aránya kb. 2%. Az indiánok többsége karib, a Karib-szigetek névadói, de élnek még az eredeti őslakosok, az aravak indiánok utódai is. Az indiánok együttes aránya mindössze 1,5%.

Nyelvi megoszlás[szerkesztés]

A hivatalos nyelv az angol, de a két fő beszélt nyelv az angol és francia alapú kreol nyelvek.

Vallási megoszlás[szerkesztés]

A lakosság zöme, kb. 64%-a katolikus, 22%-a anglikán, a maradék egyéb protestáns: 6%-a adventista, 5%-a pünkösdista 2%-a metodista.

Szociális rendszer[szerkesztés]

Gazdasága[szerkesztés]

Szerecsendió szárítása egy üzemben

Általános adatok[szerkesztés]

A szigetállam gazdasága a 2010-es években elsősorban a turizmusra és a St. George's magánegyetem bevételére támaszkodik.^[7]

Gazdasági ágazatok[szerkesztés]

Mezőgazdaság[szerkesztés]

Grenada mezőgazdasága jelentősen hozzájárul a szigetország gazdasági és szociális fejlődéséhez, főleg a vidéki területeken, ahol a lakosság nagyobb része a mezőgazdasági szektorban dolgozik.^[8]

A sziget egyik védjegye a szerecsendió, amely még a nemzeti zászlón is szerepel. Grenadát sokan csak "Fűszerszigetként" emlegetik, ugyanis a szerecsendión kívül nagy mennyiségben termesztenek fahéjat, kurkumát, szegfűszeget illetve gyömbért.

Gyümölcsök és zöldségek terén az édesburgonya, a jamsz, a kukorica, a káposzta, a banán és a mangó mind egyike a legnagyobb mennyiségben termesztett alapvető élelmiszereknek (habár a banán-szektor termelése az 1990-es évektől visszaesett a külföldi piacok elérhetetlensége miatt).^[9]

A mezőgazdasági szektor legnagyobb ellenségei közé tartoznak a különböző természeti katasztrófák, illetve a trópusi betegségek.^[10]^[11]

Legfőbb exporttermékek a mezőgazdasági ágazatban: kókuszdió, szerecsendió, fahéj, banán, mangó, avokádó

Ipar, szolgáltatások[szerkesztés]

Főbb ágazatok: élelmiszer- és textilipar, összeszerelési munkák, turizmus, építőipar, oktatás, call-center.^[7]

Külkereskedelem[szerkesztés]

Exporttermékek: szerecsendió, banán, kakaó, mogyoró, gyümölcs, zöldség, ruha
Importtermékek: élelmiszer, közszügségleti cikkek, műszaki felszerelések és alkatrészek, vegyipari termékek, ipari termékek, üzemanyag

Főbb kereskedelmi partnerek 2019-ben:^[7]

Export: Egyesült Államok 40%, Saint Vincent és a Grenadine-szigetek 7%, Saint Lucia 7%, Franciaország 6%, Hollandia 5%, Németország 5%, Írország 5%, Antigua és Barbuda 5%
Import: Egyesült Államok 35%, Kanada 24%, Kína 5%

Közlekedés[szerkesztés]

Maurice Bishop Nemzetközi Repülőtér kifutópályája

Közúti

Közutak hossza: 1127 km (2017) ^[12]

Légi

Repülőterek száma: 3

A Maurice Bishop nemzetközi repülőtér az ország fő repülőtere, amely összeköti az országot más karibi szigetekkel, az Egyesült Államokkal, Kanadával és Európával. Van egy repülőtér Carriacoun is.^[13]