Grenada
| Grenada | |||
| Grenada | |||
|
|||
| Nemzeti mottó: Ever Conscious of God We Aspire, Build and Advance as One People Nemzeti himnusz: Hail Grenada |
|||
 |
|||
|
|
|||
| Fővárosa | St. George's (Grenada) | ||
| é. sz. 12° 03′, ny. h. 61° 45′ | |||
| Államforma | Alkotmányos monarchia | ||
| Vezetők | |||
| Uralkodó | II. Erzsébet grenadai királynő | ||
| Kormányzó | Cécile La Grenade | ||
| Miniszterelnök | Keith Mitchell | ||
| Hivatalos nyelv | angol | ||
| Beszélt nyelvek | kreol | ||
| Függetlenség | az Egyesült Királyságtól | ||
| kikiáltása | 1974. február 7. | ||
|
|
|||
| Tagság | A Nemzetközösség, a CARICOM, az OECS, az ENSZ és az OAS |
||
| Népesség | |||
| Népszámlálás szerint | 105 897 fő (2013)[1] | ||
| Rangsorban | 201 | ||
| Becsült | 103 328[2] fő (2011. május) | ||
| Rangsorban | 201 | ||
| Népsűrűség | 259 fő/km² | ||
| GDP | 2005-ös becslés | ||
| Összes | 529 millió dollár (168) PPP: 896 millió dollár |
||
| Egy főre jutó | 4989 dollár (74) PPP: 9255 dollár |
||
| HDI (2003) | 0,762 (85) – közepes | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 344 km² | ||
| Rangsorban | 203 | ||
| Víz | 1,6% | ||
| Időzóna | UTC−4 (UTC-4) | ||
| Egyéb adatok | |||
| Pénznem | Kelet-karibi dollár (XCD) |
||
| Nemzetközi gépkocsijel | WG | ||
| Hívószám | 1-473 | ||
| Segélyhívó telefonszám |
|
||
| Internet TLD | .gd | ||
| Villamos hálózat | 230 volt | ||
| Elektromos csatlakozó | BS 1363 | ||
| Közlekedés iránya | bal | ||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Grenada témájú médiaállományokat.
|
|||
|
|
|||
 |
|||
Grenada a Közép-amerikai Kis-Antillákhoz tartozó Szél felőli szigetek csoportjában található – két nagy és több kisebb szigetből álló – ország, amelyet Kolumbusz Kristóf fedezett fel 1498-ban. A kétharmad Budapest területű volt brit gyarmat 1974-ben nyerte el függetlenségét.
Tartalomjegyzék
Földrajz[szerkesztés]
Domborzat[szerkesztés]
A szigetek vulkanikus eredetűek, ezért felszínük hegyvidék. Grenada szigetének legmagasabb hegye a Mount St. Catherine, 840 méter magasra emelkedik a tenger szintje fölé.
Vízrajz[szerkesztés]
Grenada szigetén több patak festői vízeséseken át ömlik a tengerbe. Legfőbb folyó: Great.
Éghajlat[szerkesztés]
Az éghajlat trópusi. Két évszak különböztethető meg: az esős évszak forró, párás, a száraz évszakban a passzátszél hűsíti a levegőt.
Grenada a hurrikánzóna déli peremén fekszik, emiatt aránylag ritka a hurrikán.
Élővilág, természetvédelem[szerkesztés]
A szigetek eredeti növénytakarója trópusi esőerdő volt. Ebben nem csak az emberi tevékenység tett nagy kárt, hanem a vulkáni kitörések is. A természetvédelmi területeken kívül nem sok maradt az ősi erdőkből.[3]
Nemzeti parkjai[szerkesztés]
- Grand Etang-tó és Nemzeti Park (Grand Etang Lake and National Park) - krátertó esőerdőben.
- Levera Nemzeti Park (Levera National Park) - mangrove mocsár.
- La Sagesse Természetvédelmi Központ (La Sagesse Natural Centre) - madárrezervátum egy patak torkolatában.
- Antoine-tó Védett Táj (Lake Antoine National Landmark) - ez a tó is madárpihenő.
Természeti világörökségei[szerkesztés]
Grenadának nincs olyan tája, amely felkerült volna az UNESCO által vezetett, az emberiség közös örökségét képező tájak listájára.
Történelme[szerkesztés]
Az eredetileg karib indiánok lakta Grenada szigetét Kolumbusz Kristóf fedezte fel 1498 őszén, harmadik útja során. A szigetet 1762-ben az angolok foglalták el, majd ezután kétszer cserélt gazdát. 1958 és 1962 között a Nyugat-indiai Föderáció tagja volt, 1967-ben Nagy-Britannia társult állama lett. A teljes függetlenséget 1974. február 7-én kiáltották ki a Brit Nemzetközösség tagjaként.
Gyarmat, 1498-1958[szerkesztés]
Grenada feljegyzett történelme 1498-ban kezdődik, amikor Kolumbusz először látta meg a szigetet. Akkoriban a szigeten karibok éltek. A spanyolok nem létesítettek itt állandó telepet. Később az angolok első letelepedési kísérlete is kudarcba fulladt, de 1650 körül a franciák legyőzték a karibokat, és meghódították Grenadát. A hódítás népirtással ért fel, ám nem tudták Grenadáról teljesen kiirtani a karibokat. Az újonnan szervezett francia gyarmat neve Le Grenade lett. Ez gazdag cukorexportáló gyarmattá vált. Richelieu bíboros rendeletére alapították fővárosát, Fort Royalt 1650-ben; a francia hadihajók ennek kikötőjébe húzódtak a hurrikánok elől, a többi karibi francia gyarmatnak nem volt hasonlóan jó természetes kikötője. Fort Royal mai neve St. George's. Az 1763-as párizsi béke után került a gyarmat brit birtokba. Egy évszázaddal később, 1877-ben lett koronagyarmat.
Függetlenség és forradalom, 1958-1984[szerkesztés]
A sziget a rövid életű Nyugatindiai Szövetség tartománya volt 1958-tól 1962-ig. 1967-ben Grenada az Egyesült Királyság társult állama lett, ami azt jelentette, hogy Grenada maga intézte belügyeit, az Egyesült Királyság felelőssége maradt a védelem és a külügyek. A függetlenséget 1974-ben nyerte el Grenada Sir Eric Matthew Gairy miniszterelnöksége alatt.
Ellentét alakult ki Eric Gairy kormánya és az ellenzéki pártok egy csoportja között. Az utóbbiakhoz tartozott az Új Ékkő Mozgalom (NJM) is. Az 1976-os választáson Gairy pártja győzött, de az ellenzék nem ismerte el az eredményt. 1979-ben az Új Ékkő Mozgalom Maurice Bishop vezetésével sikeres fegyveres forradalmat indított a kormány ellen. Maurice Bishop felfüggesztette az alkotmányt és felállította a Népi Forradalmi Kormányt. Az NJM kivételével valamennyi pártot betiltották. Nem tartottak semmiféle szavazást a változások legitimálására.
Később vita tört ki Bishop és az NJM magas rangú vezetői között. Párttagok egy csoportja azt követelte, hogy Bishop vagy mondjon le, vagy legalább ossza meg hatalmát. A vita következtében 1983-ban Bishopot leváltották, és házi őrizetbe helyezték. Ennek nyomán a sziget különböző részein utcai tüntetések kezdődtek. Röviddel később Bishopot hét miniszterével együtt katonák kivégezték.
Bishop kivégzése után a Népi Forradalmi Hadsereg alakított kormányt Hudson Austin tábornok elnökletével. A hadsereg négynapos általános kijárási tilalmat hirdetett.
Ronald Reagan amerikai elnököt már régóta aggasztotta a mérsékelt grenadai kormány megbuktatása és a kommunistának tartott népi erők hatalomátvétele. A szigeten – kubaiak irányításával – építés alatt álló repülőteret, amely nehéz katonai szállítógépek landolását is lehetővé tette, a szovjet–kubai katonai behatolás előkészítéseként fogta fel. Hat nappal Bishop kivégzése után az szigetet megszállták az Amerikai Egyesült Államok és a csatlós „Kelet-Karibi Véderő” (Eastern Caribbean Defence Force) fegyveres erői. Az Egyesült Államok állítása szerint az inváziót Eugenia Charles-nak, a Dominikai Közösség miniszterelnök-asszonyának kívánságára indították. Más információk szerint[4] azonban ez volt az első olyan háború, amit az USA tisztán egy döntéshozó szoftver döntése nyomán indított el. Az Egyesült Államok mellett a Dominikai Közösség és öt másik karibi ország fegyveres erői is részt vettek a grenadai hadműveletben. Később Sir Paul Scoon grenadai főkormányzó állította, hogy ő kérte az inváziót, de az Egyesült Államok, valamint Trinidad és Tobago kormányai állították, hogy velük nem konzultált. A megszállás után visszaállították a forradalom előtti alkotmányt.
A forradalmi kormány és hadsereg 18 tagját börtönözték be az invázió után Maurice Bishopnak és hét társának megölése miatt. Ők álltak Grenada élén a gyilkosság idején, parancsnokként felelősnek mondták ki őket. Közülük tizennégy személyt halálra ítéltek, hármat sokévi börtönre, egy személyt pedig nem találtak bűnösnek.
XXI. századi történelem[szerkesztés]
2000–2002-ben ismét fellángolt a vita az 1970-es évek végén és az 1980-as évek elején történtek körül, amikor megkezdte tevékenységét az igazság és megbékélés bizottsága. A bizottságot egy római katolikus pap, Mark Haynes vezette, feladata a forradalmi kormány és a Bishop-rendszer idején, valamint korábban elkövetett jogtalanságok feltárása volt. Országszerte meghallgatásokat tartottak.
2004-ben, 59 évi hurrikánmentes időszak után, szeptember 7-én rátört a szigetre az Iván hurrikán. Ez 4. fokozatú hurrikán volt, a lakóházak 90%-át károsította vagy romba döntötte. A következő évben, 2005. július 14-én az Emily 1. fokozatú hurrikán okozott a sziget északi részén 110 millió dolláros kárt. Ez azonban elmarad az Iván által okozott kártól. Grenada gyorsan újjáépült hazai munkával és nagymérvű külső finanszírozással. 2005 decemberében a szállodai szobák 96%-a vendégfogadásra alkalmas állapotban volt, felújított felszereléssel, a szigorított építési előírásoknak megfelelve. A mezőgazdaság, különösen a szerecsendió-termelés is súlyos károkat szenvedett, de a felhalmozott készletek segítségével ki tudták várni az új szerecsendiófák termőre fordulását, így az ágazat a nyugati világ fő ellátója maradt.
2007 áprilisában Grenada több más karibi szigetországgal együtt a Krikett Világkupa házigazdája volt. Az Iván hurrikán után a kínai kormány 40 millió dolláros hiteléből új nemzeti stadion épült, az építkezésen segélyként 300 kínai munkás dolgozott. A megnyitó ünnepségen a tajvani himnuszt játszották, ami feszültséget okozott a két ország viszonyában.
Államszervezete[szerkesztés]
Alkotmány, államforma[szerkesztés]
Államforma: alkotmányos monarchia
Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás[szerkesztés]
Közigazgatási felosztás[szerkesztés]
Az országot parókiákra (egyházkerület) osztották fel.
| Parókia | terület (km²) | Lakosság | Népsűrűség (fő/km²) |
|---|---|---|---|
| Carriacou | 34 | 6 063 | 178 |
| Saint Andrew | 99 | 24 661 | 249 |
| Saint David | 44 | 11 476 | 261 |
| Saint George | 65 | 35 559 | 547 |
| Saint John | 35 | 8 557 | 244 |
| Saint Mark | 25 | 3 955 | 158 |
| Saint Patrick | 42 | 10 624 | 253 |
| Összesen | 344 | 100 895 | 293 |
Forrás: Central Statistical Office of Grenada
Politikai pártok[szerkesztés]
Miniszterelnökök[szerkesztés]
| Név | hivatali ideje |
|---|---|
| Sir Eric Gairy | 1974. február 7. – 1979. március 13. |
| Maurice Bishop | 1979. március 13. – 1983. október 19. |
| Nicolas Braithwaite | 1983. december 19. – 1984. december 4. |
| Herbert Blaize | 1984. december 5. – 1989. december 19. |
| Ben Joseph Jones | 1989. december 20. – 1990. március 16. |
| Nicolas Braithwaite | 1990. március 16. – 1995. június 20. |
| Dr. Keith Claudius Mitchell | 1995. június 20. – 2008. július 9. |
| Tillman Thomas | 2008. július 9. – 2013. február 19. |
Védelmi rendszer[szerkesztés]
Népesség[szerkesztés]
Általános adatok[szerkesztés]
Etnikai megoszlás: 79% fekete, 2% európai, 18% mulatt, 1% indián. A legújabb adatok szerint az afrikai feketék aránya 82%-ra nőtt. Mindannyian az afrikai rabszolgák utódai. Mulattok (afrikai-európai keverékek) aránya mindösze 13%. Ezenkívül elenyésző számú ázsiai bevándorló, európai (a gyarmatosítók leszármazottai) és indián őslakos él a szigeten. Az ázsiaiak indiai származásúak arányuk 3%. Az európaiak britek 1% -nyian vannak. Zambók, azaz indián-néger keverékek aránya kb. 2%. Az indiánok többsége karib, a Karib-szigetek névadói, de élnek még az eredeti őslakosok az aravak indiánok utódai is. Az indiánok együttes aránya mindössze 1,5%.
Legnépesebb települések[szerkesztés]
| Grenada települései | |||||
| Rangsor | Név | Lakosság | Parókia | ||
| 1991-es népszámlálás | 2005-ös becslés | ||||
| 1. | Saint George's | 4520 | 4330 | Saint George | |
| 2. | Gouyave | 3070 | 3378 | Saint John | |
| 3. | Grenville | 2250 | 2476 | Saint Andrew | |
| 4. | Victoria | 2050 | 2256 | Saint Patrick | |
| 5. | Saint Davids | 1200 | 1321 | Saint Davids | |
| 6. | Sauteurs | 1200 | 1320 | Saint Mark | |
| 7. | Hillsborough | 700 | 770 | Carriacou | |
| 8. | Belmont | n.a. | 287 | Saint George | |
| 9. | Grand Roy | n.a. | 286 | Saint John | |
| 10. | Calivigny | n.a. | 217 | Saint George | |
| 11. | Tivoli | n.a. | 172 | Saint Andrew | |
| 12. | Marquis | n.a. | 109 | Saint Andrew | |
Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás[szerkesztés]
A hivatalos nyelv az angol. Kevesen franciául és kreolul is beszélnek.
A lakosság 64%-a katolikus, 22%-a anglikán 6%-a adventista, 5%-a pünkösdista 2%-a metodista.
Szociális rendszer[szerkesztés]
Gazdasága[szerkesztés]
Általános adatok[szerkesztés]
Gazdasági ágazatok[szerkesztés]
Mezőgazdaság[szerkesztés]
Ipar[szerkesztés]
Kereskedelem[szerkesztés]
- Exporttermékek: szerecsendió, banán, kakaó, mogyoró, gyümölcs, zöldség, ruha
- Importtermékek: élelmiszer, közszügségleti cikkek, műszaki felszerelések és alkatrészek, vegyipari termékek, ipari termékek, üzemanyag
- Főbb kereskedelmi partnerek: USA, Karib-tengeri Közösség, Egyesült Királyság, Hollandia, Japán
Az országra jellemző egyéb ágazatok[szerkesztés]
Közlekedés[szerkesztés]
- Közutak hossza: 1040 km
- Repülőterek száma: 3
- Kikötők száma: 2
Kultúra[szerkesztés]
Oktatási rendszer[szerkesztés]
Kulturális intézmények[szerkesztés]
Művészetek[szerkesztés]
Turizmus[szerkesztés]
A legnagyobb bevételt az idegenforgalom hozza. Kötelező a sárgaláz elleni oltás, ha valaki fertőzött országból érkezik/országon át utazik.
Sport[szerkesztés]
- Bővebben: Grenada az olimpiai játékokon
- Bővebben: Grenadai labdarúgó-válogatott
Ünnepek[szerkesztés]
- Február 7. - a függetlenség napja.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Világbank-adatbázis
- ↑ 2011-es népszámlálási adat
- ↑ http://www.grenadaguide.com/Eco-Tourism.htm
- ↑ Theodore Roszak: Az Információ Kultusza, The Cult of Information: The Folklore of Computers and the True Art of Thinking, Pantheon Books 1986, ISBN 10: 0394546229 / ISBN 13: 9780394546223
Forrás[szerkesztés]
- Midi Világatlasz, Nyír-Karta és Topográf Kiadó, 2003, ISBN 963-9516-63-5
További információk[szerkesztés]
Vogel Dávid., Az Egyesült Államok - Latin-Amerika-politikájának változása
.svg)
.svg)
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
|
