Természeti katasztrófa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Josef Gabriel Frey: Jelenségek a Föld alatt és fölött, 1878
1. sor: földrengés, zivatar, gömbvillám
2. sor: lidércfény, éjféli nap, a Hold és udvara
3. sor: napszivárvány, holdszivárvány, északi fény
4. sor: tengeri vihar, tornádó, homokvihar

A természeti katasztrófa természeti okokból bekövetkező olyan esemény, ami emberek vagy egyéb élőlények nagy létszámú csoportjának életkörülményeit hosszabb-rövidebb ideig hirtelen és nagy mértékben, negatív irányban befolyásolja. A természeti katasztrófa váratlan, vagy elháríthatatlan módon következik be.

Napjainkban – főleg az ebben érdekelt nagy biztosítótársaságok adatai alapján – földrengést, vulkánkitörést, árvizet vagy bármilyen egyéb csapást akkor minősítenek katasztrófának, ha az áldozatok száma meghaladja a húszat, vagy a kár összege a hatmillió dollárt.[1]

Az ember mindent megtesz elkerülésükre, elhárításukra vagy előre jelzésükre. Ez a törekvés hívta létre a világ legjobban működő „politikamentes” szervezeteit: a nemzetközi időjárás-megfigyelést, a trópusi hurrikánokat követő hálózatot, a vulkanológiai és földrengésfigyelő hálózatot (amelynek álma az előrejelzés), a vízügyi együttműködéseket stb.[2]

Fajtái[szerkesztés]

Kőszeg 2009. június 24-én a Kőszegi-hegységről lezúduló folyamban

Geológiai katasztrófák[szerkesztés]

  • vulkánkitörés
    • tefrahullás
    • lávafolyás
    • iszapár (lahar), jégkitörés
    • izzó felhő
    • vulkáni gáz
      • afrikai gyilkos tavak okozta fulladásos halál (a Monoun-tó és a Nyos-tó Kamerunban és a Kivu-tó Ruanda és a Kongói Demokratikus Köztársaság határán)[3][4]
    • vulkáni hamu
  • földrengés
  • földcsuszamlás, hegy- és partomlás – földcsuszamlást több tényező is okozhat: a heves esőzés, a földrengések, robbantási műveletek, a talaj eróziója (a túlzott fakitermelés, intenzív legeltetés, szántás, felégetés következtében). Veszélyzónák Magyarországon: az egész Duna-mente, Dunaszekcső környéke, Kulcs, Rácalmás, Dunaújváros, a teljes balatoni magaspart Balatonfűzfőtől Balatonvilágosig, a Tihanyi-hegyoldal, a Mátra nyugati oldalán Mátraszentimre környéke, a Tokaji hegység északi oldalán Telkibánya környéke, Abaújvár, Nyíri, Hollóháza, Bózsva, Pusztafalu.[5]
  • a földi mágneses mező gyengülése, pólusváltás. A hawaii lávaalakzatok vizsgálata alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a Föld mágneses tere pólusváltozásokat szenved néhány tízezer évtől néhány millió évig tartó periódusok során, átlagosan 250 000 évenként. A legutóbbi ilyen esemény az ún. Brunhes-Matuyama pólusváltozás volt 780 000 évvel ezelőtt.

Hidrológiai katasztrófák[szerkesztés]

Klimatikus/légköri katasztrófák[szerkesztés]

Tűzkatasztrófák[szerkesztés]

  • erdőtűz

Földönkívüli eredetű katasztrófák[szerkesztés]

Bioszféra katasztrófák[szerkesztés]

Növények és/vagy kártevőik okozta katasztrófák

Állatok okozta katasztrófák

Betegségek, járványok, epidémiák

Jövőbeli katasztrófák[szerkesztés]

  • Katasztrófák, amelyekre nem számítunk - "fekete hattyú"-vészhelyzetek 2012-ben [7]
  • A tengerszint-emelkedés miatt eltűnő szigetországok: Maldív-szigetek, Kiribati, Tuvalu [8]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Dr. Juhász Árpád: Katasztrófák évtizede, Budapest, Medicina, 1992, ISBN 963-243-376-9, 5. o.
  2. Horti József: Katasztrófák a természetben, Bp., Natura, 1984 ISBN 963-233-103-6, 11. o.
  3. [1]
  4. [2]
  5. [3]

Források[szerkesztés]

  • Horti József: Katasztrófák a természetben, Bp., Natura, 1984, ISBN 963-233-103-6
  • Dr. Juhász Árpád: Katasztrófák évtizede, Bp., Medicina Könyvkiadó, 1992, ISBN 963-243-376-9
  • A világ legnagyobb katasztrófái, Bp., Android Lap- és Könyvkiadó, 1997, ISBN 963-8377-09-7
  • A világ legnagyobb természeti katasztrófái 1., Bp., Jövővilág Alapítvány, 2005, ISBN 963-7378-01-4
  • A világ legnagyobb természeti katasztrófái 2., Bp., Jövővilág Alapítvány, 2005, ISBN 963-7378-02-2
  • Walter G. Scott (Horváth Zsolt): Világvége jóslatok és próféciák, Bp., Vagabund, 2010, ISBN 978-963-290-050-6
  • Weinbrenner Rudolf: Itt a világvége?, Bp., Akadémiai Kiadó, 1987, ISBN 963-05-4492-X

További információk[szerkesztés]