Norvégiai lemming

Norvégiai lemming
	A természetes élőhelyén
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Osztály:	Emlősök (Mammalia);
Alosztály:	Elevenszülő emlősök (Theria);
Csoport:	Eutheria;
Alosztályág:	Méhlepényesek (Placentalia);
Öregrend:	Euarchontoglires;
Csoport:	Glires;
Rend:	Rágcsálók (Rodentia);
Alrend:	Egéralkatúak (Myomorpha);
Öregcsalád:	Muroidea;
Család:	Hörcsögfélék (Cricetidae);
Alcsalád:	Pocokformák (Arvicolinae);
Nemzetség:	Lemmini;
Nem:	Lemming (Lemmus); Link, 1795
Faj:	L. lemmus;
Tudományos név
	Lemmus lemmus; Linnaeus, 1758
Szinonimák
	Mus lemmus Linnaeus, 1758; Lemmus borealis Nilsson, 1829; Lemmus iterator (Gistel, 1850); Lemmus norvegicus Desmarest, 1822;
Elterjedés
	Elterjedési területe
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Norvégiai lemming témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Norvégiai lemming témájú médiaállományokat és Norvégiai lemming témájú kategóriát.

A norvégiai lemming vagy közönséges lemming (Lemmus lemmus) az emlősök (Mammalia) osztályának rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül a hörcsögfélék (Cricetidae) családjába és a pocokformák (Arvicolinae) alcsaládjába tartozó faj.

A Lemmus emlősnem típusfaja.

Előfordulása

A norvégiai lemming élettere Skandinávia fjeld- és tundramezőire, valamint a Kola-félszigetre korlátozódik.

Megjelenése

Az állat hossza 10-15 centiméter, testtömege 40-115 gramm. A bunda színe vörösessárga, fekete foltokkal. A feje felül fekete és a szemei fölött vöröses foltok vannak. Hasi része és torka sárgásfehér.

Életmódja

A norvégiai lemming magányosan él, de körülbelül négyévenként tömeges vándorlása figyelhető meg. A vándorlást az állományok túlszaporodása váltja ki, illetve az, hogy az állatok élőhelyén kritikus szint alá esik a táplálék mennyisége. Ilyenkor a lemmingek új helyet keresnek maguknak, és igen nagy területre kiterjedően vándorolhatnak el a táplálékszerzés késztetésének hatása alatt.

A faj fő táplálékát mohák, sásfélék és fűfélék, illetve gyökerek, hajtások és magok képezik. A norvégiai lemming ritkán él tovább két évnél, különösen sok lemming pusztul el a vándorlások során.

Szaporodása

A nőstény gyakran már három hét elteltével ivarérett. A párzási időszak kedvező feltételek esetén egész évben tart. Az almok száma évente három vagy több is lehet. A vemhesség 20-21 napig tart, ennek végén akár 12 utód is világra jöhet. Anyjuk legfeljebb 16 napig szoptatja a kölyköket, ezután azok önállóak lesznek.

Források

A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. szeptember 26.)
Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6
Keveiné Bárány Ilona (1995), BIOGEOGRÁFIA, JATE Press, Szeged
Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (editors). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3rd ed).

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap