Csád-tó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
World Heritage Emblem.jpg A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján
Csád-tó
ShrinkingLakeChad-1973-1997-EO.jpg
A Csád-tó kiterjedésének változásai
Országok  Csád,
 Kamerun,
 Niger,
 Nigéria
Hely Közép-Afrika
Felszíni terület ma 1500 km²
100 éve 22 000 km2
Átlagos mélység 2 m
Legnagyobb mélység 8 m
Tszf. magasság 240 m
Elhelyezkedése
Csád-tó  (Csád)
Csád-tó
Csád-tó
Pozíció Csád térképén
é. sz. 13° 12′ 27″, k. h. 14° 01′ 36″Koordináták: é. sz. 13° 12′ 27″, k. h. 14° 01′ 36″

A Csád-tó Afrika egyik lefolyástalan tava. Egykor a világ hatodik legnagyobb tava volt, de felülete az utóbbi évtizedekben az 5%-ára zsugorodott össze. A vízkészletek csökkenése katonai összecsapásokhoz vezetett. (Lásd még: Darfuri konfliktus, 2007. január)

Földrajzi környezet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Csád-tó négy afrikai állam (Niger, Nigéria, Csád és Kamerun) határvidékén fekszik. A vízutánpótlásáról gondoskodó legfontosabb folyók a Chari és a Logone, ezekből származik a tóba érkező víz 90%-a. A tó időszakos táplálói a Komandugu, a Ngadda, a Bunga és a Yedseram folyók, illetve egy, a Szahara felől betorkolló vádi. A beérkező víz alig 10%-a származik a Nigériából érkező folyókból. A jelenlegi átlagos vízmélység mindössze 1,3 méter.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Csád-tó egy egykori közép-afrikai szigettenger maradványa. Vízfelületének nagysága szoros összefüggésben állt a Közép-Afrikában lehulló csapadék mennyiségével. A csapadékos időszakokban a tó a mai kiterjedésének többszörösét is elérte. Kr. e. 4000-ben területe 400 000 km² lehetett [1], míg a vízszint 40 méternyivel volt a mai fölött. A tavi üledékek vizsgálatából kimutatható, hogy a Csád-tó többször is (Kr. e. 8500-ban, 5500-ban, 2000-ben és 100 körül) igen közel került a kiszáradáshoz. Az európai felfedezők 1823-ban érkeztek meg partjára, azóta folyamatosan zsugorodik a tó víztükre. 1908-ban jutott először a kiszáradás szélére. 1960-ban a tó felülete 25 000 km² volt, mára ez 8000 km²-nyire csökkent [1], Nigéria teljesen elveszítette tópartját. A tó eltűnéséért két tényező felelős:

  • vízgyűjtő területén az elmúlt évtizedekben a megszokottnál kevesebb csapadék esett, a Chari vízhozama 50%-kal csökkent (globális felmelegedés);
  • a Chari és Logone folyók mentén egyre jelentősebb méreteket öltő öntözés.

A tendencia 1998 óta megfordulni látszik. A csapadékosabb időjárás miatt a tó területe némileg növekedett, emiatt fel kellett adni több újonnan alakított, part menti települést is. Az azonban megállapítható, hogy ha a jelenlegi folyamatok tovább erősödnek, akkor a tó a 21. század közepére akár teljesen el is tűnhet. A Csád-tó története az Aral-tó sorsával párhuzamosan fut, melyet szintén a teljes kiszáradás fenyeget.

Ahogy a tó mérete zsugorodik, úgy költöznek az afrikai falvak a már kiszáradt tómederre. Ilyen Bol, Yakoua, Sawa, Fourkoulom, Ngalerom és Tchoukouli települése is.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b hirado.hu „Haldoklik a Csád-tó”, hirado.hu, 2009. december 13. (Hozzáférés ideje: 2010. június 17.)

Források, külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Timár Gábor, Kern Anikó. „A kiszáradó Csád-tó”, origo.hu, 2008. március 17. (Hozzáférés ideje: 2010. június 16.)
  • Pálinkás Károly. „Az élet a Csád-tó nélkül”, geographic.hu 2009. március 25. (Hozzáférés ideje: 2010. június 17.)
  • hirado.hu „Haldoklik a Csád-tó”, hirado.hu, 2009. december 13. (Hozzáférés ideje: 2010. június 17.)